Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

1992. december 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Postafiók és üzletközpont Siófok központjában A Kisosz az idegenforgalomért „Tudjuk, mit kellene, csak azt nem, miből” (Folytatás az 1. oldalról) Most ez a pénzintézet áralja az üzlethelyiségeket, lakáso­kat, garázsokat. Azt is re­mélve, hogy Siófok igazi cent­rumává növi ki magát az épü­let. Maga a bankfiók három szintes: pincéjében lakossági trezorok vannak. Földszintjén ügyféltér, első emeletén iro­dák helyezkednek el. A szürke és fehér szín nemcsak ele­gánsé, hanem nyugtatóvá is teszi az irodákat, ahol számí­tógépek segítik a banki mun­kát. Az új siófoki bankfiók már dolgozik Etey Ferencné irányí­tásával, s az üzletház 4500 négyzetméteréből is egyre kevesebb az üres hely. Az építkezés a múlt év közepén kezdődött, s az idén szeptem­berben, októberben már-már nyíltak az első üzletek, irodák. Összesen negyvenöt telket álmodott ide a tervező, a vá­rosközpontot gazdagító ház­zal. Az épületet, és, a bankfiókot tegnap Molnár Árpád, Siófok polgármestere és Varga Ist­ván, a Postabank általános vezérigazgató-helyettese avatta fel. (Folytatás az 1. oldalról) A lehetőségeket Hajdinák József, a Kisosz megyei el­nöke fogalmazta meg a leg­frappánsabban: — A Balato­non csak három dolgot sza­bad fejleszteni— mondta. — Az idegenforgalmat, az ide­genforgalmat és az idegenfor­galmat. S ehhez három dolog szükséges : pénz, pénz és pénz. Pénz nélkül valóban nehéz — ezt támasztotta alá Berkes Lászlónak, Balatonföldvár polgármesterének véleménye is, aki — már jóval később — elmondta: a tavat, nemzeti kincsünket nem kezelik bevé­teli súlyának megfelelően.(A Balaton térsége az idegenfor­galomból keletkezett egymilli- árd forintos állami bevételnek csaknem negyven százalékát termeli ki!) A döntéshozók egymás kabátját tépik. A Bala­toni Szövetség — hivatott volna összefogni a parti tele­püléseket — ülésein ásítozni szoktam. A vitákban nem is veszek részt, mert érdektele­nek. Csak papírok készülnek — a beszélgetéseken túl nem történik semmi. Kertész Rezső, a vállalko­zók érdekvédelmi szervezeté­nek megyei titkára arról be­szélt, hogy helyi, regionális és országos koncepcióra lenne szükség a továbblépéshez, melyre bizton építhetnének a kereskedők, vendéglátók. Még a sajtótájékoztató előtt kaptunk tőle egy írásos anya­got, melyből kiderült ,hogy el­készült egy országos tervezet. Ötvenoldalas — ebből mint­egy másfél foglalkozik (igen­csak pongyola stílusban) a Ba­latonnal. Az Országos Idegen- forgalmi Hivatal képviselője egy kérdésre válaszolva arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ez már a negyedik terve­zet. Ezért sem érthető: miért nem tudnak róla az önkor­mányzatok? Kiderült, a Bala­toni Szövetség és a Balatoni Intéző Bizottság kapott anya­got véleményezésre, de mint Csima György, az utóbbi szer­vezet főtitkára elmondta: mindössze négy napot adtak nekik arra, hogy papírra ves­sék a tervezettel kapcsolatos elgondolásaikat. Ennyi idő alatt valóban nehéz lenne minden érdekeltet összehívni, hogy rögzíthessék közös ál­láspontjukat. Óriási kérdőjel meredezik mindenesetre az ember lelki szemei előtt: már megint azt játsszák, hogy a döntésekből kihagyják az érin­tetteket, az önkormányzato­kat, és a magánszférát? Pedig a Kisosz éppen azért tervezte erre az időpontra fórumsoro­zatát, hogy az idegenforgalom szereplői az összegyűlt ta­pasztalatokat felhasználhas­sák jövő esztendei terveikhez. Amúgy a rendezvények jól sikerültek: a vállalkozókkal si­került elhitetni, hogy fontos a véleményük. Rengeteg infor­máció cserélt gazdát. A tudó­sító véleménye az: legna­gyobb eredményként az könyvelhető el, hogy az ön- kormányzatok közelebb kerül­tek a vállalkozókhoz. Még ak­kor is igaz a megállapítás, ha a tegnapi fórumon mindössze négy település képviseltette magát. Czene Attila Német nyelvű újság Somogyról Balaton Journal néven né­hány napja folyóirat jelent meg Németországban. A lápot a ki­adó vendégcsalogatónak szánja: Magyarország illetve fő­képp a Balaton-part szolgáltatá­sait kínálja fel a világot szívesen járó német olvasóknak. A meg­jelentetésért már hosszú hóna­pok óta dolgozik a Somogy Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal ve­zetése : így nem csoda, ha az első példány címlapjáról Ham­vas Péter igazgató fényképes interjúja köszön ránk. Az újság születésében és koncepciójá­nak kialakításában is oroszlán- részt vállaltak a somogyiak. így másfél oldalban mutathatják be a térség idegenforgalmi modell­jének fejlesztésére tett elképze­léseiket. A tervek szerint a jelen­leg nyolcoldalas újság terjedel­mének felével a lassanként szerveződő Somogy Megyei Idegenforgalmi Szövetség gaz­dálkodhat majd — az idegenfor­galom mellett kulturális és aktu­ális gazdasági témák kapnak helyet. Czene Hargitai vendégek sokszemközt A hétfő óta megyénkben tar­tózkodó Hargita megyei tanácsi küldöttség tegnap este Kapos­váron a megyeházán a pártok helyi képviselőivel találkozott. A meghívottak közül csak keve­sen vettek részt a rendezvé­nyen, melyen elsőként a kül­döttséget vezető Sántha Pál Vilmos, megyei tanácselnök is­mertette meg az érdeklődőket a román közigazgatás, ezen belül a Hargita megyei tanács helyze­tével. A találkozón Komsa Sán­dor Hargita megye titkára és György István, a gazdaság osz­(Fotó: Gyertyás László) tályvezetője is részt vett. Hol­nap az agráregyetemen folyta­tódik a programjuk, ezt köve­tően pedig Balatonbogláron a város polgármesterével talál­koznak. Bemutatták a ROK-igazgatókat Megalakult a nyolc regionális oktatásügyi központ (Folytatás az 1. oldalról) — A megyei pedagógiai inté­zetektől elkülönített tevékeny­séget folytatnak a ROK-ok. Az előbbiek feladata a tantervi és tantárgyi szolgáltatás, az okta­tásügyi központok egy-egy régi­óban a tárca és az oktatási in­tézmények közötti koordinálás, tanácsadás — mondta az állam­titkár-helyettes. A bemutatkozott igazgatók ki­fejtették: nem politikai szerepet vállaltak, hanem a pedagógusok szakmai érdekvédelmére hiva­tottak, az iskola, a szülői ház és az önkormányzatok kapcsolatát kívánják erősíteni. Dél-Dunántúlon Pécs köz­ponttal alakult meg a Regionális Oktatásügyi Központ, igazga­tója: dr. Bárdi László, aki kérdé­sünkre elmondta, hogy So­mogybán kezdte pályáját. A csurgói gimnáziumból két év után, 1956-ban politikai közsze­replése miatt áthelyezték Ga- másra az általános iskolába, ahol szintén két évet tanított. A családi szálak később erősebb­nek bizonyultak, s hazatelepült Pécsre. A történelem-földrajz szakos tanár az őshazakutatás­ban lelte meg igazi hivatását, ezért megtanult kínaiul és mon­gol nyelven. Két hónapja nyug­díjas, a minisztérium ösztönzé­sére adta be pályázatát — sok pedagógusismerősének buzdí­tásával megerősítve. Pekingi tanulmányait hagyta ott dolga- végezetlenül, hogy elfoglal­hassa az igazgatói széket Pé­csen. A közép-dunántúli központ (Veszprém) igazgatója dr. Fe­kete István, a budapestié dr. Ti- szavölgyi Kinga, a közép-ma­gyarországié (Budapest) dr. Szabó Lajos, az észak-dunántú­lié (Győr) Környei László, a dél-magyarországié (Szeged) dr. Kovács Kálmán, az észak-magyarországié (Mis­kolc) dr. Mádai Gyula, a ke­let-magyarországié (Debrecen) Szin Anna. Horányi Barna T akarmányozási tanácskozás a PATE-n Európai minőségi mércével — az állattenyésztésben is Két világhírű német cég a Pannon Agrártu­dományi Egyetemmel közösen takarmányozási szimpóziumra hívta teg­nap a kutatókat és a gya­korlati szakembereket. A kaposvári tanácskozás célja — ahogy azt dr. Ba- binszky László egyetemi tanár levezető elnök megfogal­mazta — az volt, hogy két ilyen nagy múltú és nagy te­kintélyű cégen keresztül a magyar szakemberek is meg­ismerhessék az Európai Kö­zösség országainak takarmá­nyozási tendenciáit, amelyek­kel — ha komolyan gondoltuk a csatlakozást — feltétlenül számolniuk kell. A két cég kö­zül a Hoechst GmbH neve már jól ismert a magyar agrársza­kemberek körében, ám a Lohmann GmbH neve sem ismeretlen, jóllehet ők még csak most kezdik a kelet-eu­rópai piacok felé a terjeszke­dést. A tegnapi tanácskozá­son e két vállalat szakembe­rei, illetve a termékeikkel kí­sérletező magyar kutatók számoltak be a tapasztalataik­ról a PATE állattenyésztési karán. Széles Gyula dékán, Harm Specht, a Lohmann cég elnökének megnyitója után a takarmányozás németországi, illetve az EK-országokbeli ak­tuális kérdéseiről hallhattak előadást a résztvevők. Az EK országokban összesen 322 millió ember él. Élelmiszer­szükségleteit saját maguk ké­pesek kielégíteni, hús-, ba­romfi- és tojástermelés tekin­tetében is túltermelés mutat­kozik. Ez azt jelenti, hogy kívülállók számára majdnem lehetetlen bekerülni erre a pi­acra. Emellett a magas minő­ségi követelmények, valamint az egyre növekvő speciális igények is beszűkítik a lehet­séges termelők számát. Né­hány országban azonban — mint például Hollandia — kör­nyezetvédelmi meggondolá­sokból visszafogják az állatte­nyésztést, s ezekre a megüre­sedett helyekre beléphet va­laki... Talán Magyarország — mondták a német szakembe­rek — akik szerint a minőségi követelményeknek képesek vagyunk eleget tenni. Főként, ha az ő termékeiket használ­juk— tették hozzá. A Hoechst a Sacox nevű készítményüket mutatta be, ezek hatására a baromfiak egyik betegsége, a kokcidiózis előzhető meg. A Salocin nevű hozamfokozót Laubel László, a Hoechst ma­gyarországi képviselője mu­tatta be. Előadásában rámuta­tott, hogy a kísérletek szerint a sertéstenyésztésben (malac­nevelés és hizlalás) Salocin- nal 10 százalékos többlet- súly-gyarapodást, illetve 14 százalékkal jobb takarmányér­tékesítést lehet elérni, vala­mint 7 nappal rövidül a neve­lési idő. Mindezek hatására 6-9 márkával (3-500 forintal) javul a gazdaságosság. Ez egy gazdaság életében ha­talmas pénz. A Lohmann cég Toyocerin nevű, a bélflóra stabilizálására szolgáló mikrobiológiai ada­lékanyagát Tossenberger Já­nos ,a PATE kaposvári kará­nak kutatója mutatta be, s is­mertette a magyarországi kí­sérletek eredményét. V. O. Bolgár irodalmi délután A Somogy folyóirat szer­kesztősége, a MÁV Nevelő- otthon és a Bolgár Kulturális Intézet szervezésében bolgár irodalmi délután lesz ma dél­után háromkor Kaposváron. A kulturális rendezvény vendé­gei Georgi Krimov író, Ale­xander Gjurov műfordító, va­lamint Fodor András, Kiss Be­nedek, Rózsa Endre és Utassy József költő és műfor­dító lesz. A bolgár irodalom kaposvári délutánjának a MÁV Nevelőotthon ad otthont. Nevelőszülők találkoznak Nagyatádon A nagyatádi helyőrségi mű­velődési otthonban találkoz­nak ma és holnap a nevelő­szülők. A továbbképzés és ta­lálkozás célja az, hogy a neve­lőszülőket igyekezzenek mind jobban felkészíteni a rájuk há­ruló feladatokra. A két nap so­rán előre elkészített tematika alapján hallgat a mintegy hat­van résztvevő előadásokat, de a beszélgetések alkalmat te­remtenek a kérdések megvá­laszolására, a megoldandó feladatok felmérésére. Amerikai misszionárius előadása Jézus Krisztus gyógyít címmel Jim Sanders amerikai misszionárius tart előadást Kaposváron a Városi Művelő­dési Központ épületében hol­nap délután 17 órakor. Jim Sanders a Magyar Vakok és Gyengénlátók Somogy Me­gyei Szövetsége meghívására érkezik Kaposvárra, hogy a fentebb említett címmel meg­tartsa előadását, amely min­denki számára ingyenes lesz. Jóváhagyták a megállapodást Nemrégiben Izraelben járt Somogy megye közgyűlésé­nek delegációja, hogy me­gyénk és az izraeli Érnek me­gye közötti kapcsolat felvéte­léről, s annak tartalmi kérdése­iről megállapodjon. Dr. Gye- nesei István Tel-Avivban alá­írta a megállapodást, ezt a megyei közgyűlés is jóvá­hagyta. Hasznosítás — pályázattal A törökkoppányi gyermek- tábor, amely a Cseszmei-er- dőben található, a megyei ön- kormányzat tulajdonában, s a fonyódligeti székhelyű gyer­mektábor hasznosításában van. Az intézmény ráfizeté­ses, ezért a korlátozottan for­galomképes intézményi va­gyonból átsorolták a vállalko­zói vagyon körébe. A tábor hasznosítására pályázatot ír­nak ki azzal a megkötéssel, hogy főszezonban gyermekü­dültetést is végezzen. Alapítvány­támogatás Az United Way Somogyor- szág alapítvány a kistelepülé­sek pedagógusainak mentál­higiénés képzését tűzte ki cé­lul. Ennek keretében felkészíti a pedagógusokat, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket az iskolákban és a gyermekin­tézményekben megjelenő tár­sadalmi feszültségek, családi krízishelyzetek kezelésére. A megyei közgyűlés az egész­ségügyi és szociális bizottság javaslatára 50 ezer forinttal támogatja az alapítványt.

Next

/
Thumbnails
Contents