Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — VELEMENYEK 1992. december 9., szerda Az orvosok esete a számítógéppel A napokban olvastam egy cikket az orvosok számítógép ellátásával kapcsolatban. E cikk olvasása után azt gondolná az ember, hogy minden rendben van, ez egy nagyszerű kezdeményezés. Kicsit körbeszaglászva a dolgot azonban kiderül, hogy nem is olyan szép a menyasszony. Az akció körülbelül egy éve indult, az akkor meghirdetett árak igen jók voltak, csak azt lehetett tanácsolni mindenkinek, vágjon bele, Csakhogy azóta a számítógép-árak csökkentek. A számlákat nem láttam, de hallomásból úgy tudom, hogy gép a végleges ára 100 ezer 700 forint lett. Ugyanezt a minőségű gépet sok kereskedőnél 90 ezer forint körüli áron meg lehet vásárolni, és ezen már rajta a kereskedő haszna is. A gép jó, de a nyomtató helyett szerencsésebb lett volna más típust választani. Elég nehézkes lesz vele receptet nyomtatni. Az újságcikkben az jelent meg, hogy csak az ár 40 százalékát kell az önkormányzatoknak fizetni. Ez valószínűleg téves, én úgy tudom, hogy a 60 százalékát, és ezt támasztja alá az is, hogy az ön- kormányzatoktól 72 ezer forintot szedtek be. De most a programról! A meghirdetésben arról volt szó, hogy ezt ingyen adják. Ez is nagyszerű ötletnek látszott, egységes központilag terjesztett, karbantartott program. De mint mindent, ezt is el lehet rontani. Először is több programból lehetett választani. Ez önmagában még nem lett volna baj, bár ha egy programra költik ugyanezt a pénzt, talán az a program használható lenne. A szervezés csodája, megkapták az orvosok a levelet, hogy válasszanak, bár fogalmuk sem volt arról, hogy melyik program mit tud! Azért, hogy segíteni próbáljak, elkezdtem telefonálgatni, hátha valaki már ismeri, tud tanácsot adni. De a tisztiorvosi hivatalban is csak annyit tudtam meg, hogy az egészet a megkérdezésük nélkül, a hátuk mögött intézték, de egyszer „valaki látta, amikor mondták”, hogy a szekszárdi program a legjobb! Mert ez használhatatlan, befejezetlen! Mások is felhívták a tisztiorvosi hivatalt, így a megyében talán mindenki ezt a programot választotta. Felvetettem, ha már ingyenes, adják oda a többit is, kipróbáljuk. Erre azt a választ kaptam, hogy nem lehet. Vajon miért befejezetlen a program? Talán igaza van annak a zalaegerszegi cégnek, (nem akarom reklámozni, azért nem nevezem meg), amelyik ajánlkozó levelében azt írja, hogy a hiányzó részeket a későbbiekben borsos áron kell majd megvenni? Persze a cég levelét sem lehet készpénznek venni, lévén konkurencia. Egyébként is gátlástalanul magas áraik vannak. Egyrészt a tápegység, amit akciós áron 40 000 forint helyett most csak 38 ezer forint felkiáltással hirdetnek, másrészt az ugyancsak akciósként 135 000 forint helyett 99 ezer forintért hirdetett program. A célnak megfelelő tápegység ugyanis már 30 ezer forint alatt kaphatók, a legolcsóbbak közelebb a 20 ezer forinthoz. A program jobb, mint a szóbanforgó ingyenes program, ha nem is tökéletes, ám használható, de nem ennyiért! Ha csak 1000 helyre adják el márpedig ennek többszöröse az orvosi gépek száma, akkor már 10 000-15 000 forintos áron is meglenne rajta a tisztességes haszon. Meghirdettek egy oktatást is, ami igen szervezetlennek látszik. Á nagyon várt gépek az orvosok íróasztalán, akik nagy lendülettel nekifogtak, hogy használják. Mire az oktatás megkezdődne, ez a lendület megtörik, a gépek raktárba kerülnek, legfeljebb aki kicsit kitartóbb, és van pénze, az fogja használni. Akik kiszállították, szervizesek, sebtében toborozott besegítők, a programhoz legtöbbjük nem is ko- nyít. Összeszerelték a gépet ahogy kell, aztán irány vissza! A feleségem ápolónő, így láttam, mekkora az öröm, hogy végre megjött a gép, és mekkora volt a csalódás, hogy egyelőre semmire sem jó! Szóval az akció végeredménye siralmas. Ahelyett, hogy segítené, kiszolgáltatja a számítástechnikában járatlan orvosokat a nem segíteni, hanem meggazdagodni vágyó kisebb-nagyobb cégeknek, embereknek. Ha nem akarják, hogy az eddig elköltött pénz kárba vesszen, kénytelenek még költeni a programra, oktatásra. Most olvasom a következő cikket: „Számítógépek a köz- igazgatásnak”... Pusztai József 7474 Zselicszentpál, Főu. 71. Arak és áruk Mennyibe kerül önöknél egy kiló kristálycukor? — kérdeztem a toponári ABC-ban. A válasz egyszerű volt: nem tudom. A pénztárnál majd megmondják. Három eladó válasza volt ez. Végül az üzlet vezetőjét kérdeztem meg: miért nincsenek az áruk árazva? „Nem érdemes, mert állandóan változnak az árak”. A cukor egyébként 56, 60 forint volt. Tessék mondani az eladók azon kívül, hogy nehéz ládákat és árucsomagokat rakosgatnak, s arra figyelnek, nem lopok-e, miért vannak? Ők hol vásárolnak? Nem egyedülálló esetek, amiről írok. Több üzletbe bementem kíváncsiságból. Most, hogy a szabad ár a „divat”, a legtöbb helyen élnek is vele. Ez szomorú tapasztalat. A két kezemen meg tudom számolni azokat a kaposvári üzleteket, ahol nem csapnak be a toronymagas árak mellett — ráadásként. Egy nemrég átalakított kaposvári élelmiszer-üzletbe jó betérni: az árak ki vannak írva, csakhogy az ember otthon döbben rá, hogy a pénztárnál becsapták. így jártam én is. A blokkot kérés nélkül nem adják ki, holott ez kötelező volna. Amikor ezt szóvá tettem, az volt a válasz: azért nem adják ki, mert a kedves vevők szemetelnek vele. A pénztárosnak ilyen utasítást adott az üzletvezető. Azt azonban nem mulasztották el kiírni, hogy a pénztártól való távozás után reklamációt nem veszünk figyelembe. Ismerek olyan baromfiboltot, ahol úgy mérnek és úgy számolnak, ahogy akarnak. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az egyik húsboltban a sokszoros árát számolják az előre ledarált ócska nyesedék húsnak. A Dózsa György utcai Delikatess elnevezésű élelmiszerbolt most már kocsma is. A piactéren levő élelmiszerboltban pedig egér vagy patkány által megrágott kenyeret akartak eladni nekem. Ami pedig az udvariasságot illeti, sok kívánni valót hagy maga után. Némelyik eladó szájából dől a szeszszag, így aztán jön a „hol él maga, lesz még így se” stb. megjegyzés. Mindezeket a szabad ár jegyében kapjuk. Meddig? Boros Gyula Kaposvár, Dózsa Gy. u. 18. Audiatur et altera pars Szárszón bezárták a tejetosztót AGGÓDOM Lapunk december 27-i számában Nyirő Sándor az MSZMP alelnöke nyilatkozott. Levelében dr. Oláh Vilmos ehhez fűzte hozzá észrevételeit. A nagy politikai és gazdasági változások előtt és után is szívósan, következetesen folyt a munka a szolgáltatásban, az ellátásban, vagyis az alapvető élelmiszerek ellátásban. A mindennapi tej- és kenyérellátás nem kis mértékű szervezettséget, fegyelmet igényel az e tevékenységet végzőktől. Egy adott terület vagy régió ellátása ezekkel a napi élelmezési termékekkel nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet igényel gyártótól, forgalmazótól egyaránt, így és ilyen feltételekkel működött a kaposvári Tejipaari Vállalat balatonszárszói áruelosztója is. A déli Balaton-partnak csaknem a közepén elhelyezkedő elosztó látta el napi tejtermékekkel, vajjal, sajttal és egyéb desszertárukkal a déli partot, valamint a belső falvakat, Tabot és környékét. Szeptembertől áprilisig viszonylag azonos mennyiségű tejtermékféleség került terítésre, a nyári hónapokban viszont az idegenforgalom, valamint az üdülők üzemelése miatt há- romszorosára-négyszeresére nőtt ezekből az igény. A fogyasztás hullámzását tovább növelte a nyári időszakban egy-egy hétvége vagy az időjárás változása. Rövid szavatosságú termékek forgalmazásáról lévén szó, nagy erőfeszítéssel tudta ellátni feladatát átlagosan 40 dolgozóval azért, hogy a kereskedő, még inkább a vevő megelégedéssel vásárolhassa a tejféleségeket. Azért használok múlt időt, mert a Kaposvári Tejipari Vállalat úgy döntött: bezárja a szárszói áruelosztót. Ennek okáról, miértjéről sem az itt dolgozóknak, sem a kereskedőknek nincs tudomásunk. Vélhetően ez is gazdaságtalan. Félő azonban, hogy az ellátás nehézségekbe ütközik a Balaton-parton, különösen nyáron, a turizmus ideje alatt, mivel nagyobb távolságról, több helyről tervezik átfogni ezt a — szerintem frekventált — régiót. Nem vészharangok akarok kongatni, hiszen több szállító lesz jelen ezzel az áruféleséggel, így egészséges konkurencia alakulhat ki — minőségben és árban is —, ami jó lenne kereskedőnek, vevőnek egyaránt. Ám tudják-e vállalni leendő tejszállítóink a pontosságot, a folyamatosságot, egy-egy hétvége felduzzadt vásárlói létszámának ellátását a Balaton-parton, valamint a bentebb fekvő falvakban? Aggodalmam már nem a munkahelyét elvesztett szárszói dolgozó aggodalma, hanem a fogyasztóé. Vida Sándor Szólád A mai MSZMP-tagoknak már nincs mentségük, hogy nem tudták, mi történt 33 év alatt, nem hivatkozhatnak jóhiszeműségre, nem hivatkozhatnak arra, hogy élniük kellett, hogy szükségük volt a karrier szempontjából a piros könyvre. Tudtak a mosonmagyaróvári sortűzről, Kádár minden bűnéről, a 301-es parcelláról, az eladósodott ország gazdasági nehézségeiről... Szerencséjükre nem lettek hazánkban törvényen kívül helyezve. Nyíró Sándor azt mondja: „Egyetlen konkrét szélsőbal- oldali megmozdulást nem tudnak említeni.” Csak egyet a sok közül: 1991 augusztusában, a moszkvai puccs idején Thürmer Gyula elsőként sietett táviratban üdvözölni a puccs vezéreit. Kicsit elhamarkodta a dolgot, de legalább ezzel felfedte kártyáit. Az, hogy forradalom volt-e 1956 vagy sem, már rég eldőlt. 1956-ban a magyar emberek szívében, a legutolsó 3 évben pedig a történészek és a hivatalos szervek szerint is. A végső szót Jelcin elnök mondta ki, mikor megkövette a magyarokat az orosz nép nevében az 56-ban elkövetett galád- ságokért és fejet hajtott a magyar forradalmárok sírja előtt a 301-es parcellában. Nem volt két forradalom, november 4. után sem. Csak annyi, hogy még több szovjet tank lőtte a fővárost még kegyetlenebbül, és a Corvin köz meg a Juta-domb fiai, a szent suhancok ugyanúgy véreztek, mint addig. Lehet, hogy voltak köztörvényesek 56-ban. Voltak 1848-ban is. Rózsa Sándor és szabadcsapata nem a labancok oldalán harcolt, mint 56-ban az ÁVH. Gazdasági helyzetünk lehet kritikusabb, mint talán tíz évvel ezelőtt, de elfelejti, hogy pont az MSZMP és a kommunista diktatúra hagyta ránk a gazdasági csődöt és a 21 milliárd dollár adósságot. Nem hiszem, hogy lenne a világnak egyetlen zseniális közgazdásza, aki csodát tudna művelni ekkora csődtömeggel. De ha megnézzük a többi volt szocialista ország gazdasági helyzetét, úgy hiszem, még ott sincsenek, ahol mi. Véleményem szerint hiába változtat nevet, az új cégtábla mögött a marxista-leninista ideológiát fogják árulni, amiből elegünk van. írtam mindezt azért, hogy audiatur et altera pars (hallgattassák meg a másik fél is), noha nem vagyok egy országos párt elnökhelyettese, csak az 56-os érem tulajdonosa. Dr. Oláh Vilmos Siófok Kit véd a Nemzetőrség? Olvastam a Somogyi Hírlapban, hogy szerveződik a Nemzetőrség semleges alapon a kormány védelmére. Van néhány kérdésem a szervezőkhöz. 1. Milyen törvény alapján szervezkednek, és melyik bíróságon jegyezték őket? Az alkotmány, a gyülekezési törvény ilyen szervezet szervezését nem teszi lehetővé. 2. Ki kérte fel őket a kormány védelmére? 3. Azt állítják, hogy nincs fegyverük; akkor mivel és hogyan akarják a kormányt megvédeni? 4. Milyen jogon és alapon állítják, hogy a honvédségnél és a rendőrségnél nem történt meg a rendszerváltás? 5. Milyen krízis esetén, ki ellen gondolják a nemzetőrséget felhasználni? Az állításuk, hogy a honvédség és a rendőrség nem megbízható, sértő az ott szolgálatot teljesítő állományra. Láttam azt a néhány „csoszogó”, honvédségi gyakorlóruhába bújtatott, „nemzetőrnek” titulált öregurat, aki 1992. október 23-án a városban baktatott, igencsak nem nyerte meg a város lakóinak szimpátiáját. A nemzetőrség szervezésére sem törvény, sem társadalmi igény nincs. Nem azért követeltük a munkásőrség megszüntetését, hogy helyette egy másik szervezet jöjjön létre. Kérdéseimre várom a tisztelt urak válaszát. Kovács Péter nyugalmazott honvéd alezredes Kaposvár Vasanyag helyett szemethalmaz V áltozatlanul gyűjtöget a MÉH! A Somogyi Hírlap november 17-i számában megjelent, Már nem gyűjtöget a MÉH? című cikkre hivatkozva a tisztánlátás érdekében az alábbiakat szeretném közölni: A cikkben megjelölt ügyfél panasza, különösen az értékes és hasznosítható másod- nyersanyag megjelölés, a valóságnak nem felel meg. Október végén az ügyfél a siófoki telepen vegyes, lemezhulladékot adott le. Átvették, noha sok olyan nem hasznosítható anyagot is tartalmazott, amelyet az átvételt követően nekik kellett a szeméttelepen elhelyezni. Ugyanakkor arra kérte a telepvezetőt, hogy lakásáról saját gépkocsival szállítsák el a nagyobb mennyiségű vashulladékot. A helyszínre kiérkezve sajnálattal állapította meg a MÉH dolgozója, hogy a tulajdonos nincs otthon, a jelzett vasanyag helyett pedig géppel összetolt szeméthalmaz — köztük karosszériaelem is — található. Ezt nem vették át, hiszen nem feladatuk a szemét elszállítása ügyfeleik helyett. A vezérigazgató sajnálatát fejezte ki, hogy a cikk megjelenése előtt az újságíró nem kereste meg őket, mert nagyon szívesen tájékoztatták vojna a történtekről. így viszont a korrekt tájékoztatás helyetti hitelrontás hátrányos és méltánytalan egy kereskedelmi cég számára. Sárdi Péter vezérigazgató 5 éves a siófoki FÉSZEK Áruház! 5 ##-OS jegyében! December 1-jétől 23-ig változó áruféleségekre 5-től 5000 Ft-ig ÁRENGEDMÉNYT adunk ünnepeljen velünk! fPÉCSl (219222)
