Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-28 / 253. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1992. október 28., szerda Magyar üzletkötés Három silótelep kulcsrakész átadására szerződött Egyiptomban az Agrikon, összesen 13 millió dollár értékben. Évek óta ez az első ilyen nagyság- rendű üzletkötés a Nílus partján. A két darab 30 ezer és egy darab 20 ezer tonna kapacitású tárolórendszert a Ní- lus-deltavidéki Sarkijja, Menu- fijja, illetve a felső-egyiptomi Aszjut kormányzóságba telepítik. A készpénzfizetést is előíró szerződés értelmében a silótelepek 1994 elejére készülnek el. Titkos helyeken Az oroszországi atomfegyverekből nyert plutónium közös hasznosítását javasolta Japánnak az orosz atomenergiai minisztérium. Oroszország már négy titkos városban szereli szét a rakéták atomrobbanófejeit, és a hasadóanyagokat szibériai titkos telephelyen tárolják. A legbőkezűbb támogató Japán tavaly összesen 11,03 milliárd dollárnyi készpénzt fizetett ki hivatalos fejlesztési segélyként, és ezzel a legbőkezűbb támogatók listáján ismét az élre került. Két évvel ezelőtt Japán ugyanezen a címen 9,22 milliárd dollárt juttatott a fejlődő országokba. «• A válság utóhatása Eléri a 620 milliárd dollárt az arab gazdaságokban az öböl-válság és a háború miatti veszteségek összege. A legnagyobb veszteség Kuvaitot és Irakot érte; az előbbiben 160 milliárd, az utóbbiban 190 milliárd dollárra rúg ez az ősz- szeg. A gazdasági tevékenység jelentős hanyatlása miatt az érintett országokban további 185 milliárdos kár keletkezett. Kereskedelmi megállapodás Hosszú tárgyalások után kereskedelmi megállapodást kötött-az Egyesült Államok és Kína. A szerződés végre áttörést hozhat az amerikai cégek kínai piaci behatolásában. Kína a következő öt évben fokozatosan enyhít az amerikai termékek importkorlátozásán, és már az első két évben eltörli a nem vámjellegű korlátozások 75 százalékát. Peking abba is beleegyezett, hogy már 1993 végére számos terméknél mérsékeli a vámot. TELLER EDE VELEMENYE: „Az atomerőművek reneszánsza várható” Teiler Ede, a világhírű, magyar származású atomfizikus, a „hidrogénbomba atyja” szerint maximum 20 év múlva „az ipari államok visszatérnek az atomenergia ésszerű hasznosításához”, amelytől indokolatlanul félnek ennyire az emberek. Bár hozzáfűzte: „abszolút biztonságos reaktor nem létezik, csak olyan, amely minden bizonnyal az”. Teller véleménye szerint az atomenergia reneszánsza nem a mai atomerőművekkel következik majd be, amelyek túlságosan nagyok és bonyolultak. A jövő a kisméretű, olcsóbb és a hibákra kevésbé érzékeny berendezéseké. A legjobb az lenne, ha az atomerőművek lekerülnének a föld felszíne alá, mert így, ha valami gond van velük, az kevésbé hat a környezetre. Ez a megoldás kétségkívül drágább lenne, de sokkal kevésbé veszélyeztetné a lakosságot. Az új reaktorokat az atomfizikus szerint olyanra kellene tervezni, hogy teljesen önállóan szabályozzák a teljesítményüket. Hiszen — mint Teller Ede rámutat — „az eddigi problémák mind a kezelőszemélyzet butaságaira vezethetők vissza”, azaz „az emberek a reaktor legveszélyesebb elemei”. Az atomenergia ma azért olyan drága, mondja, mert helytelen az építési módszer. A reaktor fűtőanyaga kifejezetten olcsó, de sok pénzbe kerül az építés, amely gyakran húsz évig is eltart, arról nem is beszélve, hogy „a berendezéseknek a fele nem is működik". Teller szerint a hulladék sem jelent problémát, hiszen azt is fel lehetne használni energia előállítására csakúgy, mint a leszerelt orosz atombombák plutóniumát is. Az egyetlen valódi veszély- forrást a Csernobil-típusú atomerőművek jelentik. Ezeket egytől egyig le kellene állítani. Elég, hogy egy ilyen atomerőműben eltörjön egy hűtővízcső, és már kész a baj. A magyar, tehát a paksi erőmű azonban Teller Ede megítélése szerint éppúgy nem veszélyes, mint az osztrák határ közelében megépített csehszlovák létesítmények. Teller Ede különben a napokban azért tartózkodott Bécsben — ahol ezt az interjút is adta —, mert egy Magyarországon kifejlesztett új reaktorbiztonsági rendszer bemutatóján vett részt. Ha a nukleáris gazdaság jelenlegi átmeneti problémáit a következő húsz év alatt leküz- dik, akkor az ipari országok villamos energiájuk legnagyobb részét atomerőművekben fogják előállítani. Különösen előnyben lesznek azok az országok, amelyek már ma is elöljárnak az „atomenergia ésszerű hasznosításában” — jósolta Teller Ede —, megemlítve Franciaországot és Japánt, míg a többi országot „kellemetlen meglepetésként fogja érni a következő évek energiahiánya”. Emiatt nagy viták és összetűzések várhatók, amíg a helyzet nem konszolidálódik, és ők is át nem térnek az atomenergiára. Ferenczy Europress Valóra válik Verne ötlete Plasztiklövedék a világűrbe Kaliforniai tudósok valóra akarják váltani Verne Gyula ötletét: kipróbálnak egy ágyút, amely számításuk szerint 15 ezer kilométeres óránkénti sebességgel plasztik lövedéket röpít a világűrbe. A 47 méter hosszú ágyúcsőhöz L-alakban csatlakozik egy másik, három kilométer hosz- szú szivattyúcső. Bonyolult folyamatok során a plasztikból készült lövedék hatalmas tűz- sugarat lövellve innen repül a világűrbe. Az első kísérlet után, ahol mindössze harminc métert tesz meg az ágyúgolyó, a szerkezetet átviszik a Van- denberg légitámaszpontra, és onnan a Csendes-óceán fölé 434 kilométerre lőnek ki egy lövedéket. A kísérlet nem valami verneiromantika miatt folyik, végső célja az, hogy olyan űrágyút szerkesszenek, amely élelmet, vizet, alkatrészeket szállíthat az űrbe — olcsóbban, mint egy embereket szállító űrhajó. — A műszaki megoldás egyszerű — állítja Jeff Oar- nerson, a Lawrence Livemore Nemzeti Laboratórium szóvivője. — A régi ágyúkkal szemben csupán annyi a különbség, hogy azoknál a lőporból keletkező gázokat használták hajtóerőnek, az űrágyúnál viszont könnyebb gázokat alkalmaznak, amelyek gyorsabban röpítik ki a lövedéket. John Hunter a tervezőcsoport vezetője bízik a sikerben, bár tudja, hogy csak az első kísérlet után lehet biztos a dolgában. PRIVATIZÁCIÓ OROSZORSZÁGBAN A moszkvai Lija Grinstein 79 éves nyugdíjas mosolyogva, boldogan mutatja 10 ezer rubeles (40 dollár) értékű vagyonjegyét, új orosz szóval „vaucserét”, amelynek szétosztását 1992 október elején kezdték meg a lakosság körében. A kormány a következő három hónapban minden orosz állampolgárnak juttat ilyen bont, hogy ezzel segítve lendületet adjon a privatizációnak. Friss toké, stratégia A vállalatok átalakulását követően a menedzseri kivásárlás, vagyis az, hogy a társaság vezetői a cégnél tulajdonossá válnak, egyik formája lehet a privatizációnak. Ezt Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója mondta azon a konferencián, amelyet a Menedzserek Országos Szövetsége rendezett tegnap Budapesten. Az ÁVÜ ügyvezető igazgatója összegezte a privatizáció eddigi eredményeit: mintegy 100 milliárd forintnyi külföldi tőke áramlott be a vállalkozásokba, s ez önmagában is jelentős. Figyelemre méltó az is, hogy szakértői becslések szerint a társasági formában működő vállalatok 20-25 százalékkal hatékonyabbak a hagyományos cégeknél. Legalább tíz alapvető feltételnek együtt kell lennie a vezetői tulajdonszerzés során. A bank az egyik legfontosabbnak azt tartja, hogy a tulajdont vásárolni kívánó vezetők rendelkezzenek vállalati, ezen belül piaci stratégiával. KOLTSEGVETESI ABECE A hiány áldás vagy átok? Mindenütt a világon a költségvetés a legnagyobb jövedelemtulajdonos egy-egy ország határain belül. Ám gyakran előfordul, hogy azok az összegek, amelyeket adók, vámok, illetékek, díjak formájában magához vont eredeti tulajdonosuktól (az állampolgároktól, vagy a vállalatoktól) nem fedezik a kiadásait. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket, létrejön a költségvetési hiány, latin szóval a deficit. A hiányt három módon szüntetheti meg az állam vagy az önkormányzat: a bevételi szintjére csökkenti a kiadásait, a kiadások mértékére emeli a bevételeket, vagy kölcsönt vehet fel. Mikor, honnan, mennyit? Az első két útnak lehetnek olyan lényeges akadályai, amelyeket az adott költségvetési évben már nem lehet elhárítani. A kiadások csökkentésének esetleg kárát láthatja a honvédelem, a rend- és közbiztonság fenntartása, az oktatás, az egészségügy vagy akár a szociális ellátás. Mérlegelni kell tehát, hogy mikor, honnan, mennyi pénzt vonnak el. Általában — nálunk is ez a helyzet — az állam társadalmi, gazdasági tehervállalása meghaladhatja azt a mértéket, amelyet a gazdaság még elbír. Ilyenkor a parlamenti pártokra hárul a felelősség, hogy megállapodjanak, miként lehet tehermentesíteni az államot. Az adók növelése elkedvetlenítheti a befektetőket, mérsékelheti a megtakarítási kedvet, vagy a fogyasztást, ami a gazdasági növekedés előtt állítana korlátot. Sőt, mi több, egy ilyen lépés elidegeníti a választópolgárokat a hivatalban lévő kormánytól. Ezért a hiánnyal küzdők általában a harmadik utat választják: hitelekből fedezik a túlköltekező állam igényeit. Élénkítheti a gazdaságot Hol kaphatnak hitelt a nagylábon élő költségvetések? A belföldi, tőkepiac az első számú hitelező. Hosszabb távú törelsztési szándék esetén körül lehet nézni a megfelelő külföldi forrásoknál is. A belföldi állami hitelfelvétel a magánvállalatok rendelkezésére álló hitelkínálatot szűkíti, a kamatok növekedését ösztönzi. Ha egy országban nincs megfelelő magán hitelkereslet, de vannak szabad kapacitások, emberi erőforrások, akkor az állami túlköltekezésnek akár még pozitív szerepe is lehet a gazdaság élénkítésében. Ehhez persze az kell, hogy az állam a felvett pénzeket olyan célokra fektesse be, amelyek megvalósulása növeli majd a bevételeket. Lényegében ugyanez a követelmény a külföldön felvett kölcsönökkel szemben is. Szembe kell ugyanakkor nézni egy szigorú követelménnyel: a vállalati devizabetéteknek gyorsabban kell növekedniük, mint a kiadásoknak vagy a külföldi tőke beáramlásának kell gyorsabb Üteműnek lennie a törlesztéseknél. Nem könnyű ilyen stratégiát kidolgozni, bár nem lehetetlen. A jegybank szerepe Ebben a helyzetben fordul elő, hogy erős kísértést érez az állam: ne mástól, hanem a jegybanktól vegyen fel közvetett, vagy közvetlen hitelt. Közvetlen hitelt úgy vehet fel, ha a vállalatoktól és a bankoktól kapott hitelek kötelezvényeit elismerteti a jegybankkal, amely a felvett összeget kifizeti. Ebben az esetben az állam maga is elköltheti a pénzt, de elkölthetik a hitelt adó gazdasági egységek is. Az így keletkezett pénzmeny- nyiség kínálati fedezet nélkül áll, fokozhatja a inflációt s a hazai valuta leértékelődéséhez, pénzügyi zavarokhoz vezethet. Ezért tiltják általában törvénnyel is, hogy a jegybank meghatározott kereten felül hitelt nyújtson a költségvetésnek, ezért áll egy-egy ország, költségvetési hiányának nagysága a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalások középpontjában. Általában a bruttó termék 3 százaléka alatti hiányt tekintik európai mértékkel számítva elfogadhatónak, s átmenetileg — ha komoly intézkedési terv születik a hiány megszüntetésére — esetleg még a 8 százalékos hiány mellett is tárgyalóasztalhoz ülnek a bankvilág képviselői. Mint most, a mi esetünkben is teszik. Bácskai Tamás Dolgozói földkiadás Az állami gazdaságokban 80 ezer hektár Az Állami Vagyonügynökség Igazgatóságának döntése alapján október 15-től az állami gazdaságok dolgozói megkaphatják a jogszabályban egyébként már korábban előírt 20 aranykorona értékű földet. Az akció révén mintegy nyolcvanezer állami gazdasági dolgozó juthat földhöz. Mivel Magyarországon a földek átlagos aranykorona értéke hektáronként 21,5, így tehát mintegy nyolcvanezer hektár jut az állami gazdasági dolgozók tulajdonába. A kormány ezzel teljesíti azt a korábbi ígéretét, hogy a privatizáció során a munkavállalók az állami vállalatoknál éppúgy, mint az állami gazdaságoknál, dolgozói kedvezményben részesülnek. Ez az akció nem érinti hátrányosan sem a kárpótlást, sem a privatizációt, mivel ezeket a földeket már korábban elkülönítették. Az országban összességében 800 ezer hektár föld van állami tulajdonban, így a 80 ezer hektár dolgozói tulajdonba kerülése érdemben nem befolyásolhatja a privatizációt. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy e földek birtokosai családonként vagy üzleti alapon, közösséget alkotva minifarmokat hozzanak létre. Végsősoron egy vállalkozói réteg megteremtődésé- nek alapjai születtek meg ezzel. Vibrátoros telefon Nem csipog, rezeg A rádiótelefonok tömeges elterjedése sokakat idegesít. A készülék ugyanis a legváratlanabb pillanatban kezd el csipogni és csöngetni, ami nyilvános helyen másokat is zavarhat. Az Egyesült Államok számos éttermében ezért máris tilos a vendégek számára a rádiótelefon használata. A Motorola nevű cég most megoldást kínál arra, hogy az elfoglalt üzletembereknek étkezés közben se kelljen nélkülözniük e fontos munkaeszközt. Az új rádiótelefon kényelmesen elfér a nadrágzsebben, de nem csipog, nem csörög, diszkrét rezgéssel jelzi a hívást.
