Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
1992. augusztus 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Amatőr rockegyüttesek találkoztak Barcson Messengersiker ígéretes fejlődést mutat a somogyi rockélet — írnám, ha egy mondatban kellene megfogalmaznom a szombati barcsi rocktalálkozón szerzett benyomásaimat (szervező a Somogy Megyei Művelődési Központ, szín a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Központ). A fentebbi megállapítás azonban bővebb kifejtést igényel. Bővebbet, mert az előrelépés szerény véleményem szerint — jelentős. Az együttesek hozzállása, akarása és zenei tökéletesedése miatt az. Mindez a kaposvári Fair Room színpadra lépése során vált számomra legjobban érzékelhetővé, egyrészt basz- szusgitáros-énekesük, Schenk Tamás produkciója okán, akitől ennyire pontos játékot, ennyire előadott muzsikát még nem hallottam. Sokat lendített a már ismert Fair Room-fellálláson Halász László fuvolajátéka; ő eddig leginkább a színházi zenekari árokban „bújt meg”, a Tinctoris régizene-együttesben működött közre vagy éppen kiállításmegnyitón tűnt fel szóló darabokkal. Zenei nyitottságára jellemző: a rock „emberbarát” válfaja sem idegen tőle. A csapat munkáját a Benkő László (Omega), Maróti Zoltán (Ossián) és Gidófalvy Attila fellálású zsűri egy különdíjra méltatta. A tucatnyi együttes közül, — amely nem alkotott ugyan homogén zenei közeget, ám azért keménykedtek rendre —, akadt egy sorból kilógó csapat: a Mercedes Band. Eddig megszokott blue- sos hangzásukat most egy igen nehéz műfajra cserélték fel és nem kis meglepetésre instrumentális dzsesszrock számokat adtak elő. És újabb meglepetésre, nem is akárhogy! Gitáros, basszusgitáros, dobos, bongós, billentyűs egyaránt nagyot produkált; a szintén kaposvári Mercedes Barid jó volt egy harmadik helyre, amellyel 10 ezer forint is járt. A Somogy Megyei Önkor: mányzati Hivatal jóvoltából ugyanis az idei Somogy megyei amatőr-rocktalálkozón csurrant-cseppent a jobb bandáknak anyagi támogatás. Mint ahogy a természetesen kaposvári Messalinának is, amely már bizonyított ugyan, de Barcson — és ezt ők is tudják — nem hozták a legjobb formájukat. Ez a zenekar most van abban a helyzetben, hogy már nem megérzés alapján muzsikálnak, de még nincs meg a szükséges plussz, ami a spontaneitást helyettesíti. A Messalina második lett — húszezer forintot kaptak. A pálmát egy kaposvári-barcsi zenészekből álló nagyon ígéretes csapat, a Messenger vitte el. Igazi, dögös rockzenét játszott, és ami nem egy hátrány, énekesük tud énekelni; nem szeppen meg, ha színpadot lát — egyszóval ott a helye a mikrofon mögött. Nagy László hangjával, Cselik Tamás szifoneffekt- jével és az együttes nevével bizton találkozunk még, talán egyszer egy fekete korong borítóján is. Ami már mindenesetre tény: a Messenger hamarosan az Ossián együttes előzenekara lesz egy országos turné valamelyik koncertjén. Ez Maróti Zoltán zsűritag ráadás-felajánlása volt a jogerős 30 ezer forintos első díj mellé. Bár nagyon úgy néz ki, mégsem a „futottak még” című kategória következik alább. Mert a további különdíjasok, a dombóvári Csatorna, a csurgói Gramoxon, a komlói Hearty Laugh és a pécsi Hang Loose mindegyikében akadt valami, ami ízlés szerint jelentett ínyencséget. Igen, ez jó szó: valami. Merthogy már az is valami. Balassa Tamás Nem áremelés — támogatáscsökkenés Miért drágul a gyógyszer? Sok gyógyszer fogy, nagy a pazarlás (Folytatás az 1. oldal rőt) A gyógyszerek drágulásának miértjére az illetékesektől kértünk választ. Dr. Matejka Zsuzsannától, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főgyógyszerészétől a következőket tudtuk meg: — A gyógyszerre fordítható pénzről a társadalombiztosítás költségvetésének részeként a parlament dönt. Erre az évre 27 milliárd forintban állapították meg ezt az összeget. Ezekszerint minden biztosítottra átlagosan 2560 forint támogatás jut. Ezek előrebocsátása után mondom, hogy például a mintegy másfél ezer veseelégtelenségben szenvedő, átültetésre váró vérképzését, vérképét és ezzel a transzplantáció sikerességét javító Prex egyhavi adagjának tényleges ára 20-25 ezer forint, a betegek viszont ingyen kapján. A Népjóléti Minisztériumban dr. Pusztai Erzsébet politikai államtitkár határozottan cáfolta, hogy csökkent volna a gyógyszerekre fordítható támogatás. Még akkor is, ha a beteg jó néhány medicina esetében ennek az ellenkezőjét tapasztalja majd. — Az egyes korszerűtlennek minősített orvosságok támogatásának csökkentése egy hosszabb, szakmai érvekkel alátámasztott folyamat része. A társadalombiztosítás elsősorban a korszerű, nagy hatékonyságú készítményhez ad anyagi támogatást. A külföldi készítmények nemcsak drágábbak, hanem jobbak, és kevesebb a mellékhatásuk is. Mint hosszú éveken át praktizáló belgyógyász bizton állíthatom, hogy nálunk túlzottan sok gyógyszer fogy, gyakorlatilag nagy a pazarlás. — De erről elsősorban nem a beteg tehet, a gyógyszert sem ő írja fel. Senki sem költ hobbiból patikára... — Valójában a kollégákat is rá szeretnénk szorítani arra, hogy a régi, korszerűtlen készítmények helyett az új, hatékonyabb és mellékhatások nélküli gyógyszerekkel kezeljék a betegeket. A tárca gyógyszerészeti főosztályának vezetője dr. Hamvas József megerősítette: a hosszan tartó, súlyos betegségekben szenvedők változatlanul ingyen kapnak bizonyos gyógyszereket. — Például a tébécések, az asztmások, az epilepsziások, a cukorbetegek, a daganatos betegek a medicinák egy részéért ezután sem fizetnek. A csontfejlődési zavarokkal küszködő gyerekek hároméves korig ingyen jutnak D-vi- taminhoz. Változatlanul érvényes a közgyógyellátási igazolvány is. Amikor megjelent az újságokban, hogy ezentúl négyszer többet kérnek a patikában a Cavintonért, a Zinnatért, drágább lesz az Suprastin, a No-Spa és még sok egyéb, ismert tabletta, sokakban felvetődött a kérdés: miért pont ezek ára változik? Matejka doktornő szerint: — Szakemberekből álló bizottság — gyakorló orvosok — döntenek arról, melyik gyógyszer ártámogatása csökkenjen. A véleményük az volt, hogy jobb készítmények is kaphatók, mint az Algopyrin tabletta, a Novorin orrcsepp vagy az Almagel emulzió. Tehát azokat érdemesebb támogatni... (Szabó) Törvény van, változás nincs Mottó: Minden törvény any- nyit ér, amennyit betartanak belőle. A pedagógusok szünidei nyugalmát jócskán megzavarta a közalkalmazotti törvény körül kirobbant botrány. Hiába lépett hatályba július elsejével, mivel nincs pénz a törvény előírásainak végrehajtására, marad minden a régiben. Továbbra sem lesz bérpótlék, jubileumi jutalom, végkielégítés és 13. havi fizetés. Illetve csak ott kaphatják meg mindezeket az alkalmazottak, ahol az iskola vagy az önkormányzat ki tudja gazdálkodni. De — ismerve közviszonyainkat — nem sok ilyen hely van az országban... Mivel pénzkérdésekben a megoldás kulcsa a Pénzügyminisztériumban keresendő, megkérdeztük: mit lép a pénzügyi kormányzat? Aradi Zsolt főosztályvezető válaszából kiderült, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény csupán a jéghegy csúcsa. Az ezzel kapcsolatos problémát nem lehet önmagában kezelni, csak az ágazati (közoktatási, felsőoktatási) törvényekkel összhangban. Addig ugyanis képtelenség biztonságosan megállapítani a közalkalmazotti törvény anyagi kihatásait, amíg például a pedagógusok kötelező óraszámát nem deklarálja törvény. A főosztályvezető egyébként csodálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sem a honatyák, sem az érdekképviseleti szervezetek nem gondoltak a pénzügyi konzekvenciákra, még a törvény elfogadása előtt. A tényeket — miszerint sem az 1992-es, sem az 1993-as költségvetési előirányzatokban nem szerepel ez a több milliárdos összeg — teljesen figyelmen kívül hagyták a döntés során. Ráadásul időközben a központi költség- vetés hiánya is jóval a tervezett fölé nőtt, ami még kilátás- talanabbá teszi a helyzetet. Aradi Zsolt ennek ellenére jelezte: az utolsó szót még nem mondták ki a minisztériumban. A költségvetést szeptember végéig kell az országgyűlés elé terjeszteni, s addig még számos lehetőség kínálkozik a tárgyalásra, mind az érdekképviseletekkel, mind az önkormányzatokkal. Ez utóbbiakkal azért, mert a törvény végrehajtását szolgáló összeg egy része az önkormányzatok költségvetésében keresendő. (Domi) ÚJ GYÓGYMÓD NAGYATÁDON Betegközeiben manuálterápiával Új szolgáltatást hirdet dr. Merenkov Dmitrij réztáblája a nagyatádi Szolár Hotel főbejáratán. A manuálterápiát végző idegsebész a gerincbetegségek gyógyítására specializálódott. Két éve már több magyar városban végzett rehabilitációs kezeléseket azokon a betegeken, akiket korábban a moszkvai sebészeti klinikán orvostársaival műtötték. Eljárásaiban mellőzi a gyógyszer alkalmazását, gyógyítótevékenysége a gerinc mechanikus (kézzel történő) kezelésére és természetes alapanyagú szerek alkalmazására korlátozódik. Kíméletes kezelése nem tartalmazza a „csontkovácsok” fájdalmas elemeit. Az orvos véleménye szerint nálunk az emberek még nem bíznak eléggé a természetes gyógymód sikerességében. Hasonló módszerrel többen praktizálnak már a megyében is. Úgy ítéli meg, hogy nekik is eredményeikkel kell bizonyítaniuk tevékenységük elismerését. Sajnos, ez a folyamat lassú, hiszen sok olyan beteg fordul meg náluk, akik már mindenféle gyógyító módszer kipróbáltak, de ott javulást, gyógyulást nem értek el, s így a gyógykezelés is több kitartást igényel. Eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy egyre többen fordulnak a térségben a gyógymód e formájához. Felkeresték már gerinc- ferdüléses gyerekekkel, megfordultak nála idős, kikopott csigolyájú betegek is. Korábbi betegeiről nem szívesen beszélt, mert az ő gyógyulásukról nekik lenne mit elmondaniuk. Nem akar kihívást azokkal szemben sem, akik még mindig fenntartással vannak e gyógyító eljárással szemben. Egyet akar: segíteni mindazokon, akiknek esélyük van arra, hogy tartós betegségüket könnyebben viseljék el vagy valamilyen fokon gyógyulva kerüljenek ki a keze alól. Azt viszont tudtára szeretné adni mindenkinek, hogy aki rászánja magát erre a gyógyítási formára, az bajának első jelei után azonnal jelentkezzen. Ezzel ugyanis gyógyulási esélyei nagymértékben megnőnek. Németh István Amerikai-magyar történésztaláikozó Amerikai és magyar történészek tanácskoznak augusztus 17-19. között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. Az alaptéma a modern középosztály kialakulása az Egyesült Államokban, Nyugat- és Kelet-Európábán, valamint Magyarországon. Több éven át már vizsgálták New York és Budapest 1870- 1930 közötti fejlődését; ezeket a tanulmányokat hamarosan könyvben is megjelentetik. Néptánctábor Csillebércen „Igen fontos, hogy aki nemzetiségi sorban magyarnak érzi magát, ne csak magyarul beszéljen, hanem magyarul is énekeljen hímezzen, faragjon és táncoljon” — vallják a világ minden részéből érkezett, magyar néptánc- és népdaloktatással foglalkozó szakemberek. Mintegy 150-en táncfolklorisztikai előadásokat hallgatnak e héten Csillebércen, s többek között erdélyi, kalotaszegi, szatmári és somogyi néptáncokat is tanulnak. Rockopera készül Kolumbuszról Kolombusz, az őrült spanyol címmel írt rockoperát Fábri Péter. A fővárosi Operettszínházban láthatja majd szeptembertől a közönség. A mű díszbemutatóját október 12- én, tehát pontosan azon a napon tartják, amikor Kolumbusz Amerikában partot ért fél évezrede. A rockopera zenéjét Gallai Péter szerezte, a rendezője Novák Ferenc, a címszereplője Bubik István. Nemzetközi zenei fesztivál Háromhónapos népzenei és néptáncfesztivált tartottak a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban. A zömében német- ajkúak lakta település négy zenekara meghívta a francia Veosul és a német Gerlinger városka zenekarát, valamint a megye csaknem tucatnyi népzenei együttesét, dalkört. Tegnap a gáladélutánon mintegy 800 zenész és táncos szórakoztatta a közönséget. Magyarok az Újvilágban Először kerülnek közöns’ég elé hazánkban a hazai közgyűjteményekben és magángyűjtőknél található, az újvilágba vándorolt és ott élő magyarokra vonatkozó tárgyi és dokumentációs emlékek. A kiállítást holnap nyitják meg Magyarok az Újvilágban címmel Budapesten, a Legújabb- kori Történeti Múzeumban. E tárlatot novembertől egy előadássorozat egészíti ki: hetente egy alkalommal majd az emigráció történeti kérdéseiről hangzanak el ismertetők. Természetbarátok a Bubánatvölgyben Nemzetközi ifjúsági természetbarát-tábor nyílt tegnap Esztergom határában, a Bu- bánat-völgyben. Az első ízben megrendezett, s nyolcnapos találkozóra Éurópa minden részéről csaknem 100 fiatal érkezett a Magyar Természetbarát-szövetség ifjúsági szervezete és a Természetjáró-szövetség meghívására. A hazai eredményeiket, valamint a legfontosabb teendőket ismerik meg a résztvevők.