Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. december 9., szerda Csépi Lajos a CEEPN elnöke Csépi Lajost, az ÁVÜ ügy­vezető igazgatóját választot­ták a Közép-kelet Európai Pri­vatizációs Hálózat (CEEPN) elnökévé. A szervezet, amelynek tagjai Magyaror­szág mellett Bulgária, a Cseh és Szlovák Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvá­nia, Románia, Lengyelország, a volt Jugoszlávia utódállamai közül Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia , a hétvégén a szlovéniai Ljublja­nában tartotta kongresszusát. A CEEPN-t 1991-ben azért hozták létre, hogy az érintet­tek megismerjék egymás pri­vatizációs programjait, össze­hangolják a végrehajtás tech­nikai feltételeit, kicseréljék ta­pasztalataikat. Megalakult a Hitelgarancia Rt Megalakult a Hitelgarancia Részvénytársaság. A társa­ság alaptőkéjét — 3,5 milliárd forintot — 77 alapító adta ösz- sze. A kormány 2 milliárddal, a hat nagy kereskedelmi bank összesen több mint 600 millió forinttal járult hozzá a rész­vénytársaság alaptőkéjéhez. Ezen túlmenően 26 pénzinté­zet, 9 vállalkozói érdekképvi­seleti szervezet — köztük a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány, amely 100 millió forintot fizetett be — és 40 ta­karékszövetkezet szerepel az alapítók között. A Hitelgaran­cia Rt része annak az intéz­ményfejlesztési programnak, amelynek célja a tulajdon- szerzés és a privatizáció gyorsítása, támogatása. Munkaidő­csökkentés az iparban Az első félévi 150-160-nal szemben a harmadik negyed­évben mindössze körülbelül 90 iparvállalat alkalmazta a munkaidő-csökkentés valami­lyen formáját. Bár a vissza­esés jelentősnek látszik, az érintett cégek a harmadik ne­gyedévben is több mint 60 ezer dolgozót foglalkoztattak, amely az ipari alkalmazottak 8 százalékát jelentette. A har­madik negyedévben a munka­idő-csökkentésre kényszerült szervezeteknél átlagosan a foglalkoztatottak 20 százaléka volt hosszabb-rövidebb ideig távol munkahelyétől, például úgy, hogy a heti munkanapjaik száma négyre, esetleg há­romra csökkent. A vizsgált időszakban ezek a dolgozók a kötelező munkaidőnek mind­össze felét, harmadát töltötték munkavégzéssel. Ösztönzik a befektetést A külföldi tőkével megvaló­suló magyarországi beruhá­zások támogatását jövőre is szeretné fenntartani a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériuma. Az erre szolgáló Befektetés-ösztön­zési Alapba azonban - a ter­vezett 1,7 milliárd forint helyett - mindössze 700 millió forintot szavazott meg a parlament az 1993. évi költségvetésben. Szükség van tehát további for­rások felkutatására. A Befek­tetés-ösztönzési Alaphoz jö­vőre a Phare-program 10 mil­lió forinttal, a Magyar Befekte­tési Rt pedig 20 millió forinttal járul hozzá. E szerény össze­gek mellé mindenképpen sze­retnének pluszforrást találni. Ha ez nem sikerülne, akkor a pályázatokat kénytelenek lesznek úgy elbírálni, hogy a meglévő összegbe beleférje­nek. KEZDEMÉNYEZ A SOMOGYI KAMARA Szólok az ügyvé... Irodákat nyitottak a volt jogtanácsosok — Visszaszorulóban a zugirászat Amióta az ügyvédi pálya szabaddá vált, és az ügyvédi tevékenységet alanyi jogon lehet gyakorolni, megyénkben — csakúgy mint az országban — majdnem megháromszoro­zódott a kamarai tagok száma — tudtam meg dr. Csákabonyi Balázstól, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökétől, az Országos Kamara fegyelmi főmegbízottjától. Tájékozta­tást kértem tőle arról, hogy a törvényerejű rendelet jelentős változást hozó módosítása után, az egy évvel ezelőtt megtartott első közgyűlés óta hogyan alakult a somogyi ügyvédek helyzete. Ugyanis a kibontakozó piacgazdságban, a növekvő bűnözés közepette egyre jelentősebb az ügyvé­dek szerepe. Nélkülük például súlyosabb