Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. december 3., csütörtök IKR-siker Kazahsztánban Sikerrel mutatkozott be a Kazah Köztársaságban az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársa­ság. A Független Államok Kö­zösségének nagyságát te­kintve második államában né­hány termelőszövetkezet az év elején kérte a bábolnai székhelyű részvénytársaság­tól, hogy honosítsa meg náluk is az iparszerű kukoricaterme­lést. A 3500 hektárnyi kísérleti vetésterületről a magyar és a kazah szakemberek össze­hangolt munkája eredményé­ként a vártnál nagyobb, hektá­ronként átlagosan 8,1 tonná­nyi termést takaríthattak be a gazdaságok. Frutta Plus­kesergő Eddig nem hozta meg a várt eredményt a Frutta Plus Rt részvényeladási akciója, bár decemberben a vásárlások még új lendületet vehetnek — mondta Nagy László, az 51 üzletet tömörítő, 730 millió fo­rintos alaptőkéjű részvénytár­saság elnök-vezérigazgatója. A 200 százalékos kibocsátási árú részvényekből ez ideig mindössze 10 millió forintnyi fogyott el névértékben, míg a reklámkampányra 30 millió fo­rintot költöttek. Reálbank — lakossági tulajdonban December elsejétől a piacra került a Reálbank részvényei­nek 30 százaléka. A 300 millió forint össznévértékű rész­vényt a lakosság vásárolhatja meg. Az eladási akció része annak a folyamatnak, melynek eredményeképp a pénzintézet fokozatosan többségi lakos­sági tulajdonba kerül — mondta Czakó András, a Re­álbank vezérigazgatója. A la­kosság részesedése a pénzin­tézetben jelenleg tíz százalé­kot tesz ki. DUNASAT-szemle januárban Elhalasztották a hét végére tervezett DUNASAT-szemlét — tájékoztatott Ábrahám De­zső, az eseményt szervező DUNASAT Alapítvány szóvi­vője. Elsősorban anyagi okok kényszerítik arra a szervező­ket, hogy másfél hónappal ké­sőbb, január második felében rendezzék meg a hazai és ha­táron túli tv- és videoműhelye- ket bemutató seregszemlét. Mint elmondta: eddig több mint 30 határon túli — első­sorban erdélyi, vajdasági és felvidéki — és 8-10 hazai al­kotó jelentkezett az alapítvány felhívására. Bevásárló- központ helyett ipari park Nem bevásárló központ, hanem ipari park épül az M1-es autópálya közvetlen környezetében — mondta a vállalkozás illetékese. A Bu- daPark néven ismertté vált projekt elhalasztását a Kö- zép-Európában megváltozott körülmények, valamint a tőke­piacon mutatkozó kedvezőtlen helyzet miatt határozták el a vállalkozás külföldi tulajdono­sai, a Metró, a Bav Holding és a Girocredit. Döntésük értel­mében a bevásárló központ építése egyelőre a háttérbe szorul, a nagyszabású munká­latok az ipari park építésével kezdődnek meg. Somogy megye környezetvédelme a számok tükrében A nyári idegenforgalmi szezonban légitaxiként üzemelt a Heli-Coop közös vállalat Cesna- 172 típusú gépe. A nagyjavítás után bárki vezetheti majd, ezt a gépet aki részt vesz a cég szervezte, hamarosan induló repülőgép-vezetői képzésen. (Fotó: Kovács Tibor) Botokkal, késekkel egymás ellen Diákverekedést akadályozott meg a rendőrség Kaposváron Nagy változáson megy át a környezet és természetvéde­lem, valamint a vízgazdálko­dás társadalmi szerepe, súlya és esélye Magyarországon. A célok elérésének feltételeihez szeretne hozzájárulni az Ada­tok Somogy megye környe­zetvédelméről, természetvé­delméről és vízgazdálkodásá­ról című kiadvány, mely az MTA Pécsi Akadémiai Bizott­sága irányításával a Dél-du­nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgató­ság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közreműködésé­vel készült. Az ábrákkal, tér­képekkel illusztrált könyv rész­letesen taglalja Somogy ter­mészet- és tájvédelmi tevé­kenységének fő irányait, az országos és helyi jelentőségű természeti értékeket és az ál­talános tájvédelmet, s bőveb­ben foglalkozik a vízgazdál­kodással is. A kiadványból kitűnik: a megyében a mezőgazdasági üzemek környezetszennyező hatása főleg a hígtrágya nem megfelelő elhelyezése miatt keletkezett. A telepek állapota leromlott. A talajszerkezet kedvezőtlen változása hozzá­járult az első vízzáró réteg (ta­lajvíz) elszennyeződéséhez. A megye környezeti adott­ságai az országos átlagnál kedvezőbbek. A megye ipari infrastruktúráját alapul véve nem jellemző a nagy lég- szennyezés. A közlekedéssel járó környezetszennyezés vi­szont meghatározó, különö­sen jelentős a Balaton kör­nyékén. A hírközlés a Balaton-parti településegyüttest leszámítva rendkívül elmaradott — álla­pítja meg a könyv. A gázellá­tás Tabon és környékén a legbizonytalanabb. Á legna­gyobb légszennyezők a ga­bona és a cukoripar. A legna­gyobb bűzkibocsájtók a Ka­posvári Húskombinát, a Ka­posvári Cukorgyár, a DRV ka­posvári régi szennyvíztisztító­telepe. Az év nagy részében a telephelytől délre fekvő csa­ládi házakban érzik legjobban a bűz. Somogy területén a környe­zetet leginkább a közlekedési zaj, majd az ipari zaj terheli. Ezért a jelentősebb zajkibo- csájtóknál intézkedéseket fo­ganatosítottak. Megyénk Ma- garország természeti értékei­ben egyik leggazdagabb vi­déke. Á védett területek nagy­sága 14667,5 hektár, a 77 he­lyi jelentőségű természeti ér­ték és emlék mellett 564,1 hektár a helyileg védett terü­let. Nagy kiterjedésű erdőterü­leteink veszélyben vannak a rablógazdálkodást folytató fa- kitermelés következtében. Tájvédelmi szempontból külö­nösen érzékeny a Balaton déli partja: a déli vízgyűjtő terület talajpusztulásának megakadá­lyozására, a hordalékmozgás lecsökkentésére, a termőterü­letek tápanyagterhelés csök­kentésére tett intézkedések a Balaton vízminőségének javí­tását is eredményezik. A me­gye vízellátása igen kedve­zően alakult, a lakosság 95 százaléka részesült 1990-ig vezetékes ivóvízellátásban. A megye gyógyvízkészletének kihasználtsága alacsony fokú. A vízellátás és a csatornázás kialakult aránytalanságai je­lentős környezetkárosító ha­tást jelentenek. A folyékony települési hul­ladékok elhelyezésére kevés figyelmet fordítanak. A megye lakosságának 34 százaléka él csak csatornázott területen. Részletes fejlesztési irányelve­ket is meghatároz a könyv kie­melve a természet- és környe­zetvédelem jelentőségét: meg kell őrizni a somogyi táj jellegze­tes formai és természeti elemeit. Bizonyára sokan emlékez­nek még a kaposvári arab-ci­gány viszályra, amikoris a rendőrségnek sikerült meg­akadályozni, hogy a késekkel, benzines palackokkal a cigá­nyok ellen felvonuló arabok katasztrófát okozzanak. Úgy látszik, a rossz példa ragadós, mert Kaposváron nemrég — ha méreteiben, céljában nem is — valami hasonló viszályra került sor, amely egészen a leszámolás szándékáig jutott el. Az esetről Volner Zsuzsa rendőr hadnagy, a városi kapi­tányság nyomozója az ügy tisztázása után a következő­ket mondta: — A Baross Gábor kollé­gium vasárnap este otthonról visszaérkező diákjainak egy csoportja sálakba burkolózva a Gyergyai Albert kollégium elé vonult, hogy leszámoljon azokkal a gyerekekkel, akikkel vitájuk támadt. A vitára állító­lag a két diákotthon egy-egy tanulója közötti szóváltás adott okot. A szülőknek feltűnt a kollégium előtt várakozó fia­talok furcsa viselkedése, és értesítették a rendőrséget. A Tallián Gyula utcában négy diákot igazoltattak, és tő­röket, láncokat, botokat talál­tak náluk. Garázdaság miatt indult ellenük eljárás. A Baross kollégium igazga­tóhelyettese Nagy Gyula — kérdésünkre, mi lehetett a vi­szály hátterében, elmondta: feltehető, hogy az ügyben szerepet játszott a diákok rosszul felfogott versengése, a hiúság, közvetve a lányok és az, hogy 20 óráig kimenőt kap­tak. Ezzel a nemrég beveze­tett kedvezménnyel többen visszaéltek. Nemrég a rendőr­járőr tudomására jutott, hogy a Bárczi Gusztáv kisegítő iskola tanárnője — tanítványa gya­nús távomaradása miatt tett családlátogatáskor — azt ta­pasztalta: az egyik gyerek meg van kötözve, szája be van' tapasztva; a többin pedig — öten vannak — sérülések nyomai láthatók. A gyámügy bevonásával megindult vizs­gálat során kiderült, hogy az anya rendszeresen alkal­mazza a megkötözés és száj- leragasztás módszerét, ha a gyerekek — úgymond — rosszul viselkednek. Az anya ellen, akinek indokolt alapos orvosi vizsgálata, kiskorú ve­szélyeztetése miatt indítanak eljárást. A vizsgálat természe­tesen kiterjed arra is, hogy az apának milyen szerepe van e furcsa nevelésben. Az eddigi tapasztalatok szerint nem tu­dott felesége brutális módsze­reiről, munkahelyén példamu­tatóan dolgozik. (Szegedi) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás A tarifatáblázatot egyelőre nem teszik közzé Az Állami Biztosításfelü­gyelet már javaslatot tett a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítások jövő évi díjá­ról, s a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos rendelete akár napokon belül napvilá­got láthat. A javaslat szerint a biztosítók és az érdekkép­viseletek megállapodása szerint a díjemelés átlagos mértéke 14 százalékos lesz, a részletes díjtáblázatról azonban sem a biztosításfe­lügyelet, sem a Pénzügymi­nisztérium nem tájékoztatott. Annyi bizonyos, hogy a díjváltozással egyidejűleg az egyedi szerződéssel biztosí­tott személygépkocsikra a jövő évtől életbe lép a bo- nus-malus rendszer. Ez azt jelenti, hgoy a balesetmen­tesen vezető autósok jövő évtől díjkedvezményt kap­nak, akik viszont balesetet okoztak, azok pótdíjat fizet­nek. A biztosítók a jövő évi díjról szóló csekket — ezzel legfeljebb három havi díjat kell az autósoknak befizet­niük — már azzal az ösz- szeggel küldik meg, amely tartalmazza a bonust, illetve a malust. Azok, akik 1991. július 1 -je és 1992. június 30-a között nem okoztak balesetet, 5 százalék díjked­vezményt kapnak. Ennek mértéke évente további 5 százalékkal növekedhet. Akik ez alatt az egy év alatt vétkesek voltak egy baleset­ben, azok egy évig az alap­díjnál 35 százalékkal, a má­sodik évben 15 százalékkal magasabb díjat fizetnek, s csak a harmadik évben csökken ismét a fizetendő összeg az alapszintre. Aki viszont például két balesetet okozott: egy évig dupla díjat fizet, a második évben az alapdíjnál 60, a harmadik évben 35, a negyedik évben pedig 15 százalékkal növelt összeget. Csökkenő energiafelhasználás Az esztendő első három ne­gyedévében 12,4 százalékkal alacsonyabb volt a hazai energiafelhasználás, mint ta­valy hasonló időszakban — ál­lapítja meg a Központi Statisz­tikai Hivatal adatai alapján egy, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban készült elem­zés. Az energiafelhasználás visszaesésének elsősorban a gazdasági teljesítmény mér­séklődése, valamint a kisebb fűtési igény volt az oka. Az év első kilenc hónapjá­ban felhasznált, mintegy 760 petajoule hőértékű energiának 51,6 százaléka volt hazai ter­melésű, ez 3,0 százalékponttal volt magasabb, mint az előző évi hasonló időszakában. Vál­tozott az energiahordozók aránya is: a különféle szenek­ből 4,8 százalékponttal keve­sebbet, a szénhidrogénekből pedig 5,9 százalékponttal töb­bet használtunk fel. A ’’Szegfű napja” Somogybán! A Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének tagjai és országgyűlési képviselői 1992. december 3-án (csütörtökön) időszerű társadalmi és politikai kérdésekről- a megye több városában ­lakossági fórumot tartanak Baja Ferenc Fonyódon, a középiskolai kollégiumban 17,30 órakor Gál Zoltán Kaposváron, a pártok házában (Szent Imre u.), 17,30 órakor Horn Gyula Csurgón, a művelődési házban, 17 órakor Katona Béla Siófokon, a városháza nagytermében, 17,30 órakor Keleti György Tabon, a művelődési központban, 17,30 órakor Szekeres Imre Marcaliban, a polgármesteri hivatal nagytermében, 17,30 órakor Tabajdi Csaba Barcson, a polgármesteri hivatal nagytermében, 17,30 órakor Vastagh Pál Nagyatádon, a művelődési házban, 17,30 órakor Szeretettel várják az érdeklődőket az MSZP városi szervezetei (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents