Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
1992. szeptember 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Tanévkezdés a menekülttáborban Újabb bosnyák menekültek és iskoláskorú gyerekek érkeztek a nagyatádi menekülttáborba, s ezzel újra kétezer fölé emelkedett a táborlakók száma. A napokban megkezdődik a tanítás is a muzulmánoknak: a tanévkezdésre ide irányítottak át más magyarországi táborokból gyerekeket, akik ittmaradásukig Nagyatádon folytatják megkezdett tanulmányaikat. Demonstrációs vándorkiállítás Egynapos országos egészségügyi demonstrációs vándor- kiállítást rendeztek vasárnap a nagyatádi városi kórházban. A 33 céget képviselő Radinvek Medizin Kft kórházi felszereléseket és műszereket röntgen- technikai, laboratóriumi, valamint fogászati eszközöket mutatott be a kórház szakembereinek és a látogatóknak. Iskolakezdés kedvezménnyel Az egyre növekvő munkanélküliséggel küzdő Görgetegen sokat költenek eseti szociális támogatásokra. Az iskolások szeptemberei tanévkezdését is támogatta az önkormányzat: az óvodásoknak ezerötszáz, az tizenkét évnél fiatalabb iskolásoknak kétezer, míg a „nagyoknak” kétezerötszáz forint támogatást adtak, és átvállalták a tanszervásárlás költségeit is. A faluban száznegyven iskoláskorú gyermek van, így az ön- kormányzat hatszázötvenezer forintot költött az iskolakezdésre. Önkéntes támogatottak Rendkívüli szociális segélyre az idén 330 ezer forintot szánt a lábodi önkormányzat, ebből azonban csak kevesebb mint 125 ezer forintot használtak fel. A többi pénzt a rendszeres nevelési segélyre tartalékolták. A segélyekről minden esetben az önkormányzat szociális bizottsága hoz egyedi határozatot. Nem ritka az sem, hogy a támogatottak önkéntes munkafelajánlást tesznek a falu javára. Gázvezeték épül Csokonyavisontán Megkezdődött a gázvezeték építése Csokonyavisontán is. A 31 forintos beruházással épülő vezetéket a visontaiak a rinyaúj- laki önkormányzattal együttesen építik meg. A gázt Babócsáról kapja a két falu, a munkálatok jövőre készülnek el. Kárpótlás Háromfán A nagyatádi termelőszövetkezet háromfai kerületében csaknem 14 ezer aranykorona értékben jelöltek ki földet kárpótlásra. Az első licitre október második felében kerülhet sor, eddig hét igénylő jelezte, hogy részt kíván venni az árverésen. A KARBANTARTÓK FOLYAMATOSAN DOLGOZNAK Az idén nem faragtak „A tanácsrendszer kirabolt bennünket” Nagykorpád önálló újra Nagykorpádnak idén január óta van önálló jegyzője. A község majd egyévi — ahogy ők mondják — közösködés után döntött úgy, hogy önálló hivatalt működtet. A jegyző- ség felállítása azonban merész lépésnek látszott a 689 lelket számláló kisközség vezetői részéről. Az első hónapok tapasztalatairól kérdeztük Tóth Tibor polgármestert. Az idén nem volt alkotóidény a nagyatádi faszob- rász-alkotótelepen. A nyarat környezetalakításra, karbantartó munkákra fordították, így került sor a folyamatos szoborvédelem részeként több műalkotás karbantartására és felújítására. Tizenhét évvel ezelőtt faragták fába álmaikat az alkotótelep első vendégei. Azóta az időjárás nyomán, a természetes elhasználódás miatt szükségessé váltak az állagmegóvási munkák. A karbantartóktól megtudtam, hogy vannak olyan szobrok, amelyek „önmagukat védik”. Ilyen a Meditáció, amelynek alakja és faragástechnikája olyan, hogy ledobja magáról a vizet. Lassabban használódnak el az egy darabból készült tölgyfa alkotások. Amit viszont a művészek bükkből vagy nyárfából • készítettek, azok közül három már az enyészeté lett. A szobrok felújítása bonyolultságuktól függően akár egy-két hónapot is igénybe vehet. A felületek előkészítése során különböző olajokkal kezelik a fát, amely rendszeres karbantartás mellett több tíz évig is megőrzi a művészi alkotást. Apró lépésekkel haladunk a környezet rendbetételével és az épületek felújításával a jövő évi alkotóidény felé — mondta Ormai István, a művésztelep vezetésével megbízott intézmény igazgatója. — A jövő év szinte minden, alkotómunkára alkalmas napját ki akarjuk használni a nemzetközi rangot kivívott alkotótelepen. A hivatásos művészek mellett amatőr fafaragók is bemutatkoznak majd alkotásaikkal, s itt kapnak helyet a képzőművészeti tábor résztvevői is. Németh István — Vannak nehézségek, mégis úgy érzem, hogy jól döntöttünk. Negyvenévi közösködés után az itt lakók végre teljesen önállóan szerettek volna élni. Ebben a faluban negyven év óta szinte semmi fejlesztés nem volt, a tanácsrendszer kirabolt bennünket. A háború előtt ezernégyszázan éltek Nagykorpádon, ma kevesebb, mint hétszázan vannak. Amikor beköszöntött az ősz, idegen napszámosok érkeztek a faluba, hogy segítsenek a betakarításnál, most pedig úgy látszik, hogy még fele ennyi embert sem tud eltartani ez a föld. Már a kezdetkor felmerült, hogy legyen a faluban egy olyan főállású ügyintéző, aki közvetít a lábodi körjegyzőség és a község között. — Természetesen az indulás nem volt mentes a gondoktól. Hamar bebizonyosodott, hogy két ember kevés a falu ügyeinek intézéséhez, kezdetben a helybéliek részéről ezért vád is érte az önkormányzatot. A nagykorpádiak azonban nem tétlenkedtek. Járdaépítésbe fogtak, lekövezték a temetőhöz vezető utat, most pedig egy kisebb raktárt szeretnének építeni, hogy az előre megvásárolt anyagokat, szerszámokat legyen hol tárolni. Tervezik: ha lesz pénzük, később az önkormányzat épületét is tovább bővítik. — A gazdasági helyzet romlásával egyre rosszabb az emberek hangulata — tette hozzá a polgármester. — Nyolcvan (!) munkanélkülit tartunk nyilván. Ez a munkaképes lakosság több mint harminc százaléka. Az idén még kapnak munkanélküli segélyt, de valaki arra adjon választ, hogy mi lesz jövőre. Csencselők ellen 4 Kisosz tiltakozik - Az atádi lengyelpiac visszatérő téma A HOMOKSZENTGYÖRGYI BORBÉLY ÉRMÉI A Kisosz legutóbbi nagyatádi ülésén határozott állás- foglalás született a térségben történő „tiszta” kereskedelmi tevékenység védelme érdekében. A résztvevők úgy határoztak, hogy minden lehetséges fórumon felemelik szavukat — mindaddig, amíg el nem érik, hogy a jövőben a nagyatádi piac is törvényes keretek között működjön. A kereskedők szerint ugyanis lehetetlen helyzet alakult ki a nagyatádi piacon és környékén. A más városokból kitiltott árusok egyre nagyobb számban, háborítatlanul adhatják el az olyan portékákat, amelyekre semmilyen közteher nem hárult. Áron alul értékesítenek, kikerülve a törvényes jogszabályokat. A szervezet megyei titkára elmondta, hogy Kaposváron a hatóságok egymással karöltve már megszüntették ezt az illegális kereskedelmi formát. A szükséges intézkedések megtétele a felügyeletet ellátó hatóság döntésétől függ. Az effajta tevékenység többszörösen is törvénysértő. Ebből egynek — a devizagazdálkodásról szólónak — bizonyítására a helyi vámparancsnok felolvasta a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság felhívását, amely a külföldi állampolgárok árusítást végző tevékenységét szabályozza. Az ülésen részt vevő hatósági képviselő véleménye szerint is változtatni kell a jelenlegi helyzeten, de egyelőre tehetetlennek érzik magukat az ügy megoldásában. A rendőr-főkapitányság küldötte hozzászólásában kifejtette, hogy minden törvényes tevékenység betartásában partnerek. Ha kérik, segítenek. A fórumon részt vett hatósági képviselők tehát elkötelezték magukat a megoldásban, a végleges választ azonban az illetékes helyi szervek adhatják meg. A jelen levők átmeneti megoldásként egyetértettek azzal, hogy havi egy alkalommal engedélyezzenek árusítást, ám kultúrált, szabályozott vásári-piaci körülmények között. (Németh) Álarcos rablás Görgetegen Gázsprével mentek a dokihoz Szerdán kora hajnalban csöngettek dr. Babó Benő nyugdíjas görgetegi orvos ajtaján. Természetes dolog volt ez a doktor számára, hiszen több évtizedig dolgozott körzeti orvosként a faluban, s csak pár éve vonult nyugállományba. Az idős férfi automatikusan nyitotta az ajtót, ám szólni már nem volt ideje: három álarcos lökte vissza a lakásba. A szemébe fújtak gázsprével, és többször arcul ütötték. — Meg ne mozdulj, mert lelövünk! — üvöltöttek rá a rablók. Miközben egyikük az ablaknál figyelt, a másik kettő kutatni kezdett a lakásban. Nem eredménytelenül, hiszen az egyik fiókban levő 35 ezer forintnyi készpénz mellett köny- nyen beváltható — 540 ezer forint értékű — takarékbetétkönyvet is találtak. A betörők azonban még ezzel a zsákmánnyal sem elégedtek meg: elvitték az idős orvos csaknem 80 ezer forintot érő arany pecsétgyűrűjét és kórházban levő felesége aranyékszereit is, összesen mintegy 240 ezer forint értékben. — b — A falon látható megacé- rosz-fogsor már számos helyet megjárt az országban; szakértő kezek vizsgálták. Rakodás közben bukkant rá a sóderhegy közepén egy szemfüles vasutas, és rögtön tudta, hogy kihez kell fordulnia. A homokszentgyörgyi Szombathelyi József ugyanis gyűjtőszenvedélyével vált híressé a faluban. — Az apám egyszerű suszter volt, de a lexikont mindig megvette, nem sajnálta rá a pénzt — mondja. — Azt tanította: dárga könyv és olcsó bor nem létezik. Én is ehhez tartom magam. Szombathelyi József még fiatal borbélyként kezdett szülőfaluja múltjával foglalkozni. Érdekelte a történelem, gyűjtött mindent, ami útjába akadt. 50 forintért vásárolt vitézi kardot, szerzett kőbaltát, csalánszedés közben az árokban bukkant egy őstulok szarvára. — Amíg a tüdőm bírta, zenéltem. Klarinétos voltam, de a háborúban, a Don-kanyar- ban elvesztettem a hangszeremet. Átpártoltam a szaxofonhoz. Lakodalmakba, bálokba hívtak; ami pénzem pedig megmaradt, abból bővítettem a gyűjteményemet. 1961-ben ismerkedtem meg Répay Lajos kadarkúti gyógyszerésszel, aki a környéken már ismert numizmata volt. Az ő segítségével én is elkezdtem érmeket gyűjteni; beléptem a Magyar Éremgyűjtők Egyesületébe. Akkoriban pár forintért lehetett érmékhez hozzájutni. Mára elszaladt a szekér: egy-egy ritkább darabért hihetetlen összegeket is elkérnek. A fiókból sorra kerülnek elő az ókori — görög, római — pénzek, csakúgy, mint a szebbnél szebb emlékérmek. A falu története mindig is érdekelte Szombathelyi Józsefet. Legutóbb a Szent- györgyön föllelhető ragadványneveket írta össze. A tanulmányt a polgármesteri hivatalban őrzik. — Ha egyszer lesz időm és bejutok a levéltárba, akkor egy dolognak biztosan utánanézek: 1863-ban egy tűzvész során a fél falu leégett. Az öregek elbeszéléséből sok mindent tudok már, de arra nem sikerült választ kapnom, hogy mi és hogyan gyulladhatott meg. Búcsúzóul előhúz egy nehéz vasszerkentyűt a hokedli alól. — A Bánki-Csonka féle egyhengeres benzinmotor csappantyús gyújtómágnese ez — mondja büszkén. Magam restauráltam. Sokan mondanak bogarasnak a gyűjtőszenvedélyem miatt, pedig csak a hobbim ez. Barna Zsolt Elkészült a görgetegi faluház, amely eddig csaknem tizenegymillió forintjába.került az ön- kormányzatnak. A bútorok megvásárlása és a még hiányzó engedélyek beszerzése után, várhatóan még az év végén birtokba vehetik a görgetegiek a falu új létesítményét.
