Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
1992. november 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 150 éves a csurgónagymartoni református templom Hálaadó istentisztelet Ünneplőbe öltözött hívekkel teltek meg tegnap délután Csurgónagymarton utcái. Arra a szép és örömteli eseményre siettek mindany- nyian, amelyre a csurgónagymartoni Református Egyházközség Presbitériuma invitálta őket, és minden érdeklődőt tegnap délutánra. Hálaadó istentiszteletre került ugyanis sor a csurgónagymartoni református templomban,, a templom fennállásának 150. évfordulója méltó megünneplése, valamint az épület teljes külső és belső felújítása be- fejeztének alkalmából. Az egybegyűlteket Szászfalvi László református lelki- pásztor köszöntötte a Presbitérium nevében, eztköve- tően Dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az istentisztelet után a művelődési házban folytatódott á megemlékezés. N. L. Menteni Mezőgazdaság és természetvédelem Nemzetközi szeminárium a Pannon Agrártudományi Egyetemen pedig kell Vízimentők tanácskozása Balatonföldváron (Folytatás az 1. oldalról) Az ORFK egyedül nem képes megoldani ezt a feladatot, az elmúlt években alakult egyesületek egy része pedig nem akar alárendeltségi helyzetbe kerülni. Vitára az ad okot a különböző szervezetek között, hogy az ORFK az ellenőrzés jogát fenn akarja tartani az egyesületek fölött. Ezt a Magyar Életmentő Egyesület nem tartja elfogadhatónak, szeretnének minden más szervezettől függetlenül tevékenykedni. Az ORFK, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a Balatoni Szövetség az előbbi egyesülettől függetlenül együttműködési megállapodást készül aláírni, amelyben leszögezik: a vízimentő szolgálatnak egységesnek kell lennie, s a koordinációt az ORFK látja el. A szerződésben ugyan nem szerepel, de a leendő aláírók hangsúlyozták: szívesen vennék a Magyar Életmentő Egyesület és a Magyar Vízimentők Országos Szövetségének egymüttmű- ködését is. A Magyar Életmentő Egyesület viszont úgy látja, hogy kellő anyagi támogatás mellett képesek lennének egyedül is elláltni a hazai vizeken a megelőzést, illetve a mentést. A balatonföldvári tanácskozáson egyedül abban tudtak megállapodni a résztvevők, hogy menteni kell. Hogy kik, milyen együttműködési formában, és kinek a koordináta mellett, arról nem. (Folytatás az 1. oldalról) A három nap egyik érdekes előadását Márkus Ferenctől, a WWF (Világ Természetvédelmi Alap) magyarországi képviselőjétől hallhattuk, aki elmondta, a magyar mezőgazdaságnak struktúravátásra van szüksége. Mindenképpen kisebb üzemméretben, táblaméretben kell gondolkodni, természeti értékeinket is csak ez mentheti meg. Véleménye szerint a szerkezetváltás csak a fogyasztási struktúra megváltoztatásával együtt lehetséges. A disznóhúsról szükséges lenne áttérni a kérődzők fogyasztására, ami amellett, hogy egészségesebb, hiszen kevesebb a koleszterin tartalmuk, s kevesebb vegyszer kerül beléjük, olcsóbbak is. Új szempont a privatizáció A privatizáció kapcsán elmondta, a leendő új földtulajdonosok nem készültek fel arra, hogy akár csak a jelenlegi állapotában is megőrizzék a környezetvédelem eddig elért eredményeit. Heather Corde a WWF közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó képviselője szerint az Európai Gazdasági Közösség tagjai közötti verseny ma már olyan méreteket ölt, hogy ez sokszor a természet károsodásához vezet. Az egykori szántóföldként hasznosított területek erdősítését jelölte meg az egyik legnagyobb gondként nyugat-európában. Vasárnap a HUNZAG magyar—új-zélandi közös vállalkozás bemutatására került sor. Ennek lényege a külterjes állattartás Magyarországra adaptálva. E költségkímélő, alternatív, környezetbarát mezőgazda- sági művelésről, valamint a HUNZAG technológiának a hazai mezőgazdasági termelési