Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-30 / 255. szám

1992. október 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Tavaly készült el az a 400 méteres járdaszakasz Ber- zencén, amely az általános is­kolások közlekedését tette biztonságossá. Közvilágítás nélkül azonban még mindig nem volt veszélytelen. Az új tanévre ez a gond is megol­dódott: három lámpaoszloppal és a hozzá tartozó földkábellel bővült a nagyközség közvilá­gítása. A 240 ezer forintos be­ruházást az önkormányzat fi­nanszírozta. Új ravatalozó mindenszentekre Elkészült Bolhón a temető új ravatalozója. A község régi gondja volt már a leromlott ál­lapotú düledező épület, s az idei mindenszentekre elké­szült az új modern berende­zésekkel ellátott ravatalozó. Az egymillió forintos költséget az önkormányzati költségve­tésből biztosították. Törpevízmü épül két községben Rinyaújnépen és Somogya- racson is nemsokára megér­kezik a vezetékes víz. Mindkét községben építik ugyanis már a törpevízművet. A rinyaújnépi hálózat 6,7 millió forintba ke­rül, plusz másfél millióért fúr­ták a kutat. Somogyaracson már folyik a próbaüzem, ala­pozzák a víztornyot. Itt a kútfú­rással együtt több, mint 9 mil­lió forinba került a beruházás. Mindkét község esetében azonban a költségek 90 szá­zalékát pályázaton nyert pénzből fizették, s csak 10 százalékot kellett a saját erőkből előteremteni. Faluház épül Péterhidán Faluházzá építenek át Pé­terhidán egy leromlott állapotú műemlék jellegű épületet. A felújítás első fázisában kívül­ről teszik rendbe, s új zsúpte­tővel látják el. A munkák 1,8 millió forintba kerülnek; döntő részét a Műemlékvédelmi Felügyelőség, illetve a So­mogy megyei közgyűlés mű­emlékvédelmi bizottsága vál­lalta. A tájház végleges befe­jezéséhez még majdnem egymillió forintra lesz szük­ség. Ha elkészül, egyedülálló lesz a maga nemében a Dráva partján. Gyarapodó könyvállomány A barcsi városi könyvtár eb­ben az évben 300 ezer forintot fordított könyvvásárlásra, to­vábbi 180 ezret pedig hangzó dokumentumok illetve folyóira­tok vásárlására használtak fel. 4 könyvtár jelenleg több, mint 53 ezer kötettel rendelkezik, 1128 hangzó dokumentum il- etve 400 videokazetta is ren­delkezésre áll, a folyóiratré­szen pedig 148 féle újságot, apót, magazint forgathatnak endszeresen az érdeklődők. Törekvő Drávagárdony A ma 180 lakosú Drávagár­dony utcái már kora délután be­népesednek. Néhány ember a kapuban ácsorog vagy a pádon ül. Nem véletlenül, hiszen zö­mében idősek élnek itt. András Ernő polgármester ér­kezésemkor egy ifjú hölgy pa­naszát hallgatta meg. Feltűnően vidáman, jó hangulatban foga­dott, s rögtön hívott: nézzünk körül a faluban. — Mi valósult meg a rend­szerváltás óta? — Nem várt gyorsasággal fej­lődünk. Először a református templomot tettük rendbe, a la­kosság szorgos és odaadó munkájával. Mellette a felújított kultúrház, amely valaha egyházi iskola volt. Ebből alakítottuk ki a könyvtárt és az orvosi rendelőt. Odaértünk a faluházhoz. Egy fényképet mutatott, hogy lás­sam: ennek a háznak a helyén — ami most egyszerűen leg­nyűgöző — mi állt nem is olyan régen. — A téesztől vásároltuk visz- sza. Elöl hivatal, a ház hátsó ré­sze fiataloknak klubhelyiség. Már csak a kapcsolókat kell fel­tenni. Szeretnénk még az idén átadni! Elmesélte az elmúlt évek „tet­teit”. Korszerűsített buszme­gálló, járdaépítés, a temető be­kerítése valósult meg. A sarki utcát is befejezték: alátétet ka­pott, aszfaltréteggel lezárva. Mintha megállt volna a lakosság elvándorlása. A helybelieken érződik, hogy nem akarnak el­menni. A falvak építészeti érté­ket megmentésre érdemesek. — Nem sírunk, mert nem il­domos. Az országút tavaszra elkészül. De a vágyam az, hogy a temető felé is utat építsünk. Most esős időben kimenni élet- veszélyes — mondta. — Ter­vünk még egy valóban a falu célját szolgáló faluház létreho­zása. A városban élő fiatalok is rá­döbbennek, hogy vissza kell térniük a településekre. Ott sok­kal olcsóbban lehet házat vásá­rolni. A megmentés érdekében jó ötletekre van szükség. Olya­nokra, amilyet Kastélyosdom- bón és Drávagárdonyban ta­pasztaltam. Számukra a nap mintha nem is 24 órából állna. Elnyűhetetlen energiával irányí­tanak, intézik az ügyeket, és hisznek abban, amit csinálnak. Gamos Adrienn Üldözéses verseny lopott autóval Mekkora pech! — mondhatná az a négy férfi, aki mindössze négy liter benzinnel lopott el egy 150 ezer forint értékű autót Bar­cson a Csillag étterem előtti parkolóból. Ugyanis az elkötött Lada Lábod és Nagyatád között azt hörögte: nem megy tovább... Ám előtte azért történt „valami”. Az elkövetők Barcsra autóval érkeztek, ketten átszálltak az új „szerzeménybe”, ketten pedig vitték tovább a sajátot. A lopott és a másik autóval Csokonyavi- sonta táján olyan üldözéses versenyt rendeztek, amelynek egy vétlen — szemből érkező — BMW lett a vesztese. Az áldoza­tul esett autót — sérüléseivel együtt — cserbenhagyva to­vábbhajtott az ámokfutó társa­ság, a BMW-s azonban utánuk eredt. Miután a benzin sajnála­tosan elapadt, a lopott autót ott­hagyták az árok szélén, s már egy „csónakban" és egyfele, mi­nél távolabb „eveztek” a szín­helytől. Nagyatádon viszont le­parkoltak — aztán elszaladtak az autójuktól. A gyors rendőri in­tézkedésnek, valamint a barcsi és a nagyatádi rendőrök együttműködésének köszönhe­tően a négy férfi közül hárman — B. Attila, H. József és D. Dezső — már előzetes letar­tóztatásban vannak a barcsi rendőrkapitányságon. Az első kihallgatásoknál kiderült: régi „kuncsaftokat” üdvözölhet a rendőrség, s a közeli múltban történt egy s más szintén a gyanúsítottak számlájukat terheli. Nevezetesen: betöré­ses lopás, járműlopás, közúti veszélyeztetés bűntette, il­letve cserbenhagyás és ittas vezetés vétsége. (Tamási) ADOMÁNYBÓL SZÉPÜLT A BARCSI TEMPLOM Csillog az arany kereszt Felnőttek és gyerekek bá­multák szájtátva a kaposvári tűzoltók barcsi attrakcióját. Horváth József esperes plé­bános irányításával a mintegy 40 méter magas templomto­ronyba tűzoltódaru segítségé­vel vitték föl a felújított gömböt és toronykeresztet. Egy jám­bor, istenhívő, idős barcsi asszony adományából Buda­pesten vonták be laparannyal a bádogkeresztet. — Németországban és Ausztriában láttam, hogy egy-egy településhez köze­ledve már messziről csodála­tosan csillog a templomke­reszt — mondta a plébános. — Akkor határoztam el, hogy ilyen nekünk is lesz. Idén fe­jeztük be a katolikus templom restaurálását, és ez a szép, új kereszt csillogva hirdeti egy­házunk dicsőségét. Ilyen aranykereszt eddig csak a pesti bazilika és a tihanyi apátság templomát díszítette. A gömbbe, egy zárt hengerbe dokumentumokat — újságcik­keket, pénzt, az árfolyamok listáját — helyeztük el. És per­sze ott van a kereszt föltétele napjának dátuma is, hogy az utókor is tudja, mikor került az aranykereszt a templom tete­jére. Bim-bamm, bim-bamm... szólt a harang; annak tisztele­tére, hogy az őszi napfény először csillant meg a temp­lom tornyának keresztjén. (Várnai) Gyarapodó Dráva Múzeum A tanár úr új szőlői Vasárnap avatták fel Bolhón azt az emlékművet, amely az I. és II. világháborúban elesett és eltűnt falubeliekre emlékez­teti az utódokat. Az impozásn emlékművet közadakozás­ból, önkormányzati segítséggel építették, míg a környeze­tét társadalmi munkában tették rendbe. Ez év elején vált ki a Dráva Múzeum a megyei múzeumi szervezetből. Már ez is nagy változás volt az intézmény életé­ben, az igazi „megújulás” azonban a májusi múzeumi világna­pon következett be, amikorra befejeződött a felújítása. Elkészül­tek a raktárak, elkészült a földszinti kiállítóterem, így jelentősen javultak a szakmai munka feltételei. Ezzel egy időben a múzeum gyűjteménye is szépen gyara­podott. Hatvan régészeti, 39 néprajzi, 170 történelmi tárgy ke­rült az idén már leltárba, valamint több mint háromszáz törté­nelmi dokumentum. Gyűjtemény-gyarapításra majd 50 ezer fo­rintot költött eddig a múzeum, és most szeretnének megvásá­rolni három Dráva menti erődítményt — Babócsát, Viroviticát és az Új-Zrínyivárat — ábrázoló 17. századbeli metszetet. Horváth Lajos csurgói gim­náziumi tanár a szó megszo­kott értelmében nem is borivó ember, noha szakértői szinten tudja minősíteni a nemes ne­dűt. Minden őszinte érdeklő­dőt szívesen fogad. Ha a ven­dég érdeklődik az összeháza­sított ital fajtái iránt, a kedvenc borok esetén többször el­hangzik: van benne Amurka is. A gyanútlan vendég hiába ke­resi a szakkönyvekben: ez a tanár úr saját fajtája. Nem ezt tartja a legjobbnak, de megszerette, a telke északi részén található anyatőkét gondosan őrzi. Az aprószemű, mézédes szőlő a kunbarát és az itália kereszteződéséből való. Csak mellékesen jegyzi meg, hogy ennél a szintén sa­ját bíborka is jobb, amely fes­tőszőlő, a bíbor kadarkával történt keresztezés eredmé­nye. — Mi vitte rá a matematika- tanárt a szőlészkedésre? — 1963-ban üres kukorica­földre építettem családi házat a Zrínyi utcában. Kaposvári gyerek voltam, s mindig is szerettem a természetet. A növény- és állatfajok százait ismerem. Az a cél vezérelt, volt jó, hogy megtanuljam a fajtaismeretet és a szakmát. Csizmadia Józseftől, a zala- gyöngye nemesítőjétől zöldol­tást hoztam. A neves szőlész szakember ezután többször ellátogatott Csurgóra. Sokat tanultam dr. Báló Endrénétői, aki Balatonbogláron a szak- középiskolában a szőlészetet tanította. — A kert első új szőlőfajtája, úgy tudom, véletlenül keletke­zett. A csurgói szőlőhegyen gyakori, talán őshonos nagy­szemű, de rosszul terméke­nyülő génuai zamatos volt az egyik szülője. — Igen, ennek a magoncát felneveltem, és meglepődve tapasztaltam, hogy pirosra színeződött a levele. Á mel­lette levő oportó termékenyí­tette meg. De semmit érő szőlő lett belőle. Ekkor kezd­tem el tudományosan foglal­kozni a nemesítéssel. Elle­nálló szőlőfajtákat akartam, amelyek bírják az itteni sok csapadékot, a helyi párás klí­mát. Sikerült előállítanom re- zisztens rizlingszilvánit, szür­kebarátot, hamburgi musko­tályt. Aki nem ér rá tíznapon­ként permetezni, annak aján­lom. Környezetvédelmi, gaz­dasági szempontból sem mindegy, mennyi növényvédő szert használunk fel. A csurgói zamatos, bár az első tudato­san alkotott saját fajtám, mel­léktermékként jött létre. Az előbb említett értéktelen ma- goncot beporoztam bou- vier-vel. Ennek a magjait el­vetve fehér és kék szőlő kelt, aszerint, melyik tulajdonságok jöttek elő. Az egyik fehér az augusztus közepén érő, nem repedező, bőtermő csurgói zamatos lett. Finom ízét a gé- nuaitól örökölte, szerkezete az oportóra emlékeztet, cukor­foka a bouvier-vel vetekszik. Tanártársaim már mind felis­merik és kedvelik. Ennek a kék testvére a leonóra, amelyben az oportó jelleg dominál. Ez a fehérszőlő hozta meg számomra az elis­merést, kitüntetést kaptam nemesítő munkámért. Horváth Lajos elégedett ember. Szereti a munkáját, örömet talál benne. A több év­tizedes szőlészkedéssel úgy érzi, a mindennapok során a gyakorlatban is tud újat al­kotni. Horváth József (Fotó: Széli Károly) hogy magam termeljek. Be­gyűjtöttem a környék összes szőlőfajtáját. Hamar rá kellett jönnöm, nem mindegyik való Csurgóra. Amikor középisko­lai szakfelügyelő lettem és ti­zenkilenc évig jártam a me­gyét, ki tudtam mozdulni, és az országból szinte minden­honnan gyűjtöttem. A helyi új­ságban 169 fajtáról írtam. Hamar kinőtték a kertemet. A nem tetszőket vagy kidobtam, vagy átoltottam. A telek mik­roklímája olyan, hogy megüli a köd, rögtön előjön a szőlő hi­bája. A sok hiba kezelése arra

Next

/
Thumbnails
Contents