bűnügyben egyet­len tárgyalást sem lehet meg­tartani. Ma már nálunk is gyakran hallani: szólok az ügyvédemnek. Jogtanácsosokból ügyvédek Arra a kérdésre, miért nö­vekedett meg ugrásszerűen az ügyvédek száma, Csák­abonyi Balázs elmondta: a vál­lalati jogtanácsosok — egye­bek mellett azért is mert mun­kahelyük részben vagy egészben megszűnt — ügy­védi pályára léptek. Emellett látják el korábbi munkakörü­ket. Irodákat is létre hoztak, vállalják az úgynevezett la­kossági ügyek jogi képvisele­tét. Az ügyvédek túlnyomó, többsége egyéni ügyvédként, 23 százaléka irodákban tevé­kenykedik. A nagyarányú átalakulási fo­lyamat ellenére Somogybán nem voltak törvénykezést akadályozó zökkenők. Ez an­nak is köszönhető — húzta alá az elnök —, hogy a kamará­nak sikerült jó együttműködést kialakítani a társszervekkel: bírósággal, rendőrséggel, ügyészséggel. Kedvezően be­folyásolta a működőképessé­get a szakmai specializálódás is. A volt jogtanácsosok főként az általuk jól ismert gazdasági és egyéb polgári peres ügyekben vállalnak szerepet, míg egy részük büntető­ügyekbe is bekapcsolódik. Csurgón nincs új ügyvéd Időnként gondot okoz vi­szont az ügyvédek számának területi megoszlása. A legtöbb ügyvéd Kaposváron és Siófo­kon van. Ellenpélda: Csurgó, ahol egy új ügyvéd sincs. Nagyatádon és Barcson — a régiek mellett — mindössze két újat kereshetnek fel a kli­ensek. Fonyódon az utóbbi időben sikerült számukat egy­ről ötre növelni. Az alirodák révén azért így is eljutnak nagyközségi szintig. Ahol pe­dig hiányuk akadálya lenne a törvénykezésnek — például egy-egy bűnügyben sok a vád­lott —, ott a kamara segítséget nyújt. Azt is megtudtuk az el­nöktől: nem fordult elő, hogy a társszervek akadályozták volna a védelmet megillető jo­gokat. Amiatt viszont joggal berzenkednek az ügyvédek, hogy az adózásban vállalko­zóknak, a munkában gyakran szolgáltatóknak tekintik őket. Például a „kirendelt ügyvédi tevékenységért” a levonások után szinte csak filléreket kapnak. Arra kérdésre, hogy az ügy­védekre panaszkodnak-e az ügyfelek vagy mások, azt a vá­laszt kaptam: előfordul. A megbízók nyolcvan százaléka az „ellenfél” képviselőjét kriti­zálja, mert az — úgymond — feltárta a rá nézve kellemetlen dolgokat. Gyakran szó éri a ház elejét az ügyek elhúzó­dása miatt is. A késedelem az esetek túlnyomó részében nem az ügyvédek hibája, ha­nem a társszervek túlterhelt­sége miatt következik be. Kol­légák néha szót emelnek megengedhetetlen reklám mi­att. Örvendetes, hogy So­mogybán nem fordult elő ügy­védi pályáról eltanácsolás sú­lyos vétség miatt. Tájékoztató „hírlevelek” Végül azt kérdeztem: az ügyvédi kamara, amelynek hi­vatalból tagja minden ügyvéd, mit tesz tagjai érdekében? Az elnök válaszából kitűnt: arra törekszenek, hogy az úgyne­vezett ellátatlan területeken is legyen mielőbb elég ügyvéd, elejét vegyék az ilyen helye­ken dívó zugirászatnak. Igye­keznek előmozdítani a szak­mai ismeretek elterjesztését. E célból képviseltetik a kama­rát a társszervek szakmai rendezvényein (például a bí­rósági kollégiumi üléseken), és hamarosan kiadják a rend­szeres írásosos tájékoztatást szolgáló „hírleveleket”. Fo­kozzák az eggyüvé tartozás érzését. Kezdeményezik vál­toztatásra megérett törvé­nyek, rendeletek, jogszabá­lyok módosítását. Közéjük tar­tozik az említett „kirendelés” is. Ezek a törekvések kétség­kívül megkönnyítik majd a gyakorló ügyvédek, és a meg­felelő utánpótlást biztosító 14 somogyi ügyvédjelölt munká­ját. Szegedi Nándor Allah nem szívlelheti az idegeneket” Riogatják a turistákat Egyiptomban Évezeredek emlékeiben gyönyörködik Felső-Egyip- tomban egy turistacsoport. Hirtelen felugat egy géppisz­toly, és egy hölgy holtan esik össze. Fuad Sultan idegen- forgalmi miniszter azonnal nyi­latkozik: „ egyedi esetről” van szó, ami hosszabb távon nem befolyásolhatja negatívan az országba érkező turisták számát. Hosszabb távon talán nem, de most igen. Tavaly három- milliárd dollár volt az idegen- forgalmi bevétel és ez köny- nyen megcsappanhat. Ponto­san azért, amire Sultan mi­nisztériuma már régebben fi­gyelmeztette a hatóságokat: „A fundamentalisták Allahja nem szívlelheti az idegene­ket.” Már augusztusban fe­nyegető levelekkel árasztotta el a kairói követségeket az E1 Gamma el-lslamiya nevű szélsőséges szervezet. „Felhívjuk az Önök figyel­mét arra — hangzik a levél —, hogy ezeken a helyeken nö­vekszik híveink és a hatósá­gok összecsapásainak száma és az idelátogató külföldiek biztonsága mind kevésbé lesz szavatolható”. Ez világos be­széd, amit — sajnos — tettek is követtek. Igaz ugyan a mi­niszternek az az állítása, hogy a felső-egyiptomi Dayrutban, Kairótól 270 kilométerre délre történt gyilkosság — egyelőre — „egyedi eset”, de riasztó előzmények már voltak. Augusztusban Luxorban két bomba is robbant, szeren­csére áldozatok nélkül. Ugyanitt ezt követően egy nyugati vallási szekta tagjai­nak adták tudtára a fundamen­talisták: jelenlétük nem kívá­natos. Ha Luxorban a szeren­cse segített, a Níluson már va­lóságos csoda mentett meg 140 német turistát a haláltól. Az ősi folyó partjáról ugyanis ismeretlen tettesek tüzet nyi­tottak egy hajóra, amelynek fedélzetén turisták gyönyör­ködtek a tájban. E merénylet után röplapo­kon tudatták a fanatikusok, mi bajuk az idegenekkel: nem tisztelik az Iszlám tanait, alko­holt isznak és disznóhúst esz­nek, mindenféle szemérmet­lenséget művelnek — ráadá­sul azt a rezsimet gazdagítják pénzükkel, „ami ellen mi a Próféta zöld zászlaja alatt utolsó csepp vérünkig küz­dünk.” És a turisták riogatásával is. Eljött az az idő, amitől Egyip­tom idegenforgalmának veze­tői hosszú évek óta a legjob­ban félnek: úgy elapad az sor- szág legnagyobb bevételi for­rása, mint perzselő nyarakon a Nílus. Ferenczy Europress ELADTAK A GRANVISUST Gazdára talált a patinás esztergomi szemüvegkeret­gyár, a Granvisus. A miskolci Utalitas Befektetési Rt, az új tulajdonos folytatni és fejlesz­teni fogja az eddigi profilt. Az rt 160 dolgozót foglalkoztat a jövőben. Naponta 600-1000 felsőruházati termék érkezik be a Patyo­lat vegytisztító műhelyébe. A dráguló szolgátatás növelte a megrendelők igényeit, ezt korszerű gépekkel, nagy haté­konyságú tisztító anyagok vásárlásával elégíti ki az üzem. Tisztítanak szőnyeget és függönyt, sőt bőrruházatot is fes­tenek. (Fotó: Kovács Tibor) Dél-dunántúli est Ungváron Egymás jobb megismerése, tartalmasabb kapcsolatok kia­lakítása, valamint a hagyo­mányteremtés a célja annak a műsornak, amelynek kereté­ben Pécs és a Dél-Dunántúl mutatkozik be az ukrán tévé­nézőknek. Az Ungvári Televízió ma este sugározza az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának estjét. A majd 4 órán át tartó műsorban a baranyai megyeszékhely nevezetességei mellett a régió sajátosságairól, természeti szépségeiről, kultúrájáról, tár­sadalmi-gazdasági jellegze­tességeiről is szó lesz. Pécs város polgármesteré­nek köszöntője után zenés mesejáték várja a kicsiket, majd egy természetfilm követ­kezik, amely a Kárpát-me­dence legbájosabb állatairól, az őzekről szól, s a baranyai táj szépségeiről mesél. Ezt rö­vid beszélgetés követi: Békés Sándor főszerkesztő, az MTV Pécsi Körzeti Stódiójának ve­zetője mutatja be az ukrán né­zőknek a stúdió munkáját, műsorpolitikáját. Bár a Pécsi Tv széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, fő működési területe a Dél-Du­nántúl, amely Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megyé­ket foglalja magába. A Dél-dunántúli kaleidoszkóp című riportcsoport ad képet hazánk egyik legsokszínűbb régiójáról, ahol majd másfél millió ember él — magyarok, németek, horvátok, szerbek. A nemzetiségek hosszú ideje hazánk hű polgáraiként élnek itt, ám hagyományaikat, nyel­vüket, kultúrájukat ma is féltve őrzött kincsként óvják. A Pécsi Stúdióban a magyar mellett német és horvát nyelvű műso­rok is készülnek, nem hiá­nyozhat tehát az est program­jából a nemzetiségi összeállí­tás sem. A változó Magyarország, így Baranya arculatának is egyik meghatározó tényezője napjaink átalakuló gazdasága. A néhány perces gazdaságpo­litikai bejátszásból egy sikeres magyar vállalkozót is megis­merhetnek az ukrán nézők. Az est célja azonban nem­csak az ismerkedés, bemutat­kozás. Pécsi művészek köz­reműködésével készült az a csaknem 40 percnyi zenés, táncos egyveleg, amelyben az operettől a musicalig mindenki találhat kedvére valót. A Pécsi Televízió műsorá­nak záró része ez, amelyhez nem kell tolmács sem, hiszen a zene nyelve közös, s a mű­vészetben soha nem léteztek határok. (Artner) Az élelmiszer-kereskedelem buktatói Az élelmiszer-kereskedelemben a szervezeti rendszer korszerűsítésének és a versenyhelyzet javításának számos olyan akadálya volt, amely a belkereskedelem más terüle­tein kevésbé jelentkezett — állapítja meg az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium most elkészült elemzése az élelmi­szer-kereskedelmi ágazatról. A gazdálkodás feltételei ezen a területen lényegesen kedvezőtlenebbek, mint má­sutt, s a vállalkozóknak is ke­vesebb lehetőséget tudnak biztosítani, elsősorban a ko­rábban túlhangsúlyozott ellá­tási felelősség miatt, s amiatt, hogy az önállóságot a köz­ponti irányítás korlátozta. így már a spontán privatizáció ke­retében is kevesebb új típusú gazdasági társaság alakult, mint a belkereskedelem más szakmáiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az élelmi­szer-kiskereskedelem struktu­rális és szervezeti átalakulása késik. Az elemzés azt is megálla­pítja, hogy a múlt év második felében felgyorsult az élelmi­szer-kereskedelem privatizá­ciója, noha a külföldi befekte­tők érdeklődése eleinte még mindig kisebb volt, mint a bel­kereskedelem egészében. 1991 végére azonban az élelmiszer-nagykereskede­lemben így is több mint 100 külföldi vegyes tulajdonú gaz­dálkodó szervezet kezdte meg működését, túlnyomó többsé­gükben a külföldi tulajdonhá­nyad megközelítette a két­harmadot. A nagyobb cégek­nél ez az arány általában az alapítói vagyon egynegyedét képviselte. Megállapították azt is, hogy bár az élelmiszer-ke­reskedelmi vállalatok hálóza­tának mintegy kétharmadát privatizálták ugyan, de a megmaradó nagyobb egysé­gek a forgalomnak még min­dig 55-60 százalékát adják, s itt csapódik le a nyereség mintegy háromnegyede is. Becslések szerint a magán kiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek száma je- . lenleg meghaladja a 90 ezret, az üzlethálózat az elmúlt év­ben mintegy 21 ezerrel bővült. Az IKM megállapítása sze­rint az úgynevezett tiszta profi­lok mindinkább megszűnőben vannak, az élelmiszer-keres­kedelem bővíti tevékenységi körét. A nagykereskedelem például a diszkonttevékeny­ségben látta a nyitási lehető­ségeket. Az élelmiszer-kiskereskede­lemben a kezdeti nehézségek után az elmúlt év második fel­étől felgyorsult a gazdasági társaságok számának növe­kedése, ezzel egyidejűleg for­galmi részarányuk folyamato­san bővült, miközben a válla­latok piaci súlya és szerepe csökkent. Az adatok tanúsága szerint az idén az első félév­ben az élelmiszer-kiskeres­kedelemben a boltok aránya nem érte el a 15 százalékot, ám a forgalomnak több mint egy harmadát bonyolították.

Next

/
Thumbnails
Contents