rendszerekbe történő integrálásáról szóló tájékoztatókat szakmai bemutatóval támasztották alá a PATE kísérleti farmján. Elhangzott, míg Európában — például Dánia, Hollandia — el(Fotó: Kovács Tibor) sősorban intenzív istállózó állattartás folyik, ÚJ-Zéland és az USA külterjes állattartásra van berendezkedve. Külterjesen gazdaságosabb A szakemberek szerint Magyarországnak is ez lenne inkább „testhezállóbb", lévén az előbbi tőkeigényes, vegyszer- igényesebb, míg ez utóbbihoz — ezt hangsúlyozták az új-zélandi szakemberek is — jóval kevesebb pénz is elegendő. Arról nem is beszélve, hogy bizonyított: ritkábban betegszenek meg a szabad ég alatt tartott állatok, s a föld trágyázása is megoldódik, nem lesz szükség műtrágyákra. A területeket ter- veszerűen váltják, míg az egyiken legeltetés folyik, a másikat szántják. A résztvevők ezután ellátogattak a PATE bőszénfai szarvastelepére és a Boronka rezervátumba. Nagy László Pántlikázó és botozó 40 éves a Kaposvár táncegyüttes Nem volt könnyű bejutni péntek este Kaposváron a Szakszervezetek Művelődési Házába. Egy jobb szimatú jegyüzér meggazdagodhatott volna a Kaposvár Táncegyüttes megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi előadáson. Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke a Ki mit tud győztes Kiváló Együttesnek, több magas művészeti kitüntetés birtokosának negyven éves munkáját köszönte meg. A lelkesedésüket, a hitüket pedig a táncosoknak, akik ezalatt a negyven év alatt nemcsak a hazai, de a német, olasz, holland, bolgár, jugoszláv, csehszlovák, osztrák, lengyel, szovjet, török közönséget is nemegyszer megtap- soltatták. S akik nem tettek máshogy most sem. Merthogy többet tartózkodtak a légtérHorváth József (Fotó: Gyertyás László) ben mint a világot jelentőkön a műsor egyik legsikeresebb produkciójának, a pontozónak az előadói. Éppen csak a fergeteges tapsorkán „bezsebe- lésére” jöttek le. Merthogy a „nagycsapat”, az együttes régi tagjai, bár a diszkréten bő parasztingben is jól érzékelhető volt némelyik „hasizma”, a fiatalokat lepipálón járták, s megérdemelten kapták a táncukért a hatalmas tapsot. A pántlikázó című produkciójukat a negyven éves jubileumra újították föl. A gyermektáncegyüttes üvegestáncában örömét lelte a hozzáértő és a laikus egyaránt, s Horváth József a régi együttes szólistája a kunsági botozót olyanféle ősmagyar nekibuzdulással, méltósággal járta, mint talán azok a régi szegénylegények, csikósok lejthették. Cseh Gyöngyi palóc lány táncában mutatta meg, hogy a fiatalabb generációkba sem szorult kevesebb tehetség. A műsorban az együttes régi tagjai mellett a régi zenészei is felléptek. A táncosokat Őss Csaba zenekara kísérte. Az 1952-ben alakult együttesből az erőteljes műhelymunka folyamán öten szereztek oktatói működési engedélyt, ők már koreográfusként is bemutatkoztak. Az együttes mellett utánpótlást nevelő gyermektáncegyüttes is működik Solymossy Andrea vezetésével. A tánckarvezető Wilmek József, a táncegyüttes művészeti vezetője 1981 óta Vida József. Az ÉDOSZ Művelődési Házban az negyven éves fennállásának alkalmából nyílt kiállítás. N. L. Tenyészszemle Siófokon Kutatók és tenyésztők együttműködése nyomán exportképes utódok A siófoki Siómente szövetkezet több évtizede sikeres és példamutató juhtenyésztést folytat. A közelmúltban a 33/ 1982. számú MÉM rendelet alapján megtörtént a törzsállomány felülvizsgálata. Az eredményről Varga Gábort, a megyei FM hivatal munkatársát kérdeztük. — A szakemberek megtekintették a különböző fajtákat, majd az elmúlt időszak tenyésztési és termelési eredményeinek ismeretében javasolták, hogy a szapora merinó állomány megkapja, az USA Suffolk- populáció pedig fenntarthassa a törzstenyészet címet. A Fajtaminősítő Tanács augusztusban a Siómente szövetkezet nemesítő munkája elismeréseként önálló fajtaként bejegyezte a szapora merinó fajtát. Az állomány előállításában jelentős munkát fejtett ki a szövetkezet juhtenyésztő kollektívája mellett Tolnai Gyula, az Oviscoop ügyvezetője, Horn Péter akadémikus, a PATE rektora és munkatársai: Lengyel Attila és Pászthy György. A nemesítő munka aktív részese volt Veress László, a debreceni agráregyetem tanára, valamint Végh János, a csenged szövetkezet főállattenyésztője. — A juhtenyésztők számára nem lehet közömbös, hogy a szapora merinó anyák speciális húsfajúakkal keresztezve kiváló minőségű, exportképes utódokat produkálnak. Kiemelkedő a szövetkezet újabb fajtaelismerésre irányuló nemesítő munkája is — mondta Varga Gábor, majd ismertette a szapora merinó és a brit tejelő juhfajta felhasználásával előállított siomilk fajta tulajdonságait. Elmondta, hogy jó ütemben halad a siofolk fajta nemesítése is, melyet a német feketefejű húsjuh és az USA Suffolk fajták keresztezésével állítanak elő. — Az eredmények bizonyítják, hogy a kutatók és a gyakorló tenyésztők együttműködése nagymértékben hozzájárulhat a hazai juhállomány fajtaválasztékának bővítéséhez, a juhtenyésztés biológiai alapjainak fejlesztéséhez. (Mészáros) Polgármestert választott Zics Több mint kéthónapos kihagyás után ismét van polgármestere a közel 500 lelkes Koppány-völgyi településnek, Zicsnek, ugyanis eredményes volt a tegnap megtartott időközi polgármester választás. A névjegyzékbe felvett 369 lakos közül 189-en voksoltak. Elsőként 6,15 órakor Tátrai István adta le szavazatát. Balha Gyuláné, a település jegyzője elmondta, hogy az időközi polgármester választáson 3 független jelölt indult: Friss Józsefné képviselő, jelenlegi alpolgármester, Gut- heil Ferenc a község korábbi elöljárója, illetve Schmidt János nyugdíjas. A zicsi időközi polgármester választáson 189-en voksoltak, ami 51 százalékos részvételi arányt jelent. A legtöbb szavazatot (101 -et) Friss Józsefné kapta, így ő lett a település polgár- mestere. Üzemzavar a kaposvári távhőellátásban A béke-füredi tömbfűtőmű távhőellátási körzetében vasárnap reggel néhány órás üzemzavar keletkezett. Ezt a fűtőmű 1 számú kazánjában történt tűz- térrrobanás okozta. Senki sem sérült meg. A távhőszolgáltatás az üzemképes kazánokkal még délelőtt helyreállt. A hiba okának megállapítása a körzeti energiafelügyelet bevonásával megkezdődött. Horgászidő a Desedán A hét végén a langymeleg és a hétágra sütő nap „súroló” fényei nyárias hangulatot teremtettek a Kaposvár melleti Desedán. A tó környékét — a nyári érdeklődést is felülmúlva — ellepték a horgászok autói. Horgászbotok százai nyúltak a vízbe. Nem csak egyes horgászoknak, hanem egyes halaknak is szerencséjük volt: mivel nem érték el a harminc centit, visszadobták őket a tóba. Kivágni: csak engedéllyel A kaposvári közgyűlés rendeletet alkotott a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és védelméről. Ez előírja többek között, hogy élő fa kivágását írásban kell kérni a polgármesteri hivataltól. A hatóság ezután — harminc napon belül — határozatot hoz az ügyben. A nem közterületen álló fák kivágásának engedélyezését kormányrendelet szabályozza. Harmincezer adag melegétel Majdnem harmincezer adag melegételt szolgáltak ki szeptemberig a kaposvári népkonyhán, amelyet tavaly január 14-én létesítettek. Ez azt jelenti, hogy naponta mintegy nyolcvan rászoruló jutott egyszer melegételhez. A konyha kapacitása napi századag étel kiszolgálására alkalmas. Új szeméttelep Kadarkúton A szemét elhelyezése nem kis gondot jelent Kadarkútnak. Az eddigi szeméttelepük .megtelt, újra viszont önerőből nem „telik". Szeméttelepre pályázattal sem lehet pénzt szerezni. Ideiglenes megoldást jelent, hogy a helyi téesztől bérelnek egy a falutól távolabb eső területet, ahová áttelepítehették a szemétlerakót.
