Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

1992. augusztus 1., szombat 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Új megyei telefonkönyvek Bemutatták a Vas megyei új telefonkönyvet. Ez a negyedik korszerű, vidéki telefonkönyv, előtte a Somogy, a Heves és a Tolna megyei látott napvilá­got. A következő hónapokban a többi megyének is átadják az új telefonkönyveket, és a jövőben minden évben új és bővített kiadású könyveket kapnak hazánkban a telefone­lőfizetők. Mezőgazdasági show Nemrég küldték el a meghí­vókat, s máris 120-nál több hazai és külföldi cég jelezte, hogy részt kíván venni a bá­bolnai nemzetközi gazdana­pokon. A rangos mezőgazda- sági szakkiállítás és vállalko­zói találkozó elsődleges célja a piaci lehetőségek, esélyek felmérése, az új típusú kap­csolatok erősítése és az új­donságok bemutatása. Hűtőgép­konferencia Tatán nemzetközi hűtő­gép-konferenciát rendeznek. A tanácskozásra Európa va­lamennyi gazdaságilag fejlett országából várnak vendége­ket. A konferencián megvitat­ják azt is, hogy miként lehetne más anyaggal helyettesíteni a frizsiderek hűtőberendezései­ben használatos freonszár- mazékokat, amelyek a leve­gőbe való kerülésük után ká­rosítják a Föld ózonrétegét. Beregi kristály Nyugatra A vásárosnaményi Bereg Crystal Kft is bemutatja ter­mékeit augusztus 22-23-án a németországi Frankfurtban, valamint augusztus 26-31-én az amerikai Miaiban a nem­zetközi kiállításon és vásáron. A társaság amerikai, német, olasz és svájci piacra expor­tálja a kristálypoharakat, -kelyheket és -vázákat. IBM: elbocsájtások Az amerikai IBM az idén 32 ezer munkahelyet számol fel a világon számon tartott 344 ezerből. A bejelentés megle­petéssel ér fel, mivel az idei esztendőre becsült elbocsátá­sok számát 20 ezer körülire tervezték. A vállalat kénytelen volt elkönyvelni fennállásának első veszteséges évét. A „jégember” szerszámai Azon a helyen, ahol tavaly szeptemberben az Ötztaler Alpokban rábukkantak a „jé­gemberre” , rövidesen újabb kutatásba kezdenek a régé­szek. Az ásatások eredmé­nyeként remélik, hogy megta­lálják az ötezer évvel ezelőtt élt „Ötzi” használati tárgyait. Annyit máris tudnak, hogy íjá­nak egyes darabjait még min­dig a jégpáncél rejti. Tudnak arról is, hogy a tetem mellett bőr- és szénamaradványok­nak, továbbá egy fűből szőtt matrac darabjainak kell len­niük. Hétvégi határátkelő Megnyitották a hét végére a magyar-román határt a Sza- bolcs-szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csalános között. Pénteken reggel 7 órá­tól 23 óráig és vasárnap reg­gel 7 órától délután 3 óráig vehetik igénybe az érdeklő­dők. Terveik szerint jövőre véglegesen megnyitják a vál- laji határátkelőt. Világszínvonalú varrógépeket vett a Kaposvári Ruhagyár a varrodai műhelyeibe. A mo­dern, programozható, nagyobb teljesítményű gépeken jobb minőségű termékek készül­nek. Fotó: Kovács Tibor A SZÁLAK MESSZIRE VEZETNEK Jönnek az önsegélyező nyugdíjpénztárak A társadalombiztosítás reformkoncepciójában és a Kupa-programban egyaránt szerepelnek olyan non-profit jellegű kiegészítő intézmények, amilyenek a nyugdíj-, az egészség-, illetve önsegélyező pénztárak. A kidolgozás előrehaladott stádiumban van, a törvény tervezetét a Pénz­ügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium benyújtja az Országgyűlésnek. — A legelső kérdés: milyen viszonyban állnak majd az ön­segélyező pénztárak a társa­dalombiztosítással? Az új in­tézmény esetleg részben át­veszi a tb feladatait? — kér­deztük Bán Judittól, a Pénz­ügyminisztérium társadalmi közkiadások főosztályának vezetőjétől. — A megkezdett tb-refor- mot a nyugdíjpénztár megje­lenése nem befolyásolja. A pénztárak kizárólag kiegészítő tevékenységet látnak majd el, illetve azokat a feladatokat, amelyeket a társadalombizto­sítás önként átad. Tehát a tb jogai és kötelességei a jövő­ben sem csorbulnak. — Ebből viszont az követ­kezik, hogy a munkavállalók mindkét intézménynek fizet­hetnek... — De amíg a tb-nek kötele­zően, addig a nyugdíjpénztá­raknak csak önkéntesen! Ha anyagilag bírják, beléphetnek valamelyik pénztárba, ha nem akarnak, vagy nem tudnak — kívül maradnak. Kezdetben valószínűleg a gazdagabb vál­lalatoknál alakulnak pénztá­rak, amelyekbe a munkáltatók fizethetnek be alkalmazottaik javára legföljebb a munkabér 25 százalékának megfelelő összeget. De akár falvak, ön- kormányzatok, magánszemé­lyek csoportjai is létrehozhat­nak külön pénztárakat. — Hogyan és mikor juthat­nak nyugdíjjárulékukhoz a kedvezményezettek ? — Tíz évig nem lehet hoz­zányúlni a megtakarítások­hoz, hiszen ez nem bank, ahová egyszer beteszik, más­kor kiveszik az emberek a pénzüket. Már csak azért sem, mert az összegyűlt pénzt forgatják a pénztár kezelői. Tehát mindig csak annyi sza­bad pénzeszköz lehet a pénz­tárban, amennyiről előre tud­ható, hogy ki kell fizetni. Kez­deti engedményként 62 éves kor után bármikor kérhetik a kedvezményezettek a nyug­díjcélú megtakarítás folyósítá­sát. A tb-től eltérően a kiegé­szítő nyugdíjpénztárak egyéni számlákon vezetik a megtaka­rításokat, így mindenki annyi pénzt kap vissza, amennyit az évek során befizetett vagy be­fizettek a nevére, amit kiegé­szít a befektetésből származó nyereség arányos része. A megtakarítás felvehető egy összegben, vagy járadékra átváltva havonta. De átruház­ható férjre, feleségre, gye­rekre vagy más kedvezmé­nyezettre, akár még a tulajdo­nos életében, akár annak ha­lála után. A nyugdíjcélú meg­takarítás folyósításának szám­talan variációja lehet, ezért úgy gondoltuk, kidolgozunk néhány modellt, s ezekből mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet. — A non-profit szerveze­tekből az államnak nem sok anyagi haszna származik. Mi­ért szorgalmazza mégis a nyugdíjpénztárak felállítását? — Közvetlen anyagi haszna valóban nincs az államnak, sőt rövid távon még adóbevé­tel-kiesést is eredményez. A személyi jövedelemadóból, il­letve a társasági adóalapból leírható ugyanis a pénztári be­fizetés összege, bár felvétel­kor már személyi jövedele­madó-köteles a nyugdíjcélú megtakarítás. A kormány ab­ban az óriási gazdasági erő­nek a megteremtésében ér­dekelt, amelyet a pénztárak működése, s a hatalmas pénzmennyiség forgatása, a befektetések számának növe­kedése magában hordoz. De a pénztárak mielőbbi felállítá­sát követeli tőlünk az Európai Közösség is. Tagságunk egyik feltétele ez is. Lehetővé kell tennünk, hogy az egyik országban befi­zetett pénzt egy másik or­szágban is igénybe lehessen venni. Ehhez persze a forint konvertibilitása is szükséges, úgyhogy a szálak egészen messzire vezetnek...-domi­Megtalálták a csecsemőgyilkost Bravúros nyomozás — Titkolta terhességét Szemétledobóba dobta újszülött gyermekét (Folytatás az 1. oldalról) Mivel a szerencsétlen új­szülöttet lakótelepi szemét vette körül, elsősorban lakó­telepeken gyűjtötték az ada­tokat. így találtak rá a Béke-Füredi lakótelepen Morbert Lászlóné Béke utcai lakosra, aki a rendelkezésre álló adatok szerint gyanúsít­ható volt az elkövetéssel. Napok óta nem mutatkozott, ám tagadta, hogy terhes volt, hogy szült volna. A nőgyó­gyászati vizsgálat azonban egyértelműen bebizonyí­totta: alig két napja kisgyer­meket hozott a világra. Ezek után beismerte tettét. A 25 éves nő a férjétől kü­lön váltan, édesanyjával, testvérével és négy éves kis­lányával él egy lakásban, de terhességéről senki nem tu- dott(l). Kedden reggel a für­dőszobában megszülte gyermekét, majd egy töröl­közőbe csavarta és ledobta az ötödik emeletről a sze­métledobóba... (Tamási) ÁTLAGOSAN 13,3 SZÁZALÉKKAL Mától drágább a kenyér, de marad a húsár (Folytatás az 1. oldalról) A Sütév rt közgazdasági igazgatóhelyettese a követ­kező ajánlott fogyasztói árak­ról tájékoztatott. Az 1 kilós fehér kenyér má­tól 32,60, az 1 kilós Alföldi 41,60, a tartós félbarna cso­magolt 43, a házi jellegű 1 ki­lós 42 forint ajánlott fogyasztói áron kerül a kereskedelembe. A 80 dekás Adria kenyérért 33,40-et, az Erzsébetért 46,30-at, a 30 dekás házi jel­legű somogyi kenyérért 18,10-et vagy némileg többet kell fizetnünk. 3,30-ért ajánlja a legnagyobb előállító a vizes zsömlét, 5 forintért az olasz kiflit, 3,60-ért a sós kiflit, a ne- gyedkilós fonott kalácsot 23,10-ért a kakaós kalácsot pedig 56,50-ért. Nem tervezik egyelőre a száraztészták és az édesipari készítmények árának emelé­sét. Hogy a magánsütödék mi­lyen mértékben veszik figye­lembe a Sütév rt árajánlatát, már nap közben kiderül. M. T. Korszerű importrendszerre van szükség Védővámok a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelők az eddiginél sokkal hatéko­nyabb vámvédelmet sürget­nek. Több termék esetében a szakértők magasabb import­vámokat, védővámokat tarta­nak szükségesnek. A Földművelésügyi Minisz­tériumban a termelés össze­hangolt szabályozását tartják a legfontosabbnak. Ez pedig azoknak a terméktanácsok­nak a feladata, amelyek egész termékpályák szabályozásáról döntenek a jövőben az igé­nyek, az értékesítési lehető­ségek és a hatékonyság figye­lembevételével. Működésük előtt az agrárpiaci rendtartás törvénye nyithatná meg az utat. Ez törvény azonban csak szeptemberben kerülhet a par­lament elé. Elfogadása esetén is több évre lesz szükség az egész mezőgazdasági terme­lést átfogó szabályozás meg­valósulásához. Ezért fontos az importrendszer korszerűsí­tése is. A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: a rendszer kidolgozásának a feltétele a GATT-országokkal való megegyezés. Megvalósu­lása szintén több évet igényel majd. Ennek keretében kell meghatározni a piacra jutás feltételeit, és kialakítani az im­portverseny körülményeit. A hazai termelők védelme ugyanis nem jelenti az import nagymértékű visszaszorítását. Kezdetben azonban elképzel­hető, hogy több termék eseté­ben magasabb importvámok bevezetésére kerül sor. A GATT-országok politikája hosszabb távon liberális im­portrendszer megvalósítását célozza, ennek keretében a vámok minimum 15, átlago­san pedig 36 százalékkal csökkennének. A VÍZMÜVEK SORSA „Kaposvár köztulajdont akar” címmel július 10-i szá­munkban Szita Károly alpolgármester nyilatkozott a vízmű­vek sorsáról, a tulajdonlás lehetőségeiről. Ehhez fűz véle­ményt a következő levél. Érdemi reagálásunkat megelőzően szeretnénk le­szögezni, s erről lapjukon ke­resztül tájékoztatni az olvasó­kat, hogy a közelmúltban meg­jelent közlemények igen gyak­ran — a valóságos helyzettől és tényéktől elvonatkoztatva — leegyeszerűsített formában csak azt közük: a DRV nem akarja..., a DRV nem adja stb. Ez a fajta beállítás túl azon, hogy sérti és hátrányosan be­folyásolja a vállalat jmage”-ét, azt is sugallja az olvasónak és fogyasztónak, mintha valami állandó konfliktushelyzet és esetleg személyi ellentét állna fenn a vállalat és az önkor­mányzatok) között. E tévhitet eloszlatni vala­mennyiünk érdeke. A DRV, mint jelenlegi állami vállalat nem tehet és nem is tesz mást, mint betartja és végrehajtja a hatályos jogsza­bályokat, törvényeket és a fel­ügyeletet ellátó KHVM utasí­tásait. Ezek gyakran ellentétesek a különböző csoportok, eseten­ként az önkormányzatok ér­dekeivel. Ebből eredően nem ritkán az indulatok is felforró­sodnak, s olykor a jelentkező vádaskodások nem mindig veszik figyelembe az objektív tényeket. A cikkben foglaltakra visz- szatérve, tudomásunk van ar­ról, hogy a kaposvári önkor­mányzat testületi határozattal igényelte a városi közműva­gyon tulajdonba adását. Ez teljesen jogszerű és érthető lépés. Az azonban már kevésbé érthető számunkra, az alpol­gármester úr nyilatkozatát idézve: „Azt is jeleztük, hogy a közművagyon üzemeltetését nem a DRV-vel kívánjuk üze­meltetni”. Ugyanis ez a megál­lapítás nincs összhangban annak a levélnek a tartalmá­val, melyet az alpolgármester úr 1992. július 1-jei dátummal küldött vállalatunknak. Ebben szó szerint ez áll: „ugyancsak ajánlatot kérünk a bérüzemel­tetésre”. A cikk azon megfogalmazá­sával kapcsolatban, hogy „A DRV a működtető vagyont nem akarja önkormányzati tu­lajdonba adni”, fontosnak tart­juk annak közlését, hogy e sommás megállapítás mögött nem a DRV önkényes elhatá­rozása áll, hanem a jogsza­bályalkotók és alkalmazók döntése. Ezt a tényt alátá­masztja a KHVM helyettes ál­lamtitkárának levele, melyet Kaposvár város polgármeste­rének küldött e tárgyban. Végezetül, de nem utolsó­sorban a teljes körű tájékozta­tás érdekében szeretnénk le­szögezni, hogy változatlanul minden tekintetben rendelke­zésére állunk az önkormány­zatoknak, e valamennyiünkre rendkívüli feladatokat rovó át­alakulási folyamatban”. Topscháll József Dunántúli Regionális Vízművek Siófok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents