Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-20 / 247. szám

1992. október 20., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Sugárzó kezek Bioenergetikai gyógyítási bemutatót és előadást tartott a közelmúltban Völgyesi Fe­renc csontkovács, masszí­rozó és bioenergiával gyó­gyító vállalkozó a tabi műve­lődési központban. A moz­gáskorlátozottak tabi körzeti csoportjának tagjai közül mintegy húszán térítésmen­tes tájékoztatást kaptak a sugárzó kezek gazdájától. Néhányan ingyenes keze­lésben is részesültek. Időközi polgármester- választás A lemondott zicsi polgár- mester helyett a képvi­selő-testület Friss Józsefnét bízta meg az alpolgármes­teri teendők ellátásával. A koppányvölgyi településen készülnek már az időközi vá­lasztásra. A választási bizot- ság október 4. és 24. közötti időre tűzte ki a jelölési idő­szakot, az időközi polgár­mester-választás napját pe­dig november 8-ban jelölték meg. Ekkor dqstenek a zi- siek arról, hogy ki legyen a alu új polgármestere. Leaszfaltoztak két bábonyi utcát Ha két évvel ezelőtt a bá-* •a/iymegyeriek közül valaki íZt mondja, hogy aszfaltúton közlekedik 1992 őszén a Hunyadi és a Béke utcában, akkor azt megnevették volna. A községfejlesztési program keretében új utcát varázsolt az Ökobau Kft. Alig több mint egy hónap alatt vízelvezető árokkal, át­ereszekkel kiépítve négy méter széles aszfaltréteggel burkolták a korábi poros, sá­ros utcákat. Ingyen tízórai a tanulóknak v A somogymeggyesi ön- .ormányzat erre az évre 880 ezer forintot különített el se­gélyezésre. Szeptember vé- jéig csaknem 600 ezret használtak föl belőle. A leg­többet — mintegy negyven százalékot — rendszeres nevelési segélyezésre fordí­tották: hét család tizenöt gyermeke kapta a pénzt. Az önkormányzat saját pénzből az alsó tagozatos diákok tízórai költségét is átvállalta, mivel meleg ételt nem tud- , J> adni az iskolában. Gyalogátkelő hidat kérnek Karádon a Kazinczy utca fakói —21 állampolgár alá­írásával — kifogásolták, nogy az utcában a járdához nem készült gyalogátkelő mid. Több kisgyermek jár is­kolába, ezért félő, hogy alőbb-utóbb baleset követ­kezik be. A lakók kérik, hogy az önkormányzat minél <őbb építse meg a hidat, úvács József jegyző tájé- £tatása szerint még a tél kállta előtt orvosolják a pa­sszt. Összefogtak a vállalkozók Üzletek a „kukac”-soron (Sebök Dezső felvétele) Az adatokat Norvégiába továbbítják Az időjárást figyelik a tabi diákok Nagyberényben a Petőfi téren Keszthelyi József egy­kori helyi lakos telkének egy részén — a falu számára közösségi célra ajándékként hagyta —, javában épül az üzletház. Egy évvel ezelőtt néhány vállalkozó szellemű polgár vállalta: ha az önkor­mányzat elfogadható áron telket ad, akkor a helyi ellá­tást és szolgáltatást javító üzletház építésébe fog. Kezdetben még Kaposvárról is volt érdeklődő... Végül is négy siófoki, két helybeli, il­letve egy somi vállalkozó vette meg a közművesített telket ezerforintos négyzet­méterenkénti áron. Véglegesen csak a ta­vaszra rendeződött, hogy kik azok a vállalkozók, akik el­készítették az üzletház ter­veit. A tulajdonosok május­ban kezdték meg a „ku- kac’’-sor alapozását, ám a további építkezés már egye­dileg folytatódik. Az önkor­mányzattal kötött szerződés alapján, egy éven belül kell az üzleteket felépíteni és működtetni. A helyi vezetők kikötötték: ha a megadott határidőn belül nem fejező­dik be a beruházás, akkor a telket az eladási áron, az épületet pedig az Állami In­gatlanközvetítő által fölérté­kelt összegért visszavásárol­ják. Szerződésbe foglalták azt is: amennyiben a tulaj­donos egy évig