Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-26 / 251. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 26., hétfő Kutatási-fejlesztési alapítvány Az egyetemi bázisú alkalmazott kutatási-fejlesztési alapítványnak 601 millió forint alaptőkéje van. Az összeg zömét, 600 millió forintot Központi Műszaki Fejlesztési Alapból finanszírozzák. Ezzel az alapítvánnyal egy, a németországihoz hasonló kutatóintézeti hálózatot szeretnének létrehozni a budapesti Műszaki Egyetem, illetve a miskolci és a szegedi egyetem köré csoportosítva. Elsősorban a környezetvédelmi kérdéseket, a nukleáris hulladékok elhelyezésének programját szeretnék kidolgozni, továbbá egy olyan térinformatikai rendszert, amely hasznosítható a nemzetgazdaság szinte minden területén. Ingyenes továbbképzés Magyarországi német vállalkozóknak és iparosoknak szervez ingyenes továbbképzést a budapesti nagykövetség segítségével a német kormány. A bonni belügyminisztérium finanszírozta program célja: kezdő vállalkozók számára lehetővé tegye a legújabb technikai tudás és gyakorlat megismerését. A szervezésben részt vesz a Magyarországi Német Vállalkozók Egyesülete és az Iposz Magyar Kézműveskamara. A program nemcsak magyarországi németajkúaknak, hanem a német nyelvet bíró magyar vállalkozóknak is rendelkezésére áll. A kéthetes kurzusok egyelőre komputer-irányítású géptechnikában rádiótelevízió és szatelit-techniká- ban indulnak. Alcoa-Köfém Kft alakult Alumínium hengerelt termékek, présáru és egyes késztermékek magyarországi gyártására Alcoa-Köfém Kft néven vegyesvállalatot alapít a Hungalu Rt és a pittsburgh-i központú Alcoa Company. A szindikátusi szerződést — amely másfél évi tárgyalássorozat és előkészítés után született meg — a napokban írták alá az amerikai cég képviselői. A jövő év január 1-jétől működő vegyesvállalat a következő öt évben 146 millió dollárt fordít a termékek minőségével kapcsolatos korszerűsítésekre, beruházásokra. Több pénz szociálpolitikára A jövő évi költségvetési kiadásai között a gazdasági bizottság tervei szerint elsőbbséget kap az oktatás, a belbiztonság és á szociálpolitika. A munkanélküliség kezelésére az előirányzott 30 milliárd forinttal szemben legújabb konstrukció szerint 55 miliárd forintot szánnak. A kétkulcsos áfa bevezetésével a lakosság egy főre jutó többletkiadása havonta átlagosan 700 forint lesz, ebből — az eddigi számítások szerint — 450 forint az alapvető szükségleti cikkeké. Korlátozták a sertéshús exportját A sertéspestis miatt veszélyeztetett területen befejezték az állomány átvizsgálását. A betegség miatt korlátozták az élősertés és a sertéshús exportját is: a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba nem engedélyezik a magyar sertés- és baromfihús beszállítását. A Közös Piac országaiba is tilos élő sertést és sertéshúst szállítani. JOBBAN KÉPZETT KÖZTISZTVISELŐKRE VAN SZÜKSÉG Csökken az önkormányzatok tartaléka Dr. Verebélyi Imre: Erősíteni kell a megyei önkormányzat szerepét Mi lesz a megyei közigazgatás sorsa, a megye mint szervezési egység a jövője? Dr. Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki a közelmúltban Kaposváron járt, a Somogyi Hírlap kérdésére elmondta: — A megye helyét és szerepét 1994 után szeretnénk az akkori igényekre és előre tekintve arányosabban megközelíteni, mint ahogy eddig sikerült. Amikor a megyei szerepkörről beszélünk, akkor nemcsak a megyei önkormányzatra gondolnunk, hanem a megyei dekoncentrált szervekre, a köztársasági megbízotti hivatalokra is. így a megyében működő közigazgatási szervek egészét áttekintve szabnánk meg a megye szerepét. Az egyik irány egy komplexebb, együttműködőbb megye, amikor a közigazgatás különböző tagozatai jobban együttműködnek egymással, mint jelenleg. A másik irány, hogy a politikai kompromisz- szummal elgyengített megyei önkormányzat szerepét erősíteni kell. Egyfelől az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy az egyszerű többséget igénylő törvények kötelező feladatot adjanak a megyének. Bízunk benne, hogy lesznek ilyenek a következő időszakban, s akkor ez erősíti a megye szerepét. Másfelől a megye mai hármas szerepköréből az első: kettőt mindenképpen továbbfejlesztendőnek tartjuk. Az első a megye térségfejlesztő és pénzelosztó szerepe. Ezt elvették a megyétől, mindenképpen vissza kell kapnia. Itt nem az önkormányzatoktól pénzelvonó, hanem az állami pénzeket továbbosztó szerepre gondolok. A második szerep, hogy a jelentősebb intézményeket, amelyek a városon kívüli lakosságot szolgálják ki, a megyének kell fenntartania. Ez nem sérti a települési önállóságot és önérdeket. A harmadik szerep az, amit a megyék ma is jól csinálnak: mellérendeltségi kapcsolatban összehozzák a térség különböző szereplőit az önkormányzati infrastruktúra fejlesztésére. Ez lenne a megyei önkormányzat jövője. A megye szerepe nemcsak a megyei önkormányzatokban igényel erősítést, hanem a megyei állami szervek koordinációjában is. Itt a köztársasági megbízottnak, illetve a megyei dekoncentrált szerveknek nagyobb szerepet kell kapniuk a megye állami fejlesztési ügyeiben. Már szakmai műhelyasztalon vannak a javaslatok, hogyan lehetne összehozni különböző testületekbe az örkormányzati és az állami térségfejlesztő erőket. Ez lenne a következő irány a fejlesztésben. Egyértelműen úgy látjuk, hogy a dekoncentrált szervek feladatköre, száma talán több annál, mint amit a szakmai konszenzus elfogadott és ma is elfogad, tehát a politikai döntéshozókat — megfelelő előkészítés után — nyilvánvalóan arra szeretnénk ösztönözni, hogy a munkamegosztás arányait vizsgálják felül a megyei önkormányzat, illetve a köz- társasági megbízotti hivatal javára, ha ágazati dekoncentrált szervről van szó. — A köztisztviselői törvény megszületett. Véleménye szerint végrehajtható-e, adottak-e a föltételei? — Szerintem végre lehet hajtani, és végre is kell hajtani. Kérdése mögött az bújik meg, hogy megvannak-e az anyagi feltételek. A parlament nagyon bölcsen járt el akkor, amikor olyan döntést hozott, hogy az anyagi feltételek teljesítését 1994-1995-ig határozta meg. Például a bértáblában foglaltakat minden közigazgatási szerv a saját megtakarításai terhére szabadon éri el addig, s csak 1994-1995 után köte(Fotó: Gyertyás László) lező. Én úgy látom, hogy a közigazgatási szervek a köz- tisztviselői törvény előírta bérminimumot elég hamar teljesítették a tartalékokból. Jelentős előrelépésre lenne azonban szükség a köztisztviselők képzésében. A törvény ugyanis nem a mai közigazgatási állományt veszi figyelembe a kedvezmény- és jogrendszerével, hanem egy képzettebbet, szakmai szempontból felkészültebbet. Ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy a közigazgatás személyi állományát szakmai értelemben egy magasabb menedzseri és jogalkalmazási tudásszintre hozzuk fel. Azt mondhatom tehát, hogy a törvény jogi végrehajtásával jól állunk, megszülettek a kormány részrendeletei, - az életbe való átültetés azonban nem megy egyik napról a másikra. — Az Országgyűlés hamarosan megtárgyalja a jövő évi költségvetést. Nem veti-e vissza a települések fejlődését, hogy várhatóan kevesebb lesz az önkormányzatok bevétele takarékossági okokból? — Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az önkormányzatoknak az elmúlt két évben bevételi többleteik voltak. így például 1992-ben 40 mil- liárddal több a bevétel, mint a kiadás, míg a központi költségvetés hiánya 185 milliárd forint. Ebben közrejátszik az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatás is. Tehát nyilván szó lehet a nemzeti terhek igazságosabb elosztásáról, de korántsincs szó arról, hogy az önkormányzati költségvetéseket veszteségesen tervezné a parlament. Az viszont igaz, hogy nem lesz 40 milliárddal több a bevétel, hanem esetleg csak 5 vagy 10 milliárd forinttal. Az viszont kétségtelen, hogy néhány ön- kormányzat, amely eddig többet tudott tartalékolni, mint az állampolgár vagy az állam, most nem fog, hanem a meglevő tartalékait kell felhasználnia. Lajos Géza Több a kiadás, kevesebb a járulék NEM BARÁTI KLUB VOLT Parlamenti agrárbizottság alakult A társadalombiztosítási törvény tervezett módosítása aggasztja a szakszervezeteket. Ez derült ki az MSZOSZ országos fórumán, ahol hatvan tagszervezet képviselői és megyei tisztségviselői a népjóléti tárca és a társadalombiztosítási főigazgatóság vezetőitől közvetlenül hallhattak a jövő évre tervezett változtatásokról. Az egészségügyre fordított kiadások emelkedése és csökkenő járulékfizetés miatt az állami szervek eleve több milliárdos hiányt terveznek s ehhez szabják a társadalom- biztosítás költségvetését. A kétkulcsos áfa bevezetése miatt az árak tovább emelkednek, ugyanakkor a nyugdíjakat nem az idei esztendőre elfogadott automatizmusnak megfelelően, a nettó átlagkeresetek növekedésének függvényében emelnék, hanem a munkabérekhez és a munkanélküli-ellátásokhoz igazodva. Ez pedig kisebb lesz, mint az átlagkeresetek növekedése. A nyugdíjasok nyolcvan százaléka havonta tízezer forintnál kevesebb pénzből kénytelen megélni, ugyanakkor — idei októberi árakon számítva — egy-egy egyedülálló nyugdíjas megélhetéséhez már minimálisan csaknem 14 ezer forintra volna szükség. Ebben a helyzetben jó lépésnek látszik a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése, míg az öregségi nyugdíjkorhatár emelése ez idő szerint előnytelen lenne az érintettek számára. Kedvező kilátás, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja, jövőre az aktívakhoz hasonlóan az egyedül maradó nyugdíjas is megkapja elhunyt házastársa után az özvegyi nyugdíjat. Egyik nagyon fontos és mielőbb megválaszolandó kérdés, hogy milyen ellátásban részesülnek majd azok, akik már nem kaphatják tovább a munkanélküli-segélyt. A számítások szerint ugyanis ezek száma jövőre elérheti a három-négyszázezret is. Vitatott az a kormányzati elképzelés is, hogy csökkenjen-e az üzemi balesetet szenvedők táppénze. A következő napokban várhatóan számos érdekképviseleti szerv, köztük több szak- szervezet is megbeszélést tart a társadalombiztosítási törvény tervezett módosításáról. Az már bizonyos, hogy az MSZOSZ tagszervezetei tiltakozni kívánnak az egészség- ügyi és nyugdíjellátások színvonalának csökkenése ellen. Feltehetőleg a többiek is.-szóSokan példaértékűnek tartották dr. Zsíros Géza (FKGP) országgyűlési képviselő kezdeményezését, amikor annak idején megalakította az agrárklubot. Pártállásra való tekintet nélkül találkoztak egymással az agrárpolitikával foglalkozó honatyák, és bizony, jó néhány kérdésben sikerült már a „folyosón” megegyezniük. Az agrárklub után most a hivatalos parlamenti bizottság is létrejött, vezetőjévé Zsíros Gézát választották. — Ne higgye, hogy az agrárklub vitái amolyan baráti Az idén mintegy 5 százalékkal csökken a bruttó nemzeti jövedelem (GDP), a legfontosabb makrogazdasági mutatók a gazdaság összes teljesítményének stagnálására utalnak — állapítja meg a Pénzügyminisztérium ez évi gazdasági folyamatokról szóló jelentése. A folyó fizetési mérleg aktívuma stabilizálódni látszik, júliusban és augusztusban 700 millió dollár értékű, az év végére pedig 800 millió dollár körülire nő. Az állami költségvetés hiánya augusztusban 123 milliárd forintot tett ki, a társadalombiztosítás defibeszélgetések voltak! Mi úgy gondoltuk, hogy ha nem is hivatalos módon, de megpróbáljuk pótolni az agrárbizottságot, amit már 1990 óta hiányoltunk. Nagyon sok kérdést sikerült tisztázni, előbbre vinni, de mint ahogyan általában a félhivatalos megbeszéléseken lenni szokott, az ilyen megállapodások senkit sem kötöttek igazán. Azt gondoltuk, mások is követik a példát, a politikai nézetkülönbségeket talán békésebb síkon is meg lehet oldani, de nem így lett. Nem találtunk követőkre. citje 11 milliárd forintra emelkedett. Tovább lassul az infláció, így az idén nem lesz magasabb 22-23 százaléknál. A lakosság összes pénzbevétele az utóbbi hónapokban mérsékelten emelkedett. Az idén 18 százalékkal nőtt, s meghaladja az előző év időszakáét, ám nem éri el a fogyasztói árak növekedését. Dinamikusan bővül viszont a lakosság pénzmegtakarítása. E folyamatok eredményeként végülis várhatóan mintegy 4 százalékkal csökken a lakossági fogyasztás. — Most, hogy a bizottság megalakult, megszűnik a klub? — Talán meg nem szűnik, de a jelentősége biztosan csökken. Bizonyára megoldható, hogy a klub fórumot adjon azok véleményének is, akik nem kerültek be a bizottságba, de szeretnének hozzászólni a vitáinkhoz. Ez természetes, hiszen a hat parlamenti pártból csak 21 képviselő kerülhetett be a bizottságba, ám ennél sokkal több lelkes agrár szakember ül a padsorokban. k. t. Az ipari termelés a múlt év végéhez hasonlóan alakul, tehát stagnál. A Pénzügyminisztérium prognózisa szerint az év egészét figyelembe véve 10-13 százalékkal kevesebb termelésre lehet számítani. A mezőgazdaságot a vetésterület és az állatállomány csökkenése, illetőleg az aszály veti vissza, így az élelmiszergazdaság teljesítménye várhatóan 14-16 százalékkal marad el a tavalyitól. Jelenleg 600 ezer embernek nincs munkája, ez a szám az év végére 700 ezerre nőhet. Kisebb a fogyasztás a tavalyinál STAGNÁL A GAZDASÁG
