Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1992. december 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 9 Michael Jackson szeretné meggyógyítani a világot 67 tagú gyerekkórussal együtt Michael Jackson, a remény üzenetét küldi a szarajevói gyerekeknek. Megalapította a Világ gyógyulásáért alapítványt, és mint ennek a feje, légihí- don életmentő csomagokat küld Szarajevóba, gyógyszerrel, ruházattal, takarókkal és ci­pőkkel. „KARCSÚSÍT” AZ AMERIKAI SAJTÓ (IS) Kiütéssel győz a Gőzhenger, Jane Fonda férje Veszélyben Garibaldi életműve Nem minden út / vezet Rómába Liz a gyógyulás útján „Larry szeretete mentette meg az életemet” — jelen­tette ki Elizabeth Taylor, aki légutainak gyulladásos megbetegedése miatt meg­int életveszélybe került. Férje, a 21 évvel fiatalabb Larry Fortensky minden óv­intézkedést megtett, hogy felesége meggyógyuljon. Még a rajongók leveleit is „kifőzte” a mikrohullámú sü­tőben, hogy csírátlanítsa a küldeményeket. Új légszű­rőberendezést építtetett a Los Angeles-i villába és Liz kedvenc négylábúinak is csí- rátlanító fürdőt kellett ven­niük. A gondos férj tartalmas levesekből álló diétát rendelt a betegnek és háromórán­ként Thaiföldről hozatott gyógyteákat visz az ágyába. Naponta kétszer rozmaring­ból és eukaliptuszolajból álló gyógyfürdőt vesz a filmsztár, utána Larry forró törülkö­zőbe burkolja, ráhúzza a pi­zsamáját és a karjaiban viszi vissza az ágyba. Liz már a gyógyulás útján van és há­lából második nászutat ter­vez férjével Svájcba, egy elegáns üdülőhelyre. „Sem­mit nem szeretnék jobban, mint ezt az utat Larryvel. Meg akarom neki köszönni a gondos ápolást.” Tony Curtis titkolt tragédiája Tony Curtis öccse — róla eddig a nagyvilágnak nem volt tudomása — augusztus vé­gén, 52 éves korában elhunyt. A filmszínész most beszélt először életének eddig eltitkolt részéről. „Bobby 15 évvel volt fiatalabb nálam. Skizofréniá­ban és mániás-depresszióban szenvedett. Ez életem legna­gyobb tragédiája. A mai napig nem tudtam erről beszélni senkinek, annyira fájt nekem is az ő szomorú élete. Démo­nok tanyáztak a fejében, akik elevenen fölfalták... De a test­vérem volt és szerettem őt.” Öccse, Robert Joel Schwartz több mint 30 évet töltött ideg- szanatóriumban. „Bobbi szinte egész életét a rácsok mögött élte le, soha nem volt állása, nem házasodott meg. Már gyerekkorában is víziók gyö­törték, mindig attól félt, hogy meg akarják ölni és állandóan hangokat hallott valahonnan.” Amikor öccse holttestét kellett azonosítania, Curtis zokogás­ban tört ki. „Bobbyért sírtam, azért, mert életében soha nem látta meg a Napot.” Audrey Hepburn az életéért küzd Audrey Hepburn gyerekei kétségbeesetten próbálnak hathatós gyógymódot találni rákbeteg édesanyjuk szá­mára. Sean és Luca a világ összes híres rákkutatójával fölvette már a kapcsolatot, hogy meghosszabbítsák a filmsztár életét. A gyomor- és bélrákban szenvedő Hepburn számára rákellenes diétát ír­tak elő, mely papayaléből és friss zöldségekből álí. Hep­burn — az orvosok mindössze három hónapot jósolnak neki — utolsó kívánsága, hogy se­gíthessen az éhező Szomáliái gyerekeken. Pályatársa, Liz Taylor 400 dolláros virágcsok­rot küldött betegágyához ez­zel az üzenettel: „Audrey, tu­dom, hogy félsz, de nem sza­bad feladnod. Le kell győznöd a betegséget.” Audrey vála­sza: „Nem adom fel. Nincs mit veszítenem, csak nyerhetek. Ha annyit elérhetek, hogy eggyel kevesebb gyerek hal éhen, már nem éltem hiába." Tíz éve 1745 napilap volt az Egyesült Államokban, ma 1586 van. Negyedszázada a felnőtt amerikaiak 73 száza­léka olvasott naponta újsá­got, ma 52 százaléka. Ez önmagában nem is kevés, de teljesen hiányoznak a fia­tal olvasók. A gazdasági pangás, a recesszió tovább nehezíti a nyomtatott sajtó helyzetét, napirenden van­nak a „karcsúsítások”, elbo­csátások. Elképesztő, hogy óriási metropolisokban — például Detroit, Los Angeles vagy a texasi Houston — mind több szó esik az „egyújságos városról.” A le­gújabb és európai fülnek szinte hihetetlen komor jö­vendölés az, hogy New York, a települések e gigá­sza „hosszabb távon nem visel el négy komoly napila­pot!” A legnagyobb példány- számú napilap ma már az inkább jó külsejéről és az USA-centrikusságáról, mint igényességéről ismert: USA Today, amiben a sok hír, in­kább hírecske kiszorította a háttérelemzést. A magyar Izgalomba hozta a nyugati sajtót az a nem minden alapot nélkülöző vélekedés, hogy Hitler és Éva Braun holttestét a korábbi állítá­sokkal ellentétben mégsem égették el, és a Führer földi maradványai valahol Orosz­országban — mélyhűtött ál­lapotban — fellelhetők. A ta­lálgatásnak az adott tápot, hogy a KGB megnyílt archí­vumából előkerült egy fotó, amelyen orosz katonák áll­ják körül a diktátor tetemét, s egyikük éppen filmezi Hitler tetemét. A közkeletű verzió szerint 1945. május 4-én a vezér megmérgezte újdonsült fele­ségét, önmagát pedig főbe lőtte. Hitler életrajzírói be­számoltak róla, hogy a holt­testeket benzinnel öntötték le, meggyújtották, majd mi­után a felismerhetetlenségig származású Bill Kovach, a híres Harvard-egyetem saj­tóprofesszora szerint egy lap sikeréhez nem elég a jó külső. Magyar szemmel úgy tetszik az 1,8 millió példány­ban megjelenő USA Today esetében Kovach úr téve­dett... A második helyre szorult korábbi aranyérmes, a Wall Street Journal, a Washing­ton Post, valamint a többi nagy, a New York Times és a Los Angeles Times is mind nehezebben viseli a televízió nyomasztó konkurenciáját. A győztesek közt is a legna­gyobb győztes a Cable News Network (CNN), a ge- orgiai Atlantában székelő vi­lághálózat, amelynek főnö­két, az 54 éves Ted Tűmért a sajtóban Gőzhengernek becézik. Tíz éve még Nagy­szájú Tednek hívták a szakmában. Ami a két be­cenév között van, a brancs legnagyobb sikersztorija. Turner 1970-ben lépett színre egy kis tv-csatorná­val. Ebből 1980-ban csinált 24 órás hírmagazint. Az ötle­tet gúnyos vigyor fogadta és összeégtek, egy gránáttöl­csérbe temették őket. Csak­hogy a KGB archívumának megtalált filmjén nincsenek égési nyomok! Mi tehát az igazság? S főként mi lett a holttestekkel? A történészek úgy tudják, hogy a birodalmi kancellária bunkerjének eleste előtt a németek a megtévesztés szándékával kivégeztek két dublőrt, s egyikük holttestét találták meg és filmezték le az oroszok. Amikor azonban megkerült az igazi, elszene­sedett holttest, rájöttek téve­désükre, ám a felvétel megmaradt. A moszkvai páncélszek­rény azonban további meg­lepetéssel is szolgált a fotón, illetve filmfelvételen kívül. Hitler állkapcsát a teljes fo­gazattal az oroszok a KGB gyűjteményében helyezték egy ideig valóban úgy lát­szott: a CNN-hez jön a vég­rehajtó. De az idő Tednek dolgozott. 