Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-14 / 269. szám

1992. november 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 100 éves a segesdi tüzoltóegylet Tegnap ünnepelte fennállá­sának 100. évfordulóját a se­gesdi tűzoltóegyesület. A ne­vezetes nap alkalmából ben­sőséges ünnepségre került sor délután a művelődési ház­ban. Betegápolók Segesden A Máltai Szeretetszolgálat kaposvári csoportja szervezé­sében zajló házi betegápolói tanfolyam harmincnyolc részt­vevője ma a segesdi szociális otthonban gyakorlatozik. A másfél hónapos kurzus záró­akkordja a hónap végi vizsga lesz. Hallássérültek filmszemléje Kaposváron, a Somogy Megyei Művelődési Központ kamaratermében peregnek ma délután három órától a fil­mek. Itt rendezték meg ugyanis a hallássérültek első országos film- és videoszem- léjét. Eredményt holnap dél­előtt tíz órakor hirdet a zsűri, s akkor adják át a legjobb alko­tásoknak járó díjakat is. Nem engedik el a tartozást Kaposváron a Szent Imre u. 14 számú épületben 21 párt il­letve társadalmi szervezet ka­pott otthont. A végleges elhe­lyezés óta több párt és társa­dalmi szervezet ismételten nem tett eleget bérleti és egyéb díjfizetési kötelezettsé­gének. Emiatt több mint 674 ezer forint hátralék keletkezett — állapította meg a város közgyűlése elé terjesztett je­lentés. A testület úgy döntött, hogy a hátralékokat nem en­gedi el, s utasította a gond­nokságot a behajtásra. Felújították a művelődési házat Több mint százötvenezer forintba került a kadarkúti mű­velődési ház részleges felújí­tása. Az utóbbi időre annyira megromlott a ház állaga, hogy a bevételek legnagyobb ré­szét a felújításra kellett fordí­taniuk. A ház kistermében ifjú­sági klubot szeretnének létre­hozni, de ott tartják majd a falu­gyűléseket, rendezvényeket is. Nyírni útjavítások Többmilliós költséggel min­den utat lebetonoztatott a fa­luban a nyírni polgármesteri hivatal. Időszerű is volt elkez­deni a javításokat, hiszen né­melyik út már egy ideje bal­esetveszélyessé vált. Még ebben az évben belekezdtek a főutca járdaépítésébe is. A Nyímre vezető út szélesítése, kijavítása is jó ideje aktuális lenne, azonban a KM kevésbé bizonyult jó gazdának a falu­nál, mivel halogatja a munka elkezdését. Új ravatalozó Böszénfán Befejezés előtt áll a ravata­lozó építése a bőszénfai teme­tőben. A helyi önkormányzat több mint 700 ezer forintot köl­tött az építési munkálatokra. Új buszjárat indult nemrégiben Bőszénfáról Kaposvárra. Indí­tására azért volt szükség, mert az eddigi járat az itt lakó diákokat már több mint két órával becsöngetés előtt be­vitte Kaposvárra. Dél-Dunántúl példaértékű kezdeményezése • • Önkormányzatok az egyetemi ifjúságért A képén középen (balról) a pécsi egyetem rektora dr. Hámori József es dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei önkormányzat elnöke (Fotó: Kovács Tibor) (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy dr. Gyenesei István bevezető gondolataiban el­hangzott, ez a kezdeménye­zés Magyarországon merő­ben újszerű, mivel az önkor­mányzatoknak nem feladata a felsőoktatás feladatainak ellá­tása, viszont az értelmiség számának növelése érdeké­ben feltétlenül szükséges és célravezető lenne. A pécsi egyetemeken jelenleg csak­nem hatezernégyszázan ta­nulnak. Kollégiumi elhelyezést csaknem négyezren kértek, a hely hiánya miatt azonban 925-en nem kezdhették meg tanulmányaikat. A beiskolá­zási körzetben különösen érinti ez Baranya, Tolna, So­mogy, Zala, Vas, és Bács-Kis- kun, valamint Győr-Sopron megyét. Az elutasítottak csaknem fele e térségből je­lentkezett. Könnyű belátni, hogy a mai romló szociális kö­rülmények között nem egy te­hetséges fiatal továbbtanu­lása hiúsul meg, hiszen egyre csökken azoknak a családok­nak a száma, amelynek a 6-700 forintos kollégiumi díj helyett fizetni tudják a 3-8 ezer forintos albérleti költséget. A közgyűlés elnöke el­mondta azt is, hogy a kollégi­umból kintrekedt hallgatók családjainak évi ötmillió forint többletkiadást jelent gyerekük oktatása, ha viszont sikerül összefogással bővíteni a kol­légiumi elhelyezést, az nem­csak egy eddig egyedülálló szociális lépés lenne a me­gyék részéről, hanem ked­vező hatását társadalmilag, gazdaságilag, politikailag ma talán fel sem lehet mérni. Az elképzelés az, hogy a Janus Pannonius Egyetem megvá­sárolja a Bázis Dunántúli Épí­tőipari Vállalat irodaházát és munkásszállóját, s ebből ki­sebb átalakítással 375 szemé­lyes kollégium alakítható ki. A november 19-én sorra kerülő versenytárgyalásra az egye­tem benyújtotta részvételi szándékát és várhatóan nyolcvanmillió forintért meg tudja venni az épületet. Ezt a nyolcvanmilliót kellene előte­remteni a megyék önkor­mányzatainak, a főhatóság ugyanis szóbeli ígéretet tett, hogy a felújításhoz, az átalakí­táshoz szükséges további nyolcvanmillió forintot ez esetben biztosítja. Egy kollé­giumi hely így 220 ezer fo­rintba kerül, s ez egyharmada a mai átlagos költségnek. Valamennyi részvevő me- szemenően értékelte, és tá­mogatásáról biztosította a kezdeményezést. Viszont ah­hoz, hogy melyik megye, me­lyik város hány kollégiumi fé­rőhely költségét tudja vállalni, közgyűlési határozat kell. Az biztos, dr. Gyenesei István be­jelentette, hogy Somogy köz­gyűlése húsz hallgatónak kí­ván elhelyezési lehetőséget teremteni. A november 19-i versenytárgyalás miatt a ha­táridők szorosak. Sok függ az önkormányzatok kezdemé­nyezőkészségétől, hogy az ígéretes kezdeményezés si­kerrel záródjon. Vörös Márta Fontos a vállalkozók véleménye Fórumra hív a Kisosz A Kisosz a Somogy me­gyében kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató egyéni és társasvál­lalkozók érdekképviselete. Szakmai összetételéből adódóan különös gondot fordít a Balaton-part idegen- forgalmának fejlesztésére, a vállalkozók számára elfo­gadható gazdasági környe­zet kialakítására. Az ez évi idegenforgalmi szezon tapasztalatait érté­kelve a gyakorló vállalko­zókból álló irányító testüle­tek úgy ítélték meg, hogy hi­ányos az idegenforgalmi ko­ordináció, a helyi és a nem­zetközi propaganda, a helyi fejlesztési lehetőségeket nem mindenütt ismerik szé­les körben és javítani kel­lene a háttérszolgáltatások helyzetét is. Ezért a Kisosz nagy szer­vező munkával több mint négyezer vállalkozó személy szerinti meghívásával, a he­lyi önkormányzati képvi­selő-testületekkel össz­hangban november 27-ig 13 településen nyílt idegenfor­galmi fórumokat szervez. Erre mindenkit várnak. A rendezvények célja kettős: egyrészt vállalkozói és más idegenforgalomban érintett szervezetek köréből javasla­tok, ötletek felszínre hozása, összegzése, másrészt egy jövőben rendszeressé te­hető koordinációs fórum munkájának elindítása. Az első tanácskozás teg­nap volt a balatonszárszói Véndiófa étteremben. Ezen részt vettek a térség pol­gármesterei. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a Belügyminisztérium főosz­tályvezetőivel képviseltette magát. A jelenlévők a leg­fontosabbnak azt tartják: fo­lyamatos beszélő viszonyt sikerüljön kialakítani a vál­lalkozókkal, s el kell hitetni velük, hogy fontos az ő vé­leményük. Czene Attila Karácsony előtt a Zselic áruházban TAVASSZAL NYÍLIK AZ EMELETI RÉSZ (Folytatás az 1. oldalról) Szunyogh László, az áfész elnöke elmondta, hogy azóta keresik a megoldást, tárgyal­tak már több céggel, legutol­jára egy olasz partnerrel. A vá­lasz még késik, az idő azon­ban sürget. Ha december 31-ig nem akad bérlő a helyi­ségre, az áfész maga haszno­sítja azt saját szakboltok üze­meltetésére. Tervezik mű­szaki, papír-írószer, cipő, illat­szer árusítását, s azon is gon­dolkodnak, hogy az élelmi­szerosztályról néhány árufé­leséget felvisznek az emeletre is, hogy mindkét helyen kapni lehessen. A nyitást kora ta­vaszra, március körül tervezi az áfész, s hogy addig se fe­ledjék el az áruházat a vásár­lók, karácsonyi vásárt rendez­nek november 21-től. A leg­nagyobb területen ruházati termékeket, méterárut, lakás- világítást, edényeket, háztar­tási gépeket, műanyagárut, il­latszereket árulnak majd. A Kaposker játéksarokkal várja a gyerekeket, s helyt adnak több mint egy tucat magánke­reskedőnek is, akik különböző termékeket kínálnak decem­ber 24-ig. Széki Boglár 280 milliója Bevétel Ingatlaneladásból — Pályázatot írnak ki jegyzőre (Tudósítónktól) Az bizonyos, hogy a bogiári képviselők ismerik az életet — és ezzel együtt az állampolgá­rok adófizetési ingereit. Csü­törtöki ülésükön — amikor a város 1993. évi költségvetését tárgyalták — azon morfondí­roztak: milyen forrásokat le­hetne a bevételek növelésére felfedezni? Gyorsan kiderült, hogy a helyi adók növelésére nincs lehetőség — ugyanis még az aránylag kis összegű kuöaxát sem fizetik be mindig a lakáskiadók. Ez azért is érinti érzékenyen az önkor­mányzatot, mert minden elma­radt forint — a kétszeres ál­lami dotációval együtt — gya­korlatilag hármat jelent. A vita során mégis úgy fog­laltak állást, hogy a tervezett 260 millió forintos bevételt 20 millióval is lehet növelni: terü­letek, ingatlanok, részvények értékesítésére változatlanul lehetősége van a városnak. Szóba került az önkormány­zati tulajdonban lévő lakások, garázsok eladása is — de ki­zárólag piaci értéken. Az intézmények bevételei­nek növelése érdekében már korábban úgy döntött a testü­let, hogy ezeket a pénzeket szabadon használhatják fel — nem kell befizetni a közös kasszába. Az eredeti koncepciónak megfelelően 3 millió forint tar­talékalapot képeznek, és az intézmények fenntartására fordítják a legtöbbet. A böl­csödé, az általános iskola, va­lamint a mezőgazdasági szakközépiskola és kollégium éves működtetése megha­ladja a 80 millió forintot, ez utóbbi bővítésére pedig 40 mil­lió forintot fordítanak. A szűkös anyagi lehetőség miatt rangsorolták a feladato­kat, s úgy döntöttek, hogy pri­oritást kap a Wesselényi utca és környékének szennyvízépí­tése, a Vikár Béla utca csator­názása. A testület több, átalakulás alatt lévő cég vagyonértékelé­sében is érintett, hiszen a terü­letek nagy része önkormány­zati tulajdonban van — ez va­gyonrész birtoklásával jár együtt. — A bogiári városköz­pont felépítése évek óta hú­zódó probléma. Ebben egy kis lépést már tettek. — A posta és a Hungária Biztosító épü­lete közötti területen üzletek épülnek magántőke bevoná­sával. A késő estébe nyúló ön- kormányzati ülésen személyi kérdésekről is döntöttek: dr. Czuboly Marianna jegyzőt sa­ját kérésére felmentették állá­sából — a fiatal jogásznő Te­rézváros jegyzője lesz —, s úgy döntöttek, ezt a fontos po­zíciót pályázat útján töltik be. Farkas Bertalan a Berzsenyi iskola vendége volt Az űrrepülés — ajándék (Folytatás az 1. oldalról) — Több mint egy évtized után most újra repülhet... — Ha az ember választ egy élethivatást, akkor azt hosszú éveken át szeretné becsülettel csinálni. Az űrrepülés nekem óriási ajándék volt, szeren­csés ember vagyok. A földeté- rés után azonban számolnom kellett azzal, hogy hosszabb ideig nem repülhetek. Most, másfél éve újra fölszállhatok, tehát azt teszem, amit eredeti­leg hivatásként választottam. Ha egy repülőgépvezető nem repülhet, akár lelki összeom­lást is okozhat, nagyon hiány­zott a repülés. — Hogy él ma Farkas Berta­lan? — A honvédségen belül a repülés szakmai irányításával foglalkozók közé tartozom, a magyar honvédség repülő: szemlélő-helyettese vagyok. Ezenkívül a budapesti mű­szaki egyetemen kutatómér­nökként dolgozom, környe­zetvédelemmel, erőforrás-ku­tatással, űrfelvételek kiértéke­lésével foglalkozom. — A jövőben van-e esély arra, hogy újra lesz magyar űrhajós? — Egyelőre semmi, ugyanis a magyar űrkutatási program­ban nem szerepel magyar űr­hajós világűrben való repülte- tése. — Több cikkben olvashat­tuk: azok az amerikai űrhajó­sok, akik a Holdon jártak, tönkrementek, életük zátonyra futott. Véletlen vagy törvény- szerű ez? — Egy világméretű népsze­rűséget nehéz megemészteni. Az űrhajósok kiválogatásában nagy probléma, hogy nem ké­szítik fel őket a földetérés utáni életre. Van aki ezt fel tudja dolgozni és van aki nem. — Okozott-e szemléletvál­tozást az, hogy „fentről” olyan parányinak, sérülékenynek lát­ják az űrhajósok a Földet? — Biztos vagyok abban, hogy minden űrhajós nagyobb felelősséget érez a Föld iránt, hiszen látja, hogy mennyire tö­rékeny. Tamási Rita Hazajöttek a somogyiak (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök dr. Kovács Ferenc akadémikus vezette somogyi csoport tagjai között volt Bíró Gyula titkár, dr. Kanyar József nyugalmazott levéltárigazgató, dr. Tarján Lászlóné környezet- védelmi államtitkár, dr. Szirmai Jenő nyugalmazott OTP-vezéri- gazgató, az elnökség örökös tagja, Fodor András Kossuth-dí- jas költő, Penke Ferencné és Simon László. A Pestről érkezett vendégek először Tabbal ismerkedtek, ahol Farkas István polgármester adott tájékoztatást a város és térség életéről, megtekintették a zalai, felújított Zichy múzeumot is. A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állatte­nyésztési Karán dr. Széles Gyula dékán kalauzolta a ven­dégeket, akik a computertomog- ráf alkalmazásával is megis­merkedtek. Kaposvár másik fel­sőfokú oktatási intézményébe, az egészségügyi főiskolára ellá­togattak a baráti kör vezetősé­gének tagjai, akiket délután a megyei önkormányzat címer­termében dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke és Szabados Péter, Kaposvár pol­gármestere fogadott. A házi­gazdák tájékoztatták a somogyi elszármazottakat a megye, a város mindennapjairól, terveiről. A baráti kör vezetőségének tagjai megfogalmazták azt az igényt, hogy továbbra is számí­tanak a szülőföld hívó szavára és az együttműködésre készek, hogy segítsenek, hogy támo­gassák Somogyot. H. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents