Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-11 / 292. szám
1992. december 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK # 5 Hároméves iskolaátépítés Szulokban Három év alatt teljesen felújítja az önkormányzat az iskolát Szulokban. A munkához pályázat útján nyertek támogatást, s ez az összköltség negyven százalékát fedezi. Az első évben a régi épületet átalakították, hogy a felső tagozatosoknak is legyen osztálytermük. Két éve van felső tagozat, jelenleg hatodikasok a legnagyobbak. Jövőre két új tanterem építését tervezik. Ifjúsági klub Somogytarnócán Újjászerveződött Somogytarnócán az ifjúsági klub. Tevékenységüket a barcsi művelődési központ is támogatja anyagilag. A helybeli fiatalok így ismét kulturáltan szórakozhatnak, tartalmasabb programokat is szervezhetnek. Karácsonyi vásár Csurgón Szerda óta karácsonyi vásárnak ad otthont a csurgói művelődési központ. A kiállításon elsősorban a helybeli vállalkozók vesznek részt termékeikkel. Többen akciós áron kínálják áruikat az ünnepre való tekintettel. / Építenek a közhasznú munkások Öt közhasznú munkást foglalkoztat a szuloki ön- kormányzat. Elsősorban építőipari munkát végeznek. Többek között felújítják az önkormányzat épületét, renoválják a szolgálati lakást. Forgalmas a vállalkozói központ Megalakulása óta meglehetősen nagy forgalmat bonyolított le a megyei vállalkozói központ csurgói irodája. Több mint negyven vállalkozó kereste meg az irodát, ahol adóügyi és befektetési tanácsokkal is ellátják az érdeklődőket. Sok vállalkozni kívánó is érdeklődött, elsősorban a támogatási lehetőségekről. A legtöbben a Phare-hitel, illetve a mikrohi- telek iránt érdeklődtek. Illegális szeméttelepek Nagy fejtörést okoznak az illegális szeméttelepek a barcsi városatyáknak. Gondot jelent ez ügyben a lakossági együttműködés hiánya, valamint a közterület-felügyelet intézkedéseinek elmaradása. Szarvasmarhatartók egyesülete Szulokban A tehenészek reménykednek Szulokban, magángazdáknál jelenleg százhúsz tehenet fejnek. Ez annyi, mint egy kisebb szövetkezet állománya, a különbség talán csak az, hogy ezek a tehenek — hála a tulajdonosi szemléletnek — jól is tejelnek. Igaz, ez manapság nem mindig előny. Szulokban még nem baj egyelőre, hogy sok a tej, mert a gazdák eladási ügyeit a Szarvasmarhatartók Egyesülete intézi. Az egyesület két éve alakult meg a faluban, akkor, amikor a tejipar válaszút elé álította a gazdákat: vagy saját maguk intézik ezután a tejátvételt, vagy több tej Szülőkből nem kell. — Persze kénytelenek voltunk vállalni — monja Knoll József, az egyesület elnöke — hisz sokan ebből élnek. Akinek tehene van, és tejet akar leadni, az tagja az egyesületnek. Most 44-en vagyunk. Az egyesület a tagdíjból tartja fenn magát, ez havi száz forint. Ezt csak annak a gazdának kell fizetnie, aki tejet ad le, akinek épp szárazon áll a tehene, nem fizet. Az egyesület üzemelteti ebből, valamint a leadott tej árából levont pénzből — literenként egy forint — a tejbegyűjtő állomást, fizeti az alkalmazottat. — Ebből a pénzből persze másra is kell. Legeltetünk is, azért szintén fizetni kell. Bár nem tudom, mi lesz jövőre, hogy a téesz mit akar? Ahogy a dolgok most állnak, lehet hogy megszűnik a legeltetés. Knoll József, aki egyébként vállalkozó, ő üzemelteti a szuloki fürdőt, maga is tart teheneket. Megéri? — Nemigen. Énnekem még csak-csak, mert nem ebből kell megélnem. így, „hobbiként” még elmegy. Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, ez az igazság. Hiába szerződtünk annak idején a tejüzemmel, nemrég alá kellett írnom, hogy az eddigi egyhónapos fizetési határidőt két hónapra módosítják. Mit tehettem? Aláírtam. Csak a kaposvári tejüzem veszi át a tejet, hát ő diktál. Ha nem tetszik, akkor le is út fel is út. így volt a hűtővel is. Meg kellett venni a tejüzemtől hetvenezerért, mert nagyon sok bérleti díjat kellett volna fizetni érte. Megvettük. Most azt tervezik, hogy a fizikai tisztaság helyett a biológiai tisztaság szerint veszik át a tejet. Akkor nyugodtan fejbe is csaphatjuk a teheneinket, mert istállóban, háztáji fejőgéppel azt a minőséget nem lehet produkálni. Nem éri meg, de csinálják. Bíznak, reménykednek, az nem lehet — mondják — hogy egyszer ne legyen jobb dolga a parasztnak, ne legyen becsülete a földnek. Mert alföldet is művelni kell, ahhoz trágya kell, tehén nélkül meg nincs trágya sem. Igaz, vaj sem. V. O. Makovi Gyula ölében a nevelt lányával Néhány hónappal ezelőtt riportot készítettem Makovi Gyulával a környék legismertebb horgászával. Akkor megkérdezte, félig tréfásan: A fiamról nem ír? Nem tudtam, mit is írhatnék egy rockénekesi megjelenésű, sovány alkatú, fülbevalót viselő fiatalemberről? De az apja azt mondta: „Nem olyan amilyennek látszik, ennek a fiúnak lelke van!” Elérkezett hát az idő, hogy kiderítsem mit jelent valójában ez a figyelemfelkeltő apai jellemzés. Otthonos, barátságos környezetben fogadott a házaspár. Miután hellyel kínáltak, betoppant a szobába saját gyermekük, az első osztályos Gyuszika. Foglalkozásuk: hivatásos nevelőszülők Rögtön édesanyja ölébe telepedett. — Mindketten nagycsaládban nőttünk fel— kezdte a beszélgetést a feleség. A férjemék hárman, mi négyen vagyunk testvérek. Talán innen a gyerekek iránti nagy-nagy szeretet. Szerettek volna még gyereket, de mivel nekik már több nem lehet, így arra az elhatározásra jutottak, hogy nevelőszülők lesznek! Ez a terv egyik napról a másikra jött. — Két kislányt szerettünk volna felnevelni. Egyelőre egy kislányt hoztunk el Kaposvárról a kórházból, az idén nyáron, öthónapos korában. Még nem fogadtuk örökbe, csak felneveljük. A többit majd az idő dönti el. Miközben beszélgettünk, a kistündér az „apuka” ölébe virgonckodott. — Anyagilag hogyan támogatják a főfoglalkozású nevelői státuszt? — A ruhapénzt negyedévenként fizetik, a gondozási díj 3600 forint, családi pótlék 2300 forint és még gyedet is kapunk — mondta a férj. Mit kell az embernek végigjárni ahhoz, hogy nevelőszülő lehessen? — Először a helyi körjegyzőnek kell bejelenteni szándékunkat. Utána környezet- tanulmányt készítenek, majd az adminisztratív dolgokat végezzük el. Végül következhet a nevelőszülői tanfolyam! A faluban egyesek nem tudják, és nem is akarják elviselni a fiatal házaspár e törekvését. Mindennek az anyagi oldalát nézik, nem pedig azt, hogy ők egyszerűen imádják a gyerekeket. Csak a külsőt figyelik, ami felszínes és múlandó. S nem látják meg mögötte a belső tartalmat, a gazdag lelki világot. Az ott eltöltött kellemes délutánt követően vált számomra is érthetővé az édesapa véleménye fiáról „ennek a fiúnak lelke van”! Gamos Adrienn Drávagárdonyi gazdapanasz Elfutott a csaló — Szüleim földművesek voltak, húsz hold földön gazdálkodtak és még pálinkafőzdéjük is volt. A családi háttér, az ifjúkori tapasztalatok miatt mindig vonzódtam a gazdálkodáshoz — kezdte a beszélgetést Boros István magángazda drávagárdonyi otthonában. A szép parasztház, gazdasági épülettel övezve, nagy portán foglal helyet. Öten laknak a házban, ők mind segítőtársak a gazdálkodásban. — 1951-ben, ötödik osztályos koromban, kitelepítettek az Alföldre. Pedig voltak nálunk a faluban nagyobb kulákok is. Most is azt mondom, a nagyobbak az akkori pártszervezettel jól megértették egymást. 1953-ban szabadultam, majd Fonyódra mentem lakni és 1957 januárjában jöttem Drá- vagárdonyba. A téesz területein nem dolgozott soha, de a munkakönyvé a budapesti Rákosvölgyi Tsz-nél volt. Dolgozott az erdészetnél, autóbuszállomások betonozásában vállalt munkát. Majd Nagyatádon a konzervgyárban, végül a barcsi vízműnél alkalmazták gépkezelőként. — Nyolc éve vagyok maszek, 16 évvel ezelőtt vásároltam két holdat, ezen gazdálkodom. Vannak teheneim, kilenc disznó, hízó és egy anyakoca. — Megéri a mai világban állatokat tartani? — Pillanatnyilag, amikor kevés pénzért veszik, nem éri meg. De bízom benne, hogy hamarosan változik a helyzet, mert a sertésállomány is megfogyatkozott. Márpedig élelem kell, s egy ország élelmét nem lehet importból megoldani. A gazda a kárpótlási jegyével várja a csodát. Már egy licitálást októberben lefújtak, ugyanis közbeszólt a barcsi téesz. így 40 nappal későbbre halasztják. Várják már a földügy rendeződését. Az biztos, hogy meg tudják majd művelni, hiszen besegít a fia. — Hogyan élte meg a rendszerváltást? — kérdeztem Pista bácsit. — Nem történt meg a rendszerváltás! Nyugat felé mutattak valamit, így egy csomó összeghez jutottak. Mindegy, hogy ki lesz a miniszter, kit választ meg a nép. Úgyis a „nyakába” marad minden! Akkor érezném magam elégedettnek, ha olyan döntések születnének, amelyek nem hátráltatnák már az ország jövőjét. G. A. Ki gondolná egy választékosán öltözött, kellemes modorú férfiról, hogy csaló? Mint alábbi példánk mutatja, van akit meg tudott „etetni” kifogástalan megjelenésével, Barcson azonban ez nem sikerült. November 14-e, szombat volt, amikor Barcson az Amfora műszaki boltba betért „vásárolni” az előbb jellemzett fiatalember, s az Európa Kft ügynökeként mutatkozott be. Egy színes televíziót és egy Fisher magnót kért, „fizetni" pedig egy formailag szabályosnak tetsző bélyegzővel kívánt. Kitöltötték a számlát, ám a készülékeket nem hagyta kipróbálni. Amikor a boltvezető-helyettes kijelentette: megkérdezi az OTP-t, van-e fedezet a kft számláján, a férfi ideges lett. Nem engedte, hogy az üzlet munkatársai segítsenek kivinni az árut, alighogy kilépett a boltból, az eladók már érezték: itt nem stimmel valami. Egyikük értesítette a rendőrséget, s utána eredtek. A férfit a bolt előtt egy sárga Lada kombi várta, ám a két csomagot már nem tudta bepakolni, mert az autó elindult, ő pedig futásnak eredt. A — közben már odaérkező — rendőr és a bolt eladói futás közben hiába kiabálták: fogják meg, tolvaj!, a szombaton az utcán hömpölygő tömeg közömbös maradt. Közben a sárga Lada a menekülő férfi mellé gördült, megállás nélkül kinyílt az ajtaja, a csaló pedig beugrott. Elhajtottak, ám ekkor már a rendszámát megjegyezték. A kölcsönzött Ladát még aznap megtalálták Kaposváron, és kinyomozták ki és mikor bérelte. A barcsi rendőrkapitányság kérésére a komlói rendőrségen december 8-án kihallgatták az egyik vélt elkövetőt. Kiderült: Pakson a közelmúltban ugyanezt már „eljátszották”, akkor sikeresen... A lakosság azonban nem mindig közömbös. Ellenpéldaként megtudtuk, hogy a közelmúltban a lakosság segítségével sikerült elfogni Barcson mintegy tízrendbeli gépkocsifeltöréssel gyanúsítható három személyt. Mindhárman fiatalkorúak, egyikük előzetes letartóztatásban van, ketten pedig — mivel büntetlen előéletűek — szabadlábon védekeznek. (Tamási)
