Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. december 14., hétfő Anyagi gondok a kutatóintézetekben Nem csökkent az igény a tudományos közélet és annak fórumai iránt, holott a kutatóin­tézetek mindenütt anyagi gondokkal küszködnek és a hiányzó akadémiai törvény is sok bizonytalanságot kelt — mondta évvégi beszámolójá­ban Salánki János akadémi­kus hét végén a Veszprémi Akadémiai Bizottság évi köz­gyűlésén. A hat megye tudo­mányos életét koordináló bi­zottság idén 171 különböző szakmai tanácskozást és an­kétet szervezett. A költségve­tésben az elmúlt évi támoga­tás hat százalékos csökken­tése szerepel. A tudomány igazi értékeit kell megmenteni. Cigányság az agrárágazatban A Magyarországon élő hét­százezer cigány a legnagyobb nemzetiségi etnikum és a többségük a falvakban él, ott is az elmaradott 1200 lakosú­nál kisebb településeken — hangzott el a hét végén Szol­nokon, a Cigányság az agrár­ágazatban címmel tartott or­szágos konferencián. Súlyos foglalkoztatási gondjaik meg­oldásának bizonyosan nem a mezőgazdaság lesz a szín­tere, ugyanis egyrészt sokan nem is vállalnák, másrészt pedig hiányzik a képzettségük ehhez a munkához. Új csapatzászló Szombathelyen Új csapatzászlót adomá­nyoztak a határőrség szom­bathelyi igazgatóságának, s egyúttal katonai eskütételt is tartottak: 100 új határőr tett fogadalmat alkotmányos ren­dünk védelmére. Az új zászlót megszentelték a történelmi egyházak papjai is. Menekültek gyógyítása Tizenkét és fél millió forin­tot kapott a napokban orvosi műszerek vásárlására a bé­késcsabai városi kórház a Menekültügyi Hivataltól. Ebből a pénzből a kórház életmen­téshez szükséges berendezé­seket rendelt meg. Ezen túl a Menekültügyi Hivatal megtéríti a békéscsabai kórházban ápolt beteg menekültek gyó­gyítási költségeit. Kutatóreaktor Csillebércen A természettudományi alapkutatások egyik európai jelentőségű bázisa lesz a csil­lebérci kutatóreaktor, amely­nek rekonstrukciója befejező­dött és megkezdődött az üzembe helyezése. Ezután több hónapig tartó mérésso­rozat kezdődik annak igazolá­sára, hogy a reaktor paramé­terei megfelelnek-e a terve­zettnek. A felújított reaktor is­mét lehetővé teszi a gyógyá­szati célú radioaktív izotópok hazai előállítását is. Csökkenő idegenforgalom Az idén november végéig 28 358 millió külföldi kereste fel hazánkat, s 10 748 millió magyar állampolgár utazott külföldre a statisztikai kimuta­tás szerint. Az elmúlt év azo­nos időszakához képest 1,4 százalékkal kevesebben láto­gatták meg az országot, mi­közben a magyarok utazási kedve több mint 10 százalék­kal csökkent. A szállodák ki­használtsága országosan a tíz hónap átlagában 47,8 száza­lék volt, ezen belül a Bala- ton-parton 48,3 százalékos. Átlagosnál nagyobb kockázat Dráguló biztosítás, veszélyeztetett nyaralók Valóban emeli-e a Hungária a hétvégi házak biztosítási díjait, s ha igen, miért és mennyivel? Ezt kérdeztük Zolnay György főosztályvezetőtől, a Hungária Biztosító Rt vezérigazgatósá­gán a lakossági vagyonbiztosítási önálló osztály vezetőjétől. — A biztosítási díj mértéke mindig a lakás, a családi ház, a nyaraló veszélyeztetettségi fokától, fizikai védettségétől (zárak, rácsok stb.) a benne ténylegesen tartott értékek nagyságától, a tulajdonos el­várható óvatosságától függ majd — hangzott a válasz. — Napjainkban a hétvégi házak veszélyeztetettsége rendkívül megnőtt, de általános díjemer lésről nem beszélhetünk. Változó feltételek A biztosítási feltételek tar­talmazzák a biztosítási össz­érték inflációkövető indexá­lását: ez teszi lehetővé a min­denkori újrabeszerzési érté­ken történő biztosítást. Ennek megfelelő mértékben termé­szetesen a díjak is nőnek. Az átlagos kockázattól eltérő ki­rívó veszélyeztetettségű he­lyeken — és a hétvégi há­zakra ez sok esetben jellemző — a veszélyeztetettségnek megfelelően magasabb díja­kat is alkalmazhatnak a bizto­sítók. Sőt, ha a kockázat nagysága a biztosítás eszkö­zével már nem kezelhető, a szerződést fel is mondhatják. A főosztályvezetőtől meg­tudtuk még, hogy a régi szer­ződések felbontásának idő­pontját törvény szabályozza, erről az ügyfelet legkésőbb a tárgyév lejárta előtt 30 nappal értesíteni kell. A változtatások oka a körülményekben rejlik. A múlt évben a lakossági va­gyonbiztosítások keretében a Hungária mintegy 700 millió forintot fizetett ki a betörések miatt. A hétvégi házak ebből az értékből több mint 100 mil­lió forinttal részesedtek, mi­közben alig több mint 3 száza­lékos arányt képviseltet a biz­tosított vagyonból. Ma a laká­soknál is veszélyeztetetteb­bek a hétvégi házak, így na­gyobb a rizikó. Ennek megfe­lelően egy átlagosan veszé­lyeztetett 35 négyzetméteres nyaraló, amelynek biztosítása eddig évi 1500 forint volt, ez­után kb. 2500 forint lesz. Új szerződés A világon minden biztosító úgy működik, hogy a befizeté­sek fedezzék a kárt, illetve maguk a biztosítottak is mér­sékeljék a kockázatot (bizton­sági zárak, rácsok, ajtómege­rősítések, riasztók stb.) alkal­mazásával. Az így mérsékelt veszélyt az ügyfél számára megállapított biztosítási díjté­telben is elismerik. Ügyfeleink számára, de ne­künk is kellemetlen, hogy ép­pen télvíz idején kell kötni az új szerződéseket — mondta a biztosítási szakértő. — A jog­szerűség kötelez bennünket erre, ugyanis a lakásbiztosítá­sok feltételeiben a változtatá­sokat csak a naptári év végén lehet végrehajtani. Márpedig a nyaralóbiztosítások ebbe a ka­tegóriába tartoznak. Tanácsol­juk ügyfeleinknek azt is, hogy a biztonsági szerelvényeket is az új szerződés megkötése előtt szereltessék föl. Jó, ha mozgatható, értékesebb ingó­ságaikat sem teszik ki a betö­rők csábításának. Csábító villasor Hogyan látja a hétvégi há­zak biztonságát dr. Szabados János alezredes, az ORFK vagyonvédelmi osztályának vezetője? — A nyaralók, a hétvégi há­zak veszélyeztetettsége több tényezőtől függ — mondja az alezredes. Jobban csábítja a bűnözőket a télre kiüresedett, lakatlan szép villasor, mint a sok elárvult bódé, szerszá- moskamra. Oda mennek, ahol több zsákmányt sejtenek, ahová kevesebb akadályt le­küzdve bejuthatnak. Olyan időpontot választanak, amikor kisebbnek vélik a lebukás ve­szélyét. Törekednek arra, hogy a betörést minél később fedezzék fel, tehát az esetle­ges tárgykörözéseket meg­előzve minél több idejük le­gyen az eltulajdonított holmik értékesítésére is. Tíz év összesített statiszti­kája szerint 120 ezer 294 is­mertté vált, magánszemély sérelmére elkövetett betörés történt az országban, amely­nek 30,2 százaléka ví- kend-házfeltörés volt. Ezek a számok értelemszerűen nem tartalmazhatják azokat az ese­teket, amikor a károsultak fel­jelentést sem tesznek. Kisebb érték... Éppen a kisebb értékű ví- kendházbetörések sorába vi­szonylag több az olyan, ame­lyekről feljelentés hiányában a rendőrség tudomást sem sze­rez. A hétvégiház-tulajdono- sok Szabados alezredes sze­rint még mindig nagyon sok értéket hagynak átmenetileg árván az újabb kiköltözésig a nyaralókban. Ezzel függ ösz- sze, hogy az 1992-es év ed­digi tapasztalatai szerint a la­kásbetörések száma lassab­ban nőtt ugyan, mint tavaly, de ezen belül nőtt a víkend- ház-feltörések aránya. Némethy Gyula Létminimum Új kifejezés gazdagítja egy ideje hétköznapi szókincsün­ket: létminimum. Szakemberek foglalkoznak a kiszámításá­val: azzal, hogy mi az a legkisebb összeg, amelyből még el lehet tengődni. Egy új csoport kezd kialakulni hazánkban, a létminimum alattiak, illetve annak környékén élők. A számuk, sajnos, gyorsan gyarapodik. Mi az, amit feltétlenül tudni kell ezeknek az embereknek? Először is: úgy kell élniük, hogy megfelelje­nek a szociálpolitika lyukas tarisznyája követelményeinek. Eszébe ne jusson az ide tartozónak véletlenül újságot ol­vasni, közlekedni, fagylaltot nyalogatni, esernyőt elveszíteni, édes márcos üdítőt inni, szaloncukorvásárlásra vetemedni. Mozi, színház, divat sicc! Igyon ellenben jó hideg csapi vizet, gyúrja kézzel a kifőtt tésztát — nem túrósat —, járjon gyalog, és maga készítette galacsinokkal díszítse karácsonyfáját. Tanulja meg azt az élelmiszerár-listát, amelyet a létminimum számításakor a szakemberek táplálékként számára számí­tottak, és dugja a gyerek orra alá, ha a csirkehát helyett, combra támad gusztusa. Semmi pánik! A szakértők szerint nőni kezd majd az élet- színvonal... (Kirsch) ff Őrangyal - új helyen Két éve nyílt meg a megye első magángyógyszertára Ka­posváron. Az Őrangyal patika azonban kinőtte helyét, s né­hány házzal odébb, a Kisfaludy utca 21. szám alatt — meg­tartva eredeti nevét —, új épületbe költözött. A tulajdonos, Dudás Gyuláné a Budapest Bank jóvoltából Start-hitellel startolt, amelyet családi, baráti segítség egészített ki. A ga­lériás, tetszetős új patikában számítógépek segítik a gyógyszerészek és asszisztensek munkáját. Az új Őran­gyalt dr. Kapolka Pál megyei tiszti főgyógyszerész adta át. (Fotó: Kovács Tibor) NINCS UGATÁS A KODÁLY UTCÁBAN Kutyakrimi Kaposváron Családiházas környéken estefelé, bizony, ugatnak a ház­őrző kutyák. Ez a dolguk: jelezni, hogy jön valaki. A Ko­dály utcában egy idő óta be kell zárni a lakásba a kutyákat, ha azt akarják, hogy életben maradjanak. Az elmúlt egy év­ben 20 kutyát mérgeztek meg, 12 elpusztult. Aliz, az egyik elpusztult kutya Apáti László német juhá­szát is elpusztították. Elvitte az állatkórházba, és felbon- coltatta a kutyát. Analizál- tatta a mérget: DNOC per- metszer, köznapi néven, sárga méreg. — A mi kutyánk akkor túl­élte az esetet, de azóta már háromszor próbálták meg­mérgezni — mondja Hász Zsolt. — Nemcsak az utcai kerítés mellett, hanem hátul a lefolyónál is találtunk mér­gezett húsdarabokat. Újab­ban valamilyen állatbőrbe csavarták a mérget, a két végén precízen összekö­tözve — mutatja a házi­gazda. — Reggel először kimegyek, körülnézek: nem dobtak-e be valamit. Addig ki sem engedjük a kutyát... Feljelentést tettünk a városi rendőrkapitányságon; Apáti László bevitte a boncolási jegyzőkönyvet is. Azt mond­ták: haláleset nem történt, nincs bizonyíték, és erre nincs emberük. Az elpusztult állatoknak 80 százaléka értékes kutya. S áldozatul estek olyan álla­tok is, amelyeknek csak egy-egy család számára volt nagy érzelmi értéke. — Szombaton volt két hete — kesereg a szomszéd házban Kovács István. — Láttam, hogy a kutya felkap valamit az udvaron, és sza­lad hátra. Egyszercsak jön a kislányom: „Apu, valami baja van a kutyának, mert széde- leg!” Elvittük állatorvoshoz: azt mondta ez a sárga mé­reg. Már nem tudott segíteni rajta. A méreg háromnegyed óra alatt végzett az állattal. Az orvos szerint ez olyan méreg, amitől a rekeszizmok megbénulnak, a kutya nem kap levegőt és megfullad. Hétéves kis foxikeverék volt. A gyerekekkel együtt nőtt fel. Ha előveszik a fényké­pét, most is sírva fakadnak. A skót juhászt kint hagy­ták éjszakára. — Reggel ta­láltuk meg — mondja a gaz­dája. — Elvittük Kelemen ál­latorvoshoz, aki megállapí­totta, hogy ugyanaz a méreg végzett vele, amivel az ő ku­tyáját is megmérgezték. — Mentek-e valahová fel­jelentést tenni? — Nem. A többiek tettek feljelentést, de lett belőle va­lami? Semmi... Lakótelepi lakásban élő gyerekeknek minden vágya, hogy egyszer kertes házban élhessenek. Mert ott lehet kutyát macskát tartani. így gondolták Ureczkyék is, amikor a a Sallai utcába köl­töztek. Vettek két szép, díj­nyertes belga juhászkutyát. — Aliz már nincs velünk. Megmérgezték — fogad az egyik kicsi. — Reggel talál­tam rá — panaszolja Ureczky József. — És az udvarban öt helyen találtam sárga színű ételmaradékot. Mintát vittem az állategész­ségügyi intézetbe. Meg­mondták: ez ugyanaz a sárga méreg, amivel Apáti László kutyáját megmérgez­ték. Feljelentést tettem, is­meretlen tettes ellen. Kijöt­tek a rendőrségtől, megkér­dezték a közvetlen szom­szédaimat. Nálam nem is voltak. November közepén kaptam meg a határozatot, amelyben értesítenek a nyomozás megszüntetésé­ről. Úgy látszik, ezt nem te­kintik bűncselekménynek. — Félelmetes, ami itt fo­lyik — fűzi hozzá a felesége. — A gyerekek a fűben ját­szanak; szoktak füvet is szedni. És a gyep később több helyen kipusztult, ahol ezt a sárga mérget észrevet­tük. Elgondolni sem merem, milyen következménye lett volna ha valamelyik gyerek belemarkol a méregbe... A múlt héten is volt mérgezés, előtte is, és egy hónapja is. Vermesék farkaskutyáját is élettelenül találták a kerí­tés mellett. — Az állat­egészségügyi állomáson Cséplő Attilához fordultam — mondja Vermes István. — Megvizsgálták a bevitt min­tát, és meghatározták a vegyszert, ami az állat pusz­tulását okozta. Most két hete meg a fiam pulikutyáját... Az udvaron kolbászdarabkákat találtunk; valaki bedobálta... — Ha kinn csavarognának ezek a kutyák az utcán, még megérteném — mondja Vermesné. — De a legtöbb­jük fajkutya, ki sem engedik az utcára. Egy éve pusztulnak a ku­tyák. Azóta lesik, ki lehet az. — Gyanakszunk, de nem merjük kimondani. Én is tet­tem feljelentést a rendőrsé­gen, de megszüntették az el­járást. A méregkeverő már a Sal­lai utcába is bemerészke­dett, s a Balázs és a Kunffy utcába is. Mi lesz, ha egy kisgyerek találja meg a mér­get. Nem lehet tudni, ki lesz a következő áldozat... S. Pap Gitta

Next

/
Thumbnails
Contents