Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-30 / 255. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 30., péntek Rossz a vállalkozói törvény Úttörő szerepben a Kisosz A hivatal helyett döntsenek szakemberek (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Király Béla országgyűlési képviselő: ...kezdemén yezésüket igen pozitívnak tekintem, mindenben kész vagyok együttműködni szervezetükkel.” Minarik György, az Apeh elnöke: ....Felvetéseikkel alapv etően egyetértek és javaslataikat az ellenőrzési munka valamint az adózást érintő jogszabályalkotás során figyelemmel fogom kísérni...” Tardos Márton, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője: „A továbbiakban is igyekszünk a levelükben említett javaslatokat parlamenti munkánkban érvényesíteni”. Teljes körű érdekvédelmet! Az adótörvények jövő évi változásával kapcsolatban tett észrevételek felkeltették a szakemberek és politikusok figyelmét egyaránt. A Kisosz Somogy Megyei Szervezete azonban teljes körű érdekvédelmet sürget. Erről beszélgetett munkatársunk Hajdinák József elnökkel és Kertész Rezső titkárral. — A vállalkozói törvény már a megjelenése pillanatában sem volt alkalmas arra, hogy betöltse szerepét — mondta Hajdinák József. — Azzal persze egyetértünk, hogy állam- polgári jogon bárki vállalkozhasson. Az engedélyek kiadását azonban szakmai feltételekhez kellene kötni. Ha végig megyek a Balaton-parton, azt láthatom; a tisztességes vendéglátáshoz semmi köze nincs annak, ami itt történik. Pedig ide jár fél Európa — a kóklerek lejáratják az egész szakmát. — Sokan kinevezik a garázsukat diszkontáruháznak, aztán néhány nap múlva a vásárlóknak felbontják helyben már a sört is — fűzte tovább a gondolatot Kertész Rezső. — Az országot tömegével árasztották el alkalmi árusok. Emiatt is szorgalmazzuk, hogy a vállalkozói törvény módosításával egy időben olyan, nyugati típusú kamarai törvényt kell alkotni, amely képes megszüntetni a káoszt. Ennek lényege: minden vállalkozónak valamelyik szakmai kamarához kelljen tartoznia. Ez az érdekképviseleti szerv dönthetne arról, hogy lehet például vásárt rendezni, s megvédhetné az üzletet bérlőket, hogy a butik előtt öt méterrel felállított asztalkáról alkalmi árus üzletelhessen. Elbírálhatná, hogy ki kapjon működési engedélyt, s dönthetne etikai ügyekben. Ez a feladat eddig az önkormányzatokat terhelte, nekik azonban nincs elegendő szakemberük. Egy kézben kellene tartani az érdekvédelmi és közjogi feladatokat. Van persze információ arról: „fent” külön intézmény- rendszer, hivatal felállításán gondolkodnak, ahová beterelhetnék a vállalkozókat. Ebben az esetben azonban nem fog megtisztulni a szakma. A képzés problémái — 1945 előtt az ipartestületek tartották kezükben a képzést — vette vissza a szót Hajdinák József. — Nyilván egy jó vendéglős, egy jó kereskedő tud jó szakembereket nevelni. Vissza kell hát adni kezükbe a jogkört: képezzenek ők, mestervizsgáztassanak ők, s csak az arra érdemeseknek adjanak működési engedélyt. — Tehát Ön szerint nem megfelelő a középiskolai szakmai képzés színvonala? — A gyakorlati, szakmai ismereteknek nagyobb hangsúlyt kellene kapni — mondta a Kisosz megyei elnöke. — Szükséges volna jobban ösz- szehangolni az iskolák és a gyakorló vendéglátósok, kereskedők munkáját. Az elmélet ugyanis magában keveset ér — a gyerekek pedig kevés Hajdinák józsef és Kertész Rezső időt töltenek gyakorlattal. Persze, sok kárt is okoznak, hogy csak a felhasznált alapanyagokat említsem, de megtanulni a szakmát csak csinálva lehet. Sajnos, olyan szabályozók vannak életben, amelyek nem teszik érdekeltté a vállalkozókat a képzésben. Tervünk szerint a kamara választaná ki azt a szakmai elitet, amelynek feladata lenne az utánpótlás kinevelése. Ezt jelenleg nem látjuk biztosítva. Mindenkit vitára hívnak — A Kisosznak van megfelelő tapasztalata és vannak olyan szakembereink, akikre büszkék lehetünk — folytatta Hajdinák József. — Ezeket az értékeket szeretnénk átmenteni, s a kormány, illetve az önkormányzatok szakértőiként is szeretnénk segíteni a jogalkotói munkát. — Mi soha nem mondtuk, hogy miénk az egyetlen jó ötlet — tette hozzá Kertész Rezső. — Csak nyílt vitát akarunk, melyben mindenki elmondhatja a véleményét. Szétzilálni valamit egy pillanat műve. Majd egymillió vállalkozó él jelenleg az országban: nem mindegy hát, miképp épül fel az intézményrendszer, amely alapjaiban dönt a következő 15-20 esztendő lehetőségeiről. Új szereposztást akarunk: amit eddig a hivatalnokok intéztek, az végre szakemberek kezébe kerüljön. Az előzetes beszélgetések alapján egyébként a települések jegyzői örülnének, ha a gondoknak ezt a részét átvállalnánk. A két vezető elmondta: jelenleg beszélgetnek azokkal a gyakorló kereskedőkkel, akikért a törvény készül. A nyílt vitával azt szeretnék elérni: ne a pillanatnyi politikai érdekek döntsenek a vállalkozókról. Czene Attila EGY MODELLKÍSÉRLET TAPASZTALATAI Bővülő falugondnoki hálózat Élelmiszer-gazdaság a Dél-Dunántúlon Tudományos ülés Kaposváron A magyar falvak „népbetegsége” a körzetesítés miatti sorvadás, az elöregedés és a migráció okozta „hontalanság” az elmúlt negyven évben krónikussá vált. Különösen az aprófalvas, 500 lélekszám alatti települések sínylették meg az új gazdák gondatlanságát: infrastruktúrájuk elsorvadt, lakóik — akik még megmaradtak a pusztuló falvak romos házaiban — először az önellátásra rendezkedtek be, majd megöregedvén, a szociális ellátás keserves „konyháján” ették a kiszolgáltatottak fekete kenyerét. A pusztulást nem mindenki nézte tétlenül. Csírájában már a 60-as években, de valójában a 80-as évek elején indult el Borsodból az a mozgalom, amelynek szorgalmazója Kemény Bertalan, az azóta alakult Falufejlesztési Társaság elnöke lett. A falvak „megmentője” egy somogyi tapasztalatcsere után döntött úgy, hogy megalakítja a falugondnoki hálózatot. A Borsod megyei közgyűlést sikerült meggyőznie a kezdeményezés hasznosságáról, azóta az északi megyében már 24 falugondnok munkálkodik a köz javára. o Ki is az a falugondnok? Amolyan mindenes, aki a falu ügyes-bajos dolgira figyel, intézi ügyeit és cserébe nem vár ellenszolgáltatást. Aki az utcán topogó idős asszony kezéből kiveszi a nehéz kosarat, aki kiváltja a gyógyszert, elmegy vásárolni, kitölti és feladja a csekket, utánajár a késlekedő nyugdíjnak, orvost hív, ha kell és a fórumokon is segítő szándékkal képviseli a falubelieket. Mindezt hallva az ember hajlamos a szkepticizmusra: van-e ilyen önzetlen ember? A választ az idő adta meg. Borsod után Baranyában és Somogybán is egyre több a falugondnok. Megyénkben a tavaly óta működő hét településhez, újabb öt csatlakozott azért az igénnyel, hogy falugondnokot tarthasson. A falvak, kiváltképp a szóban forgó kistelepüléseken általában nagyon szegény, idős emberek élnek, akik nem tudják finanszírozni a tevékenységgel együttjáró kiadásokat. A Népjóléti Minisztérium szociálpolitikai osztálya Szanyi Éva ösztönzésére tavaly 20 millió forintot szánt a kezdeményezés támogatására. Ez azt jelentette, hogy az önkormányzatoknak a működtetési összeg két-, a minisztériumnak pedig egyharmadát kellett biztosítani ahhoz, hogy zökkenő nélkül működhessen az egyszemélyes vállalkozás. A dolog erkölcsi oldaláról, a megbízhatóságról és önzetlenségről a kiválasztott személynek kellett tanúbizonyságot tenni a falugyűlés előtt. A társadalmi kontroll ez esetben talán még fontosabb, mintha egy testület, intézmény képviselőit szelektálná. Ahol egyetlen személyre van bízva egy kis közösség sorsa, ott nem lehet, nem szabad tévedni. A modellkísérlet jövőre befejeződik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis közösségek jónak, pótolhatatlannak tartják a falugondnok „intézményét". © Tavaly nyáron a balatonföld- vári Jogar továbbképző központban 15 falugondnok jelölt próbálta elsajátítani a munka alapjait. Ott találkoztam Simon László luzsoki ( Ormánság) és Bulla Imre godisai falugondnokokkal. A luzsoki fiatalember azelőtt boltosként is segített a rászorulóknak. Most, hogy polgármester lett, még fontosabbnak tartotta a gondoskodást. Bulla Imre ugyancsak polgár- mesterként látja el a tisztjét és nem lát abban semmi összrfér- hetetlenséget, hogy köztisztviselőként társadalmi tevékenységét is legálisan végezze. Ha mélyebben belegondolunk, rájövünk: minden polgármesternek kicsit falugondnoknak is kellene lenni. © Gadány, Bedegkér, Somogy- fajsz, Somogyaracs, Péter- hida-Komlósd. Aki nem Somogy földjén látta meg a napvilágot, az nem is sejti, hogy e falunevek mögött elmaradott, elöregedett, kis lélekszámú falvak rejtőznek. Somogy megye önkormányzata és a Népjóléti Minisztérium tavaly meghirdetett pályázatán 3 millió önkormányzati és 5 millió 800 ezer forint minisztériumi támogatást nyert az öt település a falugondnokság kiépítésére. És egy újdonság: Visnyeszéplak térségében a Biofarm Zselic Alapítvány is benyújtotta pályázatát. Az egyedi esetet a közgyűlés bírálja el. Az intézményesülés minden megnyilvánulásától ódzkodó falugondnokság mára mégis a szerveződés felé halad. Szeretnék, ha a jövő évtől a támogatásokat beépítenék a normatív finanszírozási rendszerbe. Arra is számítanak, hogy a központi támogatás lassan elapad és akkor saját erőből kell fenntartani a hálózatot. Ahol már kiépült és bevált a falugondnokság pótolhatatlan egyszemélyes „intézménye", ott várhatóan életben is tartják. Hiszen a falugondnok munkája nélkül a kis települések lakóinak élete, a falvak jövője is megkérdőjeleződik. Várnai Ágnes A kaposvári állattenyésztési tudományos napoknak sokéves hagyománya van, és kezdettől fogva annak is, hogy mindig az adott időszak legidőszerűbb témájával foglalkoznak a tudomány és a gyakorlat szakemberei. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári kara november 10-én rendezi meg egy sor társszervezővel együtt a hagyományos tudományos konferenciát. A társrendezők sorában többek között ott van a Magyar Tudományos Akadémia agrárközgazdasági szakbizottsága, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, az MTA pécsi akadé- maiai bizottsága élelmiszer-ipari és táplálkozás-tudományi munkabizottsága — és lehetne sorolni. A széles körű összefogásnak az a magyarázata, hogy ezúttal egy Jó ütemben halad a betakarítás és az ősziek vetése. Az előző évihez viszonyítva számottevően, mintegy százezer hektárral még nő a búza termőterülete. Bállá István, a szaktárca illetékes főosztályvezető-helyettese szerint eddig a kukorica 85, a cukorrépa 65-70, a zöldség 75, a gyümölcs és a szőlő 90 százalékát takarították be. A napraforgó, a burgonya, a rizs, a szója betakarítása gyakorlatilag befejeződött. A burgonya és a napraforgó termése a vártnál jobb, a kukoricáé és a átfogó, nagy témát tűzött napirendjére a tudományos konferencia. Két év kutatási eredményeit foglalják össze, azokat a legújabb ismereteket, melyek az élelmiszer-gazdaság biológiai és gazdasági alapjaival és összefüggéseivel foglalkoznak a piacgazdaság viszonyai között, a Dél-Dunán- túl térségében. A konferencia négy fő témakört ölel fel: szó lesz a táplálkozás-tudományi kutatásokról, az ezzel összefüggő technológiai kérdésekről, a marketingmunkáról és a regionális fejlődést szolgáló gazdasági háttérről. A kaposvári kar és a társ- szervezők ezzel a tudományos rendezvénnyel kívánnak hozzájárulni Dél-Dunántúl élelmiszer-gazdasága, és ezzel együtt az egész térség általános dinamikusabb fejlődéséhez. cukorrépáé pedig a vártnál gyengébb. A gazdálkodók szándéka szerint 982 ezer hektár búza, 192 ezer hektár őszi árpa és 71 ezer hektár rozs vetése várható. Az előző évi területhez képest az adatok alapján számottevően, mintegy 100 ezer hektárral nő a búza vetésterülete. Az őszi árpáé 30 ezer hektárral csökken, a rozsé szinten marad. Az őszi munkák elvégzésének üteme is jobb, mint egy évvel korábban. A búza 60-65, a rozs 95, míg az őszi árpa 98 százaléka került már a földbe. Jól halad a betakarítás HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel 11-005. Kaposvár, Somogya szaló, Zimány és társközségeit gyermekorvosi és fogorvosi ügye lete 7-13-ig. Városkörnyéki hét végi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjú Ság útja 72. Tel: 14-024. Mernye Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Ka darkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mos dós (tüdőgyógyintézet). Siófok Semmelweis u. 1. Tel: 10-150 Fogorvos: 7-13-ig. B.földvá (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419 Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesz tett helyen. Fonyód (rend.) Tel 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17 Tel: 11-851. Fogászat a kórház ban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház) Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.) Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgc (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30 Igái (rend.), Tel: 72-053. Andoc: (rend.), Tel: 72-053. Bare; (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178 Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel 11— 222, nyitva 8-20 óráig Ügyeleti szolgálat. Kaposvár szolgáltatóház, Tel.: 13-440. nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel. 50-640, nyitva 8-20-ig, szom baton 8-13-ig. Nyitvatartási idör túl ügyeleti szolgálat. Balaton földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091 nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5 Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csü törtökig 8-12.30-ig, pénteken 812- ig, szombaton 8-14-ig. Pá ratlan héten hétvégi ügyelet. Ba latonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szómba ton 8-14-ig, páros héten hétvég ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23 Tel.: 56., nyitva 8-20-ig, szom baton 8-14-ig. Nyitvatartási idői túl ügyeleti szolgálat. Csurgó Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitv; 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartás időn túl ügyeleti szolgálat. Fo nyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61- 322, nyitva 8-20-ig, szombator 8-14 óráig. Nyitvatartási időn tű ügyeleti szolgálat. Marcali, Rá kóczi u. 12. Tel.: 10-005., nyitv; 7.30- 19.30-ig, szombaton é vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitva tartási időn túl ügyeleti szolgá lat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10- 041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatar tási időn túl ügyeleti szolgála nincs. Aranykígyó gyógyszertár Siófok, Semmelweis u. I. Tel. 12-510. Nyitva egész évbei 7.30- 13.30-ig, szombaton-va sárnap, munkaszüneti napokoi 7.30- 13.30-ig. A nyitvatartás időn túl a gyógyszertár ügyele: szolgálatot lát el. Zamárdi, Kos suth u. 9. Tel.: 31-033, nyitv; hétfőtől péntekig 8-19-ig szombaton 8-13-ig. Tab, Kos suth u. 65. Tel.: 20-042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület.dr. Csák Já nos, Somogysárd, dr. Visnyei La jós, Mernye, dr. Horváth György Gölle. Telefon: 74-075, dr. Molná József, Kaposvár, Pázmány P. i 9., dr. Szalay Szabolcs, Hetes. Marcali kerület: dr. Kardos La jós, Marcali, Dózsa u. 7. Telefor 13-295, dr. Tóth Tibor, Pusztáké vácsi. Telefon: 16, dr. Héher Isi ván, Marcali, Petőfi u. 25. Telefor 12-801, dr. Szilvássy Györk, Bala tonfenyves. Telefon: 61-729. Nagyatádi kerület: dr. Szula Jó zsef, Kutas. Telefon: 25. dr. Szé Csaba, Barcs, Széchenyi u. 17 dr. Nagy József, Lakócsa. Tele fon: 30. dr. Hegyi Flórián, Bei zence. Telefon: 20. Siófoki kerület: dr. Szigeth László, Siófok, Szépvölgyi u. 21 T.: 11-494, dr. Gergye János Gamás. Telefon: 4, dr. Cseplit István, Nágocs, dr. Kiss Pá Tab, Kossuth u. 44. Telefor 20-747. Az ügyelet október 31-én rec gél 8 órától november 2-án reggr 8 óráig értendő.
