Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-17 / 194. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1992. augusztus 17., hétfő A biztosítás­Már a jövőt tervezik Nem a lakossági befizetésekkel van baj felügyelet döntése a cascóról Az Állami Biztosításfelügye­let december 31-ig engedé­lyezte az ÁB-Aegon Általános Biztosítási Rt-nek, hogy fe­lemelt díjakon kössön casco-biztosítást. Május 29-i határozatában egyszer már jóváhagyta két hónapra az új csasco-kötésekre vonatkozó emelt díjtarifát, s ezt az enge­délyt hosszabbították meg most az év végéig. A Buda­pesten és Pest megyében 100 százalékos, vidéken pedig 40 százalékos emelt díjtételt to­vábbra is csak az új casco-kö- teseknél alkalmazhatja az ÁB-Aegon. A már meglévő kö­tésekre nem vonatkozik a Biz­tosításfelügyelet engedélye. A Foodapest ’92 előkészületei Jól haladnak a Foodapest ’92 nemzetközi élelmiszer-, ital- és élelmiszer-gépipari szakkiállítás előkészületei, amelyet november végén ren­deznek meg a kőbányai vá­sárvárosban. Már több mint 500 hazai és külföldi cég je­lezte részvételét Közép-Eu- rópa legnagyobb élelmiszer szakkiállításán, amelyet két­évente szeretnének megren­dezni, kapcsolódva a többi ilyen jellegű nemzetközi szak­vásárhoz. A kiállítás iránt nagy érdeklődést mutatnak a né­met, az osztrák, a holland, a belga, a dán, a francia és a svéd élelmiszeripari cégek, s több gyártó is ott lesz az áru­mustrán. Hunor vette meg Mogürtöt Az Állami Vagyonügynök­ség és a Hunor kft aláírta azt az adásvételi szerződést, amely alapján a Mogürt állami részvényei a magyar magán­cég tulajdonába kerül. A pénzügyi teljesítésre az alá­írást követő 90 napon belül kell sort keríteni. A 2,8 milliárd forint jegyzett tőkével rendel­kező Mogürtben az ÁVÜ-nek 94,4 százalékos részesedése volt. Ezt vásárolta meg a Hu­nor kft. A több mint 600 dolgo­zót foglalkoztató, főként gép­jármű-kereskedelemmel fog­lalkozó cég forgalma tavaly 30 milliárd forintot tett ki. Idegenrendészeti ellenőrzések A Szegedi Városi Rendőr- kapitányság idegenrendészeti akciója során 36 külföldi ál­lampolgárt ellenőriztek. Közü­lük ezúttal csak öttől kellett megvonni a tartózkodási en­gedélyt, mert nem rendelke­zett a szükséges pénzzel vagy meghaladta a 30 napot a ha­zánkban töltött idő. Az ellen­őrzés a város nagy piacain, a belváros azon pontjain zajlott, amelyeken a legtöbb külföldi fordul meg. Ä rendőrség Csongrád megyében hetente tart hasonló akciókat. Koráb­ban 14 személy engedélyét vonták meg, többségük úgy­nevezett „bérrabszolgaként” dolgozott kistermelőknél. Magyar kiállítók Wienerneustadtban Magyar vállalkozók is részt vettek termékeikkel a Wiener- neustadtban rendezett nem­zetközi vásáron, bemutatva termékeiket. Az ausztriai üzleti napok abba a rendezvényso­rozatba illeszkednek, amely a kereskedelmi központ céljai­nak megfelelően magyar vál­lalkozók külföldi kapcsolatte­remtés segítését. Dráva-parti Renault Félévkor az adó negyede volt a kaposvári kasszában Barcsra Homokszentgyörgy felől közelítünk, a város határá­ban világosra festett üzemcsar­nok vonzza a szemet. A ma­gyar-német tulajdonú Alfa Jár­műtechnikai Kft Renault márka- kereskedése és szervize ez. A rendezett, szép telepen Ál- ■ mos István ügyvezető szerint „zöldmezős” beruházás éz: ki­szolgáló szerviz, kereskedelmi raktár és szociális helyiség. Az értéke — a készletekkel együtt —100 millió forint. — Megtérül ez a beruhá­zás? — Éz évben 80-100 autó el­adását terveztük. Eddig 40 talált vevőre. Szervizrészlegünk ka­pacitása pedig folyamatosan, két hétre előre lekötött. Rekord vagy rekordközeli maximumhőmérsékletek jelle­mezték augusztus első tíz nap­ját. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutató és tájé­koztató osztályának legfrissebb adatai megerősítik mindannyi­unk gyakorlati tapasztalatát: az ilyenkor szokottnál jóval mele­gebb, szárazabb és napfényben gazdagabb volt augusztus első dekádja. Az ország különböző pontjairól beérkező adatok alap­ján, általában 3-5 fokkal mértek — Miért ilyen népszerű ez az egység? — Minden bizonnyal a ked­vezményes kamatozású hite­lakció miatt. A szolgáltatások pedig igen magas színvonalúak, amit a korszerű műszerezett­ség, szerszámozottság és a jó szakembergárda biztosít. Itt minden típust javítunk, aki pedig üzemzavar miatt robbant le, azt soron kívül ellátják. Jó és követendő üzleti fogás, hogy a vállalatok, vállalkozások autóinak javítását munkaszüneti napokra ütemezik, hogy a kie­sést — amit az autó javítása okoz — kikerüljék. Huszonhárom dolgozójuk kö­zül kilenc munkanélküli. Áz itteni bérek meghaladják a barcsi át­magasabb középhőmérsékletet, a legalacsonyabbat Salgótarjá- ban, 23, a legmagasabbat pedig a Hortobágyon: 27,8 fokot. Az ország legmelegebb városa au­gusztus 4-én Gyöngyös yolt 37,7 fokkal, a leghidegebb tele­pülés pedig augusztus 7-i dá­tummal és 11 Celsius fokkal Borsodnádasd és Fügöd. A Ké­kestetőn észlelt 32 fok helyi re­kordnak számít, a mostanihoz közelítő meleget, 30,5-et, négy évtizeddel ezelőtt 1952-ben lagot, de azért átlagon felüli fe­gyelmet és kiváló minőséget kö­vetelnek meg. A jogos reklamá­ció költségeit a javítást — nem kielégítően — elvégző dolgozó bére bánja. Barcson és környékén „Re- nault-házat” akarnak teremteni, s ebben a legfontosabb a szín­vonalas, megbízható kereske­delmi és szervizmunka. Erre gondosan ügyelve már a jövőt tervezik. Új alkatrészgyártó csarnokot akarnak építeni, bővítve ezzel vállalkozásukat, javítva Barcs és környéke foglalkoztatóját, s ezzel együtt talán egy újabb korszerű ipari kultúra meghasznosítását is a térség­ben. mértek ott. Jellemző volt az el­múlt időszakra, hogy egy-egy kisebb megszakítás kivételével három hétig tartottak a hőség­napok, amikor a maximum el­érte vagy meghaladta a 30 fo­kot. Az elmúlt tíz napban a szo­kásosnál mintegy 20-30 órával több napsütéses órát regisztrál­tak. Sajnos, rekordot döntött a szárazság is, az ország számos térségében egyáltalán nem volt csapadék. -szó­(Folytatás az 1. oldalról) — Ez két okra vezethető vissza — tájékoztatott dr. Klabszt László, a polgármes­teri hivatal irodavezetője. — Egyik: a határozatok nagy tö­mege miatt egy részüket csak május-júniusban tudtuk kikül­deni. A második részlet szep­tember 15-ig esedékes, ezért várhatóan még jelentős ösz- szegü befizetések lesznek. A másik ok: a helyi iparűzési adónál a cégek nem tudtak előlegfizetési kötelezettségük­ről. Kedvezmények Adót szedni ma sem a leg­jobb, de a pénzre szüksége van a városnak. Nemcsak az a fontos a város gazdálkodá­sában, hogy az adó befolyik-e vagy sem, hanem az is, hogy ezekből az adókból folyama­tosan pénzt tudnak adni a vá­ros költségvetésének, így nem kell felvenni hiteleket. Az elmúlt időszakban több száz méltányossági kérelmet bíráltak el. Az emberek sze­gények, a lakosság egy ré­szének az 1000 forintos tétel is megterhelő. A közgyűlés szabályozta a méltányossági eljárást: 6000 forint egy főre jutó jövedelem alatt eltörölték a kommunális adót, 7000 fo­rintnál az adó felét elenged­ték, a másik felére pedig rész­letfizetési kedvezményt adtak. Az irodavezető hangsú­lyozta: nem a lakossági befi­zetésekkel van baj, hanem a gazdálkodó szervezetek fize­tésképtelenek. A Mezőgépnél most folyik az egyezkedés a hitelezőkkel, a húskombinát­nak majdnem 10 millió forint lenne az adója. Ezek a nagy tételek hiányoznak. Független a nyereségtől — Rajtunk csak az segít, ha az elmaradásban levő cégek­től is befolynak az adók — mondta dr. Klabszt László. — Különben komoly gondjai lesznek a városi költsége tésnek. Kaposvár költségve­tésében 160 millió forinttal szerepelnek a helyi adók, 20 millióval a gépjárműadók. Emellett a 20 millió forint körüli tartalékalapot is felosztották már. Többszöri felszólításokat küldtünk ki a gazdálkodó szerveknek, erre valamennyit fizettek, de amelyik fizetés- képtelen, annak hiába küldjük a felszólítást. Ebből adódnak a gondok, mert az sem segít, ha fizetési haladékot adunk egy ilyen cégnek: nincs arra garancia, hogy jövőre jobban megy neki. A telekadó és az építményadó állandó tételek, függetlenek a cég gazdálko­dási eredményeitől. A helyi iparűzési adónál pedig az el­ért nettó árbevétel az adó alapja, akár nyereséges volt a cég, akár nem. Kaposváron az elsők között tértek át a számítógépes adatnyilvántartásra. A helyi és a gépjárműadók külön prog­ramon futnak. Az azonosítási szám alapján le lehet hívni az adatokat, és megállapítható, kinek mennyi a tartozása. Nem véletlenül kérik a pontos és olvasható adatokat. Ha a csekkre nem írják rá a szemé­lyi számot, akkor nehéz az azonosítás. Ha miniszteri alá­írást ad valaki, abból sem tud­ják kideríteni, hogy kié. Gond az is, ha a férj szerepel a nyil­vántartásban és a felesége a saját nevén fizeti be az adót, így az egyikük adóívére tarto­zás kerül, a másikéra túlfize­tés. A „feledékenyeket” ellenőrizik — A gépjárműadó beveze­tése kapcsán olyan informá­ciót kaptunk, hogy a Pénz­ügyminisztérium előzetes számításai szerint ebből az adónemből Kaposváron 62 millió forint várható — mondta az irodavezető. — A bevallá­sok alapján nekünk csak 44 millió jött ki. A kettő között van egy kis különbség. Ez egy­részt abból adódik, hgoy so­kan visszaadták a forgalmi engedélyt, másrészt sokan nem vallatták be a gépkocsi­jukat. Nekünk most az a fel­adatunk, hogy ezt a réteget is megadóztassuk. S. Pap Gitta Höségnapok augusztusban Rekord meleg, mindenütt Konszolidálódás az évezred végén? A munkanélküliség tudománya A munkanélküliség okai mé­lyen a társadalom, a gazdaság talajában gyökereznek, tehát nemcsak a tömegkommunikáci­ónak, a közvéleménynek, ha­nem a tudománynak is kell fog­lalkoznia vele. A Munkaügyi Ku­tatóintézet tudományos főosz­tályvezetője Laky Teréz így be­szél kutatómunkájuk tárgyáról: — Intézetünkben a kutatás három fő irányban folyik. Héthy Lajos csoportja megpróbálja adaptálni, azaz alkalmazhatóvá tenni az európai érdekegyezte­tési rendszereket a magyar vi­szonyokra. Egy másik csopor­tunk a Nyugat-Európában gya­kori tömeges elbocsájtások le­vezetési módszereit tanulmá­nyozza. Németországban pél­dául úgynevezett foglalkoztatási társaságokat hoztak létre. En­nek lényege, hogy az elbocsáj- tott dolgozó nem munkanélkü­livé, hanem a foglalkoztatási társaság tagjává lesz. Ez a tár­saság magának munkát szerez, és ebből a munkanélküli a se­gélynél valamivel több pénzhez jut, és ami nagyon fontos: nem marad sem munka nélkül, sem teljesen magára. Ilyen foglalkoz­tatási társaságot próbálunk létre hívni Ózdon, az ottani tömeges munkanélküliség jobb kezelé­sére. Harmadik programunk az ön- kormányzatokat kívánja felké­szíteni. A folyamat ugyanis az, hogy a munkanélküli — ha jogo­sult rá — először munkanélküli segélyt, majd egy sokkal kisebb összegű szociális segélyt kap. Kiszámítható, hogy ezeknek az embereknek az aránya belát­ható ideig növekedni fog. Sokan az államilag finanszírozott köz­munkát tekintik megoldásnak. Ezt nem mindenki fogadja el, de ami a lényeg, ez nem a gazda­sági fellendülés eszköze. — A kutatók a helyzet fő okának az általános gazda­sági-politikai válságot, vagy az elodázhatatlan struktúravál­tást tekintik? — A kettő elválaszthatatlan egymástól. A struktúraváltás már a nyolcvanas évek elején napirendre került, de eltérő el­képzelésekkel. Egyesek a nagy szervezetek kisebbre bontását, mások új termékek bevezetését tekintették váltásnak. A szerkezeti struktúraváltás részben a spontán privatizáció keretében, részben a társa­sággá alakulás folytán végbe­megy. — A munkanélküliség eny­hítésére, mint főeszközt az át­képzést emlegetik. A struktúra és termékváltás nélkül meny­nyire lehet ez célra orientált? — Nagyon kevéssé, hiszen nem lehet tudni, hogy mi marad egy széthulló gazdaságból, mely ágazatok, üzemek marad­nak életképesek. Egy azonban feltétlenül érzékelhető: hogy a szolgáltatás aránya erősen nö­vekszik. Továbbá azt sem lehet tudni, hogy a beáramló külföldi tőke milyen stratégiai irányokat kíván érvényesíteni, s ez talál­kozik-e az esetleges kormány­zati elképzelésekkel. — Hogy hatott a külföldi tőke beáramlása a magyar munkaerőpiacra ? — Kutatásaink szerint többfé­leképpen. Számos tőkés cég — például a Tungsram — sok munkahelyet számolt fel, mert a magyar cégek amúgyis túlduz- zasztott létszáma szükségtelen jelenlegi termeléséhez. A Lehel új tulajdonosa is elbocsátott, vi­szont a Villati új gyárában 350 új munkahely létresült. — Sajnos, kevés a pozitív példa. Mik a kilátások? — Nem kedvezőek. Számítá­saink szerint már ma is van olyan idősebb, szakképzetlen, 8 általánost sem végzett 70-80 ezer főnyi munkanélküli, aki valószínűleg soha többé nem tud már elhelyezkedni. Még­sem szabad őket sorsukra hagyni. — Hogyan ítéli meg a Mun­kaügyi Kutató intézet azt a kormányzati elképzelést, amely szerint nyugati mintá­ra felemelik a nyugdíjkorha­tárt? — A kérdés napirendre tű­zése elvileg logikus. Németor­szágban férfiak 65 évesen, a nők 60 évesen, Dániában 67 évesen mennek nyugdíjba. Amerikában most foglalkoznak a nyugdíjkorhatár eltörlésével, mert diszkriminatívnak tartják, hogy az életkor és ne a mun­kára való alkalmasság legyen a meghatározó. Csakhogy amennyiben hazánkban csupán a nők esetében 5 évvel felemel­nék a korhatárt, ezzel legalább 300-320 ezerrel növelnék a munkaerő-kínálatot. Ez egy re­cessziós időszakban katasztro­fális következményekkel járna. Kardos István

Next

/
Thumbnails
Contents