Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 10., csütörtök Bábolnai termeléstechnika Kazahsztánban Külföldön is terjeszkedik a hazai szántóterület 12 százalé­kának termelését integráló IKR Termelésfejlesztési és Keres­kedelmi Részvénytársaság. Két szlovák-magyar korlátolt fele­lősségű társaságot hozott létre; a FÁK országaiban három jelen­tős üzleti partnerük van. Á bá­bolnaiak emellett több jónevü külföldi céggel kötöttek kizáró­lagos importőri kereskedelmi szerződést. Vállalkozás­fejlesztésről Szegeden Országos Vállalkozásfejlesz­tési Napokat rendez Szegeden az Országos Kisvállalkozás Fej­lesztési Iroda októberben. Az immár második alkalommal meghirdetett rendezvény fővéd­nöke Szabó Iván ipari és keres­kedelmi miniszter lesz. A kétna­pos konferencia célja a magyar vállalkozás jogi, gazdasági, és emberi tényezői fejlődésének elősegítése és az aktuális fel­adatok széleskörű ismertetése. Vámfizetés Postabank-csekkel Egy, a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksá­gával között megállapodás ér- telméban, csekkel fizethetik a vámot a határon a Postabanknál számlát vezető importőrök. A je­lenlegi devizajogszabályoknak megfelelően a csekket magával viheti külföldre, és azt a határon felhasználhatják a vám megfize­tésére. A csekkek használata fontos lépés a vámrendszer korszerűsítésében, az európai normákhoz való közeledésben. A Tricotex olasz kapcsolatai Kooperációs szerződést ké­szít elő két olasz divatcéggel, a Maxmara csoporthoz tartozó Marina Rinaldival és a Marellá- val a hazai kötöttáruk legjelen­tősebb külkereskedője, a Trico­tex Rt cégnél. Eszerint: az olasz igények alapján idehaza gyártott termékeket Magyarországon forgalmaz a Tricotex. Éves for­galmának csaknem 10 száza­léka származik már Olaszor­szágból, holott két évvel ezelőtt a cég legjelentősebb partnere még a Szovjetunió volt. A Rosznyefteprodukt felfüggesztette A MÓL Rt.-nek nem jelezte olajexport-felfüggesztési szán­dékát orosz szállítópartnere. A részvénytársaság és szállítója közötti érvényben lévő szerző­dések pedig minden körülmé­nyek között biztosítják a hazai olajellátást. Ez azért érdekes, mert az olajtermékek exportjá­val foglalkozó orosz Rosznyef­teprodukt cég szeptember 5-től húsz napra felfüggesztette bi­zonyos szállításait Japán és Nyugat-Európa felé. A felszámoló megígérte Egyezséget kötöttek kedden a kótaji mezőgazdasági terme­lők a csődbe került Csenged Ag- rofrucht Részvénytársaságot felszámoló CONEXUS Rt.-vel, így lemondtak arról, hogy szer­dától éhségsztrájkot kezdjenek tavaly leadott áruik ellenértéké­nek azonnali kifizetésének ki­kényszerítésére. A termelők a múlt évben 5 millió forint értékű paradicsomot adtak el az Agrof- ruchtnak — a felvásárló cég azóta tartozik a pénzzel. Egyedülálló a megyében az Erdőgép kft fegyverjavító mű­helye. Most a vadászati szezon kezdetén többen javíttatják itt fegyvereiket. Valamennyi fegyvertípus szerelését és mű­szaki vizsgáztatását is vállalják. (Fotó: Kovács Tibor) A rendőrségi kihallgatáson Megszólaltak a csákányi polgármester verőlegényei Farkas László büntetéscsökkentést is ígért az akcióért Hétfői lapunkban beszámoltunk a csákányi események­ről, illetve a polgármester vasárnap éjszakai véres megtor­lását „bemutató” két verzióról. Tegnap a nyomozást foly­tató Marcali Rendőrkapitányságtól kértünk információt. Megtudtuk: Bogdán Já­nos, Bogdán Nándor, Józsa István és Vincze Zsigmond gyanúsítotti kihallgatásuk során szinte egybehang­zóan mondták el az éjszaka eseményeit. Bogdán János tíz óra körül ment hazafelé, amikor látta, hogy Császár Frigyes sprével festi a pol­gármesterre nem éppen hí­zelgő feliratokat. A közelben többen összeverődtek és el­határozták: felébresztik Far­kas László polgármestert. Az álmaiból hirtelen „kizök­kentett” polgármester azon­nal tudta mit kell tennie, ki­osztotta a feladatokat: kit gumibotért, kit horganyzott vascsövekért küldött haza. Majd Császárék lakása előtt találkozott a már felfegyver­kezett társaság. Horváth Ist­vánt leütötték, Császár Fri­gyest pedig agyba-főbe ver­ték és elcibálták a már félig ájult embert a csaknem két­száz méterre levő polgár- mesteri hivatal elé. Ott a szerencsétlen férfi beis­merte, hogy ő firkált, ám ez nem volt elég: Farkas László vezetésével és aktív közre­működésével tovább ütötték és rugdosták. Amikor meg- neszelték, hogy hamarosan megérkezik a mentő, bevon­szolták Császárt a hivatal egyik szobájába, a mentő­sök kérdésére pedig a pol­gármester kétszer is azt vá­laszolta: nincs itt a sérült, mert elszaladt (!). Az akció előtt Farkas László mindenfélét ígért a verőlegényeinek. Bogdán Jánosnak például azt, hogy a jogerős bírósági ítéletként kapott nyolc hónapját, ame­lyet hasonló bűncselekmé­nyek elkövetéséért mértek rá (de letöltését még nem kezdte meg), a felére csök­kenteti, hiszen „itthon is és külföldön is szuper kapcsola­tai vannak”. Mindenesetre Farkas László polgármester hétfői elbeszélése — mondhat­nánk meséje — mintha egy kicsit másként szólt volna... Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. (Tamási) Egy fecske nem csinál nyarat Mikor találkozik az egyéni és a vállalati érdek? Régóta mondják: a piac- gazdaság és a munkanélküli­ség a legjobb fegyelmező erő. Most mindkettőből van. Az utóbbiból több is mint kellene. — Vajon javult-e a munka- fegyelem? — kérdeztem Bajer Nándortól a Pamut-fonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatójától. A technológia is segít — A mi gyárunk messze esik a város központjától, így az úgynevezett egyéni ügyes-bajos dolgok munkaidő alatti intézése miatt nem kellett fegyelmező eszközökhöz nyúlni. A szigorú gyártástechnológia sem igen adott módot az ilyen kilengésekre. A rendszerváltás előtt évente „csak" 15-20 fe­gyelmi eljárást indítottak. Elbo­csátásra alig-alig került sor. Et­től ugyanis már csak a hosszú herce-hurca miatt is ódzkodtak a vezetők. A fegyelemsértése­ket viszont a szélsőségek jelle­mezték. Előfordult például vere­kedés. — Az idén hány fegyelmit osz­tottak ki? — Mindössze négyet. Ittas­ságért, igazolatlan mulasztá­sért, engedély nélküli, tehát úgynevezett önszabadságolá­sért kapták a vétkesek. Alapbér csökkentés, szigorú megrovás volt a büntetés. — Ha az előző korszakhoz vi­szonyítva így lecsökkent a fe­gyelmik száma, akkor mégis csak bevált a jóslat a piacgaz­dasággal, meg a munkanélküli­séggel kapcsolatban... — Korántsem! Igaz, hogy ma kevésbé bocsátkoznak dolgozó­ink szélsőséges fegyelemsér­tésbe. Ám minden másban Szinte maradt a régi helyzet. A fegyelemről most sem mond­ható el, hogy kielégítő lenne. — Talán nem kapott kellő hangsúlyt mi a következménye a fegyelemsértésnek? — Dehogynem. Egyrészt megszüntettük a teljesítmény­bért, s azt mondtuk: a hangsúly a minőségen van, másrészt a bérezéssel is erre igyekszünk ösztönözni. — A munkanélküliségtől való félelem sem elég visszatartó erő? A segély magabiztossá tesz? — Ez korántsem ilyen egy­szerű. Legalábbis nálunk ez sa­játos módon érezteti hatását. Sokakat a munkanélküli segély tesz magabiztossá. Akadnak akik szinte kérkednek azzal, hogy ebből megélnek, moso­lyognak a műszakban megfá­radtakon, és a világért vissza nem jönnének. Ezt sajnos ta­pasztaltuk is, amikor úgyneve­zett létszámfelettieket akartunk visszavenni. Az embereknek azt a részét viszont, akiknek életeleme a munka és éppen ezért tart attól, hogy elküldik, a munkanélküli­ség szinte sokkolja. A félelem miatt romlik a teljesítőképessé­gük, gyakran keverednek konf­liktusba társaikkal, idegesek és nyugtalanok. Ezért sértik meg gyakrabban az ilyen-olyan elő­írásokat. — A munkanélküliség arra bi­zonyára módot ad, hogy köny- nyebben „lecseréljék” a fegyel­mezetleneket... — Ez sajnos nem így van. Tudják, hogy sok időbe kerül, amig valakit fonónővé képe­zünk, továbbá, hogy az utcán nem szaladgálnak képzett fonó­nők. Nem pótolhatjuk tehát gyorsan a szakmunkásokat. Ha sikerül is felvenni az elbocsátot­tak helyett újakat, elég sok időbe telik, míg ugyanazt a tel­jesítményt produkálják, mint be­gyakorlott elődeik. Ennek pedig a termelés huzamos vissza­esése a következménye. — Amikor érjük el azt a rég óhajtott nyugati munkamorált? Szigor és jövedelem összhangja — Ha majd sikerül az embe­rekkel megértetni, hogy csakis a minőségi munka, a magas szín­vonalú produktum lehet az alapja a váltásnak, hogy enélkül nincs gazdasági fellendülés. Ma még ez nem tudatosult, ma még első az egyéni érdek, és csak aztán jön a vállalati, — ha jön egyáltalán. Ha majd a magas színvonalra való törekvés belső igénnyé válik, akkor mondthat- juk, hogy megtörtént az áttörés. Hogy mi kell ehhez? Egyik ismerősöm Németor­szágba ment dolgozni. Itthon sok hibával végezte munkáját, — ahogy mondani szokták — eldolgozgatott. Odakint hamar rájött: a hibáért csak kétszer szólnak és aztán adják a mun­kakönyvét. Viszont a többszörö­sét keresi az itthoni bérének. Kitűnő munkaerő lett, s kitű­nően érzi magát. Vagyis valahol egyszer összhangba kell hozni a szigort és a jövedelmet. A mi gyárunkban sajnos a növekvő inflációt messze nem tudtuk kö­vetni béremeléssel. A váltás te­hát csak akkor sikerülhet iga­zán, ha az egész társadalom rá­lép erre az útra. Egy fecske nem csinál nyarat... Szegedi Nándor Gerbovits ki akarja a summázatot mondani Az érdekvédelmi munkánk első eredménye, hogy fizeti a húskombinát a kistermelők­nek az adósságot — mondta tegnap a Somogyi Hírlapnak Gerbovits Jenő országgyű­lési képviselő, a Parasztszö­vetség főtitkára. — Ezt kö­szöntem meg a parlament­ben keddi felszólalásomban. Most különös szorítóba kerül­tem, mert az ország más ré­szein azt mondhatják, hogy lokálpatrióta módon csak somogyi ügyeiket intézek. Pedig nem így van: a szeles- tei-ügy — ahol már házat is árvereznek az adósság miatt — még nehezebb. Az inter­pellációnak erre a részére, — amelyet a miniszterelnökhöz intéztem — a földművelés- ügyi államtitkár nem válaszolt. Szinte elment a kérdés mel­lett. Ezért értetlenül kérdez­tem: hogy van ez? A fórumo- sok elkezdtek skandálni, a kisgazdák is ellenem fordul­tak: felforrósodott a hangulat. Az interpellációm meglehe­tősen szangvinikus lett. Megértést nem találtam sem a kormány, sem a koalíció részéről. En úgy fejeztem be: Elnök úr megvonta a szót, lelke rajta. Kénytelen vagyok befejezni az interpellációmat. A dolog természeténél fogva az SZDSZ-esek, az MSZP-sek velem szavaztak. Úgy látszik, a parasztok gondjait ők jobban megértik, mint a kisgazdák. Gerbovits azt is elmondta: várakozó állásponton van, de a belé fojtott szót ki akarja mondani, hiszen a sommá- zata abban van. A 4M DISZKONT AJÁNLATA étolaj 65 Ft/liter liszt 23 Ft/kg dobozos almaié 40 Ft/liter kristálycukor 46 Ft/kg fokhagyma 90 Ft/kg Creopto eü. (4 tek.) 51 Ft Creopto eü. (2 tek.) 27 Ft papírzsebkendő (100-as) 54 Ft Egyéb élelmiszerek is diszkontáron kaphatók. Kaposvár, Kossuth L. u. 1-9. Szakszervezetek Háza Nyitva hétfőtől—péntekig 7.30-tól 12-ig és 13-tól 16.30-ig (4591) Saját szervezésű útjainkat ajánljuk, amelyeket 30 fős, IVECO-BERKHOF típusú légkondicionált, videóval, hűtővel ellátott autóbuszunkkal bonyolítunk le. Cégünk szlogenje: „Jól jár, ha velünk jár" München, sörfesztivál, október 9-11-ig 2500 Ft Isztambul szép. 23-27., szept. 30-október 4-ig 6000 Ft + vízum Trieszt szeptember 18-20-ig 1500 Ft Csoportok jelentkezését is elfogadjuk. Jelentkezés és felvilágosítás: „ATAD SPED” Nagyatád, Szabadság u. 23. Tel. és fax: 82/52—041,51-425, telex: 13-310 (8082)

Next

/
Thumbnails
Contents