nem üzemel­teti az üzletrészt, akkor szin­tén az önkormányzat vásá­rolja meg. A kialakuló falu­központba harmonikusan il­leszkedő piros cserepes épületegyüttesben élelmi­szer-, játék- és ajándékbolt, műszaki cikkeket árusító üz­let, divatáru, presszó, női fodrászat és cipőbolt lesz. Nagyberényben azt remélik, hogy májusban átadják az üzletházat. (Krutek) Hazánkból mintegy ezer is­kola majd 25 ezer diákkal vesz részt a norvég természetvé­dők által szervezett európai környezetvédelmi program­ban. A tabi 1. számú iskola 7/b osztálya, az 523-as Ipari Szakmunkásképző Iskola egyes tanulói, illetve a kör­nyékből a balatonlellei, a bala- tonendrédi és az ádándi iskola csatlakozott a légszennye- zettségi programhoz. Az európai környezetvé­delmi (légszennyezettségi) projectben Norvégia, Finnor­szág, Svédország, Dánia, Nagy-Britannia, Izland,, Len­gyelország, Litvánia, Észtor­szág, Lettország, a Cseh és Szlovák Köztársaság, illetve Magyarország vesz részt. — Tanulóink több témában végeznek méréseket és meg­figyeléseket — tájékoztatott Szabóné Katona Tünde, a tabi 1. számú iskola tanára. — Ilyen a savas eső mérése, az édesvíz és a talajszennye­zettség vizsgálata, az erdő megfigyelése, valamint a fel­színi ózonszint vizsgálata. Di­ákjaink elsőként — október 23-ig — a csapadék mennyi­ségét és PH-értékét (a sava- sodás mértéke), valamint a hőmérsékletet mérik, de időjá­rási megfigyeléseket (szél­irány, csapadék fajtája, időjá­rási viszonyok, szennyeződé­sek) is végeznek. A programba bekapcsoló­dott tanulók méréseik, megfi­gyeléseik eredményeit na­ponta rögzítik és a mérési idő­szak végén, összesítve to­vábbítják Norvégiába. K. J. Út a pusztán Jabapusztát Lulla külterületeként tartják nyilván. Az ott élő mintegy negyven polgár örömére szilárd burkolatot kap a Dózsa György utca. A földmunkát már megkezdték, így rövidesen kövesüton járhatnak a pusztaiak is. (Fotó: Sebők Dezső) CSAK ÍGÉRT A MILLIOMOS NAGYBÁCSI Kisírt szemmel, letörten áll előttem Nagy Lászlóné, aki férjével együtt 1990-ben tele­pedett le Andocson. A férj mil­liomos nagybátyja Budapest­ről költözött a községbe, s az ő hívására hagyták ott romá­niai otthonukat. Ám úgy tet­szik, jobban tették volna, ha a saját lakásukban maradnak... — A Barát vendéglőben dolgozom, mint takarítónő, a férjem pedig az általános isko­lában fűtő — mondja Nagyné. — Nem érzem jól magam, nem szoktam meg itt. Maros- vásárhelyről „csaltak" el min-, két, s mi a városi élethez szok­tunk. Andocs pedig kicsi tele­pülés... Úgy jöttünk át Ma­gyarországra, hogy a férjem nagybátyja megígérte: házat vesz nekünk és a férjem szakmájában asztalosként dolgozhat. Amikor áttelepül­tünk, jött a meglepetés. Az ígéretből semmi sem lett. Be­csapott bennünket. — Fölszámoltak mindent s jöttek? — Igen. Eladtuk a lakásun­kat, fölszámoltuk a munkahe­lyünket. Én a marosvásárhelyi bútorgyárban dolgoztam 31 évig. Jó volt a kollektíva, sze­rettem a munkámat. — Ezek szerint megbánták, hogy ide jöttek? — Meg. Mi itt idegenek va­gyunk, nehéz a beilleszkedés is. Oda lett mindenünk, kezd­hettük elölről. Nekem nagy a honvágyam! A szomszédok­kal baráti, jó viszonyban va­gyunk, becsületes, segítőkész emberekre is találtunk, ám a milliomos nagybácsi nem se­gít rajtunk... K. J. Európa szolgálatában Az Európai Települések Tanácsát 1951-ben alakították meg (ma már Európai Telepü­lések és Régiók Tanácsa) az­zal a céllal, hogy védje a helyi önkormányzat — települések, megyék, tartományok — jogát a központi államhatalommal szemben és fejlessze az eu­rópai szellemet. Az Európai Települések és Régiók Taná­csa találkozókat szervez az európai országok helyi képvi­selői részére abból a célból, hogy a felmerülő problémákat tanulmányozzák, véleményü­ket összegyűjtsék. A közgyű­lést kétévente tartják több száz helyi önkormányzati és európai regionális képviselő részvételével, s ott közös ál­lásfoglalást alakítanak ki. Legutóbb október 1 -jén és 2-án Prágában tartották azt a közgyűlést, melyen 24 ország képviselői vettek részt. Ma­gyarországot 18 küldött képvi­selte,, közülük Somogyot Mol­nár Árpád siófoki és Farkas István tabi polgármesterek. — A kiutazó nemzeti dele­gációt különböző érdekszö­vetségekből állították össze — mondta Farkas István. — Molnár Árpád a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseleté­ben vett részt a tanácskozá­son, én Dunakeszi polgármes­terével a Kisvárosok Érdek­szövetségét képviseltem. — Miről volt szó a közgyű­lésen? — Többek között arról, hogy melyek azok a nyugateurópai feladatok, amelyek Közép-Ke- let-Európa városai részére közös segítséget nyújthatnak. A politikai vita kiterjedt a ma- astrichti szerződésből adódó önkormányzati feladatokra is. így a dán küldöttség kifejtette véleményét, hogy ők tisztelet­ben tartják az európai egyesü­lést, de tiszteletben kell tartani a dán népszavazást is. A fran­cia küldöttség boldog volt, hi­szen a szavazás náluk pozitív eredménnyel zárult. Az ango­lok a dánok mellett tartózkod­tak a közgyűlés határozatánál. A közgyűlés egyértelműen szerette volna kinyilvánítani, hogy az európai egyesülési fo­lyamat lényeges eleme az or­szágbeli megerősítés. Mi úgy vettük észre, hogy a kelet- és közép-európai gondolatok — néhány deklaráción kívül — mélységében nem foglalkoz­tatják a nyugatiakat. A közgyű­lés figyelmet fordított a fe­szültséggócokra a felbomlott Jugoszlávia területén. Jószol­gálati küldöttséget nevezett ki a városok képviselőiből, pol­gármestereiből, ők ellátogat­nak majd Szarajevóba is. Krutek József Tengőd testvértelepülést keres Testvértelepülést keres a tengődi polgármester. Hisz benne, hogy az országok és a nemzetek közötti baráti kap­csolatok a hasonló nagyságú és szerepkörű települések kö­zött is megvalósíthatók. A képviselő-testület — amely a polgárok kívánságá­nak eleget téve keresi a kon­taktust — azt reméli, hogy a rendszeres találkozások meghatározóak lesznek a la­kosság jólétére, műveltségére és nyelvi képzettségére. Ezért tűzték célul azt, hogy a meg­kötendő szerződés alapján előmozdítsák a két nép kultu­rális értékeinek megismeré­sét, valamint kicseréljék egy­más tapasztalatait a találko­zásokon. A tengődiek arra töreksze­nek, hogy a két település kap­csolata ne merüljön ki az ön- kormányzati és közigazgatási vezetők találkozásaiban, ha­nem abba a lakosság széles rétegeit is bevonják. így külö­nösen az ifjúság számára nyílna lehetőség a rendszeres találkozásokra, de a különféle egyesületek között kialakuló és rendszeressé váló együtt­működést az élet minden terü­letére ki lehetne terjeszteni. A külső somogyi településen nagy fontosság'ot tulajdoníta­nak annak is, hogy a két tele­pülés gazdasági szakemberei, vállalkozói és a gazdálkodó szervezetek számára lehető­ség nyílna a rendszeres ta­pasztalat- és információcse­rére. Tengődön elsősorban ausztriai vagy németországi településsel keresik a kapcso­latot. K. J. Falumúzeum lesz Döröcskén Somogydöröcskén a Ke­leti út 43. számú ház udva­rán található a képen lát­ható régi evangélikus pap­lakás romos gazdasági épülete. A tervek szerint falumúzeumot rendeznek be benne társadalmi ösz- szefogással jövőre. (Sebők Dezső felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents