Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
SOMOGYI HÍRLAP III. évfolyam, 220. szám Ára: 9,60 Ft KÖZÉLETI NAPIL^ '^r 1992. szeptember 17., csütörtök Kezdődik az őszi szállítási csúcs Kaposvár A megyei jogú város közgyűlése 1992-re feszített költségvetést hagyott jóvá. Az első félévi gazdálkodás számvetéséről és több, érdeklődésre számottartó eseményről a 11. oldalon számol be az önkormányzat. Göncz-Kucan , találkozó A magyar-szlovén kapcsolatokról, az aláírásra váró egyezményekről, a nemzetiségi kérdésről és a volt Jugoszlávia területén dúló háborúról tárgyalt Ljubjanában tegnap, kétnapos szlovéniai látogatásának befejező napján, Göncz Árpád köz- társasági elnök. A magyar államfő két órás megbeszélést folytatott Milan Kucannal, a szlovén köztársasági elnökkel. Belgrádnak nincs helye Egyre nagyobb a forgalom a MÁV kaposvári rakodópályaudvarán. Most még tart a gabona és a kitermelt fa elszállítása és konténerben is sokan fuvaroztatják árujukat. Hamarosan pedig megkezdődik a cukorrépa szállítása. Fotó: Kovács Tibor Rendkívüli ülésnap Két évből” vizsgázott a kormány Intőt adtak az ellenzéki pártok — Miniszteri „replikák” A kormány kétéves munkáját tette mérlegre az Ország- gyűlés tegnap a rendkívüli ülésnapon. Antall József miniszterelnök expozéjában leszögezte: a kormány és az Országgyűlés áldozatos munkájának segítségével viszonylag hamar sikerült megteremteni a jogállamiság kereteit, még ha részben a beterjesztők, részben a pedig törvényhozás miatt nem is hibátlanok az új jogszabályok. Nyugodtan mondhatja a kormány azt is, hogy kezdettől helyesen mérte fel a világpolitikai helyzetet, sikerült alkalmazkodni a folyamatosan változó nemzetközi környezethez is. A miniszterelnök példaként felidézte az ország kiemelkedő, kezdeményező szerepét a Varsói Szerződés felbontásában és a KGST megszüntetésében. (Folytatás a 2. oldalon) Az időjárás nem a halakat, hanem az algákat szaporította 24 vagon ponty a Balatonba Kacsából profitál a halgazdaság — Angolna helyett csukát telepítenek — Késik a részvénytársasággá alakulás Megnyitották az ENSZ közgyűlésének 47. ülésszakát. Az immár 179 tagállam képviselői Sztojan Ganev bolgár külügyminisztert választották — a kelet-európai övezet képviseletében — az ülésszak elnökévé. Már a megnyitóülésen kitűnt, hogy a tagállamok igen nagy többsége úgy véli: Kis-Jugoszlávia nem jogutódja a felbomlott államszövetségnek, így Belgrád képviselőinek nincs helye a közgyűlésen. Bankjegycsere Szlovéniában Szlovéniában legkésőbb szeptember végéig valódi bankjegyekkel váltják fel az ideiglenes tolarbónokat. A bankjegy- cserét nem kíséri a tolar leértékelése. Elsőként az 1000, az 500 és 100 címletű bankjegyeket cserélik le. Szlovéniában 1992 októberében váltották le azonos rajzolatú, csupán színben és címletben különböző to- larbónokkal a jugoszláv dinárt. Emlékezés a szicíliai partraszállásra A második világháború jelentős fordulatára, a szövetséges angol-amerikai csapatok szicíliai partraszállására emlékeztek tegnap a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagjai. Az emlékülésen Borús József, Harsányi Iván és Pintér István történészek előadásai idézték fel 1943 nyarának legfontosabb hadműveleteit és eseményeit. Ki okozta a tokiói fiaskót? A külügyi apparátust tette felelőssé az orosz államfő japáni látogatásának lemondásáért az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke. Jevgenyij Am- barcumov úgy vélekedett, hogy az orosz külügyminisztérium felelős beosztású tisztviselői „túlontúl céltudatosan" erőltették a vitatott szigetek feltétel nélküli visszaadását Japánnak. Az eredeti elképzelések szerint már részvénytársasággá kellett volna szervezni a Balatoni Halgazdaságot. A tervezet, melyet a dolgozókkal is egyeztettek, május 21-e óta pihen az Állami Vagyonügynökségen. Az átalakulás azért késik, mert az illetékesek előbb biztosítani kívánják a kárpótlási törvény végrehajtását, és a leendő környezetvédelmi területek „földjének” minden négyzetméterét. Másrészt nem akartak életképtelen üzemet létrehozni; meghatározott vagyonrészeket az átalakításra országosan kijelölt 29 állami gazdaság eladhat, s e bevételből csökkentheti hitel- állományát. (Folytatás a 3. oldalon) Adósság-kiút konferencia A „Felelőtlen eladósodás — felelős kiútkeresés?” címmel az Egyházfórum Alapítvány által rendezett konferencia első napján neves magyar és külföldi szakemberek vitatták meg a magyar adósságállomány kialakulásának tanulságait és a lehetséges kiutakat Budapesten a Rózsadomb Hotelben. Wildmann János, az Egyházfórum Alapítvány elnöke bevezetőjében felhívta a figyelmet; az etikai elveknek a gazdaságban is érvényesülniük kell. Újabb adomány a délszláv menekülteknek A Magyar Hitel Bank Rt kétmillió forintot adományozott a Magyar Vöröskeresztnek, a menekültprogram javára. Az összeg átutalásáról szóló szándék- levelet Martényi Csabáné, a bank vezérigazgató-helyettese tegnap adta át Sztuchlik Rezsőnek, a Magyar Vöröskereszt ügyvezető főtitkárának. A Magyar Vöröskereszt 1991 júniusa óta nyújt segítséget a délszláv menekülteknek. A szervezet részt vett a nagyatádi menekülttábor előkészítésében, s annak megnyitása után az élelmiszerekről és a személyi higiénés felszerelésekről gondoskodott. A tavaly októberben megnyitott „Jugoszláv menekültekért” segélyszámlára eddig összesen 13 millió 145 ezer forint érkezett. Csapnál nyitva a csap Több orosz olaj érkezik Továbbra sem üzemel az Adria-vezeték — Kikötőben rostokol a MÓL Rt olaja Az idén mintegy 50 százalékkal több kőolaj érkezik a Barátság-vezetéken hazánkba, mint az elmúlt évben. Az orosz importot azért kellett erőteljesen növelni, mert éppen egy éve, 1991. szeptember 16-a óta szünetel az olajszállítás az Ad- ria-vezetéken a délszláv háború miatt. Az Adria leállása óta az omisalji kikötőben tárolják a MÓL Rt 127 ezer tonna kőolaját — mintegy 18 millió dolláros érték —, amelyet a szállítónak természetesen kifizettek, ám egyelőre nem lehet eljuttatni Magyarországra a nyersanyagot. (Folytatás a 2. oldalon) Boszniában már csak a gyilkolás törvénye parancsol A bosnyák erők több frontszakaszon is ellentámadásba lendültek. Sikerült felszabadítaniuk néhány, Bihac környéki települést, amelyet eddig szerb csapatok tartottak megszállva. Magát Bihac városát azonban továbbra is aknavetőkkel és nehéztüzérséggel lövik. A Banja Luka-i szerb légierő gépei a földig romboltak egy települést Bihac körzetében. Sőt ezt követően beolvasták a belgrádi veteránok közleményét, amely erélyesen elítéli ezt az akciót. Mindez arra utal, hogy a bombázást nem Belgrádból rendelték el, sőt lehet, hogy Karadzic, boszniai szerb vezetőnek sem volt beleszólása az ügybe. Mind több önállósodó katonai egység lép akcióba Bosznia területén és a katonai helyzet ezáltal még el- lenőrizhetetlenebbé válik. — I h ■ -^*h "v* S- ■ ■ '/ .: ■ ‘ '•" ■ ' tJj^,! ' ■■.x'<^i^'.í 'í ' ■ „Jugoszlávia” 100 nap embargó után Egy kis ország nagy összeomlása Több mint 750 ezer munkanélküli és legalább ennyi kényszerszabadságra küldött dolgozó mutatja legkifejezőbben a Kis-Jugoszláviára nehezedő nemzetközi embargó első 100 napjának hatását — közölte a helyi szakszervezetek szövetségének szóvivője. A szerb kohászatban foglalkoztatott 472 ezer munkásnak például mostanában már csak 7 százaléka jár munkába nap mint nap. A kragujevaci autógyár 32 ezer dolgozója közül 1,7 százalékot tudnak foglalkoztatni. Az építési szezonban a 260 ezer építőipari dolgozónak csupán egyharmada kellett a munkákhoz. A megrendeléseket befagyasztották, az elvégzett munkáért nem fizetnek. Az embargó csupán egy-két kisebb cégnek jött jól, mindenekelőtt a helyi alapanyagokra építkező élelmiszeripari vállalatoknak. Mellettük csupán a feketepiac virágzott, a kényszerszabadságon tengődök itt töltötték vakációjukat. Növekedett a dohányáruval, étolajjal, liszttel, kávéval, pálinkával, borotvával és egyéb alapvető cikkekkel» seftelő állampolgárok száma. Gáz is van a feketepiacon, literenként legalább 3 márkáért, ám a sajtó titkos piacfigyelői szerint helyenként akár 10 márkáért is.