1986-ban szeren­csétlenül járt a Challen- ger-űrhajó és ez megnyitotta a CNN által a lakásokba szállított szenzációk sorát: sortűz a pekingi Mennyei Béke Kapujánál, a panamai invázió, a berlini fal ledőlése, német újraegyesítés, a szov­jet birodalom széthullása, Öböl-háború, puccs Gorbi el­len. Kezdetben a CNN 1,7 millió amerikai otthonban volt jelen, most 150 ország­ban 85 millióan nézik a ké­pernyőn. Üzleti forgalom 1980-ban: 7 millió, 1991-ben 479 millió dollár, tiszta,nye­reség 168 millió dollár. És ha már pénzről van szó, a CNN-nél egy kezdő riporter fizetése havi 1200 dollár, de az égbolt a felső határ, a cég sztárja, Larry King évi egy­milliót kap. Mi Turner titka? „Minden­ből a legjobbat választom. A CNN partnerétől (Time- Warner) a feleségemig (Jane Fonda). Ennyi.” Ferenczy Europress el. Az értékes lelet 1970-ig Magdeburgban volt, majd az akkori KGB-főnök, Jurij And­ropov parancsára a szovjet fővárosba vitték. A Sunday Times közzétette a szovjet igazságügyi orvosszakértők jelentését is, amely a foga­zat alapján „kétséget kizá­róan” azonosította a Führer tetemét. Az 1945. június 7-én kiállított iratot a titkos- rendőrség főnöke, Berija látta el kézjegyével, s látta- moztatás végett tovább- küldte Molotovnak és Sztá­linnak. Szakértők szerint valószí­nűtlen, hogy az előkerült film fordulatot hozhat a Hitler-ku- tatásban. Mértékadó forrá­sok szerint az a legenda is alaptalan, hogy Zsukov mar­sall saját hadizsákmányként hazavitte volna Hitler kopo­nyáját, s íróasztalára tette. A közmondások is elavul­hatnak. Sokasodnak annak a jelei, hogy manapság nem minden út vezet Rómába, sőt, egyre hangosabb az „El Ró­mától!” kiáltás. Ma még ez fur­csán hangzik, de lehet, hogy belátható időn belül veszélybe kerül Garibaldi életműve, a nemzeti egység és Itália, jó esetben föderációs alapon, több részre szakad. „Az olasz állam — mondja Onorevola Franco Rocchetta velencei honatya és az Északi Liga alelnöke — mesterséges képződmény és napjai meg vannak számlálva. Egy egy­séges olasz nemzet léte is megkérdőjelezhető.” . Nemrég még szentségtörés lett volna ilyet mondani, ma vi­szont ezzel szerez egyre több yoksot Umberto Bossi, az Északi Liga vezére, akiről hí­vei azt mondják, hogy bármit hozzon is a jövő, ő már arra van ítélve, hogy vagy a Re- pubblica del Nord, az Északi Köztársaság elnöke legyen, vagy legrosszabb esetben — Milánó polgármestere. Valami lehet a jóslatban, mert a Ligának tavaly még egyetlen helye volt a képvise­lőházban és ugyancsak egy szál széke a szenátusban, az áprilisi választások óta viszont 25 szenátort és 55 (!) alsóházi képviselőt mondhat a magáé­nak. Ez volt Itália egész törté­netének egyik leggyorsabb po­litikai előretörése. A tavaszi trend szeptember végén a mantuai helyi választásokon még erősebbnek bizonyult: „az északi szél” elsöpörte a két nagy kormánypárt közül a Törökország „keljfeljancsi- jának” mondják, de e megha­tározásban több az elismerés, mint a gúnyos mellékzönge. Sami Süleyman Demirelnek valóban hét politikai élete van, hiszen hetedszer áll az anka­rai kormányfői poszton, pedig kétszer a hadsereg váltotta le s tiltotta el „örökre” minden funkciótól, egyszer pedig saját párthívei szerveztek ellene puccsot. Az Islamköy egyik paraszt­családjából származó hat­vannyolc esztendős államférfi eredetileg vízépítő mérnök volt s onnan „zsilipéit át” a po­litika folyamára az Igaz Út Pártjának (korábban: Igaz­ságpárt) vezetőjeként. Ma sincs könnyű dolga, hiszen a hazánknál nyolc és félszer nagyobb, csaknem hatvanmil­liós Törökország ellentmon­dásoktól terhes, sajátos kor­szerűsödésen ment keresztül. Új iparágak mellett 70 száza­lékos az infláció és rendkívül magas a munkanélküliség, amely még rosszabb lenne, ha kétmillió török nem dol­gozna vendégmunkásként Nyugat-Európában s hazau­talt pénzük nem fedezné a behozatal egynegyedét. E nem mindenben szilárd talajon most nagyratörő tervek bontakoznak ki, az állam- és kormányfői nyilatkozatok már a „törökök évszázadáról” be­szélnek. Ebben — az ankarai felfogás szerint — két új elem játszhat közre. A Szovjetunió felbomlásával létrejött kö­zép-ázsiai köztársaságok nyelvileg és kulturális hagyo­mányaikban rokonok a törö­kökkel, ezért rendezték meg a minap Ankarában kazah, kir­kereszténydemokrata párt szavazóinak egyharmadát, a szocialista párt híveinek pedig egyenesen a felét! Az ezt kö­vető szondázások azt mutat­ják, hogy az Északi Liga Itália északi régióiban bármilyen he­lyi választáson a szavazatok­nak vagy negyven százaléká­val számolhat és ez óriási po­tenciális politikai erő. Forrása a gazdag észak ki­ábrándulása a hagyományos pártokból és az a meggyőző­dése, hogy Róma az általuk keresett pénzt másoknak jut­tatja, ahol herék és bűnözők prédája lesz. Az olaszoknak fontos a jól megválasztott jel­kép: a Ligáé a caroccio, a kö­zépkori lombardok harci sze­kere lett. A szervezet nagy­gyűléseken gyakran nevezi magát „a caroccio pártjának”. Tagjai Alberto da Giussano utódainak tartják magukat. Giussano az 1176-os legnanói csata hőse volt. Bossiék szerint Itáliának egy északi, egy közép- és egy déli föderációs tartományra kell oszlania. A székhely északon természetesen Mi­lánó (részben Mantua), közé­pen az Örök Város, Róma, dé­len pedig Nápoly lenne. Ró­mában a Liga meghagyná azokat a központi hivatalokat, amelyek túlélnék a föderatív berendezkedést, elsősorban a külügy-, a hadügy- és az igaz­ságügy-minisztériumot és csa­tolt szerveiket. A pénzügyeket szigorúan a tartományokban intéznék: ez lenne a „válás olasz módra” című színjáték lényege. Ferenczy Europress giz, türkmén, üzbég és azer- bajdzsáni részvétellel a türk népek első csúcstalálkozóját. Ezen kitűnt: tart az iráni-török versenyfutás. Míg az előző az iszlám fundamentalizmust kí­nálja, Törökország világibb ajánlattal áll elő és a piacgaz­daság és a demokrácia kiala­kításához nyújtana segítsé­get. A másik tényező, hogy Ankara fellép a közeli válság- övezetekben élő mohamedán népesség védelmében, Kara- bahtól Boszniáig. A törökök arra hivatkoznak, hogy természetes hidat jelen­tenek Ázsia és Európa között: egyaránt tagjai a NATO-nak, illetve az iszlám konferenciá­nak, határosak mind a balkáni országokkal, mind a szovjet utódállamokkal, illetve Szíriá­val, Irakkal és Iránnal. Ennek alapján keleten a „nagy test­vér” lehet, nyugaton viszont, az Európai Közösség irányá­ban a türk népek szószólója­ként léphet fel. Természetesen vannak Tö­rökországban olyanok, akik nosztalgiával gondolnak visz- sza a nagy időkre, amikor a XVI—XVII. században a félhold birodalma három kontinensre terjed ki beleértve hazánk te­rületének jó részét is. Azután Törökország Európa beteg embere lett. Ankarai politiku­sokat idézve, most ki kell használni a történelem kínálta lehetőséget s akkor a követ­kező időszak a törökök évszá­zada lesz. Kérdés, hogy mit szólnak majd ehhez az évszá­zad többi szereplői? Demirel legújabb, immár sokadik poli­tikai élete mindenképp moz­galmasnak ígérkezik. Réti Ervin Hitler halotti bizonyítványa Újból jön a „törökök évszázada”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents