Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám
1992. december 9., szerda Felújított rendelő Rácegresen Rácegresen nemrégiben felújították a leromlott állapotú orvosi rendelőt. A régóta sürgető probléma megoldását ebben az évben sikerült beütemeznie a település önkormányzati hivatalának; a beruházás hétszázezer forintba került. A rendelő elkészültével a Rácegres községben élőknek nem kell beutazniuk többé a szomszédos faluba, ha orvoshoz akarnak fordulni. Ebédszállítás a batéi óvodából 1986 óta hordják Batéból, az ottani óvoda konyhájáról az ebédet a környékbeli községek — például Fonó — időseinek is. Személyautóval szállítják azok a magánszemélyek, akiket a batéi önkorányzat bízott meg ezzel a munkával, s akik korrektül el is végzik a feladatot. így az ebéd legtöbbször még melegen kerül az ételhordókba. Több idős embernek ez az egyetlen lehetősége ahhoz, hogy legalább napi egyszer meleg ételhez jusson. Útépítés, útszélesítés Bőszénfán Eddig több mint 5 millió forintot költött Bőszénfa község önkormányzata a falu útjainak helyrehozatalára, illetve új utak építésére. Két kilométer hosszú út készült el, s további egy utcát portalan ítottak. Felújították a kulturházat és az orvosi rendelőt is, ez utóbbinak a teljes tetőcseréjét elvégezték. A polgármesteri hivatalhoz elkészült végre a már régóta szükséges vizes blokk. Megszépült a ravatalozó is Bőszénfán. Kazsok vízhálózatot kap A közelmúltban kezdték el a munkálatait az igali körjegyzőséghez tartozó Kazsok vízhálózat-építésének; a beruházást a kútfúrással indították el. A község képviselő-testülete céltámogatási pályázatot is adott be, hogy a fejlesztés nem kis költségei ne terheljék Kazsok lakosságát. A céltámogatási pályázat kidolgoztatásában jelentős segítséget kaptak az igali képviselő-testülettől is. Kadarkúton butiksor épül Előreláthatóan a jövő esztendőben felépül Kadarkúton egy butiksor. Az önkormányzati képviselő-testület három kisebb és egy nagyobb telket adott el vállalkozóknak a község központjában, hogy a butiksort felépítsék. Kadarkút önkormányzatának nem titkolt célja ezzel a döntéssel a munkahelyteremtés volt, amellett, hogy a vásárlói igények kielégítése sem az utolsó szempontok között szerepelt. SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 EDDE ÉS ALSÓBOGÁT KÖZÖS LÉPTEI s Épp csak szólnak a harangok... yy „Világraszóló templomszentelés lesz Ecsenyi sártenger és hajósai — Elvezetik a belvizet Ha valaki bemegy egy faluba, megnézi a templomot, a községházát, az üzletet, s onnan ítél a településen élőkről. Milyen az a falu, ahol nem hallani a harangokat? — Itt épphogy csak szólnak — panaszolta Megyeri János, Edde polgármestere. Régóta szeretnék a pusztuló református templomot rendbetetetni, istentiszteletet sem tudnak ott tartani. De nem kapnak pénzt a felújításra... 1996-ban lesz százéves pedig, s lehetne ott ökumenikus istentisztelet, jöhetne mindenki. A fiataloknak sem kellene elmenniük másik faluba esküdni, s megmaradna a falu méltósága. Hiszen itt élnünk s halnunk kell... — mondja. Az elmúlt két év azért nem múlt el eredménytelenül. Nyolcszáz méteres utat köveztek le, kivezettették a villanyt és a vizet a temetőbe. A tanácstermet házasságkötő teremnek alakítják át. Rend- betették az orvosi rendelőt, a vizet bevezették. Egy üresen álló buszgarázsból kialakítanak egy kistermet a gyerekeknek, s egy tanácskozót is, ahol falugyűléseket lehet majd tartani. A játszótereket felújították. Edde nemrégiben állíttatott emlékművet a két világháborúban elhunyt halottainak, tábori misén emlékeztek az elhunytakra. Az önkormányzathoz tartozik Alsóbogát község is, ahol két utcát szilárd burkolattal láttak el, buszvárót alakítottak ki, s ott is felújították a játszótereket. A futballpályán sport- centrumot építettek; öltöző, zuhanyzó várja a mozgást kedvelőket. Az orvosi rendelő tatarozását most kezdik el. A jövő év elejére befejeződik a gázprogram is a faluban. A jövő évi költségvetést nemrég tárgyalta a képviselő-testület, s már tudható, mint minden önkormányzatra, ’ rájuk is nehéz év vár. Az óvodások, iskolások 47 ezer forintos egy főre jutó normája jövőre 95 ezer forint lesz előreláthatólag. 15 gyerek tanul a településen, két idős pedagógus foglalkozik velük. A téeszátalakulások kezdetén sok alsóbogáti maradt munka nélkül. Azóta megalakult az Aranyszárny betéti társaság, ahol tizenketten dolgoznak, s egy autójavító, felújító műhely is foglalkoztat négy alsóbogátit. Galambospusztán a volt téesz-kerület- vezető és családja csirkeneveléssel foglalkozik. Több munkanélküli nem kap már járadékot, s most csak a 4 ezer forintból élnek. Sokan kapnak szociális segélyt a településen. Az idősekről gondoskodnak: karácsonykor ajándék- csomagot kapnak majd. A gyerekek után egyszeri 1500 forintos segélyt adnak. Az Öreglaki Állami Gazdaság 16,5 millió forintos vagyonrészt átadott az önkormányzatnak, reményeik szerint az osztalékból még telik majd fejlesztésre... Tóth Kriszta A zömében sváboklakta Ecseny polgármesterének a faluközponttól messze eső otthonát ugyancsak bonyolult megközelíteni. Amire lelkileg fel is készítettek a téeszirodán útbaigazítást adó hölgyek, mondván, kocsival felmenni hozzá egyenlő a lehetetlennel. Ami annyit tesz: tetemes a sár. Nos, a sártengernek mi mégis hajósai lettünk, a polgármester kisebb döbbenetére. — Itt mindenki a völgyben építi meg a garázsát — mondta Schneikel János, a 429 lelkes település polgármestere, és még mindig csodálkozott: hogy keveredtünk fel kocsinkkal a sáros emelkedőn egészen az utca közepéig? — Egy kisebb esőzés elég ahhoz, hogy a járhatatlanok legyenek az utak — minősítette a tarthatatlan helyzetet. Nagyon sok gond adódik ebből, ami a következő évben vár orvoslásra: az egész községben tervezik a belvíz elvezetést és az utak rendbetételét. Minderre hatszázezer forintot szán a testület. Ecseny szétszórt község: egy Mernye nagyságú területen Mernye lakosságának csupán az egynegyede él, így nehézkes minden közművesí- tési elképzelést megvalósítani. A nemrégiben 9 millió forintból kivitelezett vízhálózat építése során tízkilométeres szakaszon kellett lefektetni a csöveket. Mint a polgármester mondotta: bár Ecseny lassan elöregedő község, a közelmúltban Szigetszentmiklósról települtek ide fiatalok. Schneikel János adott némi történelmi áttekintést is, amelyből kiderült, hogy a háború előtt még 1147 ember vallhatta magát ecsenyinek. Ekkor jött a kitelepítés, sokáig nem volt jó ott élni. Az „emberiség elköltözött innen", mondta a polgármester. Jelenleg Ecseny — vagy ahogy németül jelzi a tábla: Etching — lakóinak hozzávetőleg 55 százaléka sváb, a többiek más betelepültek vagy őslakosok. Van négy cigánycsalád is. Még mielőtt gondoltam volna a kérdésre, hogy miként él egymás mellett a sokféle náció, Schneikel János már válaszolt is: megértésben és szeretet- ben. Amit — a nagyvilágban, honunkban és szűkebb pátriánkban egyre inkább éledő rasszizmus és nacionalizmus láttán — őszinte örömmel hallottunk. S még valami. Az egyház és az önkormányzat kapcsolata is jónak mondható Ecsenyben; a testület 70 ezer forinttal támogatta az evangélikus templom renoválási munkáit. A templomot 150 éves jubileuma alkalmából jövőre, augusztus 20-án újraszentelik, s az eseményre számos elszármazott ecsenyit várnak — Kanadától Németországig. Balassa Tamás Talp és lélek Megszépült a kadarkúti papiak Kultúrházfelújítás és gázbevezetés Somogy geszti útját „elmosta” a Duna Szemtanúk hitelt érdemlő állítása szerint egy éve még roskadozott a plébánia épülete Kadarkúton. A szemlélődő ez idő tájt azonban már egy megszépült, kifestetett és rendezett környezetű paplakot láthat. A felújítás költségeit a püspöki hivatal kétszázezer forintos kölcsöne csak kis részben fedezte, a teljes, nyolcszázezer forintra rúgó összeg nagyobb hányada a kadarkúti katolikus lakosság adakozásának köszönhetően. — Nem tudok olyan esetet mondani, hogy a mi kérésünkre valaki azt mondta volna, hogy plébános úr nem adom, vagy nem megyek, a népekre itt nem lehet panaszkodni, önzetlenül jöttek — dicséri Lukácsi Géza, a községbe tavaly érkezett plébános a hívek segítőkészségét. — Amikor idekerültünk, szörnyű állapotok fogadtak bennünket — veszi át a szót a hitoktató, Holbókné Györkös Erzsébet— ; az épületet másfél méteres gaz vette körül, benn nem volt fürdőszoba, és a fűtésre sem mondhattuk, hogy ez így jó lesz. Láthatja, most már szépen elkészültünk a munkálatokkal, a festést is elvégeztettük. Fiiszár Károly ladi esperestől kaptunk festéket. Ő nagyon sokat segített nekünk. Mire jön a Jézuska, már elkészül a templomban a márványozás, amit bárdud- varnoki fehérmárványból csináltatunk. Lukácsi Géza plébános Ajkán kezdte szolgálatát, majd Nagykanizsán töltött el két és fél évet. Ezután került Kadarkáira. A plébános bő húsz esztendőt leszolgáló elődjét váltotta föl. És elkezdte a munkát, merthogy volt mit tenni a papiak, de a templom körül is. Ez utóbbinál a villany- vezetékeket kellett kicserélni 380 voltosra, mert a régi már nem bírta a terhelést. Bármely pillanatban begyulladhattak volna a kábelek, akár a karácsonyi mise közben is. A falak is vizesedtek. A kadarkúti félia 2000 katolikus hívet számlál. A fiatalok körében egyre népszerűbb a hittan, utóbb egy kirándulást tettek Pannonhalmára, az apátsághoz. Jó kapcsolatukra való tekintettel a gyerekek betérhettek olyan épületszárnyakba, meditációs szobákba, ahová egyszerű turista nem kaphatna betekintést. Lukácsi Géza a felújítási munkák másfél éve alatt nem kapott fizetést. Ezt ugyanis a befolyt adományokból, az egyházközség egyházi adót fizető híveinek pénzéből kellett volna kigazdálkodniuk. „Fölvehettem volna a fizetésemet, de akkor nem tudtunk volna annyit költeni a templomra, nem tudtuk volna lakhatóvá tenni a plébániát”, mondta a plébános. S hogy miből éltek ez idő alatt. Holbókné felelt meg a kérdésre: talpmasszázsból. A plébániára jár a nyáj egy része, hogy betegségére ily módon találjon gyógyírt. A híveket tehát nemcsak lelki, de testi gyógyításban is részesítik Kadarkúton. (Balassa) Somogygesztiből vezet(ne) egy út Somogyjád felé. Azonban a hatvanas években a Duna „elmosta” az utat. A gépek már felsorakoztak, amikor kiderült: az útépítés költségeit a kiáradt folyó megfékezésére kénytelen fordítani az állam. Az út azóta is, főképp esőzés idején, járhatatlan. A mernyei út kapocs csak a külvilággal. A szerencse nem szegődött a gesztiek nyomába. Nemrég elhatározták, hogy felújítják a kultúrházat, s a munkálatok közben derült ki, hogy az épüFelújították a kultúrházat let süllyedő alapokon áll. A költségek majdnem megkétszereződtek. Á végül 5 millió forintból rendbetett épület új, impozáns külsőt kapott, a tetőt is kijavították; 11-én lesz az átadása, művészeket hívtak az eseményre. Kultúrgondnokot neveznének ki, aki irodalmi színpadot, szórakoztató műsorokat szervezne, videókivetítőt is szeretnének — mondta Szelech- mann László polgármester. A mozi ugyanis megszűnt, magánkézben volt egy ideig, de csak 5-6 nézőt vonzott egy-egy film. A kultúrban működött egy presszó is, a falu nem nagy megelégedésére. Az önkormányzat úgy határozott, saját kezelésébe veszi azt, s a rendezvényekhez illeszkedően kínálja majd, nem haszonelvűen, a frissítőket. A 12 millió forintos költség- vetésből nem is tellett sokra a felújítás mellett, de sikerült egy kilométer utat lekövezni, fél kilométer hálózati vízvezetéket bevezetni a cigányok házaihoz. Megjavították a vízelvezető rendszert, utakat újítottak fel. 1993 végéig a falu összes utcájába bevezetik a gázt, a beruházás 4 millió forintba fog kerülni. A településen igen sokan szorulnak — keresetük alapján — segélyre. Mintegy 1,8 millió forintot költött támogatásra az idén az önkormányzat, s a gyesen lévőket is segítik. Alsótagozatos iskola működik a településen, a tanulók fele cigány. Mindegyik részesül étkezési hozzájárulásban, rászorultsága alapján. Somogygeszti büszkesége lehetne a Jankovics-kastély. Azonban nincs tulajdonosa, leromlott állapota ezt is tükrözi. A Mezőgép működött benne egy ideig, a rendberakásra nem futotta. Nemrégiben jelentkezett a Jankovics család, amely elővételi jogot élvez, s egy ausztrál ember, aki megvenné a kastélyt, és pihenőközpontot alakítana ki... T. K.
