Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-14 / 217. szám
1992. szeptember 14., hétfő SOMOGY HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Pavilonsor Nemesdéden Másfél millió forintot fordított az idén járdaépítésre a nemes- dédi önkormányzat. A jegyző- ség is új épületbe költözik a faluban és egy új ravatalozó épületet is elkészítettek. A tervek szerint, ha az időjárás megfelelő lesz, akkor még az idén nekikezdenek egy szolgáltató-pavilonsor megépítésének, de az ifjúsági klubot is szeretnék megvalósítani. Számítógépes oktatás Jelentős beruházással indították be tavaly Marcaliban az alsótagozatos diákok részére a számítástechnikai oktatást. A meglévő számítógépekkel lehetővé vált, hogy az oktatási célok mellett az intézmények teljes adminisztrációját (leltárakat, tanulói, könyvtári nyilvántartást) is számítógépen dolgozzák fel. Útjavítás Lengyeltótinál A Lengyeltóti és Nikla közötti mellékút gyakorta okozott bosz- szúságot az autósoknak. Számukra jó hír, hogy a Közúti Igazgatóság munkásai végre megkezdték a kritikussá vált útszakaszok javítását, a gödrök befoltozását. Időlegesen azonban sebességkorlátozásra és útszűkületre kell számítaniuk az arra haladóknak. Előtisztítok épültek Marcaliban sikerült javítani a szennyvíztisztító telep hatásfokán, többek között megszüntették a nehézfém-szennyeződést is. Feltárták az ipari túlszennye- zést, a szennyezést okozókat előtisztítok megépítésére kötelezték. Feltárták azt is, hogy a város területén hol kerül csapadékvíz a szennyvízvezeték-rendszerbe. Marcali önkormányzati feladatai A marcali képviselőtestület az idén fő feladatának az intézmények zavartalan működésének biztosítását, a mérsékelt ütemű városfejlesztést tekinti. Értékelték a fiatalok és időskorúak, a támogatásra szoruló családok helyzetét, a közművelődési központ tevékenységét, a fekvőbeteg-ellátást. Meghatározták a köztisztasággal kapcsolatos feladatokat, az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést is. A lakosságot továbbra is szeretnék bevonni az önkormányzati döntésekbe. Olcsóbban sugároz Az úgynevezett DCC üzemmódra való áttéréssel kevesebb energiát használ el a marcali rádióállomás, s mintegy 1,3 millió forintot spórolnak meg. A hat éve sugárzó 2x500 kw-os adótorony, az ország második legnagyobb adója nemrégiben tért át erre az üzemmódra. AZ OLCSÓBB KELENDŐBB A tapsonyi keverőüzem még dolgozik (Fotó: Király J. Béla) Érdekek és érzelmek VÁLNI SEM KÖNNYŰ Berend Ferenc: A kiválást a korábbi szervezeti átalakítások is segítik Az állattartási kedv mérséklődése nyomán Somogybán is visszaesett a kereslet a takarmányok iránt. Érzékenyen érinti ez a keverőüzemeket. A Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak négy keverőüzeme működik. Kovács Gyula, a tapsonyi keverőüzem vezetője elmondta: az ellátási területükön is kevesebb lett az állatállomány, A nagyüzemek és a kistermelők félve a túltermeléstől, megriadva a kaposvári húskombinát fizetésképtelenségétől, erőteljesen csökkentették az állatok számát. Sokan már csak saját szükségletre termelnek. Egyre kevesebb keverék-takarmányra van szükség. A nagyüzemek egy része is a csőd szélére került. — Egészen Szőlősgyörökig mi látjuk el a takarmányboltokat termékekkel — mondta az üzemvezető —, az öreglaki keverőüzemet ugyanis tavaly májusban leállították. Ma már a nagyatádi keverő sem dolgozik. Ha a tapsonyi üzemet is lezárnák, akkor a vállalat elveszítené piacát a megye délnyugati részén. Régebben két, most viszont már csak egy műszakban dolgoznak a gépek Tapsonyban. Nagyszakácsitól Somogy- fajszig, Balatonkeresztúrtól Mesztegnyőig mintegy 160 diák tanul a marcali Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az intézmény pedagógusai zömmel cigány, enyhe fokban súlyos értelmi fogyatékos gyerekeket okítanak. A tanítványok 6-18 évesek. Orosz Lajos igazgatótól megtudtam: az iskola tanárai még tavaly kidolgoztak egy úgynevezett ismétlőiskolai tantervet. Ez két plusz két évfolyamot jelentene. Ma még ugyan a hagyományos tanterv alapján tanítanak, ám szeretnék, ha mihamarabb az új elképzelést is valóra válhatnék. Mi ennek a lényege? Minőségi gondok az elmúlt időszakban szerencsére nem voltak. Ez tehát nem hátráltatja az értékesítést. A minőséget egyébként az üzem tudta nélkül ellenőrzik. A drágább táp senkinek sem kell. Százegy nehány A cigányságnak mint etnikumnak sajátos életvitele, munkavállalási szokásai vannak. Ezeket a hagyományokat akarják erősíteni, mintegy mankót adva a kézbe, ami nem kevés mai, állásszűke világunkban. A gyerekekkel a közép-európai kézműves- és kézműipari technikákat sajátítanák el, s ezek adott esetben — ha vásárokra kijárnak — alkalmi kereseti lehetőséget is jelenthetnek majd. Megismerkednének a nemezeléssel, a szövéssel, a kosárfonással, az ékszerkészítéssel és a virágkötészettel is. A lányok főzni, varrni, kötni, hímezni tanulnának, a fiúkat kertészeti, barkácsolási és állattartási receptúrából válogathatnak a keverőben, de ennek csak kis részére van kereslet. A háztáji gazdaságok főként csak a baromfi- és a sertéstápokat keresik. alapismeretekkel vérteznék föl. — Olyanfajta szakképzést képzelünk el, amely nem szakmát ad a gyerek kezébe, hanem életmódot, egyfajta munkavállalási képességet alakít ki. A marcali Petőfi iskola elképzelései a minisztérium szakmai koncepciójának is megfelelt. Az intézmény Napsugár névvel létrehozott egy alapítványt, már összegyűlt félmillió forint. Az új képzési forma bevezetéséhez azonban több terem és háromszor ennyi pénz kellene. Az ön- kormányzat ez ideig csak elviekben támogatta a példaértékű kezdeményezést. L. S. Arról, hogy Somogyfajsz válik Pusztakovácsitól már korábban tudósítottunk. A kinyilvánított akarat — az, hogy fa- luszövetkezetet alakítottak a fajsziak — ismert. Mekkora lesz a vagyonuk, termőföldjük? Ezekre kerestük a választ a pusztakovácsi tsz-ben. Külön, vagy csoportosan — A kiválást a korábbi szervezeti átalakítások is segítették — mondta Berend Ferenc elnök. — Ezért alakítottuk ki az önelszámoló egységek rendszerét is. A szétváláshoz azonban a közgyűlés kétharmados szótöbbsége kell: ez a pusztakovácsi termelőszövetkezetben 320-340 szavazatot jelentene. Ennyi embert azonban ember- emlékezet óta nem sikerült öszetoborozni egyetlen közgyűlésre sem. Ma 150-160 aktív tagja van a szövetkezetnek, a nyugdíjasok csak nagyon sorsdöntő kérdés esetén kerekednek fel gyűlésezni... A szétválás helyett jobb lenne a fajsziak számára a csoportos kiválás. A törvény szerint vagyont a tag vihet ki, a kívülálló csak licitálhat rá. Somogyfajsz esetében ez a vagyonrész 15,7 millió forintnyi. A „hozomány” Ki a tagok nevén lévő földeket vihetik. Ez a 74 személy esetében 1576 aranykorona értékű szántó és gyep, valamint 6,27 aranykorona értékű erdő; Éhhez jön még a tagok részére kötelezően képzett földalap. A kívülállók és örökösök tulajdonában 1130,37 aranykorona érték van. A 30 aranykorona földalap felosztását a szövetkezet a következőképpen oldotta meg: 23 aranykorona szántó, 3,9 aranykorona erdő és 3,1 aranykorona gyep. Ennek alapján a so- mogyfajszi önállósodok mintegy 240 hektár szántóterületet, 50-55 hektár erdőt és 80-85 hektár gyepet mérethetnének ki tagjaiknak. Ehhez számíthatjuk az 1000 aranykorona értékű, kárpótlásra kijelölt földterületet, mintegy 80-90 hektár, így összességében 320-340 hektáron kezdhetné meg működését a faluszövetkezet. — A község eredeti határában található mintegy 500 hektár továbbra is a pusztakovácsi termelőszövetkezet tulajdona marad. Az, hogy a III. kárpótlási törvény végrehajtása után még mennyit kaphatnak, a jövő titka. Azért, hogy a válni szándékozók eszközökhöz is juthassanak, az eredményes csődegyezségnek is meg kell születnie. A pusztakovácsi termelő- szövetkezet egy eredménytelen tárgyaláson már túl van. A bankok elfogadták ugyan a kilábalási stratégiát, hiszen az eladósodás mértéke nem több, mint a vagyon 29 százaléka. A felértékelt vagyon jelentős részét az állattenyésztés épületei és egyéb beruházásai teszik ki. A kiválóknak ebből a vagyonból is arányosan kell részesedni. Olyan eszközöket, mint például a szárító, csak közösen érdemes működtetni. Lehetőségek — Akkora szövetkezet, mint amekkora a fajszi, nem a hagyományos gazdálkodásra hivatott: inkább a magas kézimunka-erő és a családi vállalkozás lesz a megélhetés alapja. A működőképesség az indulás nehézségeinek átvészelésétől függ. Ha csak 1-2 irányító lesz a szövetkezetben és az új faluszövetkezet mentesül az állami bürokrácia adminisztratív kötelezettségeitől, akkor életképes lesz. Addig viszont nem tudok mást tenni, mint amit a törvény előír. A pusztakovácsi termelő- szövetkezetben tovább folytatódik a vagyonfelélés. Az idei aszály mintegy 10 millió forinttal szegényítette a sanyarú termőhelyi adottságú gazdaságot. Egyéni kiválási szándékot mindösze hét-nyolc személy jelentett be. Dolgoznak a kötelező átalakuláson, a túlélést továbbra is a szövetkezeti formában látják. Nincs vállalkozókedv, hiszen nincs jövőkép! Mészáros Tamás (lej) MARCALI MANKÓ AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSOKNAK Ragyoghat-e a Napsugár? Újraélednek a hagyományok — Életmódra nevelik a cigánylurkókat Múzeumszervezö történész Dr. Gál József tanár évtizedek óta történelmet tanít Marcaliban. Január óta a helybeli, önálló múzeum igazgatója. Terveiről, gondjairól mondja: — Megalapítása után 20 évvel lett a megyei múzeum marcali részlege önálló, mert miként a nemzeti múlt tárgyi és írásos emlékeit a nemzeti gyűjtemények, a kisebb helységek hasonló dokumentumait, tárgyait az érdekelt közösségeknek kell őrizni. — Mikor találkozzon először ezekkel az emlékekkel a gyermek? — A mesekor és a világtörténelem között. Ha a gyerek már képes felfogni egy ember bánatát, örömét, akkor és csak akkor érett meg arra, hogy népek, országok történelmét, milliók sorsát élje át. — A mai történelemkönyvek nem ilyen felfogásban íródtak... — A mai oktatásban a gyermek térben és időben távoli eseményekkel, emberekkel, tájakkal, apja, nagyapja faluja-városa helyett az ókori Egyiptommal találkozik először. Pedig már a régi görögöknél is gyakorlat volt, hogy az ismeretszerzés az egyszerűtől haladjon a bonyolult felé. Aki e módszeren erőszakot tesz, az a befogadón tesz erőszakot. Ezért értik olyan kevesen a történelmet, noha igen sokan tudják. — Ez világos. De gyakorlatilag hogy kell oktatni a történelmet? — A közelitől kell indulni. A saját iskola múltjától, egy híressé lett diákjától, egy nagytudású volt tanárától. Innen már csak egy lépés a város, majd az ország történelme. Ehhez viszont dokumentum- gyűjtemény kell. Mert a feldolgozás csak egy ember szemlélete. A dokumentum viszont: a tatárjárás, a panaszkodó jobbágy, egy jajkiáltás a mohácsi csatából vagy világháborúkból. — Marcali múltjáról máig nem jelent meg ilyen kötet... — Pedig városunk múltja oklevelekben gazdag. Első, 1274-beli említése közel 1000 szavas okmány, országos unikum. Fakszimile kiadása fordítással, elemzéssel tehát nem kizárólagos városi érdek, viszont lehetne városi érdem! Restancia a horvát-szlavón bán Marczaly János végrendelete; a Báthory-Pekry per iratai; a polgári viszonyok kialakulásának helyi dokumentumai; az 1859-72 közötti tanácsülések jegyzőkönyvei. Üde színfolt, hogy e 13 év alatt kéthetente tartott üléseiken ezek az esküdtek döntésük meghozatalakor csak egyszer hivatkoztak a kormánylapra. A négy marcali hetilap reprint kiadása meg a várostudat kőszikla alapja lehetne. — De ezek eddig is léteztek. Miért a késés? — Olyan korban éltünk eddig, amikor ez nem rajtunk, marcali értelmiségieken múlott. A felülről erőszakolt „nagy koncepciók” kizárták az egyedi, helyi események elemzését; ebből ered a történetírás hitelvesztése, válsága. Roppant fontos — és immár a mi dolgunk — a megtisztítása a ráülepedett politikai sallangoktól, érdekektől... A fentiek szerinti munka a 60-as évek elejétől folyik itt. A tárgygyűjtés előbb néprajzi, majd történelmi anyaggal árasztotta el a gimnáziumot; e munka leglátványosabb sikerei a Fiorenti- nus-síremlék és a templom gótikus köveinek feltárásai voltak. De mentettünk meg római kori leleteket is... Az elmúlt évtized a marcali helytörténeti munka, a kiadványok születésének évtizede. Sajnos, ezek kis példányszámuk miatt a mai iskolásoknak, felnőtteknek már hozzáférhetetlenek: újra ki kellene adni őket, illetve megjelentetni egy 30-40 oldalas, ijfúságnak készült füzetet, amely röviden és olvasmányos formában adna áttekintést a város múltjáról. —■ Nem túl nagy tervek ezek a múzeumnak, a városnak? — A város ki akar törni, sikerekben érdekelt. Amíg tehát a múzeum bírja „spritusszal", addig „bírnia” kelt anyagilag. Amikor az önálló múzeum létrejött, létrejöttek a remények is felvirágoztatására. A százéves épület külső és belső állapota rekonstrukcióért kiált! — Van-e erre pénz? — Kell 'lennie! A javítás szükségességével minden szakember egyetértett, 4-5 millió forintra becsülve a költségeket. Metz A. Márton
