Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-14 / 294. szám
1992. december 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 19 órától: Képújság, majd hétfő esti hírmagazin. Benne: A Sütévnél is privatizálnak - A vadásztársaságok helyzetéről - Befejeződtek a városrészi fórumok - Marcaliban nyerték a „Zanussi”-t - Hírek, sport - Kb. 20.10-től tv-mozi: Veszélyesen kell élni (francia krimi). A keresztúri kórus Németországban A Passau melletti Kösslarn kisvárosban vendégszerepeit a balatonkersztúri Bárdos Lajos Női Kar. A két település kapcsolatai újkeletűek. A kórus bemutatkozott a kölni dómban is. Holnaptól karácsonyi hangverseny-kőrúton vesznek részt. Először a balatonszentgyörgyi templomban mutatkoznak be, majd a jövő hétfőn Balatonberényben. Mosóporral gépet nyert Az OMO-hoz mellékelt szelvénnyel nyert egy Zanussi típusú mosógépet a marcali Kondákor Ferencné az Unilever Magyarország kft őszi-téli akciója során. A szerencsés vásárló a 39 900 forint értékű gépet a hét végén vette át a marcali áfész 36-os diszkontüzletében az Unilever területi szervezőjétől és az Áfész kereskedelmi igazgatójától. Szervestrágya krumpli alá Kétszáz hektáron szórnak ki hektáronként 50-60 tonna szervestrágyát az inkei szövetkezetben a jövő évi burgonyatermesztő területeikre. 90 hektáron már a hét végéig befejezték ezt a fontos talajerőutánpótlást biztosító munkát. Nyereményakció sorsolás A Lengyeltóti és Vidéke Áfész árengedményes kiárusításának és vásárának nyereményakcióján egy mosógépet nyert Szentes László lengyeltóti lakos. A centrifuga boldog nyertese pedig az ugyancsak lengyeltóti Illés Lajosné lett. ✓ Állampolgársági eskü Marcaliban Pénteken állampolgári esküt tett Marcaliban Ferenczy Attila és családja. A néhány évvel ezelőtt Erdélyből menekültek, s most a Magyar Köztársaság elnökétől megkapták a várva várt dokumentumot. Fedelet kap a sportcsarnok Az előzetes tervek szerint ma délelőtt egy speciális emelőszerkezettel a helyére teszik a marcali sportcsarnok tető- szerkezetének elemeit. A kivitelező, a Surján Rt mai akciójának eredményeképpen ismét közelebb került az átadáshoz a rég várt beruházás. A marcali Fűrészüzem kft útkeresései Forgótőke nélkül nehezen megy Egy évvel ezelőtt két fiatalember Marcaliban megalakította a Fűrészüzem kft-t. Átvették a korábbi fűrésztelep dolgozóit, a készleteket, és megvásárolták a gépeket. Két műszakban évente 9 ezer köbméter fát dolgoz fel a 45 ember. Ez már tisztességes megélhetést biztosíthat mindekinek. Bácsics János ügyvezető igazgató minden zegzugát ismeri a telepnek, hiszen 15 éve itt tölti mindennapjait. Társa, Kocsis Tamás elsősorban a kereskedelemmel foglalkozik, de egy ilyen vállalkozásnál nem túlságosan kötöttek a posztok. Ha sürgős teendő adódik, szóba sem kerül, hogy kire tartozik: a munkát el kell végezni. Az elmúlt egy év legnagyobb sikerének azt tartják, hogy mindig ki tudták fizetni esedékes számláikat, és a munkabérre sem kellett várni a dolgozóknak. Viszont gondot jelent a forgótőke hiánya. Akiktől vásárolnak, azok a legtöbbször csak készpénzért hajlandók a termékeket adni. Ugyanakkor a fűrészüzem termékeiért nem mindig fizetnek azonnal. Az évi 50-55 millió forint értékű termelés felét az exportbevételek adják. Az fizetés átfutási ideje itt szükségképpen hosszabb, általában 50-60 nap. De botorság lenne emiatt elveszíteni az német, svéd és osztrák partnereket. A nagyobb forgótőkéhez szükséges kölcsönhöz jutást nehezíti, hogy nincs befejezve a privatizáció. Hat hónap óta nem sikerült előbbre jutni. A hátralevő mintegy 15 millió forintos privatizálandó részt E-hitelből akarják megvásárolni, de ehhez több, más kérdést is tisztázni kell. A cég gazdái úgy gondolják, hogy a hiteleket ki tudják ter(Fotó: Horányi Barna) melni. A 25 millió forintos export többségében úgynevezett szőlészeti anyag, hegyezett akáckaró, támoszlop, Svédországba szállított cser és tölgy fűrészáru, s Olaszországba exportált rakodólapelemből áll. Belföldön jó piaca van a lombos fűrészárunak és a bútoripari anyagoknak. Az építkezők körében közkedvelt, hogy rajz alapján méretre vágva akár az egész tetőszerkezetet is megrendelhetik. Gyártanak még — főleg a barcsi és a csurgói parkettagyárnak — parkettléceket is. Ha csak a munkától függ — jövőre is lesz dolga a közel félszáz embernek, s nem kell sorbaállni munkanélküli-segélyért. A privatizáció sikeres be- fejzése pedig elsősorban nem rajtuk áll. (Lengyel) Borítékbontás előtt November 30-ig kellett beadni privatizációs átalakulási tervüket az állami gazdaságoknak. Böhönyén Gerencsér Istvánt, a vállalati biztos helyettesét kérdeztük: milyen tervet dolgoztak ki az átalakulásához? — Gazdaságunkban is a decentralizált privatizációt hajtjuk végre. Eladásra lett meghirdetve a jelenleg mindössze 950 kocával működő sertéstelep a hozzá tartozó 1200 hektár takarmánytermesztő területtel. Külön egységként kínáljuk eladásra a húsfeldolgozót, húsboltjainkat, a fűrészüzemet, a vetőmagüzemet, az üzemi konyhát, a húspép-tápliszt üzemet és a vágóhidat a zsírsütővel. A pályázatok elbírálása után, ha minden egység elkelt, mintegy 1500-2000 hektár termőföld marad piacképes árunövények termesztésére. M. T. A komfortos városért — Milyen egy munkanapja? — Több mint a felét tőlem független erők osztják be: kötelező megjelenések, értekezletek, gyűlések. Vannak városi rendezvények is, kulturálisak, meg lakossági fórumok; igyekszem ezeken megjelenni. ^ — És a „magánemberé”? — A vasárnap a családé. Meg a szombat délutánt is igyekszem megtartani. Ha a marcali focicsapat itthon játszik, kimegyek a meccsre, a tévébeli közmérkőzés-közvetí- téseket is általában megnézem. Régebben sok politikai adást is néztem, ez mára kimaradt; ma már inkább veszekedést látni. Unalmasnak találom, hogy bármikor üt le két ember beszélgetni, sohasem találnak közös nézőpontot... Dr. Sütő László 1989 óta Marcali első embere. Polgár- mesterségén kívül tagja Somogy Megye Közgyűlésének, elnöke a megyei jogi és ön- kormányzati bizottságnak. Emellett: alelnöke a Kis- és Középvállalkozók Országos Érdekszövetségének, tagja az Önkormányzati Akadémia szakmai tanácsadó és felügyeleti bizottságának. 1990 októberében választották polgármesterré. — Programom három-négy pont köré csoportosult. Akkor a legfontoabbnak a humán szférát tartottam. De nagyon gyorsan kiderült, hogy a város foglalkoztatottsága a csőd szélén áll, és ha nem foglalkozunk ezzel nagyon komolyan, akkor hiába lesznek csodálatos középületeink, hiába fejlődik a közoktatás és az egészségügy, egyszerűen nem lesz munkahely. Eze'n a holtponton 1990 végére átlendültünk; persze továbbra is kell vele foglalkozni. Újra előtérbe kerülhetett az előzetes terv: 1991 szeptemberében a gimnáziumban a nyolcosztályos képzést, a szakmunkásképzőben pedig a gazdaasszonyképzést indítottuk el. Vagyis megtörtént a profilváltás, s ez a szakmák tekintetében szélesebb teret nyit a diákok előtt. Jenetősen változott és ma már stabil a közművelődés. A kulturális központ jól működik, a gyermekrészleg elkészültével jelentősen bővült a városi könyvtár, a város két múzeumot vett át. Nagyon nagy eredmény, hogy 40 millió forintos beruházással elkészült egy kábeltévé-hálózat, amely a várost majdnem teljesen átfogja. A feladat mos az, hogy rendet csináljunk a föld alatt... Az infrastruktúra hiánya minden .fejlődésünket meggátolhatja. 1990 őszén a szennyvízderítő rendszer gyakorlatilag telített volt. Első lépésként duplájára bővítettük a szennyvíztelepet. Ennek a több mint 50 millió forintba kerülő beruházásnak most folyik a próbaüzeme. A következő lépés lesz a csatornahálózat felújítása, bővítése. A várdombi városrészben már folyik az építkezés, itt négyszáz házat kötünk be. Egy céltámogatás elnyerése után a következő évben elkezdjük a gombai negyed csatornahálózatának kiépítését, és 1997-98-ra Marcali százszázalékosan csatornázottá válhat. Másik nagy terv a szeméttelep építése. Létrejött egy kft, ennek eddig 21 önkormányzat a tagja, köztük Marcali és Keszthely. Az épülő telep 25 évre, szelektív gyűjtés esetén pedig 40 évre biztosítja a szemét problémamentes elhelyezését. Nagyon fontosnak tartom, a magánvállalkozók segítségét, hogy minél több családi vállalkozás jöjjön létre. A legnagyobb segítség ebben az, hogy az önkormányzat éves időtartamra kamatmentes kölcsönt tud adni, 200-250 ezer forintot. — Kudarc érte-e? — Ideiglenes kudarcnak tartom a gyógyszálló építéséről való lemondást. Azt hiszem, az ilyen nagyságú beruházásoknak ma nem kedveznek az általános gazdasági és hitel- politikai elvek... — Hova épült volna a szálló? — A Gomba-völgyi két hévízforrás mellé. Az egyiket 1990-ben sikerült gyógyvízzé nyilváníttatni. Másképp kell továbblépnünk. Valahogy úgy, hogy a lakosság és az önkormányzat közös részvénytársaságot hozzon létre és strandfürdőt építsünk. Aztán pár év múlva majd, ha a dolog sikeres lesz, talán akad vállalkozó, aki hajlandó lesz az eredeti tervek, beruházás megvalósítását finanszírozni. Metz A. Márton Inke templomot épít Inke reformátusai hitéletük gyakorlására immár negyedik alkalommal kezdenek hozzá templomuk felépítéséhez. Az építőanyag nagy része már a fák között, és ha az időjárás is kegyes lesz hozzájuk, még az idén lerakják az alapokat. Berkes Sándor egyházgondnokot kérdeztük a történetről. — Az inkei reformátusok első templomát 1594-ben, az ellenreformáció időszakában rombolták le. A türelmi rendelet megjelenése után, az 1700-as évek végén építettek a hívek egy fatemplomot. Tetejét zsúp borította. A falu történetében gyászos emlékű 1817-es tűzvész alkalmával a község lakóépületeinek nagy részével együtt a templom is a lángok martaléka lett. A 800 lelkes gyülekezet 1830-ban közadományokból felépítette empire stílusú imaházát, amelyben két karzat is volt. 1840-ben szentelték az épületet, és a 100. születésnapon Bolla Pál lelkész és Bethlen István gróf adományaiból újjávarázsolták a templomot. — 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a tornyot, majd 1976-ban a falmaradványokat is lerombolták és eltakarították. A területet 1991-ben sikerült visszaigényelnünk, és most már az egyház tulajdona a 2134 négyzet- méter liget—mutatott körbe az egyházgondnok. Berkes Sándor alapítványt tett a templom felépítésre, a gyülekezet és a anyagi segítsége közadakozások folytán megkezdhették az építőanyag-vásárlást. Szigetvári György Ybl-díjas építész készítette a terveket, költségeinek harmadát felajánlva az alapítványnak. A helyi szövetkezet fuvarlehetőségekkel, munkagépekkel segíti a kivitelezést, a falak felhúzására pedig vallási hovatartozástól függetlenül összeszövetkezett Inke apraja-nagyja. Mészáros Tamás (Fotó: Király J. Béla)
