Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-16 / 270. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 16., hétfő Szegedi expokészülődés A dél-alföldi régióban elsők között igyekszik elnyerni Szeged az expóhoz csatlakozó kiegészítő rendezvények rendezési jogát; csütörtökön három programot már elfogadott a városi közgyűlés világkiállítási koordinációs bizottsága. A Tisza-parti város egyebek mellett egy tűzvédelmi és katasztrófa-elhárítási szakkiállítással, nagyszabású kulturális találkozóval és színházi fesztivállal, valamint dzsessznapok megrendezésével kíván csatlakozni az 1996-os világkiállítás hivatalos rendezvényeihez. Új városi Csepel-busz Bemutatták a sorozatgyártás előtt álló Csepel/UNION City Busz prototípusát Nyíregyházán. A Csepel Autógyár új környezetkímélő autóbuszát városi tömegközlekedésre fejlesztette ki. A kis önsúlyú, de 100 utast befogadó autóbusz zaj- és füstgázkibocsátása minimális, megfelel a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is. Üzemanyagfogyasztása minden más típusnál kedvezőbb, alvázának korrózióvédelme és különböző gépészeti megoldásai pedig 400 ezer kilométerfutást tesznek lehetővé az első nagyjavításig. Az alváz a teljes élettartama alatt több karosszériát is kiszolgál. Forinthamisítás Az észak-olaszországi Varesében a rendőrség letartóztatott öt személyt, akik külföldi pénzeket, köztük magyar forintot hamisítottak. A hamisítás egy színes lézer fénymásolóval történt, s a hamisított bankjegyeket egy tarvisiói magánpénzváltón keresztül hoztak forgalomba. A rendőrség 2 milliárd líra (1,5 millió dollár) értékben foglalt le hamisított pénzeket, magyar forinton kívül szlovén és horvát pénzt, továbbá hamis személyi igazolványokat és tartózkodási engedélyeket. Működik a Krakatoa Négy év ót alsó ízben működik ismét Indonézia rettegett tűzhányója, a Krakatoa. Több egymást követő robbanás után az 1800 méter magas tűzhányó kráteréből szombat óta hamu és láva lövell a magasba. Egy közeli obszervatórium 15-20 földmozgást észlelt. A Krakatoa vulkán 1883. évi kitörése az egyik legpusztítóbb volt a történelemben — 36 ezer emberéletet követelt, hamuval borította be a Jáva szigetét, és igen erős szeizmikus hullámokat keltett. A robbanások csaknem 5000 kilométer távolságban is hallhatók voltak. A tűzhányó legutóbb 1988-ban volt aktív, akkor lávafolyam indult el a kráterből. Mind a Krakatoa, mind a vele szomszédos Anak Krakatoa — a XX. század elején alakult kis vulkanikus sziget — népszerű turisztikai látványosság. Természettudósok is sűrűn látogatják, hogy ritka növényfajták után kutassanak. Most mind a turistákat, mind a kutatókat figyelmeztették a tűzhányó aktivizálódásából fakadó veszélyekre. Napirenden: az erdőgazdálkodás A rengeteg gondjai Az áldozatok 80 százaléka no Zsebtolvajok A közelmúltban Izrael állam éppen Magyarországon tartózkodó távközlési minisztériumi államtitkárát és családját a főváros szívében, a Blaha Lujza téri aluljáróban zsebtolvajok támadták meg és súlyosan bántalmazták. Rendőrségi statisztikák szerint Magyarországon elszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, s ezen belül a zseblopások száma is emelkedett, a tolvajok durvábbak lettek. o Borgulya Gyula rendőr őrnagy a zsebtolvajlások szakértőjének számít, hosszú évek óta ezen a területen dolgozik. Az ő tapasztalatai megerősítik a tényt: a „finomkezű'’ zsebesek eldurvultak, agresszívabbá váltak, az általuk elkövetett báncselekmények sokszor már nem is zsebtolvajlások, hanem a rablások kategóriájába tartoznak. Magyarországon évente legkevesebb tízezer zseblopás történik, s ebből a fővárosban 6000 olyan eset fordul elő, amely miatt feljelentést tesznek. A nagyobb vidéki városokban ennek töredékét regisztrálják. Magyarázat: a zsebtolvajlás tipikusan nagyvárosi bűnözési forma. Nálunk Siófokon és az idegenforgalmi centrumokban különösen nyáron sok a zseblopás, s a hazaiak mellett feltűnnek a külföldi „vendégmunkások”, elsősorban az Olaszországból, Romániából ide sereglett zsebmetszők is. Borgulya őrnagy úgy emlékszik, hogy a hatvanas években a fővárosban mintegy 3-400 zsebtolvaj tevékenykedett. Ez a szám ma már legalább 2200-ra tehető, legalábbis ennyiről szólnak a rendőrségi nyilvántartások. A zsebesek száma 1982-től kezdett el növekedni, és az utóbbi egy-két évben elsősorban annak köszönhetően, hogy a szomszédos Romániából sok és különösen jól képzett zsebes tette át hazánkba a vadászterületét. Tegyük hozzá mindjárt: a magyar „szakik” is szívesen tesznek külföldi kirándulásokat, ők leginkább Bécsben és a nagyobb osztrák, német városokban próbálkoznak. A zsebtolvajlás büntetőjogi megítélése nálunk nem a legsúlyosabb (az osztrák törvények már 5 schilling ellopását is súlyos bűncselekménynek minősítik), a társadalmi veszélyessége mégis nagy, hiszen tömeges jelenség, s az elkövetési érték igen számottevő. Ebben az esztendőben szeptember 15-ig csak a fővárosban 270 millió forintot loptak el a zsebtolvajok. Ebben az összegben benne van a nyugdíjas nénik 5-600 forintja, valamint annak a külföldi turistának a kézitáskája is, amelyben 1 millió 200 ezer forint ékszer lapult. A statisztika egyébként azt is bizonyítja, hogy a zsebtolvajok áldozatai elsősorban nők, köztük is az idősebbek, akik kevesebb figyelmet fordítanak értékeikre. © A külföldi „vendégmunkások” sokat változtattak a zsebtolvajlás nálunk kialakult módszerein. A Romániából érkezettek általában csoportosan „dolgoznak”. A bandából az egyik lop, a többiek falaznak, eltüntetik a pénztárcát, a nyomokat. Előszeretettel használják a különböző vágószerszámokat a táskák, retikülök felhasítására. Gyakran lépnek fel durván, agresszívan, nincsenek tekintettel az áldozatra, a legelesettebb, legszegényebb embert, akár a koldust is meglopják. Gyakran használják fel a gyermekeket is zseblopásra. Megdöbbentő történet azé a 13 éves kisfiúé, akit szülei 500 lejért adtak el magyarországi ismerőseiknek. A „vendégfogadó” nagy család 1 évig élt a gyermek által elkövetett lopásokból, ő a Lehel piacon tevékenykedett hosszú ideig igen nagy sikerrel. A szervezett bűnözés megjelenése a zsebtolvajlásra is hatással volt, és ez elsősorban a hitelkártyákkal való visszaéléssel kapcsolatos. A specializálódott szervezetek felvásárolják a zsebtolvajoktól a hitelkártyákat. Ezeket azonnal kiviszik Bécsbe (a Duna Bank mágnes- kártyájával természetesen itthon próbálkoznak), s ott a lopott kártyákat a banda szakemberei vagy dekódolják és hamisítják, vagy pedig még az eltűnés bejelentése előtt vásárolnak velük. Azok a zsebtolvajok egyébként, akiknek nincs kapcsolatuk ilyen szervezettel, mihamarabb igyekeznek megszabadulni a kreditkártyáktól, hiszen lebukásuk esetén bizonyíték lehet ellenük. © A magányosan dolgozó zsebtolvajok között Paul a Cuciu története érdekes. A középkorú, jó megjelenésű nő a Rákóczi úton egy hentesüzletben bukott le. A helyszínről elmenekült, de a nyomozók követték a Szív utcában lévő bérelt lakásáig. Sikerült eldugnia a pénzt az ablakpárkány alatt lévő rejtekhelyre, de a bizonyítékokat megtalálták. Rendkívül szorgalmasan „dolgozott”, s az ellopott valutát minden nap elhelyezte a hitelbanknál nyitott folyószámláján. 350 000 forintnak megfelelő valuta gyűlt már itt össze. A terhelő bizonyítékok ellenére a lebukása után Magyarországon nem állították bíróság elé, mert a hazája nagykövetségének kérésére, őt és a nyomozati anyagot átadták a szomszédos országnak. Remélni lehetett, hogy ezután nem fosztogatja tovább a magyar fővárosba érkezett külföldieket. Nem így történt. Kiutasítása után néhány hónappal ismét megfogták a rendőrök a Rákóczi úton, ezúttal egy más névre kiállított útlevél volt nála. Visszaesőként egy esztendeig élvezhette a magyar börtönök vendégszeretetét. Halász Kálmán Az erdőgazdálkodás lényeges javításához 100 és 500 millió forint közötti összegre lenne szükség. Ez már számottevő javulást eredményezne az ágazat jelenlegi helyzetében — mondta Mátyás Csaba, az MTA erdészeti bizottságának elnöke annak kapcsán, hogy dán tudományos ülésen foglalkoztak a szakemberek az ágazat tennivalóival. Az erdőgazdálkodás a gazdasági átalakulás miatt jelenleg nehéz helyzetben van. Egyrészt jobban kell hasznosítania a természetkímélő módszereket, eljárásokat a gazdálkodásban, másrészt fel kell készülnie a mezőgazdasági termelésből felszabaduló területek erdősítésére. Ez utóbbi tíz éven belül mintegy 150 ezer hektár lehet, de elérheti az egymillió hektárt is. Hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a most még önfinanszírozó erdőgazdálkodás a jövőben akár állami támogatásra is szorulhat. A jövő szempontjából fontos lehet, hogy a jelenleg még tájidegen fafajokat — akác, fenyő, nemesnyár — elfogadják a szakemberek és az erdőgazdálkodást bíráló más tudományágak képviselői, valamint a szélesebb közvélemény is, mivel hazánk természeti adottságai változóban vannak. FELMÉRÉS VITAFÓRUMOKKAL Közvélemény a környezetről Össszegzés január 10-ig A norvég környezetvédők 75 ezer koronás, 1 millió forint értékű segítségével nyolc természetvédő, környezetvédő egyesület közvéleménykutatást végez november 15. és december 15. között. Az eredményeket január 10-ig összegzik — jelentették be a Magyar Természetvédők Szövetsége és a felmérést végző többi szervezet budapesti sajtótájékoztatóján. A támogatásból 400 ezer forintot részletes, az állampolgárok környezetvédelmi, természet- védelmi érdeklődéséről, törekvéseiről, feladatvállalásáról érdeklődő — 1500 megkérdezettre kiterjedő — kérdőíves felmérésre használnak fel. A négy helyi vitanapra és három esettanulmány elkészítésére 200 ezer forintot fordítanak. A fennmaradó összegből többek között szakértői munkát, dokumentálást, összegzést finanszíroznak. A kérdőívek kérdéseire Nyíregyházán, Miskolcon, Sajószentpéte- ren, Szegeden, Egerben, Mosonmagyaróvárott, Pécsett és Budapesten adnak választ a megkérdezettek. A panasznapokat, a helyi gondokat felmérő lakossági fórumokat Nyíregyházán, Sa- jószentpéteren, Szegeden és Mosonmagyaróvárott rendezik meg. Az esettanulmányokat a garéi veszélyeshulladék-gyűjtővel, a fel- sőtárkányi tóval, valamint a Lágymányosi Duna-híddal kapcsolatban készítik el. Az idén a társadalmi szervezeteknek 400 millió forintot biztosított a költségvetés. Ebből a mintegy 40 környezetvédő, természetvédő szervezet 60 millió forintot kapott. Gépésztechnikusból amatőr régész A balatonberényi Eőry Béla eredeti foglalkozása gépész- technikus. Volt mérleglakatos, gépkocsivezető, hegesztő, műszerész, gondnok, ám jelenleg munkanélküli. Bár bizonytalanságban él, mégis színesek napjai. Gondjait feledtetik a föld kincsei. A szikár, napcserzett arcú férfi ugyanis amatőr régész. Évtizedek óta kutatja a múltat. Nemcsak a szakirodalmat bújja, hanem nap nap után felkerekedik — gyakran családjával —, hogy vallassa a földet. Alig várja az esőt. Egy-egy kiadós zivatar lemossa a sarat a sokunknak csak egy ócska cserépdarabot vagy követ jelentő ókori, középkori leletről. — Huszonkét éve megalakult Kaposváron egy „Gyűjt- sünk együtt!” klub — jegyzi meg. — Örömmel iratkoztam be, hiszen már akkor érdekelt minden, ami régi. Jártam a terepet; már akkor tudtam, hogy Somogy rendkívül gazdag régészeti emlékekben. Dombóvár, Alsóhetény, Mernye, Sza- lacska mindig tartogatott meglepetést: cserépedény-töredékeket, különféle köveket, üvegdarabokat, csontokat. Mindig tudtam, hova kell menni... A kaposvári Molnár Sándorral és a barcsi Rózsás Mártonnal „beleástuk” magunkat az őskorkutatás fehér foltjaiba. Irak, Irán és Mezopotámia tájáról az időszámítás előtt 6-7 ezer évvel elindult egy mező- gazdasággal foglalatoskodó népesség — meséli. — Ez mintegy ezer év alatt szivárgott ide, hozzánk, a kecske és a birka ősfajtáját terelgetve maga előtt. A starcevo kultúra követei voltak ők. Ismerték a kerámiakészítés tudományát, gyümölcsöket nemesítettek, ősgabonamagvakat is hoztak magukkal. Ez régészetileg bizonyított tény. A Balaton déli partjának iszap alatti tőzegrétegéből vett mintákból ugyanis előkerültek az ősgabonamag- vak pollenjei. Ezzel is igazolva: már 7 ezer évvel ezelőtt mezőgazdasággal foglalkozó népesség élt itt. Örömmel mutatja alkalmi kiállítását. Még ha 23 ezer darabos gyűjteményétől anyagi gondjai miatt másfél éve kény: télén volt is megválni — potom 150 ezer forintot kapott a megyei múzeumtól — azóta újabbakat gyűjtött. Most legalább ötezer darabos a kollekciója. Büszkén veszi kézbe a Balatonszentgyörgyön talált zsírosfarkú juhnak — húsáért még ma is tenyésztik Iránban — szobortöredékét, ami a vonaldíszes kultúrából, időszámításunk előtt -4200-4500-ből származik. Féltett kincsei a Kéthelyről és Sármellékről való kultikus edénymaradványok is. Eőry Béla nem elégszik meg egy-egy újkőkori lelet meghatározásával. Ha rájött, mire használhatták a lekerekített köveket, rekonstruálja azokat. Nyelet tesz a kőbaltába, csiszolt kövekből sarlót, kalapácsot készít, íjfúrót és gyalut gyárt, s legutóbb megalkotott egy nyéllyukas kőbalta lyukcsiszoló szerkezetet is. — Kőbaltával vágom a fát, kőberakásos sarlóval kaszabolom a füvet. Ezekkel az eszközökkel továbbiakat készítek. Olyanokat, és annyit, amire feltétlenül szüksége lehetett a hétezer éve itt élő népességnek. Eőry Béla abban bízik, „ereklyéit" bemutathatja majd egy élő múzeumban. A fo- nyódi önkormányzat hajlik is afelé, hogy a Balaton déli környékének régészeti anyagát közszemlére tegye. Ebből pedig nem hiányozhat a „berényi esőleső” oly nagy kedvvel gyűjtött kollekciója sem. Kép és szöveg: Lőrincz Sándor
