Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-05 / 235. szám

1992. október 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Együttműködés Baden­Württemberggel A Dél-dunántúli régió be­fektetési lehetőségeivel is­merkedett a közelmúltban a baden-württembergi üzlete- meberek egy csoportja a re­gionális kamara szervezé­sében. Az üzletemberek ta­nulmányozták a négy dél-dunántúli megye iparát, mezőgazdaságát és kiemel­ten foglalkoztak az idegen- forgalommal, a kihasználat­lan termál-forrásokkal, a kú­riák és kastélyok adta lehe­tőségekkel. A részvevő mintegy kétszáz magyar és német üzletember között több, konkrét együttműkö­dési tárgyalás kezdődött. A vállalkozás mestersége Hasznos kiadványt jelen­tett meg a Saldo Pénzügyi Szervező és Tanácsadó Vál­lalat. A témakör felölei mindazt, amit egy vállalko­zónak alapvetően tudnia kell a stratégiai tervezésről, a marketingről, a finanszíro­zásról, a számvitelkalkulá­cióról, az adózásról. A kiad­vány adómegtakarítási módszereket is ismertet. Harminc­millióan Sevillában A lanyha forgalmú július után ismét nő a sevillai vi­lágkiállítás látogatottsága. A hat hónapig nyitva tartó kiál­lítást szeptember közepéig harminc millióan keresték fel. Az októberi zárásig, — ahogy eredetileg tervezték is — harminchat millió látoga­tóra számítanak. A csődhullám tapasztalatai A tapasztalatok szerint a magyar gazdaságban a számítottnál kevesebb meg­rázkódtatást és több tisztá­zást hozott az idei első csődhullám. Az ipari tárcá­hoz tartozó 450 vállalatból 102 jelentett csődöt, s az el­járások többsége, mintegy kétharmada csődegyezség­gel zárult. A vidék biztosítója Szeptembertől működik hazánk tizenkettedik bizto­sító társasága. Az Argosz nevet viselő társaságot 99 százalékban külföldi tőkével hozták létre, és szándékuk szerint, az eddigi „mostoha- gyerek”, a vidék biztosítója kíván lenni, még hozzá úgy, hogy két éven belül a vidéki lakosságnak teljes körű szolgáltatást nyújtanak. En­nek érdekében helyi képvi­selői rendszert alakítanak ki. Osztrák aszálykár A becslések szerint öt mil- 'iárd schilling kárt okozott az idei aszály Ausztriában. A legsúlyosabb veszteség a kukoricatermelőket érte, a termés 25 százalékkal, azaz 1,1 millió tonnával marad el a tavalyi évtől. Emiatt a jö­vedelemkiesés 3,4 milliárd schilling. Kenyérgabonából 254 ezer tonna a kiesés, ez a parasztoknak 830 millió schilling veszteséget okoz. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső SOMOGYI VÁLLALKOZÓK A Szín-Folt talán nem szürkül el Export­lehetőségek A „vállalkozások korában" igazán nem jellemző a jóté­konykodás. Sem az ingyenmunka. A pénz, a nyereség az úr, ez határozza meg az üzlet létét. Persze előfordul, hogy „nem jön be" veszteséges lesz a bolt, meg kell szüntetni. Előfordul. De az már ritkán, hogy a tulajdonos ezt előre tudja, számít rá, és mégis belevág. A kaposvári Szín-Folt galéria pontosan egy ilyen vállalkozás. A művészetpártolás, a mű­kincskereskedelem nyugaton virágzó üzlet. Még kortárs művészek alkotásaival is. Ugyanez nálunk állami támo­gatás nélkül nem működik. Mégis, mi késztette a patinás Kimmel céget és vezetőjét Szabóné Kimmel Ágnest, hogy egy ilyen vállalkozásba fogjon? — Ez már tizenöt éves vá­gyunk, hogy egy ilyen galériát nyithassunk. De akkoriban hi­ába adtunk be kérvényeket, rendre elutasítottak minket. A lehetőség adott már, és ráa­kadtunk erre az üzlethelyi­ségre ami megfelel a céljaink­nak. Mostmár. Mert azt azért tudni kell, hogy sok munka és sok pénz fekszik abban, hogy ez a romos Kontrássy utca sarki épület így megszépült. Saját erőből, ráadásul nem is zökkenőmentesen. — Közel 300 ezer forintba került a felújítás, és mindezek után csak egy évre kötött ve­lünk szerződést az önkor­mányzat. Havi 14 ezer forint bérleti díjért. A zökkenőkről nem szívesen beszélek annak ellenére, hogy még ma is csak ideiglenesen van villanyunk, és a gyertyafényes megnyitó után három hétig még félho­mályban vártuk az érdeklődő­ket. Hiába reklamáltunk, hogy mi közművel ellátott üzletre kötöttünk szerződést... A galéria üzleti részéről már könnyebb a beszélgetés, an­nak ellenére, hogy a jövőkép nem túl rózsás. Egymillió forint hitelt vettek fel az induláshoz, aminek kamata 39 és fél szá­zalék egy évre. Ezt már most nehéz fizetniük, pedig a két másik üzlet, a képkeretező és a tükörbolt ma is jól megy. A galériába azonban csak ritkán tér be vásárló, és a mégis, a haszon, az eladási ár 20 szá­zaléka éppen a fele a hasonló üzletekének. Mint Kimmel Ág­nes mondta, ha az (Fotó: Kovács Tibor) összesei eladnák, talán fe­dezné a kiadásokat. Nem csoda, ha már most vegyesek a tulajdonos érzelmei. — Úgy érzem, elkapkodtuk ezt a befektetést, talán egy ki­csit meg is bántuk. Az persze jólesik, hogy bárki aki betér el­ismerően nyilatkozik az üzlet­ről, tetszik neki, és szépeket ír a vendégkönybe. Az is jóleső érzés, ha látom az iskolákból csoportosan érkező diákokat, mindez azonban kevés a fennmaradáshoz. Szeren­csére az itt kiállító művészek­kel igen jó a kapcsolatunk, és bizományba adták a műveiket. Megvenni nem is tudtuk volna. Ez is arra buzdít, ne adjuk föl, amíg bírjuk, csináljuk. Szeret­nénk ha ez a galéria egy biz­tos kiállítási helye lenne a so­mogyi művészeknek, olyan, ahol el is adhatják munkáikat. Igyekszünk változatossá tenni a tárlatot, átlagosan kétha­vonta átrendezzük, januártól pedig életmű kiállításokat szervezünk. Talán sikerül megmaradni. Valóban jó lenne, ha ez az új színfolt a városban nem szürkülne el túl gyorsan. V. O. oda kockázatos a hatodikat hi­tellel telepíteni, ahogy egy ka­posvári ügyfelük tette volna. Természetes, hogy a bankok a leendő üzlet reményében segítenek akár az üzleti tervek összeállításában is, ám ezt néhányan az adóbevallással azonosítják... Az MNB, a Kereskedelmi-, a Hitel- és az Agrobank képvise­lői is elismerték: a magas ka­matok miatt nehéz ma olyan vállalkozást indítani — főleg a mezőgazdaságban — amely a törlesztések mellett még tisz­tes jövedelemét is hoz. — A közös piaci hiteleket pedig azér tnem tudjuk ala­csony kamattal továbbadni, mert hiányzik az állami garan­ciarendszer — hangzott el, s egy szezonjellegű vállalkozás hiteligénylésének elbírálására a három hónap rendkívül hosszú. A helyi vállalkozói irodák Bolgár cég vásárolna Ma­gyarországról papír- és Író­szereket, színes golyóstol­lat, filctollat, automata ceru­zákat, tollbetéteket, fax-pa­pírt, táskákat, gyermek-háti­zsákot. Argentin készruha impor­tőr cég magyar exportőröket keres. Férfi divatingek spor­tingek, gyermek-ingek, női- és férfi shortok, nadrágok, dzsekik, overallok, jog­ging-ruhák, egyenruhák ér­deklik a céget. Angol cég, mely ágyakat, heverőket gyárt, többek kö­zött bútorláb-görgőket vásá­rolna. Spanyol cég vásárolna fa­gyasztott és friss marha- és sertéshúst. A céget vákuu­mos csomagolásban friss marha, hátszín csonttal vagy csont nélkül, sertés karaj, marha nyelv, marhafarok ér­dekli. Német cég ügyfele ré­szére soft-ware készítőket keres. Angol cég fa-képkereteket vásárolna. Indiai cég vásárolna vas­hulladékot, nemvas-tartalmú hulladékot, gépsorokat és berendezéseket, szárított gyümölcsöt, új technológiá­kat minden területre, vala­mint egyéb nyersanyagao- kat. Ugyanakkor eladásra kínál textiliákat, tartósított élelmiszeripari termékeket, feldolgozott bőrárut, kerék­párt és alkatrészeit, gumii­pari termékeket, papíripari cikkeket. Eladásra kínálják Spanyol kereskedelmi vál­lalat, amely burgonya, vető­burgonya, hagyma, fok­hagyma és gyümölcs import­jával exportjával foglalkozik, magyar partnereket keres. Cseh vállalat, melynek fő profilja a kék és a fehér mák, új partnereket, piacot keres Magyarországon. A vállalat ezen kívül több féle mag­vakkal — hüvelyesek, mus­sokat segíthetnek a hozzájuk fordulóknak, ezért átadták a bankosoknak címlistájukat, s azoknak a szakértőknek a jegyzékét is, akik mérsékelt összegért adnak tanácsokat a vállalkozóknak. Lagemann úr szerint tartha­tatlanok a mezőgazdaságban az alacsony terményárak, drága az üzemanyag és a mű­trágya, s a szövetkezetek át­alakulása után súlyos gondja­ink lesznek, — s már vannak is — a kisparcellák új gazdái­nak. A tulajdon jelzáloggal ter­helt, a Start-hitelhez nem lehet folyamatosan hozzájutni, az 1993 kormányzati elképzelé­sek még nem ismertek... — sorolták a neézségeket. A találkozón résztvevők az­zal köszöntek el, hogy rend­szeressé teszik az informá­cióik cseréjét. Dr. Novak Ferenc tármag, köménymag, kori- ander stb — is foglalkozik. Indiai cég magyar vevőt keres a következő cikkekre: egyszer használatos fecs­kendő, hőmérők, rizs, kávé, tea, frottír törölköző, ágy­nemű, juta-zsák, kechup, le­vesek, tészták. Szakmai rendezvények Kaposvár testvérvárosá­ban, az angliai Bath-ban ok­tóber 20-22 között rendezik meg a Bath Business 92 kiál­lítást. A somogyi kamara részt vesz a kiállításon. A bemutatkozni kívánkozó cé­gek, termelők október 10-ig leadhatják a kamara kapos­vári központjában a terméke­iket, a céget ismertető angol nyelvű prospektusaikat. Nürnbergben november 4-8. között rendezik meg a Tanulmányok — újdonságok nemzetközi szakkiállítást. Münchenben november 10-14 között az elektronikai alkatrészek és építőelemek nemzetközi szakvására lesz. Két nemzetközi turisztikai vásárt is rendeznek nyu- gat-Európában az ősz fo­lyamán. Az egyiket Frank­furtban tartják novenmber 21-29 között, a másikat ugyanebben az időben, no­vember 24-26 között Brüsz- szelben. Az üzleti ajánlatokról, a rendezvényekről részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparka­mara, Kaposvár Bajcsy Zs. u. 1/c. Tel: 82/16-244. Gépek a kistermelőknek, kedvezményesen A kárpótlással összefüggő földtulajdonváltást elősegí­tendő gépvásárlási akciót kezdeményezett a szolnoki Mezőgép Vállalat. Számí­tásba véve, hogy a birtokba vett földeket már az ősszel meg kell művelni, gépbemuta­tókat, helyszíni vásárokat szervez. Olyan típusú gépeket kínál, amelyeket a kisterme­lők, középvállalkozások azon­nal használatba vehetnek. Eddig az ország hét mező- gazdasági tájkörzetében vo­nultatták fel a választékot a si­lókombájnoktól kezdve a szá­lastakarmány betakarító, mű- trágyaszóró eszközökig. Ked­den Törökszentmiklóson tar­tottak gépvásárt. Az eddigi bemutatókon több mint 10 miliő forint értékű gé­pet vásároltak meg, de ennek többszöröse kelt el az eláru­sító telepeken, az üzletekben. A termelőket azzal is ösztön­zik, hogy kedvezményes vá­sárlási feltételeket hirdettek meg. TANÁCSADÓK NEVJEGYCSEREJE Szamaritánus bankosok, (tőke)szegény kisvállalkozók A vállalkozni szándékozók legtöbbje csak kisebb-na- gyobb összegű hitel felvételével képes elindulni. A piac- gazdaságba való átmenettel új bankok jöttek létre: változ­nak a kamatok, szigorú a hitelkérelmek bírálata, sok a bi­zonytalanság... A Somogy Megyei Vállalko­zói Központ ezért hat kapos­vári bank képviselőjét hívta meg egy kölcsönös informáci­ókkal szolgáló találkozásra, amelynek résztvevői a helyi vállalkozói irodák munkatársai és a PHARE-program magyar és angol szakértői voltak. A megye agrárstratégiáján most dolgozó német CFA cég ügy­vezető igazgatója dr. Johan­nes Lagemann ugyancsak ki­váncsi volt a somogyi véle­ménycserére. Elsőként Illés Antal, az OTP Rt megyei igzagatója adta közre az elmúlt év hitelezési tapasztalatait. Az ő pénzinté­zetük kezeli a PHÁRE-hitel konstrukciót is. — Minden negyedik, ötödik igénylő jut kölcsönhöz. Ez részben jó, részben rossz, mert sok munka nélkül ma­radó „kényszerből" vállalkozik. A „bankosok” egybehang­zóan erősítették, hogy az igénylők többsége „tőkesze­gény”: képtelen 20-30 száza­lékos saját forrást felmutatni, nincs értékesíthető vagyonuk. Gyakorta hiányzik a szakérte­lem is, ahogy Fábry Béláné, a Budapesti Bank fiókvezetője fogalmazott, önkéntes „misz- szionáriusi” tevékenységgel adnak útbaigazítást az elemi pénzkezelési, piacfelmérési, konkurrencia vizsgálati isme­retekből. Mert ahol már öt vendéglátóegység működik,

Next

/
Thumbnails
Contents