Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 17., csütörtök Orosz munkanélküliek A jelenlegi hússzorosára, 7 millió főre is felszökhet jövőre Oroszországban a munkanél­küliek száma — jelentette ki Andrej Nyecsajev orosz gaz­dasági miniszter a Rosszijsz- kije Vesztyi című napilapnak. Oroszországban jelenleg csu­pán nagyedmillió körül van az állástalanok száma, mivel az állam továbbra is szubvencio­nálja a veszteségesen mű­ködő vállalatokat. Magyar víz a szlovák falvakba? A bodrogközi falvak „elhatá­rozták, hogy az Észak-Ma­gyarországi Vízművektől kér­nek, illetve vásárolnak vizet” — írta tegnapi számában a pozsonyi Uj Szó. Az érintett te­lepülések polgármesterei a napokban tárgyaltak erről a Magyar Vízművek illetékesei­vel, akik készségesen hajlan­dók segíteni. A köbméteren­kénti 40-50 forintos árat azonban az ivóvízre szoruló szlovákiai falvak nem tudnák megfizetni, mert ez lényege­sen több az ottani vezetékes víz áránál. A közös megoldást azonban tovább keresik. Fegyelmit kap a polgármester A IX. kerületi képviselő-tes­tület pénzügyi ellenőrző bi­zottsága fegyelmit kezdemé­nyez az önkormányzati testü­let mai ülésén Báhegyi Emil polgármester ellen. A bizott­ság szerint a polgármestert fe­lelősség terheli amiatt, hogy az Ybl Bank csődbe jutásakor a kerületi önkormányzat száz­ötven millió forintja is a bank­ban rekedt. A pénzügyi vizsgá­lat megállapítása szerint a hi­vatal működéséért felelős pol­gármester nem szabályozta megfelelően a szabad pénz­eszközök felhasználását. Emiatt fordulhatott elő, hogy a pénzügyi osztályvezető, aki­nek egyébként prémiuma függ a pénzforgatástól, saját ha­táskörben háromszázötven millió forintot helyezett el kü­lönböző bankokban.A csődbe ment pénzintézetben rekedt pénznek csak egy része térül­het meg, az is évek múlva. „Kiszabadult” a Vöcsök Úszódaru segítségével le­emelték a zátonyról a Mahart hétfőn megfeneklett Vöcsök típusú szárnyashajóját — mondta el tegnap a Mahart il­letékese. A több, mint kétszáz ezer dollár értékű jármű az első vizsgálatok alapján úgy tűnik nem károsodott nagyobb mértékben, köszönhetően an­nak, hogy sóderzátonyra csú­szott. A kár pontos felmérése azonban csak azután kezdőd­het meg, ahogy a hajót kiemel­ték a vízből. Távérzékelési szeminárium Kétnapos francia-magyar távérzékelési szeminárium kezdődött tegnap a Francia In­tézetben. A Francia-Magyar Távérzékelési Napok rendez­vénysorozatát Tófalvi Gyula, a Magyar Űrkutatási Iroda igaz­gatója és Pierre Brochand, Franciaország magyarországi nagykövete nyitotta meg. A programban francia és ma­gyar szakemberek előadásai szerepelnek, amelyek a távér­zékelés használatának széles skáláját fogják át, különös te­kintettel a francia SPOT-mű- hold tevékenységére. RENDKÍVÜLI ÜLÉSNAP A PARLAMENTBEN „Két évből” vizsgázott a kormány Intőt adtak az ellenzéki pártok — Miniszteri „replikák” Kérdőjelek (Folytatás az 1. oldalról) A kormányfő kifejtette, hogy a magyar gazdaságpolitika fi­gyelemre méltó rugalmasság­ról tett tanúbizonyságot, ami­kor a keleti piacok összeom­lása után új piacokat talált. Hazánk sem maradt ki azon­ban a világméretű recesszió­ból. A gazdasági visszaesés tehát nem írható egyértel­műen a kormány számlájára. A gazdaságban sikereket is elkönyvelhetünk: eredményes harcot folytattunk az infláció ellen, megőriztük az ország fi­zetőképességét és elindítottuk a térség legnagyobb mértékű, sikeres privatizációját. MDF-elismerés, SZDSZ-bírálat A parlamenti frakciók ve­zérszónokokat állítottak. Kó­nya Imre, az MDF frakcióveze­tője kijelentette: a kormány eddig eleget tett vállalt felada­tainak. A politikai rendszervál­tozás lényegében végbement, a gazdasági rendszerváltozás viszont még csak félúton tart. Kónya Imre szerint az utóla­gos igazságszolgáltatásban a legsúlyosabb bűnök vonatko­zásában a Zétényi-féle tör­vényben megfogalmazott el­vek alapján meg kell találni az Alkotmánybíróság ítéletével összhangban lévő megoldást. Tölgyessy Péter, az SZDSZ vezérszónoka négy alapvető szempontból bírálta a kor­mány tevékenységét: a beí­gért gazdasági fordulat helyett gazdasági hanyatlást ért el; a szabadság kormánya helyett a hatalmi perlekedés kormá­nyává vált; európai jellegű kormányzás megvalósítása helyett a kormány vezetése alatt az ország lassan balka- nizálódik; a nép kormánya he­lyett a kabinet egyre inkább a népszerűtlenség kormánya lesz. A Kupa-programból ke­vés valósult meg. Bizonytalan a vállalkozások helyzete, nagymértékben növekszik a munkanélküliség, jóval többen élnek a létminimum alatt, mint három évvel ezelőtt, nem tel­jesültek a nyugdíjrendszer re­formjával kapcsolatos elkép­zelések sem. Elutasított párbeszéd Tölgyessy Péter felhívta a figyelmet arra: még mindig nincs késő, hogy a kormány előálljon a még hátralévő idő­szakra vonatkozóan egy, az eddigiektől eltérő programmal. Ebben az esetben az ellenzék is konstruktívan fogja segíteni a kormány munkáját. Dragon Pál, a 37-ek vezér­szónoka hangsúlyozta, hogy az FKGP nem kárpótlást sze­retett volna, hanem az egykori tulajdon visszaadását, de ez­zel a követeléssel egyedül maradt a parlamenti pártok között. Horn Gyula, az MSZP el­nöke szerint a kormány az el­múlt két évben elutasította a párbeszédet az ellenzékkel a gazdasági, a szociális átme­net kérdéseiről, nem érdeklő­dik a társadalom véleménye iránt, fontos döntések előtt nem konzultál a munkaválla­lókkal, sőt utóbbiak szakszer­vezeteinek megbénítására tö­rekszik. Horn Gyula végkövet­keztetése: a kormány össze­tűzésbe került a társadalom szinte minden rétegével, ezért új programra és egyben új stí­lusra van szüksége. A kiszabadult szellem Áder János, a Fidesz szó­szólója rámutatott, hogy a kormány gyenge és bizonyta­lan volt gazdasági ügyekben, képtelen volt szakértőket megnyerni a miniszteri posz­tokra. Elmulasztotta az ellenőr­zést, tevékenységét gyakran politikai kampányoknak ren­delte alá, és engedte, hogy Csurka István szelleme kisza­baduljon a palackból. Mind­ezekért a Fidesz személy sze­rint a mániszterelnököt teszi felelőssé. Csépe Béla, a KDNP frakci­óvezetője arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a rendszervál­táskor átvett súlyos örökség az egész négyéves ciklusra kihat, sőt valószínűleg tovább is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a felelős­ségben bizonyos pontokon az ellenzéknek is osztoznia kell. A frakcióvezető kijelentette: pártja továbbra is megadja a bizalmat az új magyar demok­rácia első kormányának és személy szerint Antall József miniszterelnöknek. Antall­kultusz? G. Nagyné Maczó Ágnes, a függetlenek vezérszónoka szerint az ország a parlamenti pártok megegyezésének fog­lya. Antall József köré kádári kultuszt alakítanak. Ezután sok képviselő vett részt a vitában. A szigorú el­lenzéki bírálatokra azonnal el­hangzottak a miniszterek „rep­likái”. Antall József a vitát össze­foglalva kijelentette: az egy­másra mutogatás helyett kö­zös cselekvésre van szükség. Az ellenzéki hozzászólások is igazolják, hogy nem tudtak volna mást tenni a kormány helyében. A miniszterelnök le­szögezte: a vitában a prog­ramhoz lényeges iránymuta­tást nem kapott. TÖBB OROSZ OLAJ ÉRKEZIK (Folytatás az 1. oldalról) Ebben az évben mintegy 5 millió tonna import kőolajra van szüksége a magyar gaz­daságnak, s ez a mennyiség