Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

1992. szeptember 14., hétfő SOMOGY HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Pavilonsor Nemesdéden Másfél millió forintot fordított az idén járdaépítésre a nemes- dédi önkormányzat. A jegyző- ség is új épületbe költözik a fa­luban és egy új ravatalozó épü­letet is elkészítettek. A tervek szerint, ha az időjárás megfelelő lesz, akkor még az idén neki­kezdenek egy szolgáltató-pavi­lonsor megépítésének, de az if­júsági klubot is szeretnék meg­valósítani. Számítógépes oktatás Jelentős beruházással indítot­ták be tavaly Marcaliban az al­sótagozatos diákok részére a számítástechnikai oktatást. A meglévő számítógépekkel lehe­tővé vált, hogy az oktatási célok mellett az intézmények teljes adminisztrációját (leltárakat, ta­nulói, könyvtári nyilvántartást) is számítógépen dolgozzák fel. Útjavítás Lengyeltótinál A Lengyeltóti és Nikla közötti mellékút gyakorta okozott bosz- szúságot az autósoknak. Szá­mukra jó hír, hogy a Közúti Igazgatóság munkásai végre megkezdték a kritikussá vált út­szakaszok javítását, a gödrök befoltozását. Időlegesen azon­ban sebességkorlátozásra és útszűkületre kell számítaniuk az arra haladóknak. Előtisztítok épültek Marcaliban sikerült javítani a szennyvíztisztító telep hatásfo­kán, többek között megszüntet­ték a nehézfém-szennyeződést is. Feltárták az ipari túlszennye- zést, a szennyezést okozókat előtisztítok megépítésére köte­lezték. Feltárták azt is, hogy a város területén hol kerül csapa­dékvíz a szennyvízveze­ték-rendszerbe. Marcali önkormányzati feladatai A marcali képviselőtestület az idén fő feladatának az intézmé­nyek zavartalan működésének biztosítását, a mérsékelt ütemű városfejlesztést tekinti. Értékel­ték a fiatalok és időskorúak, a támogatásra szoruló családok helyzetét, a közművelődési központ tevékenységét, a fek­vőbeteg-ellátást. Meghatározták a köztisztasággal kapcsolatos feladatokat, az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést is. A lakosságot továbbra is sze­retnék bevonni az önkormány­zati döntésekbe. Olcsóbban sugároz Az úgynevezett DCC üzem­módra való áttéréssel kevesebb energiát használ el a marcali rá­dióállomás, s mintegy 1,3 millió forintot spórolnak meg. A hat éve sugárzó 2x500 kw-os adó­torony, az ország második leg­nagyobb adója nemrégiben tért át erre az üzemmódra. AZ OLCSÓBB KELENDŐBB A tapsonyi keverőüzem még dolgozik (Fotó: Király J. Béla) Érdekek és érzelmek VÁLNI SEM KÖNNYŰ Berend Ferenc: A kiválást a korábbi szervezeti átalakítások is segítik Az állattartási kedv mérsék­lődése nyomán Somogybán is visszaesett a kereslet a takarmányok iránt. Érzéke­nyen érinti ez a keverőüzeme­ket. A Somogy megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­latnak négy keverőüzeme működik. Kovács Gyula, a tapsonyi keverőüzem vezetője elmondta: az ellátási területü­kön is kevesebb lett az állatál­lomány, A nagyüzemek és a kister­melők félve a túltermeléstől, megriadva a kaposvári hús­kombinát fizetésképtelenségé­től, erőteljesen csökkentették az állatok számát. Sokan már csak saját szükségletre ter­melnek. Egyre kevesebb ke­verék-takarmányra van szük­ség. A nagyüzemek egy része is a csőd szélére került. — Egészen Szőlősgyörökig mi látjuk el a takarmánybolto­kat termékekkel — mondta az üzemvezető —, az öreglaki keverőüzemet ugyanis tavaly májusban leállították. Ma már a nagyatádi keverő sem dol­gozik. Ha a tapsonyi üzemet is lezárnák, akkor a vállalat el­veszítené piacát a megye dél­nyugati részén. Régebben két, most viszont már csak egy műszakban dol­goznak a gépek Tapsonyban. Nagyszakácsitól Somogy- fajszig, Balatonkeresztúrtól Mesztegnyőig mintegy 160 diák tanul a marcali Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az intézmény pedagógusai zömmel cigány, enyhe fokban súlyos értelmi fogyatékos gye­rekeket okítanak. A tanítvá­nyok 6-18 évesek. Orosz Lajos igazgatótól megtudtam: az iskola tanárai még tavaly kidolgoztak egy úgynevezett ismétlőiskolai tantervet. Ez két plusz két év­folyamot jelentene. Ma még ugyan a hagyományos tanterv alapján tanítanak, ám szeret­nék, ha mihamarabb az új el­képzelést is valóra válhatnék. Mi ennek a lényege? Minőségi gondok az elmúlt időszakban szerencsére nem voltak. Ez tehát nem hátráltatja az értékesítést. A minőséget egyébként az üzem tudta nél­kül ellenőrzik. A drágább táp senkinek sem kell. Százegy nehány A cigányságnak mint etni­kumnak sajátos életvitele, munkavállalási szokásai van­nak. Ezeket a hagyományokat akarják erősíteni, mintegy mankót adva a kézbe, ami nem kevés mai, állásszűke vi­lágunkban. A gyerekekkel a közép-európai kézműves- és kézműipari technikákat sajátí­tanák el, s ezek adott esetben — ha vásárokra kijárnak — al­kalmi kereseti lehetőséget is jelenthetnek majd. Megismer­kednének a nemezeléssel, a szövéssel, a kosárfonással, az ékszerkészítéssel és a vi­rágkötészettel is. A lányok főzni, varrni, kötni, hímezni ta­nulnának, a fiúkat kertészeti, barkácsolási és állattartási receptúrából válogathatnak a keverőben, de ennek csak kis részére van kereslet. A háztáji gazdaságok főként csak a ba­romfi- és a sertéstápokat ke­resik. alapismeretekkel vérteznék föl. — Olyanfajta szakképzést képzelünk el, amely nem szakmát ad a gyerek kezébe, hanem életmódot, egyfajta munkavállalási képességet alakít ki. A marcali Petőfi iskola el­képzelései a minisztérium szakmai koncepciójának is megfelelt. Az intézmény Nap­sugár névvel létrehozott egy alapítványt, már összegyűlt félmillió forint. Az új képzési forma bevezetéséhez azon­ban több terem és háromszor ennyi pénz kellene. Az ön- kormányzat ez ideig csak elvi­ekben támogatta a példaér­tékű kezdeményezést. L. S. Arról, hogy Somogyfajsz vá­lik Pusztakovácsitól már ko­rábban tudósítottunk. A kinyil­vánított akarat — az, hogy fa- luszövetkezetet alakítottak a fajsziak — ismert. Mekkora lesz a vagyonuk, termőföldjük? Ezekre kerestük a választ a pusztakovácsi tsz-ben. Külön, vagy csoportosan — A kiválást a korábbi szer­vezeti átalakítások is segítették — mondta Berend Ferenc el­nök. — Ezért alakítottuk ki az önelszámoló egységek rend­szerét is. A szétváláshoz azonban a közgyűlés kétharmados szó­többsége kell: ez a pusztako­vácsi termelőszövetkezetben 320-340 szavazatot jelentene. Ennyi embert azonban ember- emlékezet óta nem sikerült öszetoborozni egyetlen köz­gyűlésre sem. Ma 150-160 ak­tív tagja van a szövetkezetnek, a nyugdíjasok csak nagyon sorsdöntő kérdés esetén kere­kednek fel gyűlésezni... A szétválás helyett jobb lenne a fajsziak számára a csoportos kiválás. A törvény szerint va­gyont a tag vihet ki, a kívülálló csak licitálhat rá. Somogyfajsz esetében ez a vagyonrész 15,7 millió forintnyi. A „hozomány” Ki a tagok nevén lévő földe­ket vihetik. Ez a 74 személy esetében 1576 aranykorona értékű szántó és gyep, vala­mint 6,27 aranykorona értékű erdő; Éhhez jön még a tagok részére kötelezően képzett földalap. A kívülállók és örö­kösök tulajdonában 1130,37 aranykorona érték van. A 30 aranykorona földalap felosztá­sát a szövetkezet a következő­képpen oldotta meg: 23 arany­korona szántó, 3,9 aranyko­rona erdő és 3,1 aranykorona gyep. Ennek alapján a so- mogyfajszi önállósodok mint­egy 240 hektár szántóterületet, 50-55 hektár erdőt és 80-85 hektár gyepet mérethetnének ki tagjaiknak. Ehhez számíthat­juk az 1000 aranykorona ér­tékű, kárpótlásra kijelölt földte­rületet, mintegy 80-90 hektár, így összességében 320-340 hektáron kezdhetné meg mű­ködését a faluszövetkezet. — A község eredeti határá­ban található mintegy 500 hek­tár továbbra is a pusztakovácsi termelőszövetkezet tulajdona marad. Az, hogy a III. kárpót­lási törvény végrehajtása után még mennyit kaphatnak, a jövő titka. Azért, hogy a válni szándéko­zók eszközökhöz is juthassa­nak, az eredményes csőde­gyezségnek is meg kell szület­nie. A pusztakovácsi termelő- szövetkezet egy eredményte­len tárgyaláson már túl van. A bankok elfogadták ugyan a ki­lábalási stratégiát, hiszen az eladósodás mértéke nem több, mint a vagyon 29 százaléka. A felértékelt vagyon jelentős ré­szét az állattenyésztés épületei és egyéb beruházásai teszik ki. A kiválóknak ebből a vagyon­ból is arányosan kell része­sedni. Olyan eszközöket, mint például a szárító, csak közö­sen érdemes működtetni. Lehetőségek — Akkora szövetkezet, mint amekkora a fajszi, nem a ha­gyományos gazdálkodásra hi­vatott: inkább a magas kézi­munka-erő és a családi vállal­kozás lesz a megélhetés alapja. A működőképesség az indulás nehézségeinek átvé­szelésétől függ. Ha csak 1-2 irányító lesz a szövetkezetben és az új faluszövetkezet men­tesül az állami bürokrácia ad­minisztratív kötelezettségeitől, akkor életképes lesz. Addig vi­szont nem tudok mást tenni, mint amit a törvény előír. A pusztakovácsi termelő- szövetkezetben tovább folyta­tódik a vagyonfelélés. Az idei aszály mintegy 10 millió forint­tal szegényítette a sanyarú termőhelyi adottságú gazda­ságot. Egyéni kiválási szándé­kot mindösze hét-nyolc sze­mély jelentett be. Dolgoznak a kötelező átalakuláson, a túlé­lést továbbra is a szövetkezeti formában látják. Nincs vállalkozókedv, hiszen nincs jövőkép! Mészáros Tamás (lej) MARCALI MANKÓ AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSOKNAK Ragyoghat-e a Napsugár? Újraélednek a hagyományok — Életmódra nevelik a cigánylurkókat Múzeumszervezö történész Dr. Gál József tanár évtize­dek óta történelmet tanít Mar­caliban. Január óta a hely­beli, önálló múzeum igazga­tója. Terveiről, gondjairól mondja: — Megalapítása után 20 évvel lett a megyei múzeum marcali részlege önálló, mert miként a nemzeti múlt tárgyi és írásos emlékeit a nemzeti gyűjtemények, a kisebb hely­ségek hasonló dokumentu­mait, tárgyait az érdekelt kö­zösségeknek kell őrizni. — Mikor találkozzon először ezekkel az emlékekkel a gyermek? — A mesekor és a világtör­ténelem között. Ha a gyerek már képes felfogni egy ember bánatát, örömét, akkor és csak akkor érett meg arra, hogy népek, országok tör­ténelmét, milliók sorsát élje át. — A mai történelemkönyvek nem ilyen felfogásban íród­tak... — A mai oktatásban a gyermek térben és időben tá­voli eseményekkel, emberek­kel, tájakkal, apja, nagyapja faluja-városa helyett az ókori Egyiptommal találkozik elő­ször. Pedig már a régi görö­göknél is gyakorlat volt, hogy az ismeretszerzés az egysze­rűtől haladjon a bonyolult felé. Aki e módszeren erőszakot tesz, az a befogadón tesz erő­szakot. Ezért értik olyan keve­sen a történelmet, noha igen sokan tudják. — Ez világos. De gyakorlati­lag hogy kell oktatni a törté­nelmet? — A közelitől kell indulni. A saját iskola múltjától, egy hí­ressé lett diákjától, egy nagy­tudású volt tanárától. Innen már csak egy lépés a város, majd az ország történelme. Ehhez viszont dokumentum- gyűjtemény kell. Mert a feldol­gozás csak egy ember szem­lélete. A dokumentum viszont: a tatárjárás, a panaszkodó jobbágy, egy jajkiáltás a mo­hácsi csatából vagy világhá­borúkból. — Marcali múltjáról máig nem jelent meg ilyen kötet... — Pedig városunk múltja oklevelekben gazdag. Első, 1274-beli említése közel 1000 szavas okmány, országos unikum. Fakszimile kiadása fordítással, elemzéssel tehát nem kizárólagos városi érdek, viszont lehetne városi érdem! Restancia a horvát-szlavón bán Marczaly János végren­delete; a Báthory-Pekry per iratai; a polgári viszonyok kia­lakulásának helyi dokumen­tumai; az 1859-72 közötti ta­nácsülések jegyzőkönyvei. Üde színfolt, hogy e 13 év alatt kéthetente tartott ülései­ken ezek az esküdtek dönté­sük meghozatalakor csak egyszer hivatkoztak a kor­mánylapra. A négy marcali he­tilap reprint kiadása meg a vá­rostudat kőszikla alapja le­hetne. — De ezek eddig is létez­tek. Miért a késés? — Olyan korban éltünk ed­dig, amikor ez nem rajtunk, marcali értelmiségieken mú­lott. A felülről erőszakolt „nagy koncepciók” kizárták az egyedi, helyi események elemzését; ebből ered a törté­netírás hitelvesztése, válsága. Roppant fontos — és immár a mi dolgunk — a megtisztítása a ráülepedett politikai sallan­goktól, érdekektől... A fentiek szerinti munka a 60-as évek elejétől folyik itt. A tárgygyűj­tés előbb néprajzi, majd törté­nelmi anyaggal árasztotta el a gimnáziumot; e munka leglát­ványosabb sikerei a Fiorenti- nus-síremlék és a templom gótikus köveinek feltárásai voltak. De mentettünk meg római kori leleteket is... Az elmúlt év­tized a marcali helytörténeti munka, a kiadványok születé­sének évtizede. Sajnos, ezek kis példányszámuk miatt a mai iskolásoknak, felnőttek­nek már hozzáférhetetlenek: újra ki kellene adni őket, illetve megjelentetni egy 30-40 olda­las, ijfúságnak készült füzetet, amely röviden és olvasmá­nyos formában adna áttekin­tést a város múltjáról. —■ Nem túl nagy tervek ezek a múzeumnak, a városnak? — A város ki akar törni, si­kerekben érdekelt. Amíg tehát a múzeum bírja „spritusszal", addig „bírnia” kelt anyagilag. Amikor az önálló múzeum lét­rejött, létrejöttek a remények is felvirágoztatására. A száz­éves épület külső és belső állapota rekonstrukcióért ki­ált! — Van-e erre pénz? — Kell 'lennie! A javítás szükségességével minden szakember egyetértett, 4-5 millió forintra becsülve a költ­ségeket. Metz A. Márton

Next

/
Thumbnails
Contents