Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-21 / 223. szám
1992. szeptember 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Előremenekülés... Közgazdászok egymásközt gyakran boncolgatják a gazdaság élénkítésének különféle lehetőségeit. S bár a gazdaság átalakulóban van, nagyon sokan úgy vélik, hogy ezt a feladatot elsősorban és mindenekelőtt a vállalatok vezetőitől lehet elvárni. Nekik kellene több évre szóló fejlesztési stratégiát kidolgozniuk, hogy egyáltalán reményünk lehessen a kilábalásra. Népszerű magyar „dakszlik” Lelkes beszámolót közölt az új Ikarusz autóbuszokról a legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza. A Varsóban „dakszlinak” becézett csuklós buszok kényelmi és műszaki előnyeit hangsúlyozva a cikk megjegyezte, hogy azok közel 30 százalékkal drágábbak a korábban vásárolt típusnál, ezért vett a főváros tömegközlekedési vállalata csupán öt darabot, egyelőre próbaként. Üzlet a környezetvédelem A BGT-Hungária környezetvédelmi kft-t áprilisban jegyezték be a cégbíróságon. A vállalkozás a kiskunlacházai és kunmadarasi volt szovjet repülőterek megtisztítására nyert megbízatást. Ezen kívül több mint tíz speciális szivaty- tyút adtak el a MÓL rt-nek, de a Tiszai Olajfinomító is érdeklődik a berendezések iránt. Londonba az ÁVÜ-től Hungária International Investment lesz a neve annak a Londonban szervezett befektetési magántársaságnak, amely iparvállalatokat vesz meg az ÁVÜ-től, és tőkebefektetés, feljavítás, átalakítás után eladja őket. A befektető céget az ipari minisztérium kezdeményezésére a Deutsche Bank érdekeltségébe tartozó Morgan Grenfell londoni bank szervezi. Megítélésem szerint a helyzet ennél sokkal összetettebb, hiszen éppen a vállalati vezetők azok, akiknek pozíciója a legbizonytalanabb, ők azok, akiknek sorsa ma a központi akarat és a privatizációs politika kezében van. Nemcsak az irányításuk alatt álló vállalat, a kezük alatt dolgozó munkások holnapját nem látják, hanem még a sajátjukat sem ismerik pontosan. Van még egy fontos tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: a privatizáció a külföldi tőkére épül, az idegen befektető pedig saját érdekeit és nem egy idegen ország kicsinyes gazdasági gondjait helyezi előtérbe. Ma a befektetők előtt kínálati piac nyílt, a tőkés ezernyi szempont mérlegelése után döntheti el, hogy Közép-Kelet-Eu- rópa melyik országának, milyen vállalatát szemeli ki. Bárhol, bármit megkaphat. „Nagy szelek” és a kicsik És bizony, a befektetők alaposan mérlegelnek is. Vannak akiket pusztán a gazdasági érdekek vezérelnek és azokat a vállalatokat vásárolják fel, amelyek valamelyik másik üzemüknek jelentenek — jelenthetnek — termelési konkurenciát. Miután megvették a kiszemelt üzemet, ott egyszerűen megszüntetik vagy visszafejlesztik a termelést, szélnek eresztik a szakembereket. Jobb esetben saját, piaccal bíró termékeiket telepítik a konkurencia gépsoraira. Sajnos nálunk is van erre példa. Valamivel kedvezőbb a helyzet, ha a privatizáció meghirdetését megelőzi a vállalat fejlesztési stratégiájának kidolgozása, mert ebben az esetben nem zsákbamacskát kínálnak a vevőnek. Az eladó méltán kérhet nagyobb summát az olyan üzemért, amely előtt reális perspektíva áll, másrészt a vevő is nyugod- tabban mehet a „kasszához”, hiszen tudja, milyen jövedelemre számíthat a befektetése nyomán. Jövőbe látó vezetőkkel Ilyen körülmények között mi motiválhatná a ma még állami kézben lévő vállalatok vezetőit, hogy jövőről, perspektíváról gondolkodjanak? Csak egyetlen dolog: a saját érdekük. Az, hogy az új tulajdonos aligha 'kíván együttműködni olyan menedzserekkel, akik egyszerűen feladták a jövőért folytatott küzdelmet, viszont aligha válik meg azoktól a vezetőktől, szakemberektől, akik 3-5 évre előre látják a cég jövőjét, akik ismerik a lehetőségeket, a megkapaszkodás módját. Hogy a mai változó viszonyok között sem makro, sem mikro szinten nem lehet hosz- szú távú elképzeléseket kidolgozni? Sokan szívesen bújnak e féligazság pajzsa mögé. Pedig egy-egy cég előremenekítő stratégiájának kidolgozásához jó alapot adhat a régebbi vezetők piacismerete, az az otthonosság, amivel saját lehetőségeiket kezelhetik. Pénztárcához igazodó kínálattal Pedig a magyar ipar el tudná látni megfelelő termékekkel a kispénzű fogyasztókat, ha azzal a 2-3 milliónyi potencionális vásárlóval számolnának, akik vevők lehetnek az árujukra. De ez a vevőkör nem tudja méltányolni a világpiaci árakat, nem tudja megfizetni a drága alapanyagárakat, a pazarló munkaerő- és energiaráfordítást. A takarékosan gazdálkodó, olcsón termelő, elfogadható árat kérő üzemeknek biztos hazai piaca lehetne. Ha akadna olyan menedzseri kör, amelyik a menekülésnek ezt az útját választja... Nyitrai Ferencné dr. Becsapódott befektetők A Magyarországon befektető cégek rosszul taktikáztak, mert nem gondoltak arra, hogy gyorsan csökken a magyarok vásárlóereje, rövid idő alatt liberalizálódik a piac. A General Motors például 15 ezer autót akart gyártani Szentgothárdon, de már azt is eredménynek tekintik, ha 7 ezret el tudnak adni. Gyógyszer a FÁK-nak Az úgynevezett háromszögüzletek keretében a Japánoknak adományozott, és a Független Államok Közösségébe irányuló majdnem kétmillió dollár értékű magyar gyógyszerek ultolsó tétele is elhagyta az országot. A japán vöröskereszt még februárban hirdetett gyógyszersegély-szállítási trendet, amelybe számos magyar gyár terméke is bekerült. Olajozott ellátás A Castrol cég konszignációs raktárába egyen- sen Németországból érkeznek az áruval telt kamionok. Az olajokon és olajadalékokon kívül olyan gépeket is forgalmaznak, amelyek az olajcserét a nívópálca nyílásán keresztül a motorleeresztő csavar megbontása nélkül teszik lehetővé. A kaposvári cégnek a Dunántúlra kizárólagos forgalmazási joga van. VÁLLALKOZNI AKAR? JEGYEZZE MEG! Mentőöv: a csődeljárás Önállósodás az olajpiacon Irán a hét végén elutasította az OPEC legújabb megállapodását az összkitermelési plafonról, és önállósítja magát a nemzetközi olajpiacon — jelentette be az iráni olajipari miniszter a teheráni rádióban. A bejelentés közvetlenül azután hangzott el, hogy Ecuador, közölte: novemberben távozik a szervezetből. 601 ezer munkanélküli A Munkaügyi Minisztérium közlése szerint az állástalanok száma augusztusban szerényebb mértékben nőtt, mint a megelőző hónapokban. Aggasztónak tartják viszont, hogy a 601 ezer munkanélküli közül 52 ezer pályakezdő. Jelenleg 470 ezren részesülnek munkanélküli ellátásban. A nehéz pénzügyi helyzetbe került és így nemcsak önmagukat, hanem hitelezőket is veszélyeztető vállalkozások számára ezévtől a csődeljárás adhat némi reményt a problémák megoldására. A tavasz- szal életbe lépett csődtörvény értelmében kilencven nap haladékot kapnak tartozásaik rendezésére. Ez az idő elegendő lehet valamiféle kilábo- lási stratégia kidolgozására, a hitelezőkkel való két vagy többoldalú megállapodásra. Ez alatt az idő alatt kell lebonyolítani az egyezségi tárgyalásokat, amelyeken valamennyi hitelezővel meg kell állapodni a tartozások rendezéséről, s ha ez akár eggyel is kudarcba fullad, a bíróság hivatalból megindítja a vállalkozás felszámolását. Amint azt a vállalkozók többsége megtanulta, a csődeljárás elindítása önmagában még nem megoldás, csupán lélegzetvételnyi időt ad a gondolkodásra, az összpontosításra. A korábbi években felgyülemlett adósságok, a dominóelven kialakult körbetartozások bonyolult szálainak kigubancolásához azonban a csődeljárás csak akkor nyújthat segítséget, ha a vállalkozó maga is tisztában van azzal, miként kezdjen hozzá az egyezkedő tárgyalásokhoz. A hitelezők között a törvény különbséget tesz, mindenki mással szemben előnyt élvez a társadalombiztosítás, az adó- és a vámhivatal. A nyár közepén nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a bajba került 1337 gazdasági szervezet fele kft, a harmada szövetkezet volt, nettó adósságuk mintegy kétszer akkora, mint a másokkal szembeni követeléseik. De ennél jóval nagyobb a száma azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ha még nem is jelentettek csődöt, de nagyon közel kerültek a szakadék széléhez. A közelmúltban életbe lépett szigorúbb vámeljárás tovább nehezítette a helyzetüket, s bizony, nem sok jót remélhetnek a jövőben a TB-vel és az adókkal tartozók sem. Mit tehetnek ebben a szorongatott helyzetben a felszámolás ellen küzdő vállalkozók? Mindenekelőtt célszerű gyorsan számot vetni azzal, egyáltalán helyesen választották-e meg a cég profilját. S ha nem ez a hiba, talán a költségeken, a veszteségeken lehet spórolni. Segíthet a működési feltételek átgondolása is, hiszen ezernyi apró, rejtett hiba súlyos pénzügy gondok forrása lehet. S ami talán még fontosabb: az igazi segítséget a vállalkozás kintlévőségeinek behajtása jelentheti. Az adósságot, a tartozást abból a pénzből lehet a legkönnyebben megtéríteni, amit már megkerestünk. Ny. V. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok TESTVÉRVÁROSI BEMUTATKOZÁS Az angliai Bathban, Kaposvár testvérvárosában október 20-22. között rendezik meg a Bath Business ’92 kiállítást. A rendezvényre magyar kiállítókat is várnak. A részvétel lehetőségéről, módjáról a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara részletes tájékoztatást ad. A kiállítóterület részvételi díja 96 angol font négyzetméterenként. A somogyi kamara részt vesz a kiállításon így módja lesz üzleti ajánlatokat, prospektusokat is közvetíteni. Külföldi kínálatok Koreai cég eladásra kínálja textilgépeit, főként alsóruha, fürdőruha, törölköző gyártására szolgáló kötőgépeit, valamint szöggyártó gépeit az építőipar részére. A koreai fél hitelt is nyújthat a Magyar Külkereskedelmi Bank fizetési garanciája esetén. Német cég különböző fém- feldolgozó iparágakban, elsősorban lemezek meleg és hideg formálásában használatos prések, csévézőgépek, robotok értékesítésére törekszik magyar piacon. Kérésre prospektust küld. Olasz cég a következő termékeket ajánlja: nagykereskedőknek zuhanyrózsát, konyhai csaphosszabbítókat, konyhai és fürdőszobai lefolyószűrőket, egyéb fürdőszobai berendezési cikkeket. Ügynököket, képviselőket is keresnek. Együttműködés Az AMP holland cég, amely terminálokat, távközlési és kapcsolóberendezéseket gyárt magyar pertnereket keres műszaki és kereskedelmi együttműködésre. Német cég keres kiskereskedők részére, valamint piaci bevezetésre gyártókat és nagykereskedőket a következő termékcsoportokban: fa, bőr, fém, szövet kézműipari termékek, női és gyermek felsőruházat, kötöttáruk, kiegészítők, kisebb bútorok, kiegészítő lakberendezési cikkek, bizsuk, különböző ajándék- tárgyak. Német cég keres gyártót, szállítót faoszlopokra, cölöpökre akácfából. Az üzleti ajánlatokról, a kapcsolatfelvétel módjáról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy Zs. u. 1./C. Tel:82/l6-244. Az IPOSZ vizsgálta: Miért rossz a vállalkozók közérzete? Az IPOSZ Magyar Kézműveskamara nemrégiben az ipargyakorlást akadályozó tényezőket és a vállalkozásellenes légkör okait kutatta. A 130 ezer iparost tömörítő szervezetnek pontosan ismernie kell azokat a körülményeket, amelyek között tagjainak működniük, élniük kell. A 400 kiküldött kérdőívre kapott választ ezekben a napokban értékelték ki, s meglepő tanulságokat szűrtek le belőlük. Kiderült, hogy a megkérdezettek 37 százaléka az elmúlt 25 évben lett vállalkozó, 41 százaléka az utóbbi hat esztendőben önállósodott. Talán a megváltozott lehetőségek, talán a kényszer hatására választották a megélhetésnek ezt a formáját. Érdekes adatokat tárt fel a tevékenységek jellegének vizsgálata is. A kisiparosok 58 százaléka elsősorban a lakossági igények kielégítésére vállalkozik, 8 százalékuk egyidejűleg kettő, vagy több tevékenységet is folytat, hogy a vállalkozását biztos lábon tudhassa. A kisiparosok 46 százaléka nem foglalkoztat alkalmazottat, mindössze 37 százalékuk tud 1-3 személynek munkát adni, de ezek többsége is családtag. Kevesen alkalmaznak tanulókat, segédeket. „Egyre nehezebb a mai gazdasági körülmények között talpon maradni, az átlagkisembernek megélni” — állapítja meg az összefoglaló jelentés. A válaszadók közül sokan tartanak attól, hogy — ha nem történnek gyökeres változások — egy éven belül az egyéni vállalkozók nagy száma tönkremehet, hiszen a szabályozók, a fizetőképes kereslet hiánya még a legbecsületesebben dolgozó mesterembert is megfojthatja. A kamara arra is választ keresett, mi gátolja a vállalkozások fejlődését. 189 válaszadó közül 163 azt állítja, hogy a vállalkozások első számú közellensége a társadalom- biztosítás. Ha valaki nem fizet pontosan, kamatokkal terhelik az adósságát, ha ő maga betegállományba kerül és táppénzre szorul, akár fél évig is várhat a pénzére. Mi volna ha ilyenkor valaki kamatos kamattal követelné a hatóságtól ki nem fizetett járandóságát?! Az „ellenségek sorában” a TB után a második helyen a banki kamatok állnak. A megkérdezettek felének egyre nagyobb gondot okoz a törlesztés, sőt sokan egyszerűen fizetésképtelenné váltak. Másokat a körbetartozás bénít, s amit különösen nehezményeznek: a hitelkonstrukciók kialakításakor a bankok nincsenek tekintettel a „kicsikre”. Ezek után — természetesen — a vevők fizetés- képtelensége és a piachiány következik a kisvállalkozásokat sújtó gondok sorában. A lakosság a tartalékait éli fel, a szolgáltató kisiparosok panaszkodnak, hogy kiöregedett háztartási gépeket kell javítaniuk, kitaposott cipőket, kopott ruhákat foltoznak. A „jogi személyek” sem különbek, a megrendelt, elvégzett munkát nem fizetik ki, a tartozás kiegyenlítése előtt megszűnnek, csődbe mennek. Ferenczy Europress