teljes egészében a Barát­ság-vezetéken át érkezik. Ebből 2 millió tonna kőolajat árubarter-megállapodás alap­ján importál az ország, a to­vábbi 3 millió tonna pedig jó­részt nyugati olajtársaságok közvetítésével érkezik a fino­mítókba. Az Adria-vezeték kiesése nem okoz beszerzési gondot a MÓL Rt-nek, ám az ismét egy­irányú importlehetőség rontja az áralku-pozíciót, s az olaj­minőség megválasztására is Kennedy Űrközpont, Florida, USA: Hohri Mamoru, az ame­rikai Űrrepülőgépen elsőként utazó japán űrhajós a fotóri­portereknek integet a beszállás előtt. Az Endeavour űrrepü­lőgépen először indul az űrbe egy fekete bőrű űrhajósnö, valamint egy házaspár is. A Vörös Csillag Mgtsz, Balatonszárszó 1992. szeptember 14-től „SZEDD MAGAD" szolo­szüretet hirdet 10 Ft/kg egységárban a szóládi szőlőben. Szőlőeladás: 12 Ft/kg Musteladás: 18 Ft/liter Érdeklődni lehet a 84/40-409-es telefonon (218447) Az utolsó esély szervezete? Mivégre is létezik az ENSZ? Ez a kérdés mindig elhangzik világszerte, amikor szeptember harmadik hetében, év- ről-évre összeül a világszervezet közgyűlése. S a válasz ak­kor is minden esztendőben más, ha az általános vitában, amelyben a tagállamok képviselői, rendszerint a külügymi­niszterek fejtik ki nézeteiket, majd nekilátnak a száznál több napirenden lévő kérdés megtárgyalásának, van is bizonyos rutinszerűség. Hiszen immár a nagyvenhetedik ülésszak vette kezdetét. Újból csak sajátos helyzetben. Sok válság közepette. Az ENSZ-történelem esztendőről-esztendőre ismétlődik? A régi bölcsesség szerint nem lehet kétszer ugyanabba a fo­lyóba lépni, s ez a világszervezet központja melletti East Ri- ver-re különképpen érvényes. Közismert, hogy a hidegháború hosszú időszakában, fe­szültebb vagy viszonylag enyhültebb fomák között, a szu­perhatalmi szembenállás nyomta rá bélyegét a vitákra. Leg­fontosabb témakörnek a leszerelés számított, s a helyi vál­ságok közül azok kaptak főszerepet, ahol a háttérben ugyancsak az ellentétes nagyhatalmi érdekek jelentkeztek, például a Közel-Keleten. Az ENSZ lényegében tükörképét adta a világhelyzetnek. Most pedig? Aligha véletlen, hogy már az új ülésszak indu­lásakor a legtöbb szó arról esett, helyet foglalhat-e automati­kusan a mai Kis-Jugoszlávia a korábbi országtábla mögött, vagy valamiféle felfüggesztéssel próbálja elérni a nemzetek közössége az alapvető nemzetközi viselkedési normák be­tartását. Mert sajátos módon, de érthetően, ebben is kifeje­ződik a világ sok-sok mai gondja. Új helyzetben új kihívások? Mindenképpen. Amikor a ko­rábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a válságok he­lyi-regionális elemei, Salvadortól Kambodzsáig és Angolától Boszniáig, felértékelődött az ENSZ szerepvállalása. Erkölcsi tekintélye, s az összefogáson alapuló gyakorlati fellépése sokszor az utolsó esélyt jelentheti. Nem mindenható és cso­datevő „világkormányról” van szó, eszközei meghatározottak és végesek. De a jelenlegi realitások között van-e jobb az ENSZ-nél, van-e más, ami pótolhatná? Réti Ervin szűk a lehetőség. Az Adria le­állása miatt nem valósulhatott meg az Iránnal 1991 tavaszán kötött 1 millió tonnás import­megállapodás, csak 250 ezer tonna érkezett meg belőle. így — egyelőre — nem teljesülhet a további, 2 millió tonnás iráni importról kötött szándéknyilat­kozat sem. A Somogy Megyei Takarékszövetkezetek tájékoztatják Tisztelt Ügyfeleiket, hogy lakossági betét, illetve hitelkamataikat saját döntésük alapján 1992. október 1-jétől csökkentik Az új kamatfeltételeket hirdetményeiken teszik közzé. „A RÉGI BARÁT AZ ÚJ VILÁGBAN” Somogy megyei Takarékszö vetkezetek (218503)

Next

/
Thumbnails
Contents