Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

1992. szeptember 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Tanévkezdés a menekülttáborban Újabb bosnyák menekültek és iskoláskorú gyerekek érkeztek a nagyatádi menekülttáborba, s ezzel újra kétezer fölé emelke­dett a táborlakók száma. A na­pokban megkezdődik a tanítás is a muzulmánoknak: a tanév­kezdésre ide irányítottak át más magyarországi táborokból gye­rekeket, akik ittmaradásukig Nagyatádon folytatják megkez­dett tanulmányaikat. Demonstrációs vándorkiállítás Egynapos országos egész­ségügyi demonstrációs vándor- kiállítást rendeztek vasárnap a nagyatádi városi kórházban. A 33 céget képviselő Radinvek Medizin Kft kórházi felszerelé­seket és műszereket röntgen- technikai, laboratóriumi, vala­mint fogászati eszközöket muta­tott be a kórház szakemberei­nek és a látogatóknak. Iskolakezdés kedvezménnyel Az egyre növekvő munkanél­küliséggel küzdő Görgetegen sokat költenek eseti szociális támogatásokra. Az iskolások szeptemberei tanévkezdését is támogatta az önkormányzat: az óvodásoknak ezerötszáz, az ti­zenkét évnél fiatalabb iskolá­soknak kétezer, míg a „nagyok­nak” kétezerötszáz forint támo­gatást adtak, és átvállalták a tanszervásárlás költségeit is. A faluban száznegyven iskolás­korú gyermek van, így az ön- kormányzat hatszázötvenezer forintot költött az iskolakez­désre. Önkéntes támogatottak Rendkívüli szociális segélyre az idén 330 ezer forintot szánt a lábodi önkormányzat, ebből azonban csak kevesebb mint 125 ezer forintot használtak fel. A többi pénzt a rendszeres ne­velési segélyre tartalékolták. A segélyekről minden esetben az önkormányzat szociális bizott­sága hoz egyedi határozatot. Nem ritka az sem, hogy a támo­gatottak önkéntes munkafel­ajánlást tesznek a falu javára. Gázvezeték épül Csokonyavisontán Megkezdődött a gázvezeték építése Csokonyavisontán is. A 31 forintos beruházással épülő vezetéket a visontaiak a rinyaúj- laki önkormányzattal együttesen építik meg. A gázt Babócsáról kapja a két falu, a munkálatok jövőre készülnek el. Kárpótlás Háromfán A nagyatádi termelőszövet­kezet háromfai kerületében csaknem 14 ezer aranykorona értékben jelöltek ki földet kárpót­lásra. Az első licitre október má­sodik felében kerülhet sor, eddig hét igénylő jelezte, hogy részt kíván venni az árverésen. A KARBANTARTÓK FOLYAMATOSAN DOLGOZNAK Az idén nem faragtak „A tanácsrendszer kirabolt bennünket” Nagykorpád önálló újra Nagykorpádnak idén január óta van önálló jegyzője. A község majd egyévi — ahogy ők mondják — közösködés után döntött úgy, hogy önálló hivatalt működtet. A jegyző- ség felállítása azonban merész lépésnek látszott a 689 lel­ket számláló kisközség vezetői részéről. Az első hónapok tapasztalatairól kérdeztük Tóth Tibor polgármestert. Az idén nem volt alkotó­idény a nagyatádi faszob- rász-alkotótelepen. A nyarat környezetalakításra, karban­tartó munkákra fordították, így került sor a folyamatos szoborvédelem részeként több műalkotás karbantar­tására és felújítására. Tizenhét évvel ezelőtt farag­ták fába álmaikat az alkotóte­lep első vendégei. Azóta az időjárás nyomán, a természe­tes elhasználódás miatt szük­ségessé váltak az állagmegó­vási munkák. A karbantartók­tól megtudtam, hogy vannak olyan szobrok, amelyek „ön­magukat védik”. Ilyen a Medi­táció, amelynek alakja és fa­ragástechnikája olyan, hogy ledobja magáról a vizet. Lassabban használódnak el az egy darabból készült tölgyfa alkotások. Amit viszont a művészek bükkből vagy nyárfából • készítettek, azok közül három már az enyé­szeté lett. A szobrok felújítása bonyo­lultságuktól függően akár egy-két hónapot is igénybe vehet. A felületek előkészítése során különböző olajokkal ke­zelik a fát, amely rendszeres karbantartás mellett több tíz évig is megőrzi a művészi al­kotást. Apró lépésekkel haladunk a környezet rendbetételével és az épületek felújításával a jövő évi alkotóidény felé — mondta Ormai István, a mű­vésztelep vezetésével megbí­zott intézmény igazgatója. — A jövő év szinte minden, alko­tómunkára alkalmas napját ki akarjuk használni a nemzet­közi rangot kivívott alkotótele­pen. A hivatásos művészek mellett amatőr fafaragók is bemutatkoznak majd alkotása­ikkal, s itt kapnak helyet a képzőművészeti tábor részt­vevői is. Németh István — Vannak nehézségek, mégis úgy érzem, hogy jól döntöttünk. Negyvenévi kö­zösködés után az itt lakók végre teljesen önállóan sze­rettek volna élni. Ebben a fa­luban negyven év óta szinte semmi fejlesztés nem volt, a tanácsrendszer kirabolt bennünket. A háború előtt ezernégyszázan éltek Nagykorpádon, ma keve­sebb, mint hétszázan van­nak. Amikor beköszöntött az ősz, idegen napszámosok érkeztek a faluba, hogy se­gítsenek a betakarításnál, most pedig úgy látszik, hogy még fele ennyi embert sem tud eltartani ez a föld. Már a kezdetkor felmerült, hogy legyen a faluban egy olyan főállású ügyintéző, aki köz­vetít a lábodi körjegyzőség és a község között. — Természetesen az in­dulás nem volt mentes a gondoktól. Hamar bebizo­nyosodott, hogy két ember kevés a falu ügyeinek inté­zéséhez, kezdetben a hely­béliek részéről ezért vád is érte az önkormányzatot. A nagykorpádiak azonban nem tétlenkedtek. Járdaépí­tésbe fogtak, lekövezték a temetőhöz vezető utat, most pedig egy kisebb raktárt sze­retnének építeni, hogy az előre megvásárolt anyago­kat, szerszámokat legyen hol tárolni. Tervezik: ha lesz pénzük, később az önkor­mányzat épületét is tovább bővítik. — A gazdasági helyzet romlásával egyre rosszabb az emberek hangulata — tette hozzá a polgármester. — Nyolcvan (!) munkanélkü­lit tartunk nyilván. Ez a mun­kaképes lakosság több mint harminc százaléka. Az idén még kapnak munkanélküli segélyt, de valaki arra adjon választ, hogy mi lesz jövőre. Csencselők ellen 4 Kisosz tiltakozik - Az atádi lengyelpiac visszatérő téma A HOMOKSZENTGYÖRGYI BORBÉLY ÉRMÉI A Kisosz legutóbbi nagy­atádi ülésén határozott állás- foglalás született a térség­ben történő „tiszta” kereske­delmi tevékenység védelme érdekében. A résztvevők úgy határoztak, hogy min­den lehetséges fórumon fel­emelik szavukat — mindad­dig, amíg el nem érik, hogy a jövőben a nagyatádi piac is törvényes keretek között működjön. A kereskedők szerint ugyanis lehetetlen helyzet alakult ki a nagyatádi piacon és környékén. A más váro­sokból kitiltott árusok egyre nagyobb számban, háborí­tatlanul adhatják el az olyan portékákat, amelyekre semmilyen közteher nem hárult. Áron alul értékesíte­nek, kikerülve a törvényes jogszabályokat. A szervezet megyei titkára elmondta, hogy Kaposváron a hatóságok egymással kar­öltve már megszüntették ezt az illegális kereskedelmi formát. A szükséges intéz­kedések megtétele a fel­ügyeletet ellátó hatóság dön­tésétől függ. Az effajta tevé­kenység többszörösen is törvénysértő. Ebből egynek — a devizagazdálkodásról szólónak — bizonyítására a helyi vámparancsnok felol­vasta a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság felhí­vását, amely a külföldi ál­lampolgárok árusítást végző tevékenységét szabályozza. Az ülésen részt vevő ható­sági képviselő véleménye szerint is változtatni kell a je­lenlegi helyzeten, de egye­lőre tehetetlennek érzik ma­gukat az ügy megoldásában. A rendőr-főkapitányság küldötte hozzászólásában kifejtette, hogy minden tör­vényes tevékenység betar­tásában partnerek. Ha kérik, segítenek. A fórumon részt vett hatósági képviselők te­hát elkötelezték magukat a megoldásban, a végleges választ azonban az illetékes helyi szervek adhatják meg. A jelen levők átmeneti megoldásként egyetértettek azzal, hogy havi egy alka­lommal engedélyezzenek árusítást, ám kultúrált, sza­bályozott vásári-piaci körül­mények között. (Németh) Álarcos rablás Görgetegen Gázsprével mentek a dokihoz Szerdán kora hajnalban csöngettek dr. Babó Benő nyugdíjas görgetegi orvos aj­taján. Természetes dolog volt ez a doktor számára, hiszen több évtizedig dolgozott kör­zeti orvosként a faluban, s csak pár éve vonult nyugállo­mányba. Az idős férfi automatikusan nyitotta az ajtót, ám szólni már nem volt ideje: három álarcos lökte vissza a lakásba. A sze­mébe fújtak gázsprével, és többször arcul ütötték. — Meg ne mozdulj, mert le­lövünk! — üvöltöttek rá a rab­lók. Miközben egyikük az ab­laknál figyelt, a másik kettő ku­tatni kezdett a lakásban. Nem eredménytelenül, hiszen az egyik fiókban levő 35 ezer fo­rintnyi készpénz mellett köny- nyen beváltható — 540 ezer forint értékű — takarékbetét­könyvet is találtak. A betörők azonban még ezzel a zsák­mánnyal sem elégedtek meg: elvitték az idős orvos csaknem 80 ezer forintot érő arany pe­csétgyűrűjét és kórházban levő felesége aranyékszereit is, összesen mintegy 240 ezer forint értékben. — b — A falon látható megacé- rosz-fogsor már számos he­lyet megjárt az országban; szakértő kezek vizsgálták. Rakodás közben bukkant rá a sóderhegy közepén egy szemfüles vasutas, és rögtön tudta, hogy kihez kell fordul­nia. A homokszentgyörgyi Szombathelyi József ugyanis gyűjtőszenvedélyével vált hí­ressé a faluban. — Az apám egyszerű suszter volt, de a lexikont mindig megvette, nem sajnálta rá a pénzt — mondja. — Azt taní­totta: dárga könyv és olcsó bor nem létezik. Én is ehhez tar­tom magam. Szombathelyi József még fiatal borbélyként kezdett szü­lőfaluja múltjával foglalkozni. Érdekelte a történelem, gyűj­tött mindent, ami útjába akadt. 50 forintért vásárolt vitézi kar­dot, szerzett kőbaltát, csalán­szedés közben az árokban bukkant egy őstulok szarvára. — Amíg a tüdőm bírta, ze­néltem. Klarinétos voltam, de a háborúban, a Don-kanyar- ban elvesztettem a hangsze­remet. Átpártoltam a szaxo­fonhoz. Lakodalmakba, bá­lokba hívtak; ami pénzem pe­dig megmaradt, abból bővítet­tem a gyűjteményemet. 1961-ben ismerkedtem meg Répay Lajos kadarkúti gyógy­szerésszel, aki a környéken már ismert numizmata volt. Az ő segítségével én is elkezd­tem érmeket gyűjteni; belép­tem a Magyar Éremgyűjtők Egyesületébe. Akkoriban pár forintért lehetett érmékhez hozzájutni. Mára elszaladt a szekér: egy-egy ritkább dara­bért hihetetlen összegeket is elkérnek. A fiókból sorra kerülnek elő az ókori — görög, római — pénzek, csakúgy, mint a szebbnél szebb emlékérmek. A falu története mindig is érdekelte Szombathelyi Jó­zsefet. Legutóbb a Szent- györgyön föllelhető ragad­ványneveket írta össze. A ta­nulmányt a polgármesteri hi­vatalban őrzik. — Ha egyszer lesz időm és bejutok a levéltárba, akkor egy dolognak biztosan utánané­zek: 1863-ban egy tűzvész so­rán a fél falu leégett. Az öre­gek elbeszéléséből sok min­dent tudok már, de arra nem sikerült választ kapnom, hogy mi és hogyan gyulladhatott meg. Búcsúzóul előhúz egy ne­héz vasszerkentyűt a hokedli alól. — A Bánki-Csonka féle egyhengeres benzinmotor csappantyús gyújtómágnese ez — mondja büszkén. Ma­gam restauráltam. Sokan mondanak bogarasnak a gyűj­tőszenvedélyem miatt, pedig csak a hobbim ez. Barna Zsolt Elkészült a görgetegi faluház, amely eddig csaknem tizenegymillió forintjába.került az ön- kormányzatnak. A bútorok megvásárlása és a még hiányzó engedélyek beszerzése után, várhatóan még az év végén birtokba vehetik a görgetegiek a falu új létesítményét.

Next

/
Thumbnails
Contents