Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

1992. november 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vetésre várva Az elmúlt 20 nap alatt mint­egy 200 miliméter csapadék áztatta a somogyi földeket. Néhány gazdaságban a tábla szélén várják a magágy meg- szikkadását a vetőgépek, hogy még a fagyok beállta előtt elvethessék a tervezett búzát. Kiliti légibázis Ezen a nyáron csaknem 500 repülőgép landolt a Sió­fok—Kiliti repülőtéren, százzal több mint a múlt évi szezon­ban. Igazi légikikötővé azon­ban csak jelentősebb beruhá­zások árán válhat a 144 hek­táros füves pálya és kiszolgáló egységei, de meg kell várni a kezelői jog tisztázását. Tej apadás A szarvasmarha állomány további csökkenése miatt mintegy 11-12 százalékkal kevesebb tejet adtak át a fel­dolgozóiparnak a tejtermelők mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A meg-megújuló horvátországi export is jelen­tős mértékben csökkentette a Kaposvári Tejipari Vállalat és a barcsi Dráva-Tej kft feldol­gozókapacitását. A megye- székhely üzeme tartósan a minimumpont, azaz a napi 100 ezer liter közelében dol­gozza fel a körzet tejét, míg Barcson havonta félmillió liter­rel többet is tudnának fogadni. Könyvpremier Keszthelyen könyvpremie­ren mutatták be a hét végén Laczkó Andrásnak, a Somogy folyóirat főszerkesztőjének megjelent új tanulmánykötetét, amely Elhagyott évek és tájak üzenetei címmel jelent meg. Fenyvesi festő Győrben Fenyvesi Tóth Árpád festő­művész alkotásaiból nyílt kiál­lítás Győrben az ifjúsági ház­ban. A somogyi alkotó grafi­kákkal és képversekkel sze­repel a tárlaton. A festő szá­mos hazai egyéni kiállításon mutatkozott be már, csoportos tárlatokon számos külföldi ga­lériában szerepelt. Ötvöskónyi gyerekek az Országházban Lőczi János Nagyatád kép­viselője felajánlotta, hogy a tiszteletdíját az örvöskónyi diá­kok országjáró kirándulásai­ra ajánlja fel. A képviselő kí­séretében a tanulók Buda­pestre látogattak, ahol megte­kintették az Országházat, a Magyar Nemzeti Galériát és a Mátyás templomot. A képvi­selő a jövő évre is fölajánlotta tiszteletdíját a diákok kirándu­lására. Iskolabemutató A somogyi általános iskolá­sok végzős tanulói számára is iskolabemutatót tart a zalege- reszegi Ganz Ábrahám Mű­szaki Középiskola. A tovább­tanulás iránt érdeklődőknek iskolabemutaót tartanak no­vember 27-én, pénteken 16.30-kor és november 30-án, hétfőn 16.30-kor. Az egyéni érdeklődők munkaidőben kapnak tájékoztatást a tovább­tanulási lehetőségekről. Öté­ves technikusképzést biztosít az iskola gépészeti és közle­kedési szakon. A vidékieknek kollégiumi elhelyezést is biz­tosítanak. ILLYÉS NEVE KÖTELEZ Iskola névadás Somogyjádon Az éden elvesztése huszonöt év után (Folytatás az 1. oldalról) Illyés Gyula szellemét idézték az ünnepségen: kar­jának baráti öleléséből, ver­seiből támadt föl Illyés Gyula, az örökké élő. Az éden elvesztése című orató­rium gondolatai, most, hu­szonöt év után mintha még erőteljesebben szóltak volna. Három generációs a jádi irodalmi színpad, amely életre hívta a költői művet és azóta is őrzője. Az ősbemu­tató huszonöt évvel ezelőtt mintha visszafogottabb lett volna, nem a „ Ha jő a harag napja,/ ha robban az atom —” lllyés-i félelem miatt, ha­nem a napi politika kockáza­tát is vállalták a jádiak 1967 február 19-én. Ezen a napon írta be nevét Somogyjád a magyar irodalomtörténetbe, a magyar történelembe lly- lyés művének vállalásával. Somogyjádot Illyés elköte­lezte azokkal a gondolatok­kal, amelyeket művében megfogalmazott és örökül hagyott, nemcsak a jádiak- nak, hanem az egész nem­zetnek. Megváltható-e a világ? — tette föl a kérdés Illyés Gyula Az éden elvesztése című oratóriumában. A válasz: lépcsőfokokként akár So- mogyjádról is elindulhat a nemzet építkezése. Illyés Gyula nevét vette föl ezen a napon a somogyjádi iskola, s zászlót avattak. Dr. Szíjártó István, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja mondta: — Somogyjád ebben a pillanatban a ma­gyarok lelki szellemi köz­pontjává lett. Szalagot kötött a zászlóra Illyés Mária, a költő lánya; dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke; Koczkás Sándor, a Magyar írószövetség főtit­kára; a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Tár­saság nevében Takáts Gyula elnök, Kossuth-díjas költő, és a helyi önkormány­zat nevében Lőrinczné Kiss Ilona polgármester. 1987 óta várt a somogy­jádi iskola arra a pillanatra, amikor intézményük építése befejeződik. Új épületszár­nyat adattak szombaton. Bé- resné Nagy Ildikó, a Műve­lődési és Közoktatási Mi­Uj iskolaszárnnyal bővült a somogyjádi iskola (Fotó: Kovács Tibor) nisztérium főosztályvezető helyettese adta át a létesít­ményt a jádi diákoknak. — Olyan örökséget hagyott Somogyjádra Illyés Gyula, ami felelősségei jár, a költő neve, amit felvett az iskola, arra kötelezi a diákokat és a tanárokat, hogy a névadó szellemében tevékenyked­jenek — mondta. Az új létesítmény külső fa­lán helyezték el Stamler Ad­rienn iparművész alkotását, amely az lllyés-i szellemisé­get jeleníti meg. Itt Koczkás Sándor, a Magyar írószövet­ség főtitkára mondott be­szédet, amelyben kifejtette: a nemzet jövője a kultúra. Illyés Gyula szellemi ha­gyatékáról rendeztek ezt kö­vetően tanácskozást az álta­lános iskolában. Domokos Mátyás, Fodor András, Laczkó András, Takáts Gyula, Tüskés Tibor idézte föl a költő géniuszát, amely a magyar szellem éltető for­rása. Horányi Barna Hasznosítják a dolgozatokat Alkotó pedagógusakat jutalmaztak Látlelet az oktatásról — Új szemlélettel (Folytatás az 1. oldalról) /^dolgozatok többsége hite­les látleletet ad egy-egy témá­ról, területről, ám a plagizálás és a rendszerelméleti problé­mák csökkentik értéküket. A sikeres dolgozatok hasznosí­tásáról is szó esett. Elhang­zott: mielőbb meg kell oldani néhány pályamunka országos terjesztését, hiszen csak így juthat el a címzettekhez az új szemlélet, a követésre érde­mes módszersor. A családias hangulatú ün­nepségen Németh Lajos, a megyei oktatási bizottság el­nöke nyújtotta át a díjakat. Az univerzum legbonyolultabb és legcsodálatosabb szerkezete című dolgozat — Pozsogár Ibolya, kaposfői tanárnő mun­kája —, valamint a Pályaorien­táció az idegenvezetést tanuló diákok számára című pályamű — ezt dr. Tóth Balázs, a fo- nyódi Mátyás Király Gimná­zium tanára írta — első díjat kapott. A tanári önfejlesztő tevé­kenység lehetőségei című pá­lyázatával második lett Kontra József, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium tanára. Há­rom harmadik díj született. Tálasné Pandur Rózsa és Horváth Sándorné a Kadarkúti Általános Iskola fejlesztési programját fogalmazta meg, Kiss Ottokár nyugdíjas peda­gógus a kaposvári 10. tüzé­rezred 4. ütegének doni har­cairól írt, Lampertné Zákányi Judit és Mihályi Andrásné a megújult siófoki 2. sz. Óvodát mutatta be. A többi pályázó ju­talomban, illetve dicséretben részesült. (Lőrincz) HÁZIGAZDA AZ SMK Hagyomány — születőben HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS FILMSZEMLÉJE KAPOSVÁRON Nem mindennapi eseményre gyűltek össze a hét végén Kaposváron, a megyei művelődési központban. A Hallás- sérültek Kaposvári Szervezetének közreműködésével első alkalommal rendezte meg az intézmény a hallássérültek or­szágos film- és videoszemléjét. Szombaton délután He­gedűs Tibor, az SMK igaz­gatója, valamint Kovács Zsuzsanna, a Hallássérültek Országos Szövetségének főtitkár-helyettese nyitotta meg a találkozót. Nyolc al­kotó tizennégy filmjét vetítet­ték széles skálán, mind a témát, mind a színvonalat il­letően. — A hallássérültek életé­ben nagy szerepe van a vi- zualitásnak — jegyezte meg Bernáth Gyula, a Somogy Amatőrfilm- és Video Stúdió vezetője, a találkozó egyik rendezője. — Az ötletet a dél-dunántúli szemle adta, amelyen egy hallássérült kol­légánk két alkotással is díjat nyert. A mostani szemlére Veszprémtől Kozármislényig érkeztek anyagok; játék-, úti­és riportfilm, valamint a rajz­és tárgyanimáció színesí­tette a palettát. Én egyéb­ként nem vagyok híve a dí­jaknak. A részvétel, az is­merkedés szerintem fonto­sabb, mint a versengés. A film- és videovetítést konzultáció követte, majd tegnap délelőtt átadták a dí­jakat. Híd című animációs filmjével a budapesti Vincze Tamás lett az első. Sándor Gábor kaposvári alkotó Pár­baj II. című kísérleti játékfilm­jével második, Sándor János film- és videókollekciójával harmadik helyezést ért el. A hallássérültek első or­szágos amatőr film- és vide­oszemléjét minden bizony­nyal több követi majd; a me­gyei művelődési központ a jövőben is örömmel vállalja a házigazda szerepét. L. S. POLGÁRMESTEREK A FEDÉLZETEN Csendes kikötők Számvetés a tavon — A Balaton ne legyen „holt tenger” (Folytatás az 1. oldalról) A természet három hóna­posra tervezte a nyarat — a balatoni szolgáltatások ala­csony. színvonala és hiányos­ságai miatt azonban e térség­ben a szezon öt hétre zsugo­rodott. Nem csoda hát, ha a hajók „mindössze” hárommil­lió utast és félmillió autót szál­lítottak. A két esztendővel ko­rábbi „létszámnak” csupán 79 százaléka váltott jegyet a személyhajókra és a kompo­kat pedig még kevesebben használták. A tendencia fo­lyamatosan kedvezőtlen. Megszűnt az állami dotáció is: e tényezők összességükben arra kényszerítették a vállalat vezetését, hogy akár arculati­degen vállalkozásokba fogva próbáljanak profitot termelni, s abból fenntartani a mindig is veszteséges személyszállí­tást. Egyébként öt balatoni kikö­tőben fordult meg százezernél több utas ezen a nyáron: a lis­tavezető Badacsonyt a képze­letbeli dobogón Fonyód (234 ezer) és Siófok (202 ezer) kö­veti. Mint dr. Kopár István tájé­koztatójából megtudtuk: az egyre sanyarúbb körülmények ellenére idén is sikerült előbbre lépniük. Bogláron kempinget nyitottak, hét hajón saját kézbe vették a vendéglá­tást, Szemesen mólót, szociá­lis létesítményeket építettek, és új vizesblokk Földvárnak is került. Közel 12 milliót költöt­tek a hajók karbantartására, több mint 33 milliót vitt el a fenntartás, a működtetés — 20 millió jutott a beruházá­sokra. No, de félre a számok­kal! Az igazgató elmondta, hogy a jövőben még éssze­rűbbé kell tenni a gazdálko­dást. Tallózzunk hát a főbb teen­dők közül! A kompoknál a „táskapénztárosok” nagyban visszaéltek a bizalommal, te­vékenységük a feketevalutá­zást is kimerítette. Sorompó­val ellátott jegykiadó épüle­tekkel váltják fel őket. Új kem­pingeket létesítenek Szeme­sen és a fonyódi szigeten. (Ez az üzletág hozhatja a legna­gyobb nyereséget — mondta Kopár István). A 17 büféshajó mindegyikén saját maguk kí­nálnak ételt-italt a vendégek­nek. Mivel az üzemanyag árak egyre emelkednek, megvizs­gálják a menetrendet meny­nyire kihasználtak az egyes járatok. Több figyelmet fordí­tanak a propagandára — mi is megnézhettük a cégről készí­tett referenciafilmet. Továbbra is gyártanak alkatrészeket az élelmiszeriparnak, parkolás­gátlókat a szállodák elé, s foly­tatják a kikötők tervezési és felújítási munkálatait. A somogyi országgyűlési képviselők és néhány telepü­lés vezetői nem jelentek meg a rendkívül hasznos tanács­kozáson. Pedig előbbre lépni csak közösen lehet. Több hozzászólás mondanivalóját tán Simon Károly a tóparti ön- kormányzatokat tömörítő Ba­latoni Szövetség elnöke fog­lalta össze a legfranpánsab- ban. '•— A régióhoz épp úgy hozzátartoznak a vitorlások, mint a szőlőkultúra, az északi parti hegyek és a Tihanyi Apátság — mondta. — Hajó­zás nélkül holt tengerré válna Közép-Európa lagnagyobb tava. Czene Attila

Next

/
Thumbnails
Contents