Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. július 23., csütörtök Vállalkozói centrum a 41-es mentén Társulási formák — hét változatban (5.) „Jó fiúk és rossz fiúk” Huszonötmillió forintos beruházással kereskedelmi és lakossági szolgáltatási centrumot építenek a vállalkozók Nyíregyháza-Oroson. Negyvenezer négyzetméteren a 41-es főút mentén alakítják ki, számítva a szomszédos országokból — Romániából és Ukrajnából — érkező nagy turistaforgalomra is. A „vállalkozók parkénak” megnyitását a jövő év júliusára tervezik. Információs rendszert építenek ki Az egyes gazdasági kamarák kapcsolatfelvételét még hátráltatja, hogy hiányzik a tagszervezeteket és a központot összekapcsoló információs rendszer. Ezzel összefüggésben az IPOSZ informatikai szolgálatának vezetője bejelentette: a Dortmundi Iparkamara segítségével augusztus 1-jétől egy új számítógépes rendszert állítanak üzembe, így a vidéki testületek is információkat szerezhetnek az expóval kapcsolatos vállalkozási lehetőségekről is. Újabb befektetés a Chinoinban Jelentősen változtak tavaly óta a gyógyszerértékesítés piaci körülményei. Ez a Chi- noin gyárat is érinti: minél előbb új technológiákra, új termékekre és tőkére van szüksége. A második legnagyobb francia gyógyszeripari cég, a Sanodfi, (amelynek 40 százalékos a részesedése a Chinoinban”,) elnök-vezérigazgatója Budapesten tárgyalt újabb tőkebefektetésről. Az Állami Vagyonügynökség nem zárkózott el a francia többségi tulajdon 1994 előtti szerzésének lehetőségétől. Kereskedelmi napok a Kárpátalján Magyar kereskedelmi napok néven kiállítást és vásárt szervez augusztus végén Ungvárott a Magyar Gazdasági Kamara a Privát Profittal közösen. A szervezők úgy vélik: sokan szeretnének nyitni a Szovjetunió utódállamai felé, és ezt az igényt igyekeznek kielégíteni a kiállítással és a rendezvénysorozattal. Borverseny, kiállítás Háromnapos gazdasági és kulturális programot rendeznek július végén Szentbékkál- lán (a káli medencében), a Ba- latonfelvidék egyik sajátos tájegységén. A rendezvénysorozat célja a táj szépségeinek és sajátos hangulatának bemutatása. Lesz többek között: borverseny, fotókiállítás, egyház- és agrártörténeti előadás, magyar filmek bemutatója és orgonahangverseny is. Adóznak a külterületi földek A mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földek használóira, állampolgárságtól függetlenül, adófizetési kötelezettséget ír elő 1992. január 1-től a törvény (1991/ LXXIX.). Az APEH sajtóirodájának közleménye rámutat: ez nem tévesztendő össze a belterületen levő mezőgazdasági művelés alatt álló földek adózásával, ami a helyi adókról szóló törvénynek a telekadózásra vonatkozó szabályai szerint történhet. Az adófizetési kötelezettség az ország területén 6000 négyzetmétert összesen meghaladó földterület használójára vonatkozik. A faluszövetkezet A mintegy félmillió új föld- és vagyontulajdonosnak az év végéig kell eldönteni: vagyonrészét, termőföldjét önállóan, új túpusú szövetkezetben vagy gazdasági társaságban kívánja-e hasznosítani. Az FM szakemberei — ajánlásként — hét szövetkezettípus modelljét dolgozták ki, hogy segítsék a megfelelő gazdálkodási formák kialakítását. Az átalakulás folyamatában várhatóan a mai termelőszövetkezetek helyett településekhez kötődő kisebb gazdaságok alakulnak ki. Ennek keretében jöhetnek létre a faluszövetkezetek mint gazdasági központok. Együttműködésük az önkormányzatokkal nagyban befolyásolhatja a település sorsát. A faluszövetkezetek foglalkozhatnak feldolgozással, hazai és külpiaci értékesítéssel, a termeléshez szükséges anyagok beszerzésével. Végezhetnek ipari és szolgáltató tevékenységet, vállalkozhatnak pénzügyi műveletek lebonyolítására és számos egyéb olyan tevékenységre, amelyet a szövetkezeti törvény nem tilt. Tevékenységük körét a közgyűlés által megszavazott alapszabály rögzíti. Ez a szövetkezeti típus egybefoghatja az adott településen a szükségletek teljes körének kielégítését, így szövetkezet keretein belül létrejöhet a jelenleg külön szövetkezeti formákban működő szövetkezetek integrációja: a jelenlegi tsz-ből kialakuló szövetkezet, az általános fogyasztási értékesítő szövetkezet, a takarék- szövetkezet, a kisipari javító és szolgáltató szövetkezet stb. E modell előnye, hogy a tagok vagyonrészei szintén egy helyre összpontosulnak. így nagyobb vállalkozásokat lehet létrehozni, csökkenhet az adminisztrációban dolgozók száma, s növekedhet a hatékonyság. E típus alkalmas arra, hogy a falu termőföldjein termelt árut feldolgozza, értékesítse, csomagolja, szállítsa, előállítsa a takarmányt, üzemeltesse a gépeket, vállalja a fuvarozást és a szervizmunkákat. Tevékenységi körébe tartozhat a tagok, a lakosság megtakarított pénzének kezelése a szövetkezetek által létrehozott pénzintézetekben, a hitelnyújtás és kötvény kibocsátása. Lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes részlegeket a tagok csoportjai és a szövetkezet közösen hozzák létre, a szövetkezeten belül működő gazdasági társaság formájában. Megoldható az is, hogy az egyénileg gzadálkodó tagok terményeiket, állataikat a szövetkezeten keresztül értékesítsék és ugyanígy szerezzék be a termeléshez szükséges termékeket. E szövetkezeti modell keretén belül gyakran előfordul majd, hogy egyes természetes személyek a szövetkezetbe adják a vagyonukat, de munkaerejüket a magángazdaságban vagy másutt hasznosítják. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Pékség Toponáron Eddig ellátatlan részen, Toponáron a Kemping utcában nyílt pékség a közelmúltban. A kft-t a Sütév Rt és Hambuch János magánvállalkozó alapította, 1 millió forintos alaptőkével. A társaság valamennyi, a termeléshez szükséges eszközt a Sütév Rt-töl illetve a magánbefektetőtői bérli. A pékségben egy korszerű, forgóállványos kemence dolgozik — most még csak éjszaka, de a rendelés növekedésével délelőtti műszakban kiflit, zsemlét és a kenyér mellett finompékárut is készítenek majd. A cég a magántőke bevonásával további pékségek létesítését tervezi a megye nagyobb településein. (Fotó: Gyertyás László) Bealkonyul a kalandor importőröknek AUGUSZTUS i-JÉTŐL SZIGORÚBB VÁMELJÁRÁS A behozott importárukat köztartozás terheli, amit augusztus elseje után azonnal kell majd befizetni. Ez a vámfizetési kötelezettség eddig is megvolt, ám nem vették túl szigorúan. Amikor ugyanis főként csak állami vállalatok importáltak, nem lehetett kétséges, hogy eleget tesznek vámfizetési kötelezettségeiknek. Az elmúlt években megszaporodtak azonban az önálló külkerjog- gal rendelkező magánvállalkozások. Számuk már eléri a 45 ezret. E körben a tisztességes és megalapozott vállalkozások mellett vannak kérészéletű és hazárdőr hajlamú cégecskék is, amelyek többnyire a vámon próbálták megnyerni, amit elvesztettek a „réven”. Szokásukká vált, hogy csak az áru eladása után, hetekkel később fizették meg a vámtartozást, vagy meg sem fizették. Felszámolták önmagukat, a vámhatóság pedig futhatott a pénze után. Az elsejével életbe lépő — a Magyar Közlöny, idei 73. számában megjelent — PM- NGKM rendelet egyebek mellett e külkereskedelmi kalan- dorságnak kívánja elejét venni. Lényege, hogy az importőr addig nem juthat hozzá árujához, amíg a vámot és az esetleges más adótételeket jrieg nem fizette. E szabály alól csak az igazoltan azonnali felhasználásra kerülő életmentő eszközök és gyógyszerek jelentenek kivételt. A vámhatóságok az ügyfeleket, ha úgy tetszik, „jó fiúkra” és „rossz fiúkra” osztják. Az utóbbi kategóriába sorolva azokat, akiknek vámtartozásuk van vagy kötelezettségeiknek korábban nem tettek eleget. Akik eddig rendesen fizettek, az országos parancsnokságtól halasztást kaphatnak, igaz, ez is legföljebb 15 nap. Mindazok, akik ilyen kedvezménnyel nem rendelkeznek csak valamely pénzintézet kezességvállaló igazolása ellenében hozhatják be az árut. További lehetőség, hogy az áru tulajdonosa előre letétbe helyezi a vám- és egyéb tartozások összegét, és ezt igazolja a határon. A nagy speditőr cégek által szállított áruk többnyire nemzetközi vámokmányokkal utaznak, ezek az említett garanciaigazolások nélkül is fedezetet jelentenek a szállítás ideje alatt. A szigorítás tehát nem jelenti a nemzetközi szállítások lelassulását. Az importálás csak azoknak lesz bonyolultabb, akik nem gondoskodnak időben a szükséges vámbiztosítékokról vagy nem rendelkeznek halasztó engedéllyel. Aki tehát előre tudja, hogy nincs pénze a vám megfizetésére, sőt bank sem vállal számára kezességet jobb ha lemond behozatali szándékáról. Ha mégis megteszi, számolhat azzal, hogy áruja a vámraktárba kerül kényszertárolásra. Ez korántsem olcsó mulatság, hiszen a tárolás díja mázsánként és naponként 500 forint. Könnyű kiszámolni, hogy a vámtartozás és a tárolási költség néhány hét vagy legfeljebb hónap alatt megközelítheti az áru teljes értékét. Ezesetben annak hatósági értékesítésével fedezik az adósságot. Tavaly 13 ezer alkalommal végeztek vámkezelést somogyi cégek részére. Az idei első félévben 6800 vámkezelés zajlott le. Vélhetően a második félévi szám némiképp csökken majd a „hazárdőr importőrök” lemorzsolódásával, így is sok dolga lesz azonban a hatóságoknak. A vám- és pénzügyőrség pécsi központú Barnya, Somogy és Tolna megyei parancsnokságának munkáját érintő változás, hogy a jövőben már nem Budapesten, hanem itt helyben készítik el a vámkiszabási határozatot. E többletadminisztráció miatt — jóllehet a nagyobb forgalmú vámhivatalokat számítógépekkel látják el. Az augusztus elsejei változások közé tartozik, hogy a devizajogszabályok szerint ettől fogva magánszemélyek már 10 ezer forintot vihetnek ki az országból. Ez az összeg az esetek nagy részében — s természetesen nem autóról van szó — már fedezni tudja a behozott áruk utáni vámot. A vámmentesen hazahozható áruk értékének felső határa továbbra is ötezer forint. B. F. Eredményes első félév a külgazdaságban Növekvő mezőgazdasági és élelmiszer-export Jön a külföldi tőke — Kádár Béla sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) A hat hónap eredményei biztatóak: folytatódott az export növekedése és a kivitel 16,5 százalékkal nőtt, miközben a behozatal 6 százalékkal mérséklődött. A kivitel dollárértéke 5,1 mil- liárdot tett ki. Az Európai Közösség részesedése már most is közel áll az 50 százalékhoz és minden jel szerint az év végére meghaladja azt. Megállt a külgazdasági kapcsolatok sorvadása a keleti térségben is, legnagyobb partnereinknek a volt Szovjetunió utódállamai bizonyulnak, ezen belül is elsősorban az Orosz Föderáció, ahová a magyar kivitel öthatoda jut el. Itt említette meg Kádár Béla, hogy kedden eredményes tárgyalásokat folytattak a Tatár Köztársaság miniszterelnök helyettesével a gazdasági kapcsolatok bővítéséről. Megállapodtak például, hogy Tatárföldről 1998-ig évente 2 millió tonna kőolajat szállítanak Magyarországra, mi pedig 1,2 millió dollárért járműveket, köztük Ikarus autóbuszokat, gyógyszereket, mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékeket adunk. A mezőgazdasági kivitel egyébként a korábbi jóslatokkal ellentétben dinamikusan, 22 százalékkal bővült és értéke meghaladta az 1260 millió dollárt. A külgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy az első félévben 800 millió dollár külföldi működőtöké jött be az országba, s napjainkra ez az összeg valószínűleg már meghaladja a 4 milliárd dollárt. Jelenleg 13 ezer vegyesvállalat működik hazánkban, egy- harmaduk privatizáció révén jött létre, s örvendetes, hogy immár nemcsak a szolgáltató ágazatokban tevékenykednek, hanem a termelőszférában is. — Egy ország gazdasági integrálódását az is jelzi, hogy megindul-e a tőkekivitel más országokba. A múlt hónap végén már 800 magyar érdekeltségű külföldi vegyesvállalat működött, s bár ezek tőkéje mindössze 110 millió dollárt tesz ki, de mégis egy megkezdődött folyamatot jeleznek — mutatott rá Kádár Béla. Nyomatékosan hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy 1992 fordulópont lesz a magyar gazdaság történetében. — Fizetési mérlegünk egészen bizonyosan aktívummal fog zárulni —, s ezt a nemzetközi üzleti világ nagyra értékeli. Ez az év az első, amikor a hat hónap alatt beáramlott külföldi tőke összege nagyobb volt, mint kamatfizetési kötelezettségeink. Az év végére az ország adósságállománya 21-22 milliárd dollár körüli lesz, de ezzel már szembeállítható a 11 milliárdos export, ez egészen más helyzetet teremt, mint ami akkor volt, amikor a kormány hatalomra került — mondta sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. Polesz György
