Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-26 / 251. szám
1992. október 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Somogyból is csatlakoznának Éhezés az áfa ellen llkei Csaba: Az utolsó pillanatban vagyunk Nem kifogásokat, lehetőségeket keresnek Remény vetés Segesden Ülésezett a megyei agrárkamara elnöksége — Önállóság vagy bürokratizmus (Folytatás az 1. oldalról) — Meddig lehet bírni, mit mondanak az orvosok? — Orvos még nem járt nálunk, Surján úr sem érdeklődött. Pedig kötelessége volna. — Meddig kívánják folytatni? — Két eset lehetséges. Vagy teljesítik a követeléseinket, vagyis a kormány visszavonja a kétkulcsos áfáról beterjesztett törvényjavaslatát és átdolgozza úgy, hogy az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások továbbra is nulla kulcsosak lesznek. A másik eset, hogy fizikailag nem bírjuk tovább. De akkor lesznek, akik a helyünkbe lépnek. Tömeges csatlakozásokról adhatok hírt: egyének, társadalmi és tömegszervezetek jelezték a csatlakozási szándékukat, és nyilvánították ki szolidaritásukat. Többek között az állam- polgári Jogvédő Liga és a A zsúfolásig telt művelődési központban rendezett megemlékezésen — amelynek ünnepi szónoka dr. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője volt — Kovács Andor idézte fel a kisváros forradalmi októberének eseményeit. Független Népképviseletek Szövetsége jelezte csatlakozási szándékát, de délután vá- ■ rom az 56-os szövetség tagjait, akik szintén jelezték, hajlandóak a helyünkbe lépni. — Biztos kérdezték már, hogy egy országgyűlési képviselő miért nem a parlamentben harcol, miért választja az éhségsztrájkot? — Ebben a kétkulcsos áfa-témakörban kimerítettem a parlamentáris eszközök tárházát. Október 12-én napirend előtti felszólalásomban a tervezet visszavonására szólítottam föl a kormányt. Szeptemberben a kormány beszámolójakor szót kértem, és azokról a szociális feszültségekről beszéltem, amelyek miatt nagy az elégedetlenség. Másfél hónap alatt kétszer interpelláltam és két kérdést tettem föl a kormánynak, melyekre nem kaptam kielégítő Az egykori forradalmi bizottság elnökével, a Püski kiadó által megjelentetett Forradalom Somogybán című könyv szerzőjével érkezett Csurgóra Sára Sándor filmrendező, s megörökítette a megemlékezést. Sára filmet forgat az 1956-os forradalom somogyi történéseiről, választ. Ezekkel kimerült a parlamentáris repertoárom. — Somogyi képviselőként milyen visszhangra vár a megyéből? — Már van visszhang! Alig egy órája is nyolcán hívtak Siófokról, négyen Kaposvárról, és a megye más részeiből is. Elszántak ők is, akárcsak én, s biztosítottak, ha kérem, akkor csatlakoznak az éhség- sztrájkhoz. — Mire számít, mit lép a kormány az önök passzív tüntetésére? ■ — Ez a kormány már többször bebizonyította, nem ismeri az emberek teherbíró képességét. Veszélyes politikai útra tértek, és addig kell hogy felébredjenek és működésbe hozzák veszélyérzetüket, amíg csak ilyen passzív önsanyargató a tüntetés. Az utolsó pillanatokban vagyunk. Varga Ottó megszólaltatva az események még élő tanúit. Október 23-án Pápa Jánost, a csurgói gimnázium egykori kémiatanárát — akit később a forradalmi bizottságban való szereplése miatt hurcoltak meg s bocsátottak el állásából — kereste fel Szentén. Sára Sándor — mint megtudtuk — a következő időben filmes stábjával még többször is felkeresi Csurgót és környékét, hogy teljesebbé tegye az események krónikáját. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Exner Zoltán ügyvezető igazgató a megyei érdekegyeztető munkáról szólva kiemelte, hogy romló társadalmi közegben, a kialakult agrárválság közepette végezte tevékenységét a somogyi agrárkamara úgy, hogy közben a kormány agrárpolitikájának célrendszere nem valósult meg. A tulajdon és struktúra kérdéskörről elmondta, hogy míg a tulajdonlási reformtól önálló szövetkezeti szabadságot vártak, helyette államilag irányított bürokratizmus valósult meg. — Az agrárkamarai képviseletet a már megalakult 10 terméktanács mintájára kellene formálni, bár még nincs elismerve sem létjogosultságuk, sem tevékenységük — állapította meg az ügyvezető igazgató, majd hozzátette: ma nem a kifogásokat, hanem a lehetőségeket keresi nemcsak a szántó-vető, az irányító is. A kamara megyei szervezettségéről beszámolva dr. Exner Zoltán bejelentette, hogy a he- tesi és csokonyavisontai szövetkezet bejelentette kilépését. A 88 taggazdaságból mindössze 36-an fizették be idei tagdíjukat, ennek ellenére sem lett működésképtelen a szervezet. Várnai Dénes, a kaposvári Állami Tangazdaság igazgatója szólt arról a bizonytalanságról, amely a gazdaságok tulajdonában megmaradó földterületek mértékéről alakult ki. Véleménye szerint a tervezett bérleti koncepció, 190 forint aranykoronánként szinte kivitelezhetetlen a mai ár- és nyereségviszonyok között. Farkas József, az Agroker Rt igazgatója kiemelte, hogy a műtrágya és technikai eszköz kereskedelmük a korábbi időszakok mintegy 10 százalékára esett vissza. Szerinte továbbra is a kormány képviseli az ágazatot, így a cél megél, de megél-e az ágazat? Szerényi Zoltán elnökségi tag megjegyezte, hogy továbbra sincs súlya a kamarának, Farkas Imre, a Surján Rt képviseletében annak adott hangot, hogy az alakuló parlamenti mezőgazdasági bizottság talán több realitással tekint majd az ágazatra, mint a kormány. Borbély András vitazárójában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyre több alkalommal derül ki: még a szakminisztérium egyes osztályai sem ismerik egymás munkáját. Kovács Gyula, a kisgyaláni szövetkezet elnöke tett javaslatot a megüresedett tisztségek betöltésére. Ez annál is fontosabb, mert hamarosan meg kell választani az országos kamarai közgyűlésre a küldötteket. Mészáros Tamás Arany Érdemkereszt a Zichy-hagyaték gondozásáért Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke október 23-a alkalmából a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntette ki Farkas Istvánt, Tab polgármesterét és Horváth Jánost a Somogy Megyei Múzeum osztályvezetőjét. A magas kitüntetést a Zichy-hagyaték gondozásában kifejtett tevékenységük elismeréseként adományozta a köztársasági elnök. Megjelent a Leilei Újság A balatonlellei önkormányzat kiadásában október 23-án megjelent a Leilei Újság. Az első kiadvány tájékoztatást ad az önkormányzat és a képviselők munkájáról, a hivatal felépítéséről, a vagyonmegosztás módjáról, a helyi törvényekről; tudósít a település megalakulása óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről. A lap apró hírekkel és a következő — egy hónap múlva megjelenő — szám tervezett tartalmának ismertetésével zárul. Országos első Barcson A Nyelvünkben élünk címmel meghirdetett országos magyar nyelvi verseny első helyezését nyerte el Takáts Zoltán a barcsi I. számú általános iskola 7. osztályos tanulója. A tehetséges fiúnak már most több, patinás magyar gimnázium fölajánlotta, hogy tanulmányait intézményükben folytathatja. Csurgón forgat Sára Sándor A forradalom és szabadságharc 36. évfordulójának csurgói ünnepségein Kovács Andor, az 1956-os járási forradalmi bizottság elnöke, Csurgó díszpolgára is elhelyezte koszorúját a hősök emlékét őrző kopjafánál, a város főterén. EGY „PRÓFÉTA ” SIÓFOKON A kiszínezett világ FÉLRETETT REVERENDA — MAGUK SZÖVIK RUHÁJUKAT A hetvenes esztendőkben találkozhattunk először Somogyi Győző művészetével; az Élet és Irodalom oldalain üzent grafikáival a nyomorról. A civilizációs úthenger szétlapítottjai hősként lepték el papírdarabkáit, kába, elesett embereket öltöztetett fel szeretettel — feketébe. Kerekedett is jókora kultúrbotrány annak idején — honnan szedte ezeket a szerencsétlen figurákat „ez a Somogyi”? — kérdezte a hatalom. Közöttük