Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26 / 228. szám
1992. szeptember 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 a királyi párt leányuk hozzáa dására. Senki nem vállalkozik rá, hogy leszámoljon a szörnyeteggel, kivéve a „nehezen kezelhető” Rontó Palkót. Útja során barátokra talál, jelleme is előnyére megváltozik, szerencséje sem hagyja el, és sikerül győznie. Teljes a happy end (túlságosan is, ugyanis akiket csak lehetett, összeboronáltak egymással kicsit túllőve a célon). Még a táltosnak is kerítenek egy táltoslányt, kiderítve a Kalamonáról a nemes cél érdekében, hogy nem csak szél-, de lókötő is... A kaposváriak mindent megtettek a siker érdekében. Ami felróható hibájukul: úgy Tetszik nem olvasnak elég mesét. Mert ha olvasnának, bizonnyal találnának olyanokat, amelyek érdemesebbek lennének a színpadra vitelre, mint a Kalamona. Kitűnő a rendezés, jók a színészek, sodró a lendület, a történet vérszegény voltát azonban csak nehezen tudják feledtetni. Ugyanis az eredeti — egyébként kitűnő — népmese nem bírja el a kétórás mesejátékká duzzasztást. Kitűnő gondolat, hogy a „rontó”-ból is válhat jóravaló ember. Ez azonban — egyébként szintén elsősorban a darab hibája — csak akkor lett volna hiteles, ha az átalakulás nyomon követhető. Palkó föl- emelkedése azonban inkább köszönhető a szerencsének, mint a legény jellemváltozásának. Némedi Palkóban egyébként valóban minden Szűcs Ági, Spindler Béla és Némedi Árpád (Fotó: Csobod Péter) palkósság megvan, magabiztosan vette az akadályokat, mint ahogy hasonlóképpen Hunyadkürti táltos is, aki nemhogy lécet, de csillagot sem vert le a magosban való vi- hánc közepette. Spindler őfelsége kitűnő mint mindig, s mindenképp szeretnék szót ejteni nejéről, Nagy Mari királynéról, aki talán a legvalóságosabb mesefigura. Nagyon anya, nagyon királyné, s legfőképpen nagyon nő. Szűcs Ági királylány tökéletes pár Palkóval. Különösen főördögként alakított nagyot Lipics Zsolt, de udvari költője és lázadó parasztja is nehezen felejthető. Az előadás erőssége volt a zenéje és a versei, az előbbi Darvas Ferenc, az utóbbi Eörsi István és Károlyi Amy munkája. A darabot most is, mint tíz évvel ezelőtt, Pogány Judit rendezte. Nagy László Dagobert McCsíp kontra Szélkötő Kalamona Palkófordulás Kaposváron Hisszük-e, hogy rózsabimbón látható lesz kedvesünk? Fontos-e, hogy haldok-lóból csillagjáró válhatik? Muszáj hinnünk, mint ahogy azt is muszáj hinni, hogy fontos. Gyerekeink fantáziáját Ka- lamona-mód gúzsba kötötte a tv. Képzeletük királyfiai időjáró helikopteren, szuperbuszon robogó cinikus pofozógépekké változtak, királyleánykái pedig — elunván a várakozást — automata gépfegyverrel hónuk alattjnaguk szabadítják ki magukat a terrorista-maffiózó vérre, bosszúra stb. szomjas vagy éppen dilinyós gengsztersárkány karmai közül. Felnövekvő picurkáinkat viszont a nem kevésbé szörnyeteg, ízlés(de)formáló hatások egy pillanatra sem engedik ki markukból. Egészen kis koruktól a hupikék törpikék, Dagobert kacsa, énpicipónim adogatják egymásnak őket. Amikor már nagyobbacska, a tini nindzsák, dzsiájdzsók folytatják, kinevelve a fiúkat a majdani terminátoros, pókemberes korszaknak, a lányokat az „olyan leszek pont mint ő" cindységnek. Ezt a jól kiépített agype- nész-hálózatot van hivatva ellensúlyozni a könyv (szépirodalom), iskola, és nem utolsósorban a színház ( így a kaposvári is, az évi egy gyerekelőadásával). És hát — tagadhatatlan — vesztésre állnak. Állunk. Mert a gyerek nem nekik hisz, hanem a körülötte levő „életnek”, amelyben már sem a könyv, sem a tanulás, sem a barátság, sem a tisztesség'nem számít igazán az értékek közé. A levegőben ma nem ez van... A kaposvári színház Szélkötő Kalamona előadását nézve azon gondolkodom: vajon szükségszerű volt-e felújítani ezt a tíz éve sikert aratott előadást? Vajon hat-e, úgy hat-e ez a darab most a gyerekekre, ahogy kellene, ahogy azt remélnénk. Nyilvánvaló, hogy nem, a mégoly nagyszerű rendezés, játék ellenére sem. Persze igaz, hogy az utóbbi egy-két év gyerekelőadásait — Locs- pocs, Hamupipőke — messze fölülmúlja, de ahhoz már kevés (sajnos) a hagyományos mese, hagyományos módon tálalva, hogy megérintse a mai gyerekeket. Nem azt mondom, hogy nem tetszhet nekik, de nem változtat rajtuk. Márpedig ha valami, hát egy kaposvári gyerekelőadás kellene, hogy hasson — főleg, ha csak ez az egy van belőle egy évben. A történet röviden: A gonosz Kalamona leláncolja a szelet, hogy így kényszerítse Karácsony Tamás és Szűcs Ágnes Tényszerűen és tárgyilagosan Gosztonyi Péter könyve a magyar honvédségről a második világháborúban Magyarország háborús részvételéről az eddigi legteljesebb és legpontosabb ösz- szefoglalást tarthatja kezében az olvasó, ha felüti Gosztonyi Péter A magyar honvédség a második világháborúban című Bernben 1986-ban, itthon nemrég megjelent kötetét. o A vaskos 400 oldalas könyv — történelemírás. Számos (szélesebb körben) eddig nem ismert ténnyel, adattal, titkos dokumentummal szolgál a II. világháború magyar vonatkozásait s ebben a honvédség szerepét, helyzetét, szövetségesének való kiszolgáltatottságát illetően. Gosztonyi munkájáig Magyarországon nem jelent meg olyan áttekintő mű, amely az általános hadműveleteken túl a magyar hadsereg szerepével, funkciójával is részletesebben (és nem lebecsülően!) foglalkozott volna. Ezért e kötet sok szempontból — a nem ismert vagy vitatott kérdésekben — az újdonság erejével hat. A téma feldolgozásában, úgy tetszik, a szerző teljességre törekszik. Kiindulásképp az ország katonai helyzetét elemzi a második világháború előestéjén. Áttekinti Hitler délkelet-európai politikáját, s a magyar honvédség összetételét, szervezettségét, hadrafogható erejét a bécsi döntéseket követő visszacsatolások időszakában. Majd a háborúba való belépésünk sajátos körülményeivel és az ország belső légkörével foglalkozik az események tükrében. A Magyarok a Donnál címűben és a rá következő fejezetekben részletesebben taglalja, mi hogyan történt, rávilágítva, kinek mi a felelőssége a 2. magyar hadsereg pusztulásában. (Von Witzleben'vezérőrnagy, a németek hadműveleti összekötője a doni arcvonalon, a szerzőnek adott személyes nyilatkozatában kifejti, hogy ők a magyaroknak visz- szavonulási parancsot Hitler engedélye nélkül nem adhattak. De mindent elkövetett, hogy burkoltan megértesse, szinte szájába adta a főparancsnoknak, mit tegyen, amiért őt senki felelősségre nem vonhatta volna. Jány azonban közvetlen parancsra várt...) © A „Kállay-kettős”-sel és következményeivel, Horthyék kiútkeresésével foglalkozva azt vizsgálja, hogyan vezetett zöld út az ország német megszállásához. A balkezes kiválási kísérlet okait körülményeit elemezve széleskörű ismeret- és dokumentumanyag birtokában mutat rá arra, hogy milyen tényezők hozták felszínre a végzetes nyilaspuccsot, amely jó fél évig hosszabította meg a hadszíntérré vált ország szenvedéseit. Záró fejezetében (Vae victis!) döbbenetes adatokat olvashatunk — egyebek közt — a szovjet jóvátétel keretében az amúgy is tönkretett ország sokszoros kiszipolyozásáról. Sok éven át... A könyv számos értékét hosszan sorolhatnám. E helyütt csak néhányra jut hely. Mindenekelőtt a korszakos történelmi vizsgálódás objektivitása szembetűnő. Hosszú évtizedek irányított, „pártos” történetírása után különösképp. A neves berni magyar történész könyvéből — a „harag és kedvezés nélkül" kétezer éves történelmi irányelvét is szem előtt tartva — a tények valóságával ismerkedhetünk meg. Köztük számos alig vagy egyáltalán nem ismert körülménnyel, dokumentummal. Részletesebb ismertetésükre ugyancsak nincs terünk, az említés szintjén viszont igen érdekes pé.ldául Horthy elveszettnek hitt távirata Hitlerhez 1942 decemberének végén, alig 12 nappal a tragikus összeomlás bekövetkezte előtt. Ebben szinte ri- mánkodik’a Führernek: erősítse meg a doni magyar arcvonalat, amely túl széles és fegyverzetében gyönge kivédeni az oroszok rövidesen várható nagy erejű támadását. Vagy: a várbeli „kiugrási irodá”-ról, a konspiráció „magasiskolájáról” már korabeli viccek is közszájon forogtak. De hogy a németek mennyivel tudhatnak többet a közvélemény humoránál ■— erre valahogy senki se gondolt... Gosztonyi számos dokumentummal bizonyítja, hogy a német elhárítás a legapróbb részletekről is tudott. így milliméter pontosságú (variációs) tervekkel készülhettek fel az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet elhárítására. A magyar honvédség vezéralakjainak tárgyilagos és történelmi jellemzése is az eddigiekhez képest sok új vonással gazdagítja a magyar történetírást. © A korszak tényanyagát és megállapításait az eseményekről, történésekről, hadműveletekről, csaták óriási mennyiségű (a közvetlen idézetekkel együtt) mintegy ezer számozott hivatkozással, jegyzetbeli utalással bizonyítja a szerző. Mikre hivatkozik? Magyar; NSZK-beli és szovjet összefoglaló hadtörténeti műveken, szakfolyóirat-publikációkon, levéltári anyagokon és a saját művein kívül az emlékiratoktól a szóbeli közléseken; hírlapi és folyóiratcikkeken; korabeli jelentések, naplók, levelek, följegyzések, kéziratos visszaemlékezések, jegyzőkönyvek stb. másolatain át a különböző seregtestek iratanyagáig úgy fest, minden elképzelhető forrást, adatot és dokumentumot beszerzett, felkutatott. Kulcsfontosságú kérdésekben a szerző személyesen vagy levélben kereste meg a hajdani koronatanúkat. Személyes kontaktusai révén az egykori vezérkari tisztek és magasabbegység-parancsno- kok számos tisztázatlan történeti-hadtörténeti kérdésben segítették hozzá Gosztonyi Pétert a pontos, tudományosan megalapozott állásfoglalás kialakításához. A jegyzetanyag jelentős része a szerző 30 éves kutatásainak tekintélyes méretű saját archívumából származik. Függelékében a jegyzetanyagon kívül dokumentumok, eddig nem ismert fotók és névmutató egészíti ki a könyv anyagát. Gosztonyi művének legnagyobb értéke az, hogy — van. Tudománynak szóló értékei mellett ugyanis érdekes, olvasmányos stílusban megírt hadtörténeti munkája választ ad a „mi miért történt úgy, ahogyan?” kérdéseire. Mind az átélő idősebb generáció, mind a — fiatalabbak számára s a jövő érdeklődő fiataljai számára. (Európa Könyvkiadó). Wallinger Endre Kortársunk Liszt A Budapesti Őszi Fesztiválon a Honvéd Együttes Kortársunk Liszt címmel, három előadásból álló koncertsorozatot ad. Ma, 26-án, aztán 29-én és október 2-án este fél 8-kor kezdődő hangversenyek színhelye a Magyar Honvédség Művelődési Házának nyári palotája lesz, amely az idén először — mint a főváros egyik legszebb koncertterme — mutatkozik be a zenekedvelő közönségnek. Kállaygyüjtemény Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete, szülővárosának, Nyíregyházának adományozta a saját tulajdonát képező, illetve a megőrzésére bízott felbecsülhetetlen értékű könyv-, érdemrend-, oklevél-, viseleti, és metszetgyűjteményét. A Kállay-gyűjteményben számos különlegesség, ritkaság található. A mintegy hétezer kötetes könyvkollekcióban például az 1500-1700-as években kiadott, őspéldánynak számító könyvek is akadnak. Képzőművészek a menekültekért A Vajdaságból hazánkba menekültek megsegítésére vándorkiállítást és aukciósorozatot szervez a hódmezővásárhelyi Vásárhely és Vidéke című napilap, valamint a vajdasági magyar képzőművészek csoportja. A művészektől alkotások felajánlását, a gyűjtőktől, műkereskedőktől pedig az adományozott alkotások megvásárlását várják. Az aukciók teljes bevételét a menekültek megsegítésére fordítják. Moszkvai fotókiállítás Békés átmenet Magyarországon címmel fotókiállítás nyílt Moszkvában a Magyar Kulturális és Tájékoztató Központban. A fotókiállítás az elmúlt két év magyarországi történéseibe, az átmenet főbb eseményeibe enged bepillantást a moszkvai közönségnek. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt és rövid beszédet mondott Entz Géza címzetes államtitkár, aki jelenleg hivatalos látogatáson tartózkodik az orosz fővárosba A megnyitó után Entz Géza előadást tartott a magyar kormány kisebbségi politikájáról, illetve a határon túl élő magyarság érdekvédelméről. Egy főiskola jövője A debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola jövőjét érintő megbeszélést tartottak a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Universitas, valamint a debreceni önkormányzat képviselői. A kormány határozatának szellemében az érdekelt felek megegyeztek abban, hogy a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola épületének tulajdonjoga jövő év január 1-jétől visszaszáll a Tiszántúli Református Egyházkerületre. A működési költségeket az állam vállalja a jelenlegi szinten, tekintettel arra, hogy a főiskola állami, regionális feladatokat lát el, és a Debreceni Universitas keretében, mint a Református Kollégium társintézménye működik majd.
