Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-21 / 223. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. szeptember 21., hétfő Kanadai segítséggel Tanévkezdés — A gömb története önkormányzati ..nebulóknak” A Magyar Urbanisztikai Társaság és a torontói Kanadai Urbanisztikai Intézet között egyre szorosabb együttműködés alakul ki. A bőséges városfejlesztési és menedzselési tapaszta- lokkal rendelkező kanadai szakemberek olyan speciális „programcsomagot” dolgoztak ki, amelyet a kelet-európai ön- kormányzatok „tanulóvezetőinek’’ szántak. Dr. Tibor Frankot, a non-profit érdekeltségű szervezet magyar származású európai programigazgatóját kérdeztük az együttműködés távlatairól. — Egy évvel ezelőtt dolgoztuk ki a programcsomagot, amelynek alapján végülis szabályos „iskolai” keretek között működünk: eddig öt szemináriumot tartottunk, mindegyiken 4-5 kanadai előadó is közreműködött. E tanfolyamok egyik-másik előadásán 200 önkormányzati osztályvezető ült a padokban. A témaköröket úgy állítottuk ösz- sze, hogy az a lehető legszélesebb kört érdekelje. így kerültek napirendre például az önkormányzati-mechanizmus működési elvei, a helyhatósági adóztatás „mesterfogásai", a területfejlesztés problémái, az önkormányzatok és a lakosság kapcsolatának kérdései és persze általában a településmenedzselés trükkjei. — Az első néhány tanfolyamot újabbak is követik? — Szeptemberben megkezdtük az új „tanévet”: szeptember 28-án ötnapos konferenciát rendezünk, amelyre 11 neves szakértőt hívtunk meg Kanadá- bof Köztük lesz Torontó város- tervezési igazgatója, a vancou- veri világkiállítás egyik szervezője, a Kolumbiai Helyhatóságok Szövetségének igazgatója, aki különösen a pénzügyi kérdésekben mozog otthonosan. A második szakasz októberben lesz és azt szeretnénk, ha az előadások témáját maguk a hallgatók szabnák meg. — Hogyan jelentkezhetnek az érdeklődők? — Az Urbanisztikai Társaság valamennyi önkormányzatnak szétküldte a kérdőíveket. Akikhez nem jutott el, de érdeklődnének az előadások iránt, a társaság titkárságán megkaphatják azokat és még módjuk van szavazni is az előadások tematikájára. A harmadik fordulóra tavasszal kerül sor, amikor csaknem egy hónapot töltenek majd Magyarországon a kanadai szakemberek és megpróbálnak minden lényeges kérdésben magyar kollegáik segítségére lenni. (koós) A Budapesti Őszi Fesztivál programjáról A negyedévszázados múltú budapesti művészeti heteket ettől az évtől kezdődően a Budapesti Őszi Fesztivál váltja fel — jelentette be Marschall Miklós budapesti főpolgármester-helyettes, valamint Koltay Gábor, a Szabad Tér Színház igazgatója. A szeptember 25-től október 11 -ig tartó program újdonsága lesz, hogy az lényegében egyetlen — bár tágan értelmezett — téma köré szerveződik, és csaknem teljesen a kortárs alternatív művészetek legkiválóbb teljesítményeit mutatja be. A művészeti események több helyszínen, többek között a főváros hangulatos terein zajlanak majd: a Vörösmarty téren, a Dunakorzón, a Jókai és a Liszt Ferenc téren. Ezeken a helyeken a népi iparművészeti mesterségek élő bemutatóit láthatják az érdeklődők, illetve zenei koncerteket és kiállításokat. A fesztivált Demszky Gábor főpolgármester nyitja meg szeptember 25-én este 8 órakor a Vörösmarty téren, ahol a Sziámi Zenei Társulás ad koncertet. Rendhagyó hangverseny Kaposváron — Életem legszebb három évét töltöttem a háború után a kaposvári zárdában; én voltam a tangóharmonikás kislány, — emlékezett Ábrahám Marianne a Budapesti Zene- művészeti Szakiskola zongoraművész tanára, múlt heti hangversenye után. S ennek a kellemes emléknek is köszönhető, hogy a művésznő két nagyszerű fiatal muzsikussal Pichner Teréz hegedűművésszel és Pleszkán Marianna gordonkaművésszel pódiumra lépett a Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola koncerttermében. A hangverseny időpontja — akárcsak az élmény — nem volt mindennapi. Hangverseny délidőben, olvashattuk a meghívón és a közönség kivételesen nem sötétruhás felnőttekből, hanem a különböző korú, zeneszerető gyerekekből tevődött össze. Gyerekekből, akiket hol lenyűgözött, hol meg rakoncátlanná tett a zene varázsa. Ám mert a pódiumon Ábrahám Marianna személyében nem csupán a rílűvész, hanem a zenepedagógus is helyet foglalt, a koncertből családias hangulatú zenedélután kerekedett. A hangverseny legizgalmasabb részét az a közös játék alkotta, amelyben a zongoraművész a gyerekeket is bevonta. Durkó Zsolt kortárs zeneszerző A gömb története című művének II. sorozata különleges együttgondolkodásra sarkallta a kicsiket. Napsütésben, Messzi távolból, Csicsergés, Vízcsepp... és a hasonló címekkel megkomponált miniatűrök, kristálytiszta zenei megfogalmazásai voltak egy-egy érzésnek, hangulatnak, történetnek. A gyerekek élvezték a ritmus és a dallam szabta zenei „képek” színességét. Reakciójukból érződött: képesek a zeneszerzővel való együttgondolkodásra. Az apró kis remekek előkészítették őket a nagyobb, terjedelmesebb és nehezebben érthető darabok befogadására. Durkó műve: iskola. Zenei abc. és Ábrahám Marianne előadásában egy letisztult zenei nyelv szólalt meg a zongorán. A bevezető Schumann-da- rab interpretálása után kellemesen oldotta a hangulatot Durkó művének e pár részlete. A darab első két epizódját a művésznő október 8-án a rádióban is bemutatja, majd novemberben a Bartók-ház- ban 5 művész interpretálásában csendül föl a Gömb története. S most ugorjunk egy nagyot vissza a zeneirodalomban. A három kiváló előadóművész Schubert Esz-dúr triójának (Fotó: Kovács Tibor) tolmácsolásával olyan élményt nyújtott, amely az időtlenség érzetét keltve uralta érzékeinket. Az időben is terjedelmes (több, mint 40 perces) kamararnuzsika lehetőséget adott arra, hogy mindhárom hangszer képviselője megcsillanthassa tudását. Pichner Teréz, aki a Fesztivál Zenekar egyik alapító tagja volt és most tanára, Halász Tibor mellett oktatja az ifjú hegedűsöket a Zeneakadémián, valamint Pleszkán Marianna aki ugyanitt Banda Ede tanítványaként végzett és ma a Szent István Szakközépiskola tanára, az Operaház és a Szent István Zenekar gordonkása; olyan beleéléssel és szép technikával játszottak a trióban, hogy arra még hosszú ideig emlékezni fogunk. — Aki elszakad az élő hangtól, az ’’meghal” ezen a pályán — mondta Ábrahám Marianne, amikor az együttes fellépésük indítékairól érdeklődtem. — A közös munka alatt mindhárman kicserélődtünk — vallotta. Én hiszem, hogy nem csak az előadók, de a közönség is ezt érezhette azon a játékos-komoly koraőszi délutánon. Várnai Ágnes Jelenet a darabból (Fotó: Csobod Péter) Ma bemutató a Csiky Gergely Színházban Szélkötő Kalamona A széloldozás nem szélmalomharc jó a Szélkötő Kalamona meséje — mondja Pogány Judit, az előadás rendezője. — A darab mindazzal foglalkozik, amit a mai gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van megismerni: a barátsággal az önzetlenséggel, az igazsággal, a szerelemmel. A darab hőse antihős. Nem erős, nincsenek fegyverei, nem sikeres ember, legalul van. Szóval olyan valaki, aki a mai gyerekek szemében a legkevésbé ideál. Különbözik a többiektől, és ma a gyerekek legkevésbé ezt a másságot képesek elviselni. A gyerekeknek szükségük van a gonosz kézzelfoghatóvá tételére is, hogy lássák — minél többször — az igazságot győzni. — Nem szélmalomharc a mai gyerekeknek színházat csinálni? — Ha valakinek, akkor a gyerekeknek érdemes játszani. Közülük is a kisebbeknek, akiket még nem sikerült elrontani. Egyre nehezebb ugyan a dolgunk, de mégsem tartom ezt szélmalomharcnak. A kaposvári színház gyerekelőadásai mindig is megkülönböztetett figyelemre számíthattak. Olyan — azóta legendássá vált — produkciók születtek itt, mint a Pinokkió, a Diótörő, a Micimackó vagy éppen Illyés Gyula—Litvai Nelly Szélkötő Kala- monája. Ezek az előadások nevelték a gyerekeket nagyszínház közönségévéi. Az utóbbi években sorra újítják fel a leghíresebb előadásaikat: így kerül tíz év után most ismét műsorra ez a mesejáték is. N. L. Id. Szabó István művészi hagyatéka Megkezdik a nemrég elhunyt id. Szabó István szobrászművész hagyatékának feldolgozását a Nógrádi Történeti Múzeumban. Gyűjtik és rendszerezik az életműhöz kapcsolódó dokumentumokat. A benczúrfalvi Kossuth-díjas érdemes művész fába faragott sorozatai és a népi vallásosságot tükröző művei nemcsak művészeti alkotásként értékesek, hanem hitelességük folytán ma már dokumentum értékűek is. A szobrokból és domborművekből életműkiállítást rendeznek — várhatóan a jövő év nyarán. A dokumentumok összegyűjtését, rendszerezését számottevően megkönnyíti, hogy a művész családja a múzeumnak adta a művész teljes iratanyagát. Távoktatásos egyetem Sarkadon Hatvan hallgatóval kezdte az első tanévet a sarkadi Neumann János Innovátorképző Egyetem, amelynek vezetője Gáspár László egyetemi tanár. Humán-, iskola-, környezet-, rendszer-, település- és vállalkozás-fejlesztési szak indult a sarkadi távoktatásos egyetemen. A hároméves, kiegészítő szakokra 35 diplomás nevelő jelentkezett, a többi négy szakra érettségizett fiatalok járhatnak, nekik ötéves a képzés. A Neumann János Innovátorképző Egyetem alapítványi támogatásból és a hallgatók tandíjából tartja fönn magát, bár az egyetem reménykedik, hogy jövőre már állami támogatást is kap. A sarkadi egyetem az év elején alakult iskolarendszeren kívüli felsőoktatási egységként; a tanévnyitót a hét végén tartották. A hallgatók' alapítványi egyetemi diplomát szerezhetnek, s a tanultakat fejlesztési szakértőként kamatoztathatják területükön. Korda Sándor emlékbizottság A világ filmművészete, a magyar kulturális értéket tisztelőinek nagy tábora jövőre emlékezik meg a híres filmrendező Korda Sándor születésének 100. évfordulójáról. Hazánk jeles fia, az angol nemzeti filmgyártás megteremtője Pusztatúrpásztón született, és Kecskeméten nevelkedett. A Jász-Nagykun-Szol- nok megyei nyugdíjasok kulturális egyesülete most felhívással fordult a filmművészet barátaihoz: kéri kezdeményezésük támogatását, hogy méltóképp emlékezzünk meg híressé vált hazánkfiáról. Az egyesület minden javaslatot, ötletet szívesen fogad. (Nyugdíjasok Kulturális Egyesülete, 5001 Szolnok, Szapáry u. 19.) Az évforduló megünneplésére Korda-emlékbizottságot hoznak létre — összefogással. Családkutatási „glasznoszty” Ősökre vadásznak a franciák. Harminc évvel ezelőtt az egész országban mindössze 200 őskutató volt, ma pedig csak Rheimstől keletre 350-nél több egyesület és klub foglalkozik vele, s mindegyiknek több ezer tagja van. A „genealógia glasznoszty’’-áról beszélt a történész Joseph Valynseele, aki 85 mai híres honfitársa családi levéltárát kutatta át. Az őskutatás technikai úttörői a mormonok voltak. Őket követve a francia őskutatók most azt tervezik: komputerrel feldolgozzák a 40 ezer egyházközség anyagát. „...Az a jó ebben a mesében, hogy vannak barátai akik segítenek neki...” „...A Patkót még a saját anyukája is leszidja, mert mindent elront. Mégis megmenti az egész királyi párt. Pedig még puskája sincs...” ....Az a jó, hogy a végén jót elhupálja a Kalamonát..." — Pontosan erről van szó, emiatt
