Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-05 / 235. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. október 5., hétfő Százéves a Budapesti Iparkamara Baross Gábor tevékenységét és gondolkodásmódját a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ma is követendőnek tekinti, hiszen a múlt század nagy politikusa bebizonyította: a gazdaságilag nehéz időkben is lehet maradandót alkotni — mondta megemlékezésében Papp Géza, a kamara alelnöke, a Baross Gábor Alapítvány kuratórium elnöke. Apropóját az adta, hogy a napokban emlékeznek meg Baross Gábor halálának 100. évfordulójáról és a kamara működésének 100 éves évfordulójára. A neves magyar politikus, volt miniszter munkásságát, kamarához való kötődését a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kiállítás mutatja be. Tudományos együttműködés Húsz évvel ezelőtt, 1972-ben írták alá a magyar Kulturális Kapcsolatok Intézete és az Egyesült államokbeli National Science Foundation (NSF) együttműködési megállapodását. Az évforduló alkalmából, ünnepséget tartottak az MTA Zenetudományi Intézetének budavári épületében. Az ünnepség résztvevőit Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte, majd Walter E. Massey, az NSF főigazgatója méltatta a 20 éve kötött szerződést és az eredményeképpen létrejött együttműködést. Az 1972-es amerikaimagyar szerződés elsősorban a műszaki és a természettudományok területén ad lehetőséget a közös munkára. Jelentősége abban van, hogy a korábbi cserelátogatások helyett valódi együttműködésre nyitott lehetőséget a két ország tudósai között. Ismét bemutatják a gótikus szobrokat A közel két évtizede a budai várban feltárt gótikus szobrok régészeti szenzációt jelentettek. A gyors restaurálás után hamarosan a nagyközönség is láthatta a világi személyeket: lovagokat, fegyverhordozókat, udvarhölgyeket és a szenteket ábrázoló alkotásokat. A bemutató most kiegészül: új helyszínen, klimatizált helyiségben lelnek otthonra a leletek — mondta Végh András régész, a Gótikus szobrok a budai királyi palotából című új állandó tárlat rendezője. Elhangzott: a kezdetben An- jou-korabelinek vélt szobrokról hamarosan bebizonyosodott, hogy Zsigmond magyar király és német császár uralkodása alatt készültek. A XV. század eleji művek a korabeli európai művészet kimagasló alkotásai. A megmunkálásra felhasznált köveket Buda környékén bányászták, és a szobrok egy részét festéssel is díszítették. Szabó István filmje Párizsban Érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a francia kritika Szabó István legújabb filmjét. Az Édes Emma, drága Böbe című alkotást tűzték műsorukra a francia főváros filmszínházai, s arról ismertetést közölt számos napi- és hetilap. Több lap, így a Le Figaro, a Le Quotidien de Paris és a L’Humanité interjút is közreadott az Oscar-díjas és Franci- aroszágban jól ismert rendezővel, a Le Nouvel Observa- teur pedig a rövid ismertetésen kívül bemutatta az egyik főszereplőt, Johanna Tér Ste- eget is olvasóinak. Úgy színház, ahogy tetszik Mordred, a zabi-lovag Körömi Gábor Mordred szerepében Második tanév a katolikus gimnáziumban A cél: a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés — Nyolcosztályos tagozat létrehozása A gödöllői Kerekasztal Színházi Társulás előadásában láthatott egy színpadi játékot a kaposvári közönség. A produkció Tankred Dorst Merlin, avagy a puszta ország című művének részleteire készült és A lovagsereg éneke címmel mutatta be a társulat a városi művelődési központ egyik szegletében. Fekete térbe térünk be. Csüccs. Lábainknál, nekünk háttal ülnek ők, meditálnak. Feketében. Már szól a monoton fájdalom — ráhangolás az elkövetkezőkre. Színház, melynek egyetelen eszköze az eszköztelenség. Arcok. Arcok közvetlen közelről. Két reflektor képez plasztikus látványt, a mimika legenyhébb jelenléte is fontos információ, valahogy egy idő után az az érzés kerülget: ez egy tökéletes színház. Mert az európai színházon nevelkedett európai közönség el nem képzelheti, hogy van más, van tökéletes színház. Pedig van más színház. Amit nem kőépület határol és ahol nem törik meg felvonások az előadást, amikor a színész mindenféle dologgal kénytelen érintkezni, ami kizökkentheti: néha talán kínok kínjával mászik vissza újra a szerepbe. Ez a színház nem sminkelésből és zsinórpadlásból áll, ebben a színházban Arthus király vívódását, érzelmeinek kavargását rágaba- lyodó emberanyag szemlélteti. És ez a szemléltető élő-háttér hihetetlenül felerősíti az amúgy is érthető, csak éppen kevéssé szuggesztív üzenetet. A Kerekasztal társulata a Sir Galahad, a kiválasztott A nőknek nincs koruk, szoktuk mondani, félig komolyan, félig tréfálkozva, de mindig udvariasan, s e mögött az az ódon tévhit áll, hogy az évek növekvő száma szégyellni- való. Pedig szégyellni legfeljebb az elherdált éveket kellene, a munkával töltöttek ugyanis nem vénítenek, hanem gazdagítanak bennünket, s embertársainkat is. Nem ön- vigasztalódás, nem is fedezet nélküli kérkedés, hanem hiteles, minden fiatalabbat reménnyel és feladattal eltöltő felhívás is az, amit néhány éve válogatott müfordításköte- tére címként felírt Szabó Magda: Az öregség villogó csúcsain. Úgy illene módosítanunk hát az idézett szólást, hogy a jó íróknak nincs kora, hiszen a megalkotott esztétikai érték olyan, mint az örökös ifjúság itala, amely még a mesebeli forrás vizénél is varázslatosabb, mert nemcsak az alkotót teszi halhatatlanná, hanem még reánk, olvasókra is hakelta mondakört, Arthus király eretiben legendás, ám Tankred Dorst elképzelése szerint végtelenül emberi történetét választotta más-színházi kalandozásának anyagául. A feldolgozás alaptörténete eltekint Merlin, a nagy varázsló lététől, az ő jelenéseivel ugyanis az egész darab a szerző szerint nyolcórás előadásban képzelhető el. Marad a két szál: Arthus király hadviselése a csatatéren és a szerelmi életben. Ez utóbbi tekintetben kedves lovagja, a kerékasztal legbátrabb tagja, Sir Lancelot húz az egyenes két pontjára (Arthus király és Gi- nevra királyné) még két egyenest, ezzel képezve egy szerelmi háromszöget. Míg a monda hős királya e kellemetlen tény felderítésén fáradozik, Sir Mordred, a házasságon kívül született gyermeke tással van. A kortalanság azonban nem kornélküliség. Szabó Magda életművében emberek és korok gazdag színképe bontakozik ki. Az írói jelenkor évtizedei, közvetlen tapasztalatai adják az alapréteget, de erre ráépül a család- történet a maga igen gazdag emlék- és dokumentumanyagával, ráépül a szűkebb haza — Debrecen — a maga jól ka- rakterizálható, jellegzetesen magyar sorsot példázó történelmével és szellemiségével, s ráépül egész Magyarország, zivataros évszázadaival, amelyek az államalapításból mindmáig kevés nyugodalmas időt hoztak ránk. Az ember viszonylag ritkán képes megfelelni akár a legcélszerűbb eszméknek is, a tévedések, a hibák, a bűnök száma nagy. Egy író számára kimeríthetetlen példatárat kínál az élet, s ugyanakkor megmutathatja azt is, hogy a vétkező, tévedő ember is elvégezheti legele- mentárisabb feladatait: megőrizhet egy országot, egy váfűrészeli szakadatlan a trónus lábait. A zabi-lovag, akit Arthus egy jóslat bekövetkezésétől rettegve már megpróbált éltétől megszabadítani. A csoport Kaposi László vezetésével és dramatizálásá- ban — akárhogy is nézzük — hibátlant alkotott. Mert bizony az ember eredeténél fogva hajlamos, látván a jót, kutakodni benne a rossz után. Amit a publikum itt nemigen lelhetett fel. Mert a rendezés annyira pontos, annyira tudatos, hogy így — mondhatnók — könnyű tökélyt teremteni. Csakhogy! A más-színházhoz mindenekelőtt le kellett és le kell mindig tisztulni. Valahogy úgy képzelem, hogy vissza kellett meditálni a színház alapelemeihez: emberek és tér. Hús-vér emberek a bejátszható térben — a produkció elejétől végéig, még ha nincsenek is színen, jelen vannak. Sir Lamorak, a félszeg a földön ülve is a félszeg Sir Lamorak marad, ahogy Sir Galahad sem változik civillé. Ezt felső fokon sikerült megol- dani, a játék működik. És jöhet az intenzívebbé rendezés: mozgással, térbeli viszonyokkal, alteregoval, tekintetekkel, mindennel, ami emberi. Egy színház, ami az emberről szól. Végül, egy ideig nem fért a fejembe: hogy születik ennyi tehetséges amatőr színész arrafelé. Aztán rájöttem: belülről. Balassa Tamás rost, egy családot vagy legalább önmagát. Egyik feladat sem magasabbrendű, mindegyik teljes embert kíván. S mert ez a küzdeíem csak viszonylagos alkotások sora is, indokolt a düh meg a bánat is, indokolt A félistenek szomorúsága, hogy a legújabb, könyvheti esszékötet címét idekölcsönözzem. Szabó Magda szinte minden műfajban alkotott. A legnagyobb sikert regényei és drámái aratták, de már fiatalkori verseivel feltűnést keltett, s ifjúsági regényei, rádiójátékai, útirajzai, elbeszélései, műfordításai, esszéi vitathatatlanul gazdagítják az életművet. Az emberi léleknek és az emberiség történelmének ismerete olyan bölcsességgel ruházta fel az írónőt, hogy az mindnyájunk okulásául szolgálhat, s ezért sokszorosan kívánjuk neki születésnapján, hogy járjon még sokáig a „villogó csúcsokon” olyképpen, hogy azért köztünk is maradjon. Vasy Géza Második '„tanéve”, hogy órákra csengetnek a Kaposvári Katolikus Gimnáziumban. Mint dr. Ozsváth Ferenc, az intézmény igazgatója elmondta, az idén már 130 tanulójuk van. A tantestület három férfi pedagógussal bővült. Nem titkolta az igazgató, hogy több férfi tanárt és kevesebb nőt kívánnak foglalkoztatni. Az itt tanuló gyerekeket a keresztény értelmiségi családmodell felé orientálják. A tanulóknak két tárgyból kellett felvételizniük: magyarból és matematikából. Az iskolában hetente két óra hittan kötelező. A gimnázium nyitott, és nyitott is akar maradni, ilyen szellemben kívánják működtetni az intézményt, van olyan diákjuk is, aki#még meg sem keresztel- kedett idekerülésekor. Nem erőltetnek senkit, ám ha négy év után valamelyik tanuló pap szeretne lenni vagy a lányok közül apáca, annak nagyon örülnének. Elsődleges céljuk, hogy megfelelően felkészítsék gyermekeiket a felsőfokú továbbtanulásra, ennek érdekéA közelmúltban 31 országban elvégzett felmérés szerint a 9 és 14 éves gyermekek közül a finnek olvasnak a legtöbbet, azután következnek az amerikaiak és a franciák, míg a svéd gyermekek mind a két korcsoportban a 3. helyen állnak. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a gyermekek mennyi időt töltenek tv- vagy videónézéssel. A svéd 9 évesek között akadtak olyanok is, akik naponta 3,5 órát hódolnak szenvedélyüknek. Érdekes összefüggésre mutatott rá a vizsgálat öt ország — Finnország, Norvégia, Olaszország, Portugália és Svédország — esetében. Ezekben az országokban a gyermekek gyakran néznek nem szinkronizált, feliratos külföldi filmeket. Ez nagyban hozzásegíti őket a korai olvasási készség kialakulásához. (Svédországban egyébként a halláskárosodottak érdekében a svéd nyelvű műsorok nagyrésze is feliratos.) A 14 éves gyermekek korosztályának a sok tv-né- zés csökkenti az olvasási kedvét. Ennek az is oka, hogy ők már sok házi feladatot kapnak és az iskolában is ben szeretnék elérni, hogy már 2-3 év után nyelvvizsgát tegyenek a tanulók angolból és németből. Harmadik nyelvként a latin kötelező. Az iskola szellemét a szere- tetre, egymás és tanáraik iránti tiszteletre nevelés hatja át; megengedhetetlen a mos- datlan beszéd. Felvettek most egy vak gyermeket is, aki a jelek szerint tehetségesnek bizonyul, és jelenléte az igazgató szerint kitűnő alkalom arra, hogy a segítségnyújtást gyakorolják a gyerekek. A tervek szerint minden tanévben felvennének ingyenesen két csángó származású fiút; azzal a szándékkal, hogy magyar nyelvű pappá taníttassák őket. A gimnázium jelenleg négyosztályos, de nyolc- osztályos tagozatot is készülnek indítani. Engedélyezése folyamatban van. Arra gondoltak ugyanis, hogy egy teljesebb nevelési koncepciót tudnának megvalósítani, ha már 10 éves korban kerülnének ide a gyerekek. hosszabb időt töltenek, így kevesebb idejük marad olvasásra. Egy 23 országban elvégzett nemzetközi felmérés megállapította, hogy a világon a svédek olvasnak a legtöbbet, 80 százalékuk legalább egy könyvet elolvasott a múlt évben. Ez talán annak is köszönhető, hogy bár a könyvek Svédországban rendkívül drágák, de már a gyermekek is gyakran kölcsönöznek ki könyveket az iskolai könyvtárból. A tanárok segítségével hetente, érdeklődésüknek megfelelő könyveket választanak ki és visznek haza, ezzel is segítve rendszeres olvasási igények kialakulását. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a 9 éves gyermekek közül a világon az amerikaiak töltenek legtöbb időt, napi 3 órát a képernyő előtt. Míg a svéd gyermekek az átlagos napi 2 órával a 18. helyre kerültek a sorban. A 14 évesek korosztályában a hongkongi gyermekek tartják a csúcsot napi 2,6 órával, míg a svédek a tizedikek napi 2,3 órás „eredménnyel”. Palotai Mária Szabó Magda köszöntése Kirsch Vera Van, amikor hasznos... Több tévézés, kevesebb olvasás A svédek olvasnak a legtöbbet Egy nemzetközi kutatás szerint azok a 3 év körüli gyermekek, akik átlagban 3,5 órát töltenek tv-nézéssel, gyorsabban tanulnak meg olvasni, mint azok a kortársaik, akik kevesebb időt töltenek a készülékek előtt. Az idősebb gyermekeknél viszont már fordított a helyzet: több tv — kevesebb olvasás.
