Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. július 23., csütörtök Újabb harcok Moldovában Az orosz és a moldovai államfő által aláírt rendezési terv ellenére szerdán is ösz- szecsapások zajlottak a Dnyeszter vidékén. A harcok , gócpontja Benderi, rövidesen a közös békefenntartó erők főhadiszállása lesz. A frontvonal más szakaszain viszonylag nyugodtan telt az elmúlt nap. Magyar-szlovák kapcsolatok A magyar-szlovák kapcsolatok elmélyítését sürgette Milan Knazko a szlovák kormány külügyi kapcsolatainak minisztere egy szerdai rádiónyilatkozatában. A magyar honvédelmi dandár létrehozásának szándékáról szóló hírrel kapcsolatban elmondta: jelentőségét nem kell túlbecsülni. Kinyilvánította: Szlovákia a teljes értékű, hasznos partner szerepét hivatott betölteni a „visegrádiak” sorában. Szerepcsere Peruban Alberto Fujumori perui elnök nem vesz részt a latin-amerikai országok, valamint Spanyolország és Portugália ma kezdődő madridi csúcstalálkozóján. Perut az ország miniszterelnöke képviseli majd, a köztársasági elnök pedig, mint a hadsereg főparancsnoka a terrorizmusellenes harcot vezeti hazájában. Örmény-azeri villongások Örmény fegyveresek kedd este a karabahi Mardaker fölött lelőtték az azeriek egyik Szu-25-ös vadászgépét. A katonai gép rakétatalálatot kapott és felrobbant. Kedden virradóra három azerbajdzsáni bombázó légitámadást intézett Karabah fővárosa ellen. Bakuban a hírt cáfolták. A flotta sorsa Csak államfői szinten lehet megoldást találni a fekete-tengeri flotta körüli vitára — fejtette ki véleményét Borisz Jelcin. Az orosz elnök a két nagy szláv állam viszonyát érintve úgy vélekedett, hogy mára mindössze egy nyitott kérdés, a flotta sorsa vár megoldásra. 600 millió dollár Oroszországnak A világbank augusztus elején 600 millió dollár kölcsönt nyújt Oroszországnak — közölte a nemzetközi pénzügyi szervezet illetékese. A hitelnyújtáshoz szükséges világbanki végrehajtó bizottsági jóváhagyás augusztus 10-ig megszületik. A Világbank az 1993. június 30-án befejeződő új pénzügyi évben a volt szovjet tagköztársaságoknak összesen 2,5 milliárd dollárt kölcsön fog adni. Békés út Ázsiában A délkelet-ázsiai országok készek békés úton rendezni nézeteltéréseiket a dél-kínai tengeren fekvő szigetcsoport hovatartozása ügyében. A hat ország miniszterei állást foglaltak amellett, hogy a dél-kínai tengeren fokozzák együttműködésüket a hajózási forgalomban és a kábítószer-ellenes harcban. Prefektus-menesztés Csíkszeredán Ma délre tüntetést hirdetett az RMDSZ és a Parasztpárt (Folytatás az 1. oldalról) A megmozdulást egyébként támogatja a Nemzeti Demokratikus Keresztény Parasztpárt Hargtita megyei szervezete is, pedig tagságának soraiban nincsenek magyar kisebbségiek. A felmentés várható volt, két-három héttel ezelőtt tiszteletteljesen meghívták a Hargita, illetve a Kovászna megyei pártok képviselőit Bukarestbe, egyeztetési tárgyalások végett. Nem együtt, hanem külön-külön, etnikai alapon. Akkor hangzott el a javaslat, a Nemzeti Megmentési Front részéről, hogy a többségben magyar összetételű megyei tanács ellensúlyozásaként javítsák a népességi összetételt a románság javára. Név szerint Vosloban Doru javára, aki addig a megyei prefektúra titkára volt. Volt alternatív javaslat is. Ezt a csíki RMDSZ, valamint a megyei parasztpárt képviselői adták a kormányfő tudtára. Ez így szólt: a stabilitás érdekében nem időszerű a prefektusváltás; annál is inkább nem, mert a jelenlegi kormány átmeneti, és az a két-három, esetleg négy hónap nem oszt, nem is szoroz. Ez az álláspont a megye többségi lakosságának opcióját is kifejezi. Ennek ellenére megszületett a július 18-i kormányhatározat. Pataki Imre Hargita megyei prefektust felmentették, egyidejűleg nyugdíjazták. Ni- colae Baciu alprefektust (lévén, hogy a törvényes rendelkezések értelmében és másutt csak egy alprefektus lehet és Hargita megyében eddig kettő volt) ugyancsak felmentették. A hivatalban maradó alprefektust, Váradi Györgyöt megerősítették beosztásában. Hecser Zoltán Baker Szíriába utazott A közel-keleti körúton tartózkodó James Baker amerikai külügyminiszter tegnap délután Egyiptomból Szíriába utazott, hogy tárgyalásokat kezdjen Háfez Asszad Szíriái elnökkel. Bakernek ez a második útja a közel-keleti országba. A Reuter szerint Baker az elutazás előtt félórás megbeszélést tartott Amr Musza egyiptomi külügyminiszterrel a kairói reptéren. Oroszok Cam Ranhban Oroszország szívesen megtartaná a vietnami Cam Ranh kikötőjében lévő katonai létesítményeit, ha Vietnam hozzájárulna, s a térség többi országa sem ellenezné — jelentette ki Andrej Ko- zirev orosz külügyminiszter szerdán Manilában az ASEAN értekezletén. Kozirev úgy vélekedett: az orosz katonai jelenlét további fenntartása Vietnamban a térség stabilitását szolgálná. Kérdőjelek Jobb időkben? „Viszontlátásra — jobb időkben!” — e szavakkal búcsúzott utolsó elnöki rádióbeszédében Václav Havel. Lemondásával a hét eleje óta nincs államfője Csehszlovákiának, bár funkcióit zökkenőmentesen átvette a szövetségi kormány elnöke, illetve a parlament elnöksége. Alkotmányos válságról tehát nem kell tartani Prágában, ám azok, akik a „bársonyos forradalom” kezdetétől rokon- szenvvel figyelték a neves drámaíróból világszerte elismert politikussá lett Havel pályafutását, mégis kissé rossz szájízzel figyelhetik a történteket. Jobb időkben?— mondta Havel. Vagyis most rossz idők járnak? Kétségtelen, hogy az elnöki lemondás a cseh és szlovák ellentétek kinbontakozásával, a lassan immár alkotmányjogi síkra terelendő szakítás és különválás elkerülhetetlenné válásával esik egybe. Havel pedig, mint sokszor kifejtette, nem akart egyfajta „felszámolóként” helyén maradni. Akkor már inkább a tisztes távozás, saját erkölcsi normái és elvei szerint. Legalábbis átmenetileg, hiszen az elterjedt vélekedés szerint nincs nála esélyesebb jelölt cseh elnöki posztra. Nagyobb volt a tekintélye, mint a hatalma? Közkedveltebb volt külföldön, mint saját hazájában? Üdvrivalgás Prágában, tojásdobálás Pozsonyban? Tevékenységét, s ténykedésének ellentmondásait nyilván sokáig vitatják majd a szakértők. Ám az biztos, hogy a megújult Kelet- és Közép-Európának nála nemigen volt ismertebb vezetője a nagyvilág szemében. S az is biztos, hogy távozása nem csupán belhoni következményekkel jár. Egyrészt szomszédos országként, másrészt a szépszámú magyar kisebbség révén hazánknak sem mellékes, csakugyan elkerülhetetlen-e a cseh-szlovák válóper, s ha igen, milyen körülmények közt zajlik majd. Jó idők vagy rossz idők következnek — rájuk s ránk? Sz. G. Amerikai elnökválasztás Fordult a kocka? Vajon George Bush költözködni kényszerül-e a november 3-i voksolás után a Fehér Házból, vagy újabb négy esztendőre megőrzi elnöki posztját, ezt biztosra természetesen egyetlen politikai szakértő vagy közvéleménykutató sem tudná megjósolni. Ám abban a jelek szerint egyetértenek a megfigyelők és politológusok, hogy az idei választási kampányban fordulatokban bővelkedő, s'valószínűleg az utolsó percig kemény küzdelemre kell felkészülni az elnöki cím birtokosa s demokrata párti kihívója, Bili Clinton között. Hármas vetélkedő Voltaképp már ez a tény is alapos meglepetést jelent. Hiszen az utóbbi hónapokban nem a hagyományos két nagy párt, a republikánus és demokrata versenyét figyelhettük, hanem azt a különös helyzetet, amelyet egy független színekben felbukkant texasi milliárdos, Ross Perot üstökösszerű felívelése teremtett. Hármas vetélkedőre régóta nem volt példa az Egyesült Államokban, s a szakembereknek igencsak főtt a fejük, hogy kikövetkeztessék, vajon Bush vagy Clinton esélyeit rontja inkább, ha Perot indulása megosztja a két nagy tradicionális párt szavazótáborát. Nos, e ritka szituáció végül is kurtán-furcsán oldódott meg: Perot — a demokraták időközbeni magáratalálására és megerősödésére hivatkozva — visszalépett. Döntését ráadásul épp a demokraták hatalmas publicitással kísért, New York-i országos pártkonvenciója idején jelentette be, így Clinton, aki a többnapos politikai kavalkád során immár hivatalosan is elnyerte pártja elnökjelöltségét, alaposan ki is használta a hirtelen támadt propaganda-lehetőségeket. A léggöm- bös-konfettis konvenció célja amúgy is az volt, hogy „jó startot” adjon az arkansasi kormányzónak a novemberig hátralevő, bizonyára kimerítő és kíméletlen politikai küzdelemhez. S ha a közvéleménykutató irodák felméréseinek hinni lehet, úgy tűnik, Perot visszalépése, Clinton és oldalán alelnökjelöltje, AI Gore