Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

1992. augusztus 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Ma avatják az öregek otthonát Somogyvámos a hétköznapok ünnepén A faluközpontban a felújított polgármesteri hivatal (Fotó: Gyertyás László) Új Szín-Folt galéria Kaposváron a Kontrássy utca 1. szám alatt tegnap délután megnyílt a Szín-Folt galéria. Kortárs somogyi képzőművészek bemutatkozásának ad he­lyet a terem. A Kimmel-csa- lád folytatni kívánja az apai örökül kapott hagyományt. A galériában minitárlaton szerepelnek Csiszár Elek festőművész képei. Angolnyelvű tábor Kaposváron A hollandiai Metropia Nem­zetközi Szervezet európai alapítványa és az Aegee Eu­rópa szervezet szervezésé­ben a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Szak- középiskola teremtette meg a nemzetközi Ez egy kis világ elnevezésű diáktábor föltéte­leit. Tegnap megérkeztek a részvevők Törökországból, Hollandiából, Ausztriából, Ír­országból és a hazai középis­kolákról, egyetemekről. Szita Károly, Kaposvár me­gyei jogú város alpolgármes­tere köszöntötte a tábor ötven részvevőjét. Kapolka Gábor, a Mun­kácsy gimnázium diákja, a tá­bor hazai szervezője el­mondta: szimulációs játék ke­retében bővítik a diákok az angol nyelv gyakorlása mellett a történelmi, földrajzi, gazda­ságpolitikai, geopolitikai és kulturális ismereteiket. Négy képzeletbeli országot alkotnak a részvevők. Kiépítik saját vi­lágukat, elsőként megalkotják saját himnuszukat és ezután nemzetközi porondra lépnek. A történelem tanulsága szerint — ez is benne van a játékban — akár háborúzhatnak is egymással, természetesen a kényelmes fotolekből szópár­baj formájában. A négy ország képzeletbeli: Alufólia, The Childes, Extor és Twidlechild. A megnyitó után a részve­vők ellátogattak a Pannon Ag­rártudományi Egyetem ka­posvári állattenyésztési ka­rára, a délutánt a Desedán töl­tötték, ma utaznak a tábor­helyre, a Komló melletti Zo- bákpusztára, ahol tíz napot töltenek. H. B. Hollád lakosságának 20 százaléka cigány. A helybé­liek azt állítják, hogy a bűncse­lekmények nagyobb részét ők követik el. Különösen áll ez azóta, hogy a korábbi átgondolatlan betelepítések következtében néhány, a törvényeket nem tisztelő cigánycsalád került a községbe, és megbontotta a magyarok és cigányok között hosszú idő alatt kialakult kon­szenzust. O Vannak, akik a helyzet rosszabodásáért az egykori élvonalbeli bokszolót, Orsós Jánost, az Éva büfé tulajdo­nosát hibáztatják. Orsós sza­vaival élve: „helyi maffiave­zérnek” kiáltották ki. Ő ezt — annak ellenére, hogy néhány környékbeli rendőr is gyana­kodva nézi tevékenységét — határozottan cáfolja. Sőt — mint mondta — időnként ke­Az Árpád-korra emlékez­tető templomrom, ahol a nemrégiben vetített Julia- nusz barát című olasz-ma­gyar filmet forgatták, szinte megközelíthetetlen, a tarlón át juthatunk a közelségébe. A Somogy egyik legrégebbi műemlékével büszkélkedő, két éve önállósult falu még­sem a múltjából él, ugyan tervezik, hogy bekapcso­lódnak az idegenforga­lomba. A falu határában húzódó, a korábban a tsz tulajdonában lévő halastavak mellől impo­záns látvány^nyújt a dombon emelkedő romtemplom. A ha­lastavakat Poréi Lajos kapos­vári vállalkozó mentette meg a végső pusztulástól: megvásá­rolta és üzleti haszonra szá­mít. A tizennyolc hektárnyi ha­lastófüzérnél találkoztunk vele. A szenvedélyes hor­gászból halastógazda lett. Szenvedély és üzleti vállalko­zás megfér egymással — mondta. Negyven mázsa saját nevelésű halat telepített a ta­vakba. A Tamási Állami Gaz­dasággal kötött szerződést, az idén kétszáz mázsa pontyot és a száz mázsa busát kíván értékesíteni. A tervekből még nem fogyott ki: az egyik tó partján kempinget kíván léte­síteni és a horgászparadi­csomot alakít ki számítva az idegenforgalomra. Elkísért bennünket So­mogyvámos polgármestere, Hanzel László iskolaigaz­mény fellépéssel igyekezett a renitenskedőket a rend, a tör­vény tiszteletére bírni, mun­kára nevelni, elhelyezkedésü­ket segíteni. Bizonyította: olyan bűncse­lekményeket próbáltak a nya­kába varrni, amelyek megtör­téntekor nem is tartózkodott az országban. Szerinte a be­feketítő törekvések hátterében a cigányok iránti éllenszenv van. Némelyek nem nézik jó szemmel, hogy ő igyekszik ki­állni értük, és ha kell anyagilag is segíti a rászorulókat. Nem hagyja szó nélkül, hogy — noha lenne rá lehetőség — a polgármester nem ad helyben úgynevezett közhasznú mun­kát. 0 A tisztességben, becsület­ben megőszült polgármester, Kungli János a faluért és a családjáért dolgozik (nem eredménytelenül). Állítja: az gató-tanító is, aki nemrégiben döntötte meg a tojáspatkolás világrekordját. Ma, szombaton a falu ünnepel. Számot vet az elmúlt két évről és dúsan terí­tett asztal mellett ünnepeli meg az öregek új napközi ott­honának, az új konyhának az átadását. — Két éve romos épületbe költözött a polgármesteri hiva­tal, a körjegyzőség. Két írógé­pünk volt és néhány levetett bútor. A házat felújítottuk, itt kapott helyet az új konyha, amely ellátja az iskolát és az elvárhatónál is többet tett a ci­gányokért, de törekvései a legtöbb esetben nem találtak megfelelő visszhangra. Sőt! Amikor például a község hídja­inak megtisztításával bízta meg a helyi cigányfiatalokat, jószándéka egyenesen vak­vágányra futott. A fiúk egy híd környékének rendbetétele után kijelentették: annyiért, nem dolgoznak, amennyit kaptak. Pedig a néhány órai munkáért kifizetett ezer forint nem volt kevés. Ráadásul az­zal is igyekezett a kedvükbe járni, hogy gyorsan megkap­ják a pénzt. Ezt csak úgy tudta elérni, hogy a saját zsebéből fizetett. De máskor is gyakran megesett, hogy a családi kasszához nyúlt, hogy segít­sen a cigányokon. Például kölcsönt adott temetésekre, mert a hivatalos út hosszabb időt vett volna igénybe. Szó sincs tehát arról, hogy a bőrük színe alapján tenne különbsé­get állampolgár és állampol­gár között. öregek napközi otthonát. Fel­újítás alatt áll az óvónői szol­gálati lakás. 1990-től saját or­vosunk van — sorolja a hét­köznapok tetteit a polgármes­ter, aki fél szemével már a hi­vatal melletti ünnepi előkészü­letekre figyel. — Egy öreg épü­letben orvoslakást és rendelőt alakítunk ki. Kétszáz méter út épült meg a faluban, ott is, ahol a lakók sosem számítot­tak rá. A polgármesteri hivatal­lal szemben van az iskola épü­lete. Kívül fölállványozva, szeptemberre befejezik a fel­újítást. Azért tartják ma a falu­napot, mert augusztus 1-jétől főznek az új konyhában. Fi­nom disznótoros készül az ünnepi- asztalra, és megér­keznek az első lakók az öre­gek napközi otthonába. Somogyvámos sem kerül­hette el azt, hogy munkanélkü­livé válhatnak emberek. Az önkormányzat közhasznú munkát biztosított számukra, ezzel megélhetést és a falu gyarapodását. — Milyennek látja a falu jö­vőjét Hanzel László polgár- mester? — Biztatónak. Munkahelyet ugyan nem tudunk teremteni, a tárgyalásaink azonban idő­vel eredményre vezethetnek. Pályázat útján 16,5 millió fo­Nehéz eldönteni, kinek van igaza. 0 Figyelemre méltó viszont dr. Kiszling Mátyás körzeti orvos véleménye. A harminc éve a környék lakosságát gyógyító doktor, aki Orsós János sze­rint a cigányok jó ismerője és önzetlen segítője, azt mondja: — Két világról van szó. Haj­lamosak vagyunk elfelejteni, hogy ennek a nemzeti kisebb­ségnek is megvannak a saját belső törvényei, szokásai. Ta­pasztalatból tudom: ha egy ci­gány megpofoz egy cigányt, az szóra sem érdemes köz­napi esemény. Ha ugyanezt egy magyar teszi, fajgyűlölet. Azért tartottam jónak a ci- gányvajda-rendszert, mert a vajda mindig képes volt arra, hogy rendezze a vitás kérdé­seket, rendet tartson környe­zetében. Ehhez a cigányoktól is kapott segítséget. De nem rinthoz jutott a község a gáz­vezeték megépítéséhez. A falu lakossága az összefogá­sával fejezi ki, hogy itt akar boldogulni. A községben a bolti ellátás példaszerű. Az iskolai tanszer­től a friss felvágottig, húsig, kenyérig, tejig minden meg: kapható, nem kell Somogy- várra utazni. — Nagyon jó az együttmű­ködés a polgármesteri hivatal és a bolt között, segítenek bennünket a konyha ellátásá­ban is. Jakabfi István bérli a boltot. A kocsmáros szintén sokat segít, ő a mai ünnepi vacsora „főrendezője”. — Kevés ember, kiváltképp polgármester mondhatja el magáról, hogy ennyire nyu­godt, elégedett. — Az energiámat nem őrli fel az ellenfelekkel való küzde­lem. Somogyvámoson még pártok sincsenek, de megértő, szorgalmas emberek igen. — Föladta a hobbiját, egyre kevesebb tojást patkói, nem farag. Otthon is polgármester? — A ház körül minden mun­kát magam látok el. Van úgy, hogy bekopogtatnak hozzám a lakosok ügyes-bajos dolga­ikkal, akkor csak azt kérem, várjanak annyit, amíg felöltö­zöm. Horányi Barna kapja meg ugyanezt a rendőr­ség, amely néha szirénázó au­tóival üldözi a tolvajt, de rend­szerint nem találja. Közben a mindezt szemlélő cigányasz- szony mosolyogva megjegyzi: ő tudja, melyik kukoricásban van a tolvaj, de nem mondja meg. Nem rendőrök kellenek ide elsősorban, hanem a kor­nak megfelelő cigányönkor­mányzatok — véli az orvos. — A közülük kiválasztott 3-4 tagú elöljáróság képes lenne arra, hogy egy sor belső ügyet ren­dezzen, illetve összehangol­jon a képviselő-testület tevé­kenységével... 0 Már az is sokat segítene, ha a települések vezető testületé­iben a számarányuknak meg­felelő képviseletet kapnának a cigányok. Elgondolkodtató, hogy a holládi képviselő-testü­letben egy cigány sincs. Szegedi Nándor Nyugdíjas igazgatókat köszöntöttek Nyugállományba vonuló is­kolaigazgatókat köszöntöttek tegnap délelőtt Kaposváron a megyeházán. Kecskés And­rásnak, az ádándi szakmun­kásképző intézet igazgatójá­nak és Péntek Károlynak, a kaposvári nevelőotthon (Zója) igazgatójának több évtizedes pedagógusi tevékenységét dr. Kolber István, a megyei köz­gyűlés alelnöke méltatta. Hermina-nap Budapesten Az idén 150 éves jubileumát ünneplő Zugló kulturális ren­dezvénysorozatának kereté­ben Hermina-napot tartanak ma a budapesti Petőfi Csar­nokban és környékén. Lesz hőlégballon-bemutató, játék­vásár; a legifjabbak a Neve- sincs Színház Petruska című előadását tekinthetik meg, majd kipróbálhatják kéz­ügyességüket a Zeg-zug asz­faltrajzversenyen. Az esti Hermina-bál hangulatáról a Dolly Roll gondoskodik. Deim Pál tárlata Deim Pál festőművész az idén ünnepelte hatvanadik születésnapját. A kortárs ma­gyar képzőművészet jeles al­kotója, a szentendrei művé­szet egyik meghatározó sze­mélyisége előtt tiszteleg az Ernst Múzeum gyűjteményes kiállítása. A tárlat Deim művé­szetének átfogó bemutatására vállalkozott. 160 festménye, akvarellje, grafikája, szobra és domborműve került közönség elé. A bemutatón hazai köz- gyűjteményekből, magyar és külföldi magángyűjtőktől erre az alkalomra kölcsönzött munkák, valamint a művész tulajdonában lévő alkotások láthatók; közöttük több olyan, amely először szerepel a nagyközönség előtt. Gyáralapító festőművész Üzemet nyit találmányának hasznosítására Somogyi Ist­ván festőművész, aki festői kí­sérletezései közben egy kü­lönleges bevonó-, tömítő- és szigetelőanyagot talált fel. A Somi-Plast elnevezésű uni­verzális anyag betonra, fára, vakolatra, vasra, cserépre, eternitre és téglaburkolatra egyaránt felhordható, azokon korróziógátló, szigetelő, hő-, fagy- és saválló réteget képez. A bevonat fémlemezeken még hajlításkor sem repedezik meg. Az új termék különleges tulajdonságát bizonyítja az a fonott vesszőkosár is, amelyet évekkel ezelőtt impregnáltak a Somi-Plasttal, s azóta víz áll benne és a legcsekélyebb szi­várgás sem érzékelhető. Glasznoszty-5 Ma már nemcsak a politikai életben használatos a glasz- noszty szó. Megalakult a Glasznoszty-5 nevű orosz fil­mes cég, amelynek új produk­ciója a cannes-i fesztiválon bemutatott Vihar Oroszország felett című film. Rendezője Alekszej Szaltikov, főszerep­lője a világhírű Szergej Bon- darcsuk. Bemutató előtt ítéletlenül a címe annak a filmnek, amelyet Almási Ta­más rendezett, zenéjét pedig Slamovits István szerezte. Ä film főszereplői olyan nők, aki­ket ítélet nélkül zártak hosszú időre a kistarcsai internáló tá­borba. A volt foglyok szembe­sülnek egykori ávós körletpa­rancsnokukkal is. Az öregek napközi otthonának társalgója A KÉPVISELET SEGÍTHETNE Hollád sorsa a cigányok sorsa

Next

/
Thumbnails
Contents