élt a főváros iparnegyedeiben Csepelen és másutt, s lévén pap, nem csupán szakadt ruhájukat, de leigázott lelkűket is látta. Aki ellátogat az öt esztendeje Mun- kácsy-díjjal kitüntetett festőművész siófoki tárlatára, a Dél-Balatoni Kulturális Központba, érdekes utazás részese lehet. Takács Sándor igazgató köszöntése után Ma- tyikó Sebestyén József méltatta a művész munkásságát. Történt, hogy Somogyi Győző, akinek ősei Öreglakon éltek, s kinek nagyapja magyarította Subicsról át nevét, elindult Görögországba. Hazaérkezve döbbent rá, hogy a Balaton-felvidéken is hasonlóan játszik a fény, a kergetőző felhők között mint az Égei-tenger mellékén. Legott eldobta hát a tusirónt, a reverendát is szögre akasztotta, s a Veszprém megyei, még az Árpád korban alapított, de mára elnéptelenedett falucskába, Salföldre költözött, hogy kiszínezze a világot. Könnyű neki — mondhatnánk, — miköz- Bocskai István ben sárgával „végigöntött” képei előtt csu- dálkozunk. Hiszen nem néz televíziót, de rackajuhot tenyészt, nem politizál, de a maguk szőtte ruhát hordja feleségével együtt, és szeneskályhával fűti parasztházát. Együtt ébred, s fekszik a természettel — csoda-e hát, ha jól ismeri? Képein sehol egy árnyék, mintha ikonokon olvasztaná fel a történelem, a mindennapok szereplőit, hogy aztán prófétaként átgyúrja a saját világára. „Otelló fürt úszik / ujjadról át a képbe / s otelló-kék előtt/ fejszére váltja az ecsetet" — írja Takáts Gyula egyik versében. Fanyar irónia keveredik a Csontváry-féle átszellemültséggel, s olyanfajta aprólékossággal, mely romantikára való hajlamot feltételez. Festett katonái sem a félelmet idézik. Régi mesterek követője, ha azt vesszük, hogy maga keveri festékét tojással — olajjal nem is lehetne az övéhez hasonlóan világos, misztikus színeket produkálni. Hatalmas kutatómunka állhat az elkészült művek mögött, míg törénelmi képein a katona legutolsó kitüntetése, vagy népi ihletésű vásznain a rég élt falusi ember inggombja hitelesre sikeredett. Ó a Krisztusát köznapi emberek gyötrődéséből „faragta”, mint egykor Michelangelo, de a környezet bája már Raffaelloé. Pálffy Miklós Intellektuális, a mának elkötelezett művészember gondolkodott a képeken az ecsettel — ez bizonyos. Akinek nagy öröm átélni egy másik ember létezését. „Ő a Káli-medence sarus, állattenyésztő prófétája — írja róla Hernádi Miklós. A lebernyeges, égő tekintetű ősatyák gesztusával, csontos ujjakkal bök rá a történelem hősalakjaira és a táj alakzataira. Mondván: Lássátok, szemetekkel, mit adott néktek az Isten!” Somogyi képeiről derű sugárzik, örül a kiszínezett világnak. A stílus maga az ember. Czene Attila Kábeltévé Lábodon A lábodi önkormányzat és a kábeltévé-egyesület finanszírozza a 360 lakásban már látható helyi televízió fönntartását és működtetését. A havi egy adással jelentkező televízió stábja színes tudósítást sugároz a falu életéről, az önkormányzat testületi üléseiről, hírt ad az új kezdeményezésekről, a kulturális élet, az oktatás és a sport legfontosabb eseményeiről. A tervekben szerepel, hogy a település mind a 740 lakásában látható legyen a helyi tévé adása. Elisa-program Nagyatádon is A nagyatádi kórház laboratóriumának rövid távú terveiben szerepel a pécsiek által kidolgozott Elisa-program beindítása. A központi laboratóriumban elindítják a bakterológiai részleg munkáját; az ideggyógyászaton belül pedig az önálló li- quor-cytológia és a teljes liquor diagnosztikai vizsgálatok bevezetését tervezik. Murányi Zsuzsa orgonaestje A Nemzeti Filharmónia szervezésében a belvárosi római katolikus templomban ad hangversenyt ma este fél nyolckor Murányi Zsuzsa orgonaművész. Az esten közreműködik a Vikár Béla kórus, Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezényletével. A műsorban Johann Sebastian Bach, Cesar Franck és Bo- elmann egy-egy műve csendül föl.
