Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25 / 175. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜNK 1992. július 25., szombat A sebész főorvos varázslata Ú jraalkotott mellek Dr. Seffer István, a Kaposi Mór Megyei Kórház plasztikai sebész főorvosa saját műtéti megoldáson dolgozik. A műtéti úton eltávolított emlőket pótolja a beteg saját szövetéből. — Mit jelent egy nőnek az, amikor visszanyeri a normális, egészséges formáját? — Azt talán a kötés levételekor kellene látni a hölgyek arcán... Babona az, hogy nem szabad helyreállítani, mert fellobban a daganatos betegség. Ezeknél a műtéteknél leggyakrabban nem is szilikonnal, hanem az emberi szövet felhasználásával képezünk új emlőt. Ezeket a műtéteket teljesen ingyen a tb. terhére végezzük, de nagyon keveset, mert kicsi az igény, holott a mi régiónkban évente száz emlőkiirtást, amputációt végeznek. — Az oka? — Még az operáló orvos sem hívja fel a figyelmet arra, hogy ilyen lehetőség is van. Az onkológusok, radiológusok, háziorvosok, akik a beteg későbbi megfigyelését végzik nem ismerik egyáltalán ennek a műtétnek a lényegét. Azt gondolom, hogy az emlőműtétek terén, ebben a régióban óriási változtatásokra van szükség. A szilikonról — mint műtéteknél használt anyagról sokan állították: rákkeltő. — Az űrhajózási kutatások során egy csodálatos anyagra bukkantak a tudósok. Ez a megfelelően elasztikus, tökéletesen szövetbarát és a jövő medicájának egyik alapprote- tjkai anyaga. A neve: szilikon. Évtizedek óta, szerte a világon mindenütt alkalmazzák az emberi testbe ültetve; koponya-, arc-, fül-, orr-, ízület-, ín protézisek formájában, és felhasználási területe még az emlőprotézis. — Miért csak az emlőplasztikával kapcsolatban merült fel a rákkeltő hatás? — A feltevésben logikai bukfencet látok. Ami gond volt régebben és van esetleg ma is az a silány minőség. Ha olcsó, ócska protézist ültettek be amelynek esetleg megrepedhetett a fala, vagy átengedővé vált — így a szilikon gél kijuthatott a szervezetbe — akkor csomókat, felrakodásokat, steril gyulladásokat okozhatott. Ebből adódott a félelem. Ezeket a készítményeket mi nem alkalmaztuk soha és már az egész világon betiltották valamennyit. 1985 óta — akkor építettük be az első protézist £2^ _______________________________ — itt Kaposváron ilyen jellegű problémával nem találkoztunk. Dr. Seffer István állítja: a plasztikai sebészettel olyanok is elkezdtek foglalkozni, akik nem értettek hozzá. A fő problémát ugyanis a műtéttechni- ,kai eljárások okozzák: a legtöbb panasz erre, s nem a szilikonra vezethető vissza. A Magyar Plasztikai Sebész Társaság a Magyar Onkológiai Intézet sebészeivel együtt az idén tavasszal közös állás- foglalást tettek közzé. Ez kimondja: a szilikon en- doprotézis biztosan nem rákkeltő. Dr. Seffer István kutatási témáját a saját szövettel való emlőpótlást az akadémia is elfogadta. Várnai Ágnes Fotó: Kovács Tibor MIVEL MÉRGEZED MAGADAT? Az első drogtól a szenvedélyig A rendőrségi jelentésekből tudjuk: egyre több kábítószert foglalnak le. Növeszik a drog hatása alatt elkövetett bűncselekmények száma. A piacgazdaságok kialakulása Közép-Európában, és 1993-tól az áruk, valamint az emberek szabad mozgása az Európai Közösségben valószínűleg tovább növeli a kábítószercsempészek lehetőségeit is. A körzeti orvosok és az iskolák jelzései kétségtelenné teszik: Magyarországon is van drogprobléma, nem lehet továbbra is a szőnyeg alá söpörni a témát. Hogyan látja ezt a a pszichiáter? Dr. Hörcsik Edit, a kaposvári gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozó vezetője definícióval kezdi válaszát: Fotó: KÖvács Tibor — Drogfogyasztói magatartásról akkor beszélünk, ha nem orvosi javaslatra, hanem saját szórakoztatásra, illetve különleges lelki élmények kiváltása céljából nyúl valaki a szerekhez. Ezek a szipózástól a különféle oldószerek sza- golgatásán át a vénás befecskendezésig terjedhetne. Nem mindig alakulnak ki rögtön káros tünetek. Sokáig rejtve maradhat a probléma. De éppen a racionális kontroll hiánya, a tudatlanság miatt válhat élet- veszélyessé. Kevesen tudnak arról, hogy szipózás közben légzésbénulás, hirtelen szívhalál következhet be. Sokszor fordult már elő, hogy a lépcsőházban holtan találtak gyerekeket ragasztószacskóval a fejükön. Típushelyzetek — Köztudott: a felnőttek is keresik az „élményeket”: az alkoholizmus milliókat érint, a dohányzók mesterséges nyugalmat szeretnének a cigaretta révén elérni. A fiatalok is hajlamosak rá, hogy minden újat, ismeretlent kipróbáljanak. Mikor válik ez veszélyessé? — A cigaretta is akkor veszélyesebb, ha nem egyedül próbálja ki a gyérek, hanem azért, hogy a többiek előtt nagyfiúnak látsszon. Ha az önbizalma pótlására kell a cigaretta, mert akkor ez a nagyobb pszichés érdek elnyomja a szervezet vegetatív ellenkezését. A drogosoknál is hasonló a probléma: az otthon meg nem kapott elismertséget valamivel kompenzálni akarja. Sok gyerek a négyszemközti beszélgetések során bevallja, mennyire izgult, amikor a vénába kellett beszúrnia a tűt. Hosszú ideig tanulják, hogy legyűrjék ezt a félelmet, és ha sikerül, ettől nagyobb lesz az önbizalmuk. így hamis énképet, viselkedési mintát tanul meg a fiatal. — Vannak-e jellegzetes kiváltó okai a drogfogyasztásnak? — Az általánosítható tífous- helyzet az érzelmi elhanyagoltság, hogy nem érünk rá egymással törődni. Hogy ez mikor okoz a fiatalnál elviselhetetlen szorongást, az egyénenként változó: a gyász, a bukás vagy szerelmi csalódás lesz a konkrét kiváltó ok. Amikor a serdülő külső konfliktusba kerül és nincs meghitt, bizalmas kapcsolata, akivel a problémáit megbeszélhetné, akkor jóval nagyobb a veszélye, hogy kábítószeres csoportban keres vigasztalást. A drogfogyasztás kialakulása összefügg a családok hajszolt napirendjével. Már bölcsődés korban kezdődik a sürgetés: felrángatjuk a gyerekre a ruhát, olyan tempót diktálunk, ami nem az életkoruknak megfelelő. Tömeges gond, hogy a szülők nem játszanak eleget a gyerekekkel. Innen indul a bölcsődés kortól, hogy a szülő-gyerek kapcsolat a helytelen életmódból eredően romlik. A kisiskolás napközibe kerül, 8-10 órát van távol otthonról. Este nincs idő meghallgatni a gyerek érzelmeit, sikereit, csalódásait. Elmegy az idő és az energia a tárgyi javak megszerzésére, az anyagi lét biztosítására: az egymásra figyelésre már fáradtak vagyunk. Ebből ered hogy a szülők a gyereket serdülő korára már érettebbnek vélik és nem ellenőrzik: nem tudják, kik a barátaik, mivel töltik a szabadidőt. A számonkérés a felnőtt részéről hiányzik vagy helytelen. Azért, mert túl féltő, túl egzecíroztató, vagy azért, mert elhanyagoló. így a fiatalok élménykeresése észrevétlenül hamis útra csúszhat. Ezért fontos a szülő és a gyerek közti érzelmi kapcsolat: mit tud a szülő a gyerek hétköznapi gondjairól, sikertelenségeiről. Mert ha jó ez a kapcsolat, akkor van alkalma elmondani, hogy „a kábítószerről nekem nagyon rossz véleményem van”. Vagy „igen értéktelen dolognak tartom ezt a viselkedést”. Vagy tud arra hivatkozni: „kislányom, én téged többre értékeltelek, neked nincs szükséged rá, hogy dropggal pótold a szeretethiá- nyodat”. A jó szülő-gyerek kapcsolatban nem kényszerül arra a gyerek, hogy galerikben keressen érzelmi pótlékot. Típustünetek A fiatalok drogfogyasztásának okairól dr. Hörcsik Edit a kaposvári gyermek- és ifjúsági pszichiátria vezetője azt mondta: — Szorongás, kisebbségi érzés következtében kerülhet olyan csoportok vonzásába a fiatal, amelyek nem pozitív életeszményeket, hanem kiábrándultságot, nihilizmust, pesszimizmust közvetítenek: gondolok itt a rockerekre, a kemény zenére. Ezekkel szemben nagyon kevés a pozitív ideál. Pedig a fiatalokban megvan az igény erre: fogékonyak a jóra, a szépre. Megvan a lehetőségük is, hogy az egészséges, emberi értékek iránti fogékonyságukat felhasználva ellenállást alakítsunk ki bennük a kábítószerfogyasztással szemben. Tapasztalataim szerint sok fiatal a saját erejéből is le tudott mondani a drogról. Sok olyan drogfogyasztót ismerek, akik éveken át használják a szereket, amig rájönnek, hogy a hallucináció, a képzelődés, a látomás, hamis élmény. Kiégnek, és vágynak az igazi élményekre. — Melyek a drogfogyasztás egészségre gyakorolt káros hatásai? — Ez a probléma a 60-as évek óta egyre nagyobb mértékben van jelen Magyarországon. Felnőtt már egy generáció, amely ennek a másodlagos, harmadlagos utótüneteit és a krónikus sérülés jegyeit hordozza. Az orvosi szemlélet lényege: mielőbbi felismerés, megelőzés. Nem szabad várni, hogy évekig szenvedjen valaki; magára hagyva. Előfordulnak komoly, kóros lelki tünetek: halluciná- ciók, érzékcsalódások, amelyek később már a drog nélkül is jelentkeznek. Egy bizonyos szint után tartós lelki betegség alakulhat ki. Ez a legveszélyesebb tünet. De komoly veszélyt jelent a személyiség torzulása, az alkalmazkodási képesség csökkenése, az életvezetés hiányossá válása. — Milyen szociális rétegekből kerülnek ki a drogosok? — A nyugati statisztikák szerint egyik részük az alacsony képzettségű, munka- nélküli, lumpen életet élő társadalmi rétegek közül kerül ki, másik részük az igen jó anyagi színvonalon élő rétegekben található. Várhatóan emelkedik nálunk is a drogfogyasztók száma. Minden olyan léthelyzet, ami ugrásszerű életmódváltozást jelent — akár pozitív, akár negatív irányban —, kiélezi a konfliktusokat, felnagyítja a veszélyhelyzetet ilyen pótcselekvésekre is, mint kábítószerezés vagy más betegségek: szorongások, neurózisok szaporodására. — Itt, a megyei pszichiátriai gondozóban hogyan, milyen módon kezelik az ide forduló fiatalokat? — A drogosok kezelését a gyermekpszichiátriai terápiás munka mellett látjuk el egy pszichológus és egy gyógypedagógus munkatárssal. Az a szemléletünk, hogy sohasem a problémát kell önmagában nézni, hanem az egész személyiséget. Ez elég időigényes feladat. A drogosok kezelésének rengeteg útja, módja van, erre nem tudok általános receptet mondani. Nemcsak arra vagyok kíváncsi, hogy mit fecskendez be vagy mit szipózik, hanem részletes pszichológiai vizsgálat, beszélgetéssorozat révén tisztázzuk, hogy mik azok a viselkedésváltoztatási módok, amivel ő is hozzájárul a kezeléséhez. A környezet szerepe — Bevonják a szülőket is? — Természetesen, hiszen egy 13-16 éves gyereket nem lehet a környezete nélkül befolyásolni még a jóra sem. Kell, hogy a környezet ne tartsa fenn azt a hibás életmódot, ami belevitte a gyereket ebbe a viselkedésbe. Sajnos, nagyon sokszor találunk olyan szülőket, akik az ötödik behívás után sem jelennek meg. Ilyenkor kénytelenek vagyunk a gyámhatóságot, az ifjúság- védelmet, az iskolát bevonni. Mindig azon áll vagy bukik a dolog, hogy együttműködik-e velünk a gyerek és a környezete. A fiatalokban azt csodálom, hogy milyen sok öngyógyító, önkorrekcióra való hajlam van bennük. Ez jól igénybe vehető minden gyógyításnál, nemcsak a drogosoknál. Ezért nem vagyok pesszimista. Inkább az a gond, hogy sokkal több embernek kellene ezzel a problémával komolyan és szakmailag megalapozottan foglalkozni. Szülőkre, pedagógusokra, ifjúságvédelmi- ászervekre, önkormányzati képviselőkre gondolok. Sokkal szélesebb körűnek érzem a problémát, minthogy az egészségügyre korlátozzuk a tennivalókat. — Köszönöm a véleményét. S. Pap Gitta
