Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
4 1992. szeptember 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG A kéziszövésü torontáli szőnyegek készítésének egyik „fellegvára" Mezőtúr, megőrizte hírnevét és jelenlétét a külföldi piacokon, vásárokon. A Túri Szőnyeg Kft változatos termékei a világ számos országába eljutnak, a cég legnagyobb megrendelője jelenleg Olaszország, de sok árut vásárol Németország és Japán is. 140 kiállító, 2000 termék Megkezdődtek a bábolnai nemzetközi gazdanapok Száznegyven külföldi és hazai kiállító részvételével tegnap reggel megnyitották a bábolnai nemzetközi gazdanapokat, amelyek házigazdája a Bábolnai Rt és az ugyancsak bábolnai székhelyű IKR részvénytársaság. Munkanélküliség és lelki egyensúly Krízisben — kiutat keresve Napról napra nő a munkanélküliek száma. Az érintettek közül sokan krízishelyzetként élik meg e nem kellemes tényt. Erről beszélgettünk Obál Györgyi klinikus, szakpszichológussal. Bogárdi Zoltán, a Bábolna Részvénytársaság elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a háromnapos nagyszabású rendezvény fő célja azoknak az új módszereknek, technológiáknak a bemutaA nem profitérdekelt szerveztek gazdasági irányításának kérdéseiről Pécsett rendezik meg az első országos tanácskozást ma és holnap. A kétnapos munkaértekezletet a vállalkozásszervezést szolgáló londoni gazdasági és politikatudományi központ — támogatásával rendezi meg az alapításának 625. évfordulóját Az államapparátus olyan területekre is ráterpeszkedett, amely fölött a gyámkodás legalábbis fölösleges, de legtöbbször egyenesen káros volt: a szellemi életre, a műalkotásokra és a vállalati gazdálkodás világára. Ugyanakkor olyan látszatot keltett, mintha az állam szerepét olyan területeken is vissza kívánná szorítani, amelyeken a szerepvállalása egyébként nélkülözhetetlen. Melyek azok a szolgáltatások, amelyekről országos méretekben a magánszféra, illetve az önkormányzatok aligha tudnának kielégítően gondoskodni? tása, a Bábolnán felhalmozódott tudás és tapasztalatoknak az átadása, amelyek segíthetik a magyar mező- gazdaság átalakítását. Bábolna előtt most is az a feladat áll, hogy vezető szerepet vállaljon a magyar köszöntő pécsi tudományegyetem közgazdaságtudományi karának szervezési és vezetési tanszéke és a budapesti Gazdaságkutató Intézet nonprofit kutatócsoportja. A nem profitérdekelt tevékenységet folytató pécsi Kolping-egyesület székházában tartandó tanácskozáson egyebek közt a nonprofit szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatáé tartozik elsősorban a közrend és a jogbiztonság kialakítása és fenntartása, a törvény- hozástól a rendeletalkotáson át a törvénykezésig, a jogszabályok érvényesítéséig. (Van ugyan a gazdasági életben pozitív szerepe a választott bíróságoknak, a magán biztonsági és őrzési szolgálatoknak, az ön- kormányzatok rendfenntartási szervezeteinek is, de aligha fogadna el az Országgyűlés egy olyan javaslatot, amely e feladatokat átfogóan privatizálni kívánná.) Hasonlóképpen megkérdőjelezhető, hogy — miként a kömezőgazdaság új pályára állításában, és e küldetésének eleget is akar tenni. A nemzetközi kiállításon kétezer féle terméket sorakoztattak fel. Már az első napon nagy érdeklődés kísérte a szántóföldi bemutatókat, ahol a farmer méretű gazdálkodás gépei mellett a legújabb nagyüzemi géprendszerek is láthatóak voltak. tárói, az önkéntességre alapozott szervezetek elméletéről, a kulturális alapítványok tapasztalatairól, az egészségügyi ellátás kombinált angol modelljéről, a külföldi segélyprogramok szervezéséről és a nonprofit szervezetek emberi erőforrásaival való gazdálkodásról tartanak előadásokat a szakterület kutatói, és menedzserei. zépkorban próbálták — magánhadseregekre bízzák-e az ország védelmét. A közúti hálózat egy részének, a vasúti hálózat egészének a létesítéséről, a vízellátásról és árvízvédelemről is állami erőből kell gondoskodni. A közegészségügy, a járványügy, a gyógyszerengedélyezés mechanizmusa, az egységes közoktatás követelmény- rendszere, a bizonyítványok és diplomák egyenértékűsége — egyenesen állami hatáskör. A szociális gondoskodást sem lehet teljes egészében csak biztosítási-üzleti, illetve jótékonysági intézmények révén ellátni. Állami normákra, pénzalapokra s szakértőkre is szükség van. Bármelyik ország működésképtelenné válna, ha nem gondoskodnának központilag biztonsági tartalékokról gabo— Sajnos, a munkanélküliekkel való szolidaritás az utóbbi időben csökkent, szembefordult egymással a munkanélküli és a még munkával rendelkező egyén. Pedig a munkanélküliek többségére óriási lelki teher nehezedik. A munkanélküliség mind az egyén, mind a családja számára a lelki egyensúly elvesztésének veszélyét jelenti. — Milyen tünetekkel jár ez az állapot? — A munkanélküliség ténye szinte rászakad az emberre, s ez sok mindent kiválthat. Leggyakoribb a neurózis szorongásos vagy depressziós formája, az önbizalomvesztés. Eddig természetes volt, hogy mindennap elmegy dolgozni a munkahelyére, esetleg még megbecsült ember is volt az illető. Ha megtudja az elbocsátás tényét, nem is nagyon mérlegeli, mi az ok. A legtöbb ember ezt úgy éli meg, hogy vele van baj, ennyi és ennyi idő után nincs rá szükség. Feleslegesnek érzi magát. Komoly önvád alakulhat ki, visszamenően a múltra is. Az a jövő pedig teljesen kilátástalannak tetszik. Ehhez kapcsolódik még egy nagyfokú szégyenérzet, hisz a munkanélküli gyakran önmagát hibáztatja a történtekért. így aztán sokan „bezárkóznak”, és még a munkaközvetítő irodákat sem keresik fel. Kialakul a neurózis és annak különböző tünetei testi tünetekben jelennek meg. Ekkor az egyén már nem lát kiutat, nem lát megoldást problémájára s képtelen egyedül talpra állni. — Melyik korosztályt érinti leginkább ez a teher? — Véleményem szerint a középkorúak azok, akiket jobban megvisel a munkanélküliség ténye. Hiszen 40-45 éves korban újrakezdeni, új szakmát tanulni, a család, a gyerek mellett bizony nem könnyű. A probléma az, hogy ha valaki 10-20 évvel ezelőtt megtanult egy szakmát, azt egy életre tanulta, s azon a területen is képezte magát tovább. Épp ezért nagyon fontos a lelki egyensúly helyreállítása, szakemberek bevonásával. nából, üzemanyagból és más létfontosságú ellátási cikkekből. A készletezési feladatok alól az állam semmiképpen sem bújhat ki, s ez már önmagában is jelentős anyagi terhet ró rá. Nem kerülheti meg a foglalkoztatási problémák felvállalását, a területi különbségekből adódó feszültségek feloldását, a környezetvédelem általános kötelezettségeit, s mindezek teljesítéséhez óhatatlanul bele kell avatkoznia a gazdasági életbe. Pénzalapokat kell teremtenie, szakértőket és intézményeket működtetnie. Utoljára, de nem utolsósorban, gondoskodnia kell az ország fizetőeszközökkel való ellátásáról, s e fizetőeszközök belső és külső értékének viszonylagos szilárdságáról. Szerteágazó, széleskörű feladatok ezek, amelyek kiadáHiszen a munkanélküliségre nem készültünk fel, nem készítettük fel a dolgozóinkat sem. — Családon belül milyen változást idéz elő, ha a férj, az apa munkahelye megszűnik? — Ez nagymértékben függ attól, hogy a családon belül milyen volt a munkamegosztás. Szerencsésebb az a család, ahol korábban is szimmetrikus volt a kapcsolat, egyformán vállalták a nehézségeket, s nem volt különösebb esemény, ha a férj is segített a háztartásban. Ahol ez nem így volt, komoly krízis rázza meg az egész családot. Hiszen az apa a munkahely elvesztésével elveszti családfenntartó szerepét is. Ez pedig komoly presztízsveszteséget jelent. Az ilyen családokban élő férfiak között gyakoribb a súlyos depresszió, jellemző lehet a túlzott alkoholfogyasztás, az öngyilkosság gondolata, vagy az öngyilkossági kísérlet. Ezek azok az emberek, akik a külvilág előtt nem tudják vállalni a veszteséget sőt sokan még a család előtt sem. Ezért reggelente úgy indulnak el otthonról, mintha munkába mennének. — S a gyerek hogyan fogadja, ha valamelyik szülő munkanélküli lesz? — Természetesen a gyerekeket is érinti a családban történő változás. Például a szülő munkanélkülivé válása jelentős változást idézhet elő a kortársak között elfoglalt helyében is. Kialakulhat egyfajta izoláció amiatt is, hogy nem tud lépést tartani társaival az előbb-utóbb jelentkező anyagi gondok miatt. Emiatt komoly problémák jelentkezhetnek a tanulásban is. * * * Napjainkban már több mint 500 ezer munkanélküli küzd önmaga és családja létfenntartásáért. De küzd azzal a lelki teherrel is, melyről a pszichológus beszélt. Nagy baj, hogy egyre gyarapodik a munkanélküliek népes tábora. De óriási baj lenne az, ha 500 ezer lelkileg sérült ember jelenne meg az elkövetkezendő időkben. sokkal járnak s e kiadásokhoz bevételekről is gondoskodnia kell az ország legnagyobb szolgáltatójának. E kiadásokat és bevételeket tartalmazza az állami költségvetés, az állam pénzgazdálkodási terve, amely egyben törvény. Ez a képviselők többségének egyetértésével születik. A törvény meghatározza a kiadásokat, a bevételeket s azt is, hogy az előbbiek mennyivel haladhatják meg az utóbbiakat. így „keletkezik” a tervezett hiány. A törvény arról is intézkedik, hogy milyen módon lehet a hiány fedezéséről gondoskodni. A magyar országgyűlés megkezdte az 1993. évi költségvetés tárgyalását. A költségvetési vita minden parlament fontos eseménye, hiszen ellentétes érdekek csapnak össze az adóterhek nagysága, s társadalmi csoportok közötti megosztása körül, az ingyenes juttatások hívei és ellenfelei között, valamint a költségvetési kiadásokon való osztozkodás elvei fölött. Bácskai Tamás Casio premier A Casio japán cég a magyar piac iránti kiemelt figyelme jeléül — még az októberi világpremier előtt Budapesten mutatta be a japán menedzserkalkulátor család legújabb — SF-R20, illetve SF-R10 jelű — tagját. Major István, a Casio termékek magyar- országi kizárólagos forgalmazója, a Tomen Corporation elnöke elmondta: az új, a világon elektronikus notesznek hívott kalkulátor mind megjelenítésében, mind memóriában jóval nagyobb elődeinél. Megnövelték a kijelző méretét, a memória pedig több mint tízezer nevet és telefonszámot képes rögzíteni, illetve négy új funkcióval is rendelkezik. Környezetvédelmi konferencia Német részvétellel több napos környezetvédelmi konferencia kezdődött tegnap Budapesten. A rendezvényen többek között szó volt az Európai Közösség környeztvédelmi irányelveiről, a vízvédelmi követelményekről és a biztonságos ivóvízellátás összefüggéseiről, valamint az ipari-viztisztítás megoldásairól. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank képviselője a környezetvédelem finanszírozási kérdéseiről is szóit. A magyar résztvevők többek között a budapesti hulladékhasznosításról és a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeiről számolnak be. Ismertetik a készülő levegőtisztaság-védelmi törvényt is. A szakszervezetek az autóiparban Az autógyártást a nyugati országokban még ma is a gazdaság hőmérőjének tekintik, hiszen ahhoz számos iparág és gyár kapcsolódik beszállítóként és alapanyaggyártóként — mondotta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a tegnap megkezdődött „Multinacionális autóipari vállalatok Kelet-Európá- ban” című konferencia kapcsán. A genfi székhelyű Vas- és Fémipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (IMF) a magyar vasasszakszervezet közreműködésével rendezi a konferenciát, amelyen a Volkswagen, a General Motors, a Fiat, a Skoda, valamennyi japán autógyár, valamint a magyar Ikarus és Rába szakszervezeteinek képviselői vesznek részt. Gasztroker '92 A modern kereskedelem és vendéglátás megteremtéséhez, illetve működtetéséhez ajánlja a berendezéseket, gépeket és eszközöket a Gasztroker '92 termékbemutató kiállítás. A budapesti rendezvényt Heiter Lajos, a VOSZK Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Részvény- társaság elnök-vezérigazgatója nyitotta meg. A külföldi cégek mellett a hazai ipar is bemutatja kisgépeit, berendezéseit, amelyek színvonalukban és minőségükben — úgy tűnik — nem maradnak el a külföldi ajánlatoktól. A Postabank is kamatot csökkentett A Postabank „csendben” keddtől újabb kamatcsökkentést hajtott végre. A kamatcsökkentést a pénzintézet üzletpolitikai kérdésnek tekintette. Az egyhónapos futamidejű postabank- jegy kamata 15 százalékra, a 2 hónapos futamidejűé 15,5 százalékra, a 3 hónaposé 16 százalékra. a 7 hónapra szóló posta- bankjegyé 16,5 százalékra csökkent. A lakossági betétszámlakönyv kamata (ami nettó kamatot jelent) 15 százalékról 10 százalékra módosult. Munkaértekezlet a pécsi Kolping-házban Haszon nélkül hasznosan Tanácskozás a nem profitérdekelt szervezetekről Urbán Ilona KÖLTSÉGVETÉSI ABC Az állam: a legnagyobb szolgáltató Évtizedekig az állam működésének csupán egyetlen oldalát hangsúlyozta a politikai irodalom: a hatalmi jelleget. Közben háttérbe szorult az államnak, mint szerteágazó, kiterjedt és számos tevékenységi körben pótolhatatlan, vagy csak részben pótolható szolgáltató szervezetnek a tevékenysége.
