Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
1992. szeptember 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Járda épült Kutason Több mint egy kilométernyi járdát építtetett az idén a ku- tasi önkormányzat. A munkát az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások végezték, akik emellett még a temetőrendezésben és kerítésépítésben is részt vettek. A községben több mint száz munkanélkülit tartanak nyilván, számuk azonban a jövőben várhatóan tovább nő. Közülük tizenöten vesznek részt közhasznú munkán. Elkészült az utolsó utca is Rinyabesenyőben már minden utcában szilárd burkolatú a kövesút. A múlt héten a Ma- kadám Kft kivitelezésében elkészült a falu utolsó 350 méter hosszú útja is. A jövőben így az utakon csak a karbantartási munkálatokra kell gondot fordítania a településnek. Testnevelésben kiváló A „Testnevelésben és sportban kiváló iskola” címet nyerte el — a megyében egyedüli .tanintézetként — a nagyatádi Babay József Általános Iskola. A kitüntető cím elnyeréséhez hozzájárult, hogy sikerült megteremteniük a személyi és tárgyi feltételeket ahhoz, hogy az iskola minden tanulója, a nevelők és a szülők nagy része rendszeresen és eredményesen sportolhasson. Túlterhelt a szennyvízhálózat Manapság túlterhelt, máskor azonban szinte kihasználatlan a nagyatádi szennyvíz- hálózat. A szezonális ingadozást elsősorban a konzervgyár vízfelhasználása okozza. A további fejlesztéshez a tisztítót kell bővíteni; az erre kiírt pályázatot nemrég egy tatabányai kft nyerte el, s így a több mint negyvenmillió forintos beruházás a jövő szezonra már elkészülhet. Rinyakovácsi útfelújítás Útfelújításra, a poros utcák lekövezésére több mint másfél millió forintot költött a rinyakovácsi önkormányzat. Persze az útépítések mellett sem tétlenkednek a falubeliek: egy ideje a református temető bejárata is megújult formával hívja fel magára a figyelmet. Ápolónőképző tanfolyam Ápolónőképző tanfolyam indult a nagyatádi kórházban. A tanfolyamra munkanélküliek jelentkezhettek, akik érettségivel rendelkeznek. A munkaügyi központ közreműködésével huszonhármán jelentkeztek, ők tizennyolc hónap múlva kapják meg az ápolónői képesítésüket. Hajmeresztő indulatok B erényben Fodrászháború ollócsattogtatással — A „petíciót” 250-en írták alá Vibrál a levegő Iharosberértyben, két pártra szakadt a falu népe. A háborúskodás oka nem a kárpótlás vagy a képviselő-testület alkalmatlansága. Két helyi fodrász peréről, a község apraja nagyja előtt ismert Zsirmonné kontra Jakabné ügyről van szó. Rinyabesenyői akácsor(s) A téesz vágja — a falu tiltakozik — a polgármesternek nem hiányzik — Elé állunk mi az autónak is — mondja egymás szavába vágva tucatnyi férfi a rinyabesenyői italkimérés előtt. — Fát innét el nem visz a téesz. — Kivágják a fasort — mutat egyikük az akácsor irányába. írja csak meg — biztat egy testes helybéli. — Negyven évig rabolták a falut, nem maradt itt már semmi. Most, hogy végre a miénk lehetne a község, még most sincs megállás. A téesz a földet nem műveli, a közeli majort meg hagyják romba dőlni. — Bizony — bólogat egy pádon ülő. — Ott laktam magam is, most meg az utat már benőtte a gaz. Elég szomorú, hogy a polgármester az ő pártjukra állt... — Nem tehet róla, kis hatalom ő ehhez — mondják többen is. A falu belterületén lévő fasort nemrég kezdte vágni a lábodi téesz egyik brigádja, ám a besenyőiek tiltakozását látva aznap korán hazamentek a munkások. — A polgármester állíttatta le a munkát — mondja a szomszéd házban lakó Nemes Béla. — Aztán másnap megint jöttek a favágók és mondták: megegyezett az elnök és a polgármester, most már szabad vágni az akácost. Engedélyt nem mutattak, de állították, hogy tíz méternyi fát az óvodához visznek. A tüzelőért még fizetni is kell a besenyőieknek, amikor ez az akácos fél éven belül már az övüké lehetne. így tarra vágott területet kap majd a falu. A polgármester nem szívesen foglal állást az ügyben. Annyit azért elmond: ő állíttatta le a favágást és ő egyezett bele a munkák folytatásába, mert szerinte a falunak nem kell az akácsor. Személyesen tárgyalt az elnökkel, és sikerült megegyezniük. Tíz méter fa a faluban marad. — Harminc méter is lesz belőle, ha mind kivágják a fákat. A majorra is lett volna egy vevő, de a téesznél jó, hogy el nem zavartak — panaszolja Nemes Béla. Katona Sándor, lábodi té- eszelnök igyekszik tisztázni a helyzetet: — Mivel nem üzemtervezett erdőről van szó, ezért engedélyt sem kellett kérnünk az erdőfelügyelőségtől. Az ügy már másfél éve húzódik, és akkor éppen a polgármesterrel tárgyaltunk, hogy mi legyen a fák sorsa. A terület a földkijelölést követően az önkormányzat tulajdonába kerül majd, ezért most többen berzenkednek. Ám ha másfél éve kivágtuk volna a fákat, már senki nem emlékezne rájuk. Megegyeztünk -a polgármesterrel, a falut ő képviseli. — Ha nem sikerült volna megegyezniük? — Az más helyzet lenne. De a fa még akkor is a miénk. B. Zs. — Ha kell, hetente jelentem fel, de az igazamat akkor sem hagyom — mondja felháborodottan Zsirmonné Tömpék Beáta. — Jól bevezetett fodrászat volt az enyém itt, a főút mellett, tanulókat is foglalkoztattam, a kiszolgálásra senki sem panaszkodott. Miután Ja- kabnét — aki egykor szintén fodrászkodott a környéken — kitették a munkahelyéről, megkeresett engem, hogy szívesen dolgozna nálam. Csak férfifodrász képesítése van, így mondtam: nekem ő nem kell, ha akarja, nyisson önálló üzletet. Sokáig engedély nélkül dolgozott, nem fizetett esztékát, sem adót; letörte az árakat, a kuncsaftok egy részét átcsábította magához. Megpróbáltam a jegyzőnő előtt megbeszélni vele az ügyet. Nem sikerült, ezért nem tehettem mást, mint feljelentettem. A fogyasztóvédelmi felügyelőség állásfoglalása szerint a női frizurák elkészítése „felkészültebb ismereteket igényel”. A vendégkör azonban vallja: Jakabné kitűnően vág, szárít és fest... Csakhogy engedélye nincs hozzá. — 1986 előtt végeztem a szakmunkásképzőben, amikor még külön szakmának minősült a női- és a férfifodrászat — veszi sorra a történteket Jakab Antalné. — Azóta a két szakmát összevonták. Igaz, én is tanultam a dauerolásról és festésről, de gyakorlatban nem vizsgáztam belőle. A faluban férfifodrász nem él meg. Női- és férfifodrászatra kértem és kaptam vállalkozói engedélyt, de minden vendégemnek elmondtam, hogy miré van képesítésem. Kétszázezer forint kölcsönt vettem föl, hogy berendezhessem a műhelyemet, de most nem dolgozhatok, mert van egy jóakaróm, aki kontárkodásért hetente feljelent. A tudtomon kívül kezdtek aláírásgyűjtést, hogy női frizurákat is vághassak. A papírt 250-en írták alá, de foganatja nem volt. A vendégeimet tanúként citálják a tárgyalásokra, velem úgy bánnak, mint egy bűnözővel. A polgármester meg azt mondta: talán ha fizetnék egy méltányos összeget Zsirmon- nénak havonta... — Miért nem képezi át magát? — vág vissza Zsirmonné. — Ha azonos feltételekkel versenghetnénk, semmi bajom nem lenne. De így? Ez egyenlőtlen küzdelem. Amíg be nem mutatja a papírt, addig itt nem dolgozik! — Hogy küldeném el a totyogó öreg néniket, akik szinte könyörögnek, hogy csináljam meg a frizurájukat? — érvel Jakabné. — Ha letehettem volna a szakvizsgát, már rég megtettem volna, de félek: az áskálódás akkor sem ér véget. A köztársasági megbízott területi hivatalának állásfoglalása szerint a jegyzőnő helyesen járt el az ügyben, amikor megbírságolta a női frizurát készítő férfifodrászt. Jakabné azonban ügyvédhez fordult, a Zsirmonné-pártiak pedig ellenlépésre készülnek. A hajba kapott két „női figaró" csatája egy ideig még borzolja a kedélyeket. Barna Zsolt A visszája is olyan, mint a színe Az atádi hímzóasszony népszerű térítői Nagy sikert aratott legutóbb Olaszországban bemutatott kézimunkáival Mohai Vendelné. Nagyatád testvérvárosában rendeztek kiállítást mai képző- és iparművészeti alkotásokból, s a látogatók valamennyi hímzését megvásárolták. Mohai Vendelné kislány korában Vésén próbálkozott először az akkoriban divatos hétszeles alsószoknya varrásával. Kelimeket kezdett varrni a 60-as években, majd megismerkedett a kalocsai, a kárádi és a háromfai hímzésmintákkal. Most is szereti mindegyiket. Rendkívül kényes az eredeti minták és színek megtartására, valamint az öltések eldolgo- zására. — Ha egyet nem jól öltök, akkor azt visszahúzom, és újra öltök a tűvel — magyarázza mestersége titkát. Keze alól nem is került ki még „félresikerült” munka. — Nálam a visszája is olyan, mint a színe — mutat egy térítőt, amelyről csak akkor állapítható meg, hogy a „visz- szája”, ha a nap már kifakí- totla a „színét”. Margit néni sohasem dolgozik műszálra: alapanyaga a lenvászon és a batiszt. Szívesen risel si- fonra is. Munkáját nemcsak közvetlen környezetében dicsérik: többször vett részt országos kiállításokon, s onnan több munkája is zsűrizve érkezett haza. Felkeresik lakásán külföldi érdeklődők is. Háromfai és ókalocsai munkáit leginkább az olaszok kedvelik, meg a visszatérő német vendégek. Elvitték hímzéseit már Angliába és Franciaországba is. A kézimunkái iránti érdeklődésre jellemző, hogy egy szögletes térítőt tizenkilenc alkalommal is levarrt. Büszke a kalocsai és vései „menyecskékre”, hiszen babáinak még a szempillái is varrva vannak. Látogatásomkor a nagyszoba ablakára külön feltette azt a függönydrapériát, amelyben megtalálható a kék szín kilenc árnyalata. Örökébe a családjából senki nem lépett, pedig tapasztalatait szívesen megosztaná másokkal is. Németh István A napokban kezdték szedni az almát a vései téesz gyümölcsöskertjében. Az almafák metszését és gondozását az idén vállalkozásba adták, de a szüretkor — a korábbi évekhez hasonlóan — diákok is dolgoznak majd a falu határában levő gyümölcsösben. A 200 hektárnyi területen termett almát külföldre szállítják, ahol majd gyümölcslevet készítenek belőle. Az idei termés gyengébb ugyan, mint a tavalyi volt, ám a kereslet nagyobb az egy évvel korábbinál. Vérebbemutató és kirakodóvásár Vadásznap Nagysallérban Vadásznapot szervez a hétvégén a Lábod melletti Nagysallérban a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége, a Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát és a lábodi önkormányzat. A szombati ünnep helyszínén, a nagysalléri vadászházban 10 órakor kezdődnek a programok. Rá fél órára ökumenikus istentiszteletre, Hu- bertus-misére gyűlnek össze a jelenlevők, délután pedig vadászati fórum várja főképpen szakmai közönséget. Közben kicsik és nagyobbak egyaránt jól szórakozhatnak, hiszen lesz íjászbemutató a Kassai-cég szervezésében, sportlövő- és íjászverseny, de vadászkutya és- vé- - rebbemutató is. Vadászkürtösök szólaltaták meg hangszerüket, s lesz fúvós-térzene is. A rendezvények hosszú sorát élővadbemutató és kirakodó- vásár zárja. A vadásznapra minden érdeklődőt szeretettel várnak.
