Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-14 / 269. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. november 14., szombat Magyar-német együttműködés A gazdasági szakemberek és vezetők képzésével, továbbképzésével foglalkozó magyar-német szakértői csoport IV. ülésén, Balatonfüre- den aláírták a 1993. évi együttműködési jegyzőkönyvet. A megállapodást dr. Horst Schirmer német minisztériumi igazgató és Gábor József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára látta el kézjegyével. Gazdasági kiút Exportfejlesztés — Gazdasági kiút címmel szakmai napokat rendez az észak-magyarországi térség külkereskedelmi vállalkozói számára Miskolcon a Koping-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt — jelentette be miskolci sajtótájékoztatóján Rév András, a cég vezérigazgató-helyettese. Elmondta, azért esett a választás Miskolcra, mert itt van a vállalkozóknak a legnagyobb szükségük a bátorításra és a friss, első kézből érkező információkra. A rendezvény előadói a külgazdaság, a vám, a pénzpiac és a privatizáció témakörében foglalkoznak az aktuális problémákkal, s felvázolják a gazdasági felemelkedés lehetséges irányait. Az egységben nem volt kétség Nincs kiváló tag a kisbárapáti szövetkezetből Bonnyán készült felvételünk bizonyítja: a szövetkezet nehéz természeti adottságok között dolgozik (Fotó: Király J. Béla) Gyermekbarátmozgalom • Jövőpárti a gyermekpárti — ezzel a jelszóval indul útjára fél évszázados szünet után a Gyermekbarát-mozgalom. A mozgalomhoz írók, színészek, művészek, szociális dolgozók és pedagógusok mellett több országgyűlési képviselő is csatlakozott, így Király Zoltán, Kiss Péter, Beke Kata is. A mecseki aknatüz oka Megállapították a három bányász halálával végződött október 3-dikai mecseki aknatűz okát. Az már bizonyos, hogy a Mecsekurán Kft négyes aknájában a tüzet a tizedik szint védőpadozatán ösz- szegyűlt olajos anyagokra hulló, lángvágás során keletkezett szikra okozta. A tragikus baleset ügyében a felelősség megállapítása végett a vizsgálat folytatódik; arra keresnek választ, hogy az ott dolgozók használták-e az előírt biztonsági eszközöket. Munkaügyi fórum Pécsen Munkaügyi fórum — 93 címmel kétnapos országos tanácskozást rendeztek Pécsen a hazai vállalatok, vállalkozások érintett szakembereinek részvételével. Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára előadásában kifejtette: a jogállamban az érdekegyeztetési fórumok megállapodásai csupán állásfoglalásként értelmezhetők, hiszen a törvényalkotás a parlament dolga. Paradicsomimport Korlátlan mennyiségben lehet paradicsomot behozni az országba november elsejétől március 31-ig. A gyakorlat nem új, hiszen ilyenkor a hazai paradicsom már éppen eltűnik a piacokról. Az üvegházi termés pedig már nem elégíti ki az igényeket sem a mennyiségét, sem az árát tekintve. Az elmúlt évben 2000 tonna uborkát és több mint 1000 tonna paradicsomot hoztak be az importőrök. Nemrégiben átalakult az immár kisbárapáti Kossuth mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az átalakuló közgyűlésen megvitatták és elfogadták az új alapszabályt is. — A külső szemlélők bizonyára az érdektelenségnek és a tagság hozzá nem értésének tulajdonítják, hogy arról számolok be: vitáktól mentesen született a döntés — mondta Lukács Lajos, az új típusú szövetkezet régi-új elnöke. — Pedig nem erről van szó. Az előkészítés során körültekintően járt el a vezetőség. Amikor elkészült az alapszabály nyers fogalmazványa, minden munkahelyi fórumon, szűk körben megvitatta a tagság. A véleményeket és a javaslatokat földolgoztuk és beépítettük a végső szövegbe. Ezért a kimunkált dokumentumban már nem lehetett kivetnivalót találni. A szövetkezet 3500 hektáron gazdálkodik, háromszázhetvenöt tagjából 96 az aktív dolgozó — így az elnök. — Ezen kívül foglalkoztatunk 21 alkalmazottat is. Az átlagos vagyonrész 150-200 ezer forint körül alakul. Bár anyagi helyzetünk lehetne jobb is, még nem volt likviditási gondunk. Kintlevőségeink ellenére sikerült megőrizni fizető- képességünket. Őszi búzát ötszáz hektáron vetettek és két év óta nem szórtak annyi műtrágyát, mint most. A gépek üzemképesek, alkatrészekre és üzemanyagra is futja. A tagok háztáji gazdaságában érezteti hatását az állattenyésztési kedv lanyhulása, amelyről nem a szövetkezet tehet. Korábban minden héten többször is kellett szállítani. Most egyre ritkábban igényelnek járművet. Három község lakosságának egyetlen munkahelyet jelent az új típusú szövetkezet. Nem vált ki senki az átalakulás során. Talán nem véletlenül! (Lengyel) Talpraállás: „sorstársi” segítséggel A nők alkoholizmusának a férfiakénál nagyobb mértékű növekedése az európai és az észak-amerikai országokban, az utóbbi két évtized jellegzetes fejleménye. A dr. Kelemen Gáborral folytatott beszélgetésem során fogalmazódott meg tényként a fenti állítás. Beszélgetőpartnerem, az Addiktoló- giai Szakmai Kollégium tagja, a szenvedélybetegségekkel, annak-okaival és gyógyításával foglalkozik. Ezek közül is elsősorban az alkoholizmussal. Elmondta: a nők közül az úgynevezett ’’férfias,, értékrenddel rokonszenvező, versengő, vetélkedő, sikereket hajszoló, önnön erejükön nyargaló nők azok, akik veszélyeztetettek az alkoholizmus szempontjából. Másrészt az érzelmi támasz hiánya, a bensőséges kapcsolat, a törődés nélkülözése idézheti elő, hogy minél több nő nyúl a pohár után. Hisz az ital szimbolikus szerepet tölthet be: nyújthatja a teljesség ígéretét, a hatalom illúzióját. Az elidegenedés az emberi izoláció az utóbbi időben nőtt, ilyenkor fokozódik a különféle pótszerek jelentősége, így az alkoholé is. A nők nehezen viselik el az elidegenültséget, a meghitt emberi kapcsolatok hiányát. A női alkoholizmus erőteljes növekedésének ez lehet a magyarázata. Dr. Kelemen Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a nők alkoholizmusa veszélyesebb, mint a férfiaké. Sokkal érzékenyebbek az alkoholra, harmadannyi italmennyiség is elég a betegség kialakulásához, mint a férfiaknál. Ez az érzékenység biológiai eredetű. Másfelől talpraállni is nehezebb, a női alkoholfogyasztás társadalmi megítélése miatt. A doktor úr — egyesült államokbeli tapasztalatai alapján — felvázolta a fő gyógyító erő mibenlétét. Nevezetesen a nem hierarchikus, nem patriarchális kölcsönösen támogató, bizalmat, szeretetet, megbecsülést adó emberi hálózatok kialakítása lenne ebből a szempontból az elsődleges feladat. Ha tudom, hogy az én női világomnak én vagyok a központja, ez elég önbizalmat adhat annak a hősi cselekedetnek a megvalósításához, amit a sorstársak által támogatott talpraállás jelent. Újszerű dolog, amit Kelemen doktortól hallottam. A nők a nőkkel inkább rivalizálnak, mint szövetséget kötnek. A sorstársi kapcsolatrendszer kiépítése nyithat utat a női energiák, erőforrások, tartalékok mozgósítására, s ezek talprállása érdekében történő felhasználására. Kirsch Vera Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Kaposvár, Noszlopy G. u. 3. sz. alatti Vas-Műszaki ■ Kisáruház megszűnt 1 Az ott forgalmazott áruk körét az alábbi boltjainkban megvásárolhatják: Elektrika szaküzlet (Kaposvár, Kossuth tér 5.) Vasbolt (Kaposvár, Ady E. u. 7.) j| (219138) A Kaposvári Egészségügyi Szakiskola értesíti a megye általános iskoláinak 8. osztályos tanulóit, hogy november 21-én (szombaton) 9 órakor pályaválasztási napot tartattak, melyre meghívják az érdeklődő fiatalokat es szüleiket. Cím: Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 58. (219131) Már a létminimumhoz is jól kell keresni Az Újpesti Családsegítő Központ ismét nyilvánosságra hozza a Soros Alapítvány támogatásával készült, létminimum számításának eredményeit 1992. november 1-jei árakon számolva. Családtípus családok létminimuma összesen egy főre Egyedülálló nő 17 593 Ft 17 593 Ft Nyugdíjas nő 14 074 Ft 14 074 Ft Egyedülálló férfi 17 390 Ft 17 390 Ft Nyudíjas férfi 13 912 Ft 13 912 Ft Anya + 1 gyerek 25 171 Ft 12 586 Ft Házaspár 27 421 Ft 13 711 Ft Nyugdíjas házaspár 21 937 Ft 10 969 Ft Házaspár -i-1 gyerek 35 475 Ft 11 825 Ft Anya + 2 gyerek 33 225 Ft 11 075 Ft Házaspár + 2 gyerek 44 007 Ft 11 002 Ft Házaspár + 3 gyerek 52 409 Ft 10 482 Ft 11 002 forint a létminimum egy főre eső összege egy négytagú családnál. Ez 2,4 százalékos növekedés az elmúlt hónaphoz képest. Az idei évben már 27,1 százalékos növekedés a minimális megélhetési költségek szintjén. Emlékeztetőül: a kormány 20- 25 százalékot jósolt 1992 egészére, igaz nem a létminimum alatt élőknek ígérte csupán ezt. Októberben elsősorban a hús- és zöldségárak emelkedtek, és az idényjellegű ruházati cikkek lettek drágábbak. Természetesen még nem számoltuk bele az üdítőitalok és tejtermékek november elejei áremelését. Ahhoz, hogy egy négytagú család 44 007 forintos, szabadon elkölthető (nettó) jövedelemmel rendelkezzen, azaz a létminimum szintjén felelőtlenül tudjon költekezni, 62 404 forintos bruttó jövedelemmel kell rendelkeznie, ha feltételezzük, hogy a család egyik keresője a minimálbérért dolgozik, míg a másik kereső igénybe veszi a gyermekek után járó személyi jövedelemadó-kedvezményt, s természetesen a család kapja a felemelt, kétszer 3100 forintos családi pótlékot. Míg az év elején a családi pótlék 32,6 százalékot fedezett a létminimumból, a mostani családi pótlék emelés ellenére is csupán 28,1 százalékot fedez már a minimális megélhetési költségekből. Bruttó jövedelmük 29,5 százaléka kerül elvonásra, ebből több mint tizenkétezer forint a személyi jövedelemadó. Minimális fogyasztásuk mellett alig 3500 forintnyi általános forgalmi adót fizetnek be a kincstárba. Az állam adók formájában csupán két és félszeresét vonja el az általa folyósított családi pótléknak, igaz ez az elvonás körülbelül két gyermek létminimumszintű fogyasztásának felel meg. Ha ma egy magyar vállalkozó egy forintot szán bérjellegű kiadásra, ebből 33 fillért a társadalombiztosításnak, illetve a szolidaritási alapba kell fizetnie, további 20 fillért a munkavállaló fizet a társadalombiztosításnak, a szolidaritási alapnak és személyi jövedelemadóra. Az egy forintból így a munkavállaló kézhez kap 46,3 fillért, ebből létminimum meletti fogyasztásakor további 3,2 fillért még áfaként fizet a kincstárnak. Az egy forintból így marad 43,1 fillér, csak a többi kerül elvonásra. A központ fokozottan időszerűnek tartja, hogy az állam törvényben fogalmazza meg a szociális kötelezettségeit állampolgárai iránt. Mi van a kosárban? Évek óta tart a vita: mennyi a megélhetéshez feltétlenül szükséges pénz és hogyan kell kiszámítani a létminimumot? A Központi Statisztikai Hivatal és az Újpesti Család- segítő Központ egymástól eltérő adatai — egészen a legutóbbi időkig — csak borzolták a kedélyeket és egyúttal rontották mind a két adatközlő hitelét. Kinek higgyünk? A hivatalos számításoknak, vagy saját, egyre vékonyabb pénztárcánknak? Nos, a statisztikai hivatal lépett és most már népes parlamenti bizottság ajánlása alapján készíti a létminimum valós fogyasztáshoz eddiginél jobban igazodó számítását. A tanácsadó testületben érdekvédelmi szervezetek, kutatóintézetek szakemberei, országgyűlési képviselők döntöttek arról, miből és mennyi kerüljön a létminimum szintjén élők feltételezett kosarába? Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársai szerint egy közepesen aktív felnőtt napi életműködéséhez 2700-2800 kalória szükséges, a nyugdíjasoknak ennél 12 százalékkal, míg a gyerekeknek 22 százalékkal kevesebb is elegendő. A napi tápanyagok között feltétlenül lennie kellene 90 gramm fehérjének, 95-100 gramm zsírnak, 370-380 gramm szénhidrátnak, továbbá 2500 milligramm káliumnak, majd 800 milligramm kálciumnak, 12 milligramm vasnak, illetve 1100 mikrog- ramm B-1, 1600 mikrogramm B-2, 100-110 mikrogramm C-vitaminnak és 10 gramm nyersrostnak. Nos, mindezek elfogyasztását a legolcsóbb élelmiszerekből számítják a statisztikusok. Például a hús helyett a szintén állati eredetű (de jóval olcsóbb) tejalapú fehérjét vették alapul. Nem kerül a statisztikai hivatal létminimum kosarába karaj, comb, van viszont dagadó, tarja, kevés lapocka és máj. A húskészítmények között nincs szalámi, sonka, szárazkolbász, ugyanakkor számolnak párizsival, krinolinnal, hurkával és kenőmájassal. A statisztikusok száraztésztája természetesen nem nyolc-, hanem csak kéttojásos, a gyümölcsök közül pedig a legolcsóbbnak tartott almát és szilvát vették figyelembe. Azt is végiggondolták a minimális költségek kiszámításakor, hogy például a tésztát otthon gyúrják, mert így olcsóbb. Mindezek figyelembevételével a KSH szerint az élelmiszer-létminimum egy felnőttre vetítve 1989-ben 1570 forint, míg 1992-es szeptemberi árakon számolva 3300 forint volt havonta. Ez azonban csak a nyers élelmiszer ára... A 6000 forintos öregségi nyugdíjat vagy a 8000 forintos bruttó minimumbért — számítás ide, számítás oda —, bizony mind nehezebb beosztani. (szabó)