sikeres szereplése, az amerikai gazdaság elhúzódó gyengélkedése, s ami ezzel együtt jár, Bush nagyon alacsony népszerűsége csakugyan új helyzetet teremtett. Az esélyeket illetően: manapság Clinton vezet, nagy fölénnyel. A CNN televízió vizsgálata 56 százalék szavazattöbbséggel vetít előre, az ABC csatorna szerint pedig Busht alig 29 százalék támogatja. Bush bizonyítványa Fordult volna tehát a kocka? Valóban átrendeződtek az erőviszonyok a Fehér Házért folyó csatában? A következtetések levonását talán jobb nem elsietni. Az kétségtelen, hogy a közvélemény elég gyengének ítéli pillanatnyilag Bush bizonyítványát, legyen szó akár a költségvetési hiányról, vagy a környezetvédelemről. Ahol teljesítményét jobban értékelik, az a külpolitika területe — ez viszont nemigen szokott perdöntő lenni. Ám a mostani népszerűségi mutatók korántsem azonosak a novemberi voksarányokkal. Hátravan a republikánusok konvenciója is, amikor Bushra és csapatára irányul majd a közfigyelem. Az elnöki poszt pedig továbbra is tengernyi helyzeti előnyt kínál — s legfőképp fennáll a remény, hogy őszig kimozdul a gazdaság szekere a kátyúból. Akkor Bush könnyen a maga javára fordíthatná a helyzetet. Demokrata esélyek? Ha az élénkülési remények hiábavalónak bizonyulnak, akkor a demokrata esélyek nőnek meg. Ami azt illleti, ennek a pártnak égető szüksége is lenne végre egy választási diadalra, hisz színeikben az elmúlt 24 évben egyedül Carter jutott a Fehér Házba. Egy újabb vereség — figyelmeztetnek borúlátóbbak — tényleges katasztrófát jelenthetne számukra. Szegő Gábor Brit szuperszakértő fohásza Büntető eljárás Bilak ellen Amik, ne menjetek haza! Csehországban büntető eljárást indítottak Vasil Bilak, a kommunista párt egykori vezető funkcionáriusa ellen, miután kiderült: ö volt az egyik aláírója annak a „behívólevélnek”, amelyet az 1968. augusztus 21-i intervenció előtt juttat„Go, go, ami, ami, go home” — hangzott az ötvenes évek Moszkvából finanszírozott békemozgalmának dala: „Amerikaiak, menjetek haza!” Most viszont, amikor valóban megeshet, hogy az amik hazamennek Európából, a világ egyik legprofibb védelmi szakértője, a brit flotta elhárításának egykori vezetője, Richard Sharpe kapitány a híres katonai szaklap, a Jane’s Defence Weekly hasábjain így fohászkodik: — Amik, az Isten szerelmére, ne menjetek haza! Az amerikai katonai jelenlét nélkül — bármilyen meglepő is ez egyesek számára — a jelenlegi Európa még védtelenebb lenne, mint amilyen Sztálin birodalma idején volt. Ennek a birodalomnak a pusztulását elsősorban épp az okozta, hogy a védelem atlanti és nem európai volt — állítja kétség- beesetten Sharpe kapitány és hozzáteszi: a jugoszláv polgárháború elszabadult apoka- lipszisa a legjobb példa arra, mi történhet Európában — és nemcsak Európában —, ha a sértődött és a visszavonulás gondolatával foglalkozó amik passzívak. „Európában és a világon — hangzik az egykori elhá- rító-nagyfőnök szakmai ítélete — sok izzó Balkán van, s amerikai technika, katona, know-how és nem utolsósorban vezetés nélkül ezek sorra felrobbannak. Az eurohadtes- tek komolytalanok. 1953-ban már volt ilyen kísérlet és akkor főnököm, a nagy szkeptikus, Winston Churchill „zavaros masszának” minősítette az ötletet. Harmincnégy évet töltöttem a flottánál, többek között, mint atomtengeralattjáró-pa- rancsnok, és tapasztalatból tudom, Winnienek akkor is igaza volt.” Mi veszélyezteti az amik nélkül Európát? A diktatúrák megszűnése után fellángolt új nacionalizmusok? Igen, mondja a kapitány, azok is. De van ennél nagyobb veszély is. — Sztálin híres mondása szerint „a pápának nincsenek hadosztályai." Azóta sokszor kiderült, hogy a vörös cár — mondja Sharpe — ebben is tévedett: az egyháznak igenis volt és van hadosztályokkal felérő ereje. De egy másik világvallásnak, a most reneszánszát élő iszlámnak hadosztályai is vannak, méghozzá Algériától Törökországon át Irakig, Iránig, sőt Indonéziáig... A német lapok büszkén jelentették, hogy az érvényes ENSZ-határozat nyomán végre felrobbantották Szad- dam állítólag utolsó, atombomba előállítására is alkalmas nagyüzemét Bagdadtól délre, és a művelet két tervezője német mérnök volt: a 46 éves Erwin Kuhn és a 48 éves Horst Robert Pütter. Mindez nagyon szép. