Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

1992. július 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 200 tonna angolnát fogtak ki a tóból Jó a Balaton vízminősége Idegennyelvű könyvesbolt nyűt Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Más kérdésekre válaszolva tájékoztattak arról, hogy jelen­leg harminc part közeli és 16 nyílt vízi ponton vesznek fo­lyamatosan vízmintákat. Ezek vegyi, biológiai, és bakteoro- lógiai elemzése alapján ki­mondható: a keszthelyi öböl kivételével a Balaton teljes vízfelülete a legmagasabb mi­nőségi kategóriába tartozik. A keszthelyi rész a Zala szabá­lyozása, illetve a kis-balatoni nádasok szűrőhatásának kie­sése miatt jelenleg is algáso- dik. Jelenleg intenzív munka folyik a Kis-Balaton helyreállí­tása érdekében. Az erre kiutalt idei pénzalap 400 millió, a be­ruházás összértéke pedig mai árfolyamon 2,7 milliárd forint. A szennyvíztelepek szere­péről is érdeklődtek a sajtótá­jékoztatón. Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója el­mondta: a Balaton környéki szennyvízderítők kapacitása naponta 80 ezer köbméter szennyvíz, a nyári csúcs alatt ez elegendő. A Somogyi Hírlap kérdése az volt: Milyen hatásköre lesz a Balatoni Regionális Tanács­nak? Csak tanácsadó vagy döntéshozatali testület lesz, esetleg büntetéseket is ki­szabhat? Horváth Gábor, Fo­nyód polgármestere, a Bala­toni Szövetség társelnöke azt mondta: a magyar önkor­mányzati törvényből hiányzik a minisztériumok és az ön- kormányzatok közötti közép­szint. Emiatt a Balaton régió­jának egységes kezelésére eddig nem volt mód. Ezt kü­szöböli ki az új szervezet, mely magába foglalja a tér­séggel bármilyen módon kap­csolatban álló összes telepü­lés és intézmény, illetve válla­lat képviselőit. Jelenleg a ta­nács az előkészítés szaka­szában van. A mostani biztott- ság az előkészítő munkát szeptember 3-ig asztalra te­szi. Ki kell dolgoznia a tanács működési szabályzatát is. Az előterjesztés alapján a kor­mánynak október 31-ig dönte­nie kell a tanács jogi és hatás­köréről, anyagi eszközeiről. A Kis-Balaton II. körzetében lévő települések lakói attól tar­tanak, hogy a tó újbóli létreho­zása a vízszint emelkedése mellett a kutak vizét is szeny- nyezetté teszi. Fenn áll-e en­nek a lehetősége? Erre a kér­désünkre is Szabó Mátyás vá­laszolt. A Kis-Balaton II. lakott településeket kevésbé érint, mint az l-es. Tehát eleve ki­zárt, hogy számottevő víz- szint-emelkedést, vagy vízmi­nőség-romlást okozna. E kér­dések megválaszolására vizsgálatokat végeznek. Dr. Tarján Lászlóné zársza­vában azt hangsúlyozta, hogy intézkedések várhatók a Bala­ton problémáinak megoldá­sára. Metz A. Márton — Akárhányszor német nyelvű szakkönyvre volt szük­ségem, mindig Pestre kellett utaznom — mondja egy vevő, aki örömmel nézelődik a polcok között. — Az utazás költségivei együtt éppen kétszer annyiba került a könyv. Itt a katalógu­sokból ki lehet választani ami kell, meg lehet rendelni és meg­hozzák. Puska Ferenc, a bolt tulajdo­nosa főállásban angol nyelv­szakos tanár. — Honnan jött az ötlet az ide­gennyelvű könyvesbolt nyitá­sára? — Azt vettem észre, hogy sok kolléga ősrégi magyar kiadvá­nyokat használ, nem tanítanak modern anyagokat. Nem is tud­ják talán, milyen új könyvek vannak. Amikor a kiadók ma­gyarországi képviseletéhez mentem, elámultam, mennyi mindent lehet kapni. Arra gon­doltam, kellene Kaposváron is egy idegen nyelvű könyvesbolt. Több mint 10 éve oktatok angol nyelvet. Kicsit változtatni is akar­tam, belekezdeni valami másba. Nekem talán nagyobb rálátá­som van a nyelvkönyvekre, a nyelvoktatással kapcsolatos ki­adványokra, mint annak, aki csak magyarul beszél. Jobban tudok segíteni a kollégáknak és a nyelvet tanulóknak is. A kínálaton meglátszik, hogy szakember állította össze. Az óvodáskortól egészen a nyelv­vizsga-előkészítő kurzusokig ta­lálhatók itt könyvek. Különösen kurzusanyagokból gazdag a vá­laszték. Sok szótár van, két- és többnyelvű egyaránt. Kaphatók mesekönyvek, szépirodalmi művek, tanári segédkönyvek is. Fotó: Gyertyás László Akik már egy bizonyos szinten tudják a nyelvet, szívesen vá­lhatnak az egyszerűsített angol nyelvű regények, fan­tasztikus könyvek között. — Amellett, hogy a gyerek élvezettel olvassa, sikerél­ményt ad, ha megérti a szö­veget; közben megragadnak benne az idegen kifejezések — mondja Puska Ferenc. — Ezektől a könyvektől nem megy el a gyerek kedve, in­kább tanulásra ösztönzi. Igyekszem tartós kapcsolatot kiépíteni az iskolákkal. Ha megjelenik egy új anyag, amit tudom, hogy szívesen hasz­nálnának, mindjárt értesítem őket. Szeretném, ha élő kap­csolat alakulna ki köztem és a kollégák között. S. P. G. Szent Miklós nyomában Múltkutató Jiatalok Babócsán A nap delelőn. Aki csak teheti, ár­nyékba húzódik. Nem úgy azok a fia­talemberek s egy-két elszánt diáklány, akik a babócsai gyümölcsöskertben ássák az agyagos, sárga földet. Az előbukkanó épülettöredékek látványa örömmel tölti el a tüsténkedőket. Talán sikerül megállapítani a Szent Miklós tiszteletére szentelt bencés apátság pontos építési periódusát. Dr. Magyar Kálmán, a Somogy Me­gyei Múzeumok Igazgatóságának tu­dományos főmunkatársa irányítja a munkát, de gödörbe szállt Tóth Tibor tabi történelemtanár is. Ásója nyomán már körvonalazódni látszik a múlt egyik szelete. — A bencés monostor bejárati ré­szére, egy nagyon korai téglaépület maradványaira bukkantunk rá — mondja dr. Magyar Kálmán. — Sze­retnénk a hozzá tartozó lakásokat, gazdasági épületeket és a különleges város lakóházainak maradványait is megtalálni. Babócsa és környéke a régészek paradicsoma lehetne. Magyar és nemzetközi részvétellel az idén itt ren­dezte meg a Magyar Nemzeti Törté­neti Társaság, a Magyar Ifjúság Érde­keit Védő Egyesület és a megyei mú­zeum a múltkutató tábort. Július eleje óta kéthetes váltásban felvidéki és er­délyi diákok is markolják az ásónyelet, hogy a korai nemzetségi központ ma­radványait felszínre hozzák. Az izzasztó munka nyomán — remé­lik a tábor vezetői — csiszolódik ma­gyarságtudatuk, erősödik a múlthoz való kötődésük is. A diákok e hónap végéig munkálkodnak Babócsán. . Várnai Ágnes Tárgyalás a vagyonmegosztásról Lelle és Boglár békésen megegyezett Együttes ülést tartott a balatonlellei és a balatonboglári képviselő-testület, s ezen a vagyonmegosztásról tárgyaltak: az 1991. évi költségvetés végrehajtásá­ról és az 1979-1990. évi fejlesztési kia­dásokról hoztak határozatot. Dr. Kovács Miklós, Balatonboglár polgármestere elmondta: az 1979. január 1. és 1991. december 31. közötti fejlesz­tések esetében úgy állapodtak meg, hogy azok null szaldósak, egymással szemben e tekintetben nem támasztanak követelést, figyelembe véve, hogy az in­gatlanok nyilvántartási értéken annak az önkormányzatnak a tulajdonába kerültek, ahol fekszenek. Az 1991. évi működést is vizsgálták, s megállapodtak abban, hogy az 1991. de­cember 31-i pénzmaradványt, amely 39 millió forint, megfelezik a két település között. Az ülés jó hangulatban és békes­ségben zajlott le — tette hozzá a polgár- mester. — Hosszú előkészítő munka előzte meg a határozat elfogadását — mondta dr. Szummer György, Balatonlelle jegy­zője. A leilei testület egyhangúlag megsza­vazta a javaslatot. Korábban a város­gazdálkodási igazgatóság pénzmarad­ványán volt egy kis vita, hiszen a kettévá­láskor az igazgatóság már csak Boglárt szolgálta, Lellén önálló városgazdálko­dás kezdte meg működését. A pénzügyi ellenőrző bizottság ezt is figyelembe véve határozott a pénzmaradványok 50- 50 százalékos elosztásáról. T. K. Tízezer dollár gyorssegély a menekülteknek Nagykövetek látogattak a menekülttáborba (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta azt is, hogy ha­zánk már ötödik éve érvénye­sítjük az emberiesség elvét, segítünk a bajba jutottakon. Majdnem egy éve érkezett Horvátországból az első me­nekült-csoport, s teljesítőké­pességünknek már a határán vagyunk — mondta. — Nehéz gazdasági helyzetben, a belső szociális feszültségek köze­pette, az ország igényli a nemzetközi kárelosztást, mert csak így tudunk hathatósan segíteni. Nehezítette a helyze­tet a napokban felröppent és megtévesztésre okot adó hír, így több csoport önkényesen elhagyta a magyarországi tá­borokat. Őket visszafogadjuk, de további tömeges bevándor­lásnak nem tudunk eleget tenni. Kérte a külképviseletek tagjait: tájékoztassák kormá­nyukat és a nemzetközi szer­vezeteket az itt szerzett ta­pasztalatokról. A nagyatádi táborról többek között el­mondta, hogy az itt élő mu­zulmánok vallási szokásait tiszteletben tartjuk, ellátásuk­ról és megkülönböztetett élelmezésükről gondosko­dunk. A tájékoztatót követően a lí­biai nagykövet tízezer dollár gyorssegélyt adott át a mene­külteknek. A látogatók megismerked­tek a tábor infrastruktúrájával és szolgáltatásaival. Megláto­gatták az étkezdét, s néhá- nyan elbeszélgettek az éppen ebédjüket fogyasztó menekül­tekkel. Ezután a kórházi blok­kot tekintették meg. Betértek néhány lakókörletbe is, majd az iskola épületben találkoz­tak két menekültcsoport kép­viselőivel. Az egyik csoport — Hegyeshalomtól visszatért muzulmánok voltak — el­mondta, hogy egy szerb határ menti község lakói voltak; s kiűzték őket falujukból. Négy napig víz és élelem nélkül ma­radtak. Volt közöttük szülő nő és egy 107 éves öreg is. A ve­lük szemben elkövetett* ke­gyetlenkedéseket, borzongva hallgatták végig a jelenlevők. Az egyik vendég kérdésére, hogy milyen papírt írattak alá velük, azt válaszolták: kény­szer hatása alatt, olyat, amelyben önként lemondanak minden vagyonukról. Azt kér­ték a diplomatáktól: segítse­nek nekik a családjukhoz ju­tásban. A másik csoport szinte a tábor beindulása óta itt van: kórogyiak és horvátok. A dip­lomaták kérdéseire elmond­ták: nem tudnak haza menni, mert Vukovár és Baranya me­gye területe még mindig kato­nai megszállás alatt áll. Dr. Márkus István — a jelen­levő horvát nagykövet, Alek­sandar Sole egyetértésével — elmondta: a Horvát Köztársa­ság elismerése után rögtön felvette a kapcsolatot a Mene­kültügyi Hivatallal és egy ha­zatelepítési terv kidolgozásá­val el akarják kerülni a spon­tán és szervezetlen repatriá­lást. Diszkriminációtól mentes, önkéntes hazatelepítést sze­retnének, ha meglesznek a feltételeik. A magyarul is jól beszélő bolgár Filéz Dimitrez nagykö­vet elmondta: az ebédlőben beszélgetett egy idős mene­külttel, s csak jót hallott tőle a nagyatádi körülményekről. Az öreg egy hónapja van itt. Németh István AIX. szimfónia Barcson Beethoven IX. szimfóniája csendül föl ma este 20 órakor a barcsi városi sportcsarnok­ban a Dráva Menti Nyár nyitá­nyaként. A pécsi nemzetközi tábor zenekara, az Ifjú Zene­barátok és a fővárosi kórus tolmácsolásában kiváló ope­raénekesek: Kincses Veronika Komlósi Ildikó, Daróczi Tamás és Benczelly István szólóéne­kével hallhatja a közönség. A művet Ligeti András vezényli. Jutaiomút két fonyódi diáknak A Fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban idegenvezetői fakultáción leshetik el a tanu­lók a szakma csinját-binját. A Siótour évek óta segíti a kép­zést illetve biztosítja a gyakor­latot; a legjobban felkészült végzős diák minden eszten­dőben külföldi jutalomúton ve­het részt. Ezen a nyáron Tóth Erika és Szűcs Orsolya kapta a lehetőséget, hogy Róma-Nápoly-Velence útvo­nalon turistaként is megismer­kedjen a napfényes Itália ne­vezetességeivel. Székelykeresztúriak Csurgón Csurgó testvérvárosa az erdélyi Székelykeresztúr. A vendégváró somogyi város­kába látogatott a székelyke- resztúrí Pipacsok néptánc­együttes. Több tájegység táncaiból összeállított műso­rukat mutatták be tegnap a Csokonai Vitéz Mihály Műve­lődési Központban. Nyárád- menti, Nagyenyed környéki, gyimesi, délalföldi táncok mellett sárközi, szatmári, mezőségi is szerepel a repertoárjukban. Buzsáki körkép Ezzel a címmel jelentette meg a buzsáki önkormányzat polgármesteri hivatala közéleti és kulturális hetilapját. Az egyszeri alkalommal 1000 példányban megjelenő ingye­nes lap foglalkozik a település történetével, hagyományaival, és ismerteti a falu intézmé­nyeinek működését. Nyugdíjasok ajándéka a menekülteknek Egy autóbusznyi és egy te­herautónyi nyári ruhaneműt adtak át kedden délután a nagyatádi menekülttábornak. Knoll István, az „Életet az éveknek" Nyugdíjasok Orszá­gos Szövetségének elnöke nyújtotta át a tábor vezetőinek a nyugdíjasok ajándékát. A küldeményt hamarosan szét­osztják a táborlakók között. Tapsony múltja A helyi önkormányzat meg­bízásából feldolgozták Tap­sony gazdag helytörténeti anyagát levéltári dokumentu­mok alapján. A község egyéb­ként újra használja az 1908- 1949 között használt címes pecsétről mintázott címert. Vámmentes övezet Vámmentes övezetet kí­vánnak létrehozni Virovitica és Barcs térségében; ugyanak­kor egy szabadkereskedelmi övezet kialakítását is megcé­lozta a horvát-magyar kor­mány. A kapcsolatok fejlesz­tésére azonban csak hosszú­távon lehet számítani, rész­ben a még élő háborús konflik­tusok, részben a horvát piac fizetőképtelensége miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents