Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. szeptember 21., hétfő Kanadai segítséggel Tanévkezdés — A gömb története önkormányzati ..nebulóknak” A Magyar Urbanisztikai Tár­saság és a torontói Kanadai Ur­banisztikai Intézet között egyre szorosabb együttműködés ala­kul ki. A bőséges városfejlesz­tési és menedzselési tapaszta- lokkal rendelkező kanadai szakemberek olyan speciális „programcsomagot” dolgoztak ki, amelyet a kelet-európai ön- kormányzatok „tanulóvezetői­nek’’ szántak. Dr. Tibor Frankot, a non-profit érdekeltségű szer­vezet magyar származású eu­rópai programigazgatóját kér­deztük az együttműködés távla­tairól. — Egy évvel ezelőtt dolgoztuk ki a programcsomagot, amely­nek alapján végülis szabályos „iskolai” keretek között műkö­dünk: eddig öt szemináriumot tartottunk, mindegyiken 4-5 ka­nadai előadó is közreműködött. E tanfolyamok egyik-másik elő­adásán 200 önkormányzati osz­tályvezető ült a padokban. A témaköröket úgy állítottuk ösz- sze, hogy az a lehető legszéle­sebb kört érdekelje. így kerültek napirendre például az önkor­mányzati-mechanizmus műkö­dési elvei, a helyhatósági adóztatás „mesterfogásai", a területfejlesztés problé­mái, az önkormányzatok és a la­kosság kapcsolatának kérdései és persze általában a te­lepülésmenedzselés trükkjei. — Az első néhány tanfolya­mot újabbak is követik? — Szeptemberben megkezd­tük az új „tanévet”: szeptember 28-án ötnapos konferenciát rendezünk, amelyre 11 neves szakértőt hívtunk meg Kanadá- bof Köztük lesz Torontó város- tervezési igazgatója, a vancou- veri világkiállítás egyik szerve­zője, a Kolumbiai Helyhatósá­gok Szövetségének igazgatója, aki különösen a pénzügyi kér­désekben mozog otthonosan. A második szakasz októberben lesz és azt szeretnénk, ha az előadások témáját maguk a hallgatók szabnák meg. — Hogyan jelentkezhetnek az érdeklődők? — Az Urbanisztikai Társaság valamennyi önkormányzatnak szétküldte a kérdőíveket. Akik­hez nem jutott el, de érdeklőd­nének az előadások iránt, a tár­saság titkárságán megkaphat­ják azokat és még módjuk van szavazni is az előadások tema­tikájára. A harmadik fordulóra tavasszal kerül sor, amikor csaknem egy hónapot töltenek majd Magyarországon a kana­dai szakemberek és megpró­bálnak minden lényeges kér­désben magyar kollegáik segít­ségére lenni. (koós) A Budapesti Őszi Fesztivál programjáról A negyedévszázados múltú budapesti művészeti heteket ettől az évtől kezdő­dően a Budapesti Őszi Fesz­tivál váltja fel — jelentette be Marschall Miklós budapesti főpolgármester-helyettes, va­lamint Koltay Gábor, a Sza­bad Tér Színház igazgatója. A szeptember 25-től októ­ber 11 -ig tartó program új­donsága lesz, hogy az lé­nyegében egyetlen — bár tágan értelmezett — téma köré szerveződik, és csak­nem teljesen a kortárs alter­natív művészetek legkivá­lóbb teljesítményeit mutatja be. A művészeti események több helyszínen, többek kö­zött a főváros hangulatos te­rein zajlanak majd: a Vörös­marty téren, a Dunakorzón, a Jókai és a Liszt Ferenc té­ren. Ezeken a helyeken a népi iparművészeti mesterségek élő bemutatóit láthatják az érdeklődők, illetve zenei koncerteket és kiállításokat. A fesztivált Demszky Gábor főpolgármester nyitja meg szeptember 25-én este 8 órakor a Vörösmarty téren, ahol a Sziámi Zenei Társulás ad koncertet. Rendhagyó hangverseny Kaposváron — Életem legszebb három évét töltöttem a háború után a kaposvári zárdában; én vol­tam a tangóharmonikás kis­lány, — emlékezett Ábrahám Marianne a Budapesti Zene- művészeti Szakiskola zongo­raművész tanára, múlt heti hangversenye után. S ennek a kellemes emléknek is köszön­hető, hogy a művésznő két nagyszerű fiatal muzsikussal Pichner Teréz hegedűmű­vésszel és Pleszkán Marianna gordonkaművésszel pódiumra lépett a Kaposvári Liszt Fe­renc Zeneiskola koncertter­mében. A hangverseny idő­pontja — akárcsak az élmény — nem volt mindennapi. Hangverseny délidőben, ol­vashattuk a meghívón és a közönség kivételesen nem sö­tétruhás felnőttekből, hanem a különböző korú, zeneszerető gyerekekből tevődött össze. Gyerekekből, akiket hol le­nyűgözött, hol meg rakoncát­lanná tett a zene varázsa. Ám mert a pódiumon Ábrahám Marianna személyében nem csupán a rílűvész, hanem a zenepedagógus is helyet fog­lalt, a koncertből családias hangulatú zenedélután kere­kedett. A hangverseny legiz­galmasabb részét az a közös játék alkotta, amelyben a zon­goraművész a gyerekeket is bevonta. Durkó Zsolt kortárs zeneszerző A gömb története című művének II. sorozata kü­lönleges együttgondolkodásra sarkallta a kicsiket. Napsütésben, Messzi tá­volból, Csicsergés, Víz­csepp... és a hasonló címek­kel megkomponált miniatűrök, kristálytiszta zenei megfogal­mazásai voltak egy-egy ér­zésnek, hangulatnak, törté­netnek. A gyerekek élvezték a ritmus és a dallam szabta ze­nei „képek” színességét. Re­akciójukból érződött: képesek a zeneszerzővel való együtt­gondolkodásra. Az apró kis remekek előkészítették őket a nagyobb, terjedelmesebb és nehezebben érthető darabok befogadására. Durkó műve: iskola. Zenei abc. és Ábrahám Marianne előadásában egy le­tisztult zenei nyelv szólalt meg a zongorán. A bevezető Schumann-da- rab interpretálása után kelle­mesen oldotta a hangulatot Durkó művének e pár rész­lete. A darab első két epizód­ját a művésznő október 8-án a rádióban is bemutatja, majd novemberben a Bartók-ház- ban 5 művész interpretálásá­ban csendül föl a Gömb törté­nete. S most ugorjunk egy nagyot vissza a zeneirodalomban. A három kiváló előadóművész Schubert Esz-dúr triójának (Fotó: Kovács Tibor) tolmácsolásával olyan él­ményt nyújtott, amely az időt­lenség érzetét keltve uralta érzékeinket. Az időben is ter­jedelmes (több, mint 40 per­ces) kamararnuzsika lehető­séget adott arra, hogy mind­három hangszer képviselője megcsillanthassa tudását. Pichner Teréz, aki a Fesztivál Zenekar egyik alapító tagja volt és most tanára, Halász Tibor mellett oktatja az ifjú he­gedűsöket a Zeneakadémián, valamint Pleszkán Marianna aki ugyanitt Banda Ede tanít­ványaként végzett és ma a Szent István Szakközépiskola tanára, az Operaház és a Szent István Zenekar gordon­kása; olyan beleéléssel és szép technikával játszottak a trióban, hogy arra még hosszú ideig emlékezni fogunk. — Aki elszakad az élő hang­tól, az ’’meghal” ezen a pályán — mondta Ábrahám Mari­anne, amikor az együttes fel­lépésük indítékairól érdeklőd­tem. — A közös munka alatt mindhárman kicserélődtünk — vallotta. Én hiszem, hogy nem csak az előadók, de a közönség is ezt érezhette azon a játé­kos-komoly koraőszi délutá­non. Várnai Ágnes Jelenet a darabból (Fotó: Csobod Péter) Ma bemutató a Csiky Gergely Színházban Szélkötő Kalamona A széloldozás nem szélmalomharc jó a Szélkötő Kalamona meséje — mondja Pogány Judit, az előadás rendezője. — A darab mindazzal foglalkozik, amit a mai gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van megismerni: a barátsággal az önzet­lenséggel, az igazsággal, a szere­lemmel. A darab hőse antihős. Nem erős, nincsenek fegyverei, nem sikeres ember, legalul van. Szóval olyan va­laki, aki a mai gyerekek szemében a legkevésbé ideál. Különbözik a töb­biektől, és ma a gyerekek legke­vésbé ezt a másságot képesek elvi­selni. A gyerekeknek szükségük van a gonosz kézzelfoghatóvá tételére is, hogy lássák — minél többször — az igazságot győzni. — Nem szélmalomharc a mai gyerekeknek színházat csinálni? — Ha valakinek, akkor a gyere­keknek érdemes játszani. Közülük is a kisebbeknek, akiket még nem si­került elrontani. Egyre nehezebb ugyan a dolgunk, de mégsem tartom ezt szélmalomharcnak. A kaposvári színház gyerekelőa­dásai mindig is megkülönböztetett figyelemre számíthattak. Olyan — azóta legendássá vált — produkciók születtek itt, mint a Pinokkió, a Dió­törő, a Micimackó vagy éppen Illyés Gyula—Litvai Nelly Szélkötő Kala- monája. Ezek az előadások nevelték a gyerekeket nagyszínház közönsé­gévéi. Az utóbbi években sorra újít­ják fel a leghíresebb előadásaikat: így kerül tíz év után most ismét mű­sorra ez a mesejáték is. N. L. Id. Szabó István művészi hagyatéka Megkezdik a nemrég el­hunyt id. Szabó István szob­rászművész hagyatékának feldolgozását a Nógrádi Tör­téneti Múzeumban. Gyűjtik és rendszerezik az életműhöz kapcsolódó dokumentumokat. A benczúrfalvi Kossuth-díjas érdemes művész fába faragott sorozatai és a népi vallásos­ságot tükröző művei nemcsak művészeti alkotásként értéke­sek, hanem hitelességük foly­tán ma már dokumentum ér­tékűek is. A szobrokból és domborművekből életműkiállí­tást rendeznek — várhatóan a jövő év nyarán. A dokumen­tumok összegyűjtését, rend­szerezését számottevően megkönnyíti, hogy a művész családja a múzeumnak adta a művész teljes iratanyagát. Távoktatásos egyetem Sarkadon Hatvan hallgatóval kezdte az első tanévet a sarkadi Neu­mann János Innovátorképző Egyetem, amelynek vezetője Gáspár László egyetemi ta­nár. Humán-, iskola-, környe­zet-, rendszer-, település- és vállalkozás-fejlesztési szak indult a sarkadi távoktatásos egyetemen. A hároméves, ki­egészítő szakokra 35 diplo­más nevelő jelentkezett, a többi négy szakra érettségi­zett fiatalok járhatnak, nekik ötéves a képzés. A Neu­mann János Innovátorképző Egyetem alapítványi támoga­tásból és a hallgatók tandíjá­ból tartja fönn magát, bár az egyetem reménykedik, hogy jövőre már állami támogatást is kap. A sarkadi egyetem az év elején alakult iskolarend­szeren kívüli felsőoktatási egységként; a tanévnyitót a hét végén tartották. A hallga­tók' alapítványi egyetemi dip­lomát szerezhetnek, s a tanul­takat fejlesztési szakértőként kamatoztathatják területükön. Korda Sándor emlékbizottság A világ filmművészete, a magyar kulturális értéket tisz­telőinek nagy tábora jövőre emlékezik meg a híres film­rendező Korda Sándor szüle­tésének 100. évfordulójáról. Hazánk jeles fia, az angol nemzeti filmgyártás megte­remtője Pusztatúrpásztón szü­letett, és Kecskeméten nevel­kedett. A Jász-Nagykun-Szol- nok megyei nyugdíjasok kultu­rális egyesülete most felhí­vással fordult a filmművészet barátaihoz: kéri kezdeménye­zésük támogatását, hogy mél­tóképp emlékezzünk meg hí­ressé vált hazánkfiáról. Az egyesület minden javaslatot, ötletet szívesen fogad. (Nyug­díjasok Kulturális Egyesülete, 5001 Szolnok, Szapáry u. 19.) Az évforduló megünneplésére Korda-emlékbizottságot hoz­nak létre — összefogással. Családkutatási „glasznoszty” Ősökre vadásznak a fran­ciák. Harminc évvel ezelőtt az egész országban mindössze 200 őskutató volt, ma pedig csak Rheimstől keletre 350-nél több egyesület és klub foglalkozik vele, s mindegyik­nek több ezer tagja van. A „genealógia glasznoszty’’-áról beszélt a történész Joseph Valynseele, aki 85 mai híres honfitársa családi levéltárát kutatta át. Az őskutatás tech­nikai úttörői a mormonok vol­tak. Őket követve a francia őskutatók most azt tervezik: komputerrel feldolgozzák a 40 ezer egyházközség anyagát. „...Az a jó ebben a mesében, hogy vannak barátai akik segítenek neki...” „...A Patkót még a saját anyukája is leszidja, mert mindent elront. Mégis megmenti az egész királyi párt. Pe­dig még puskája sincs...” ....Az a jó, hogy a végén jót elhupálja a Kalamonát..." — Pontosan erről van szó, emiatt

Next

/
Thumbnails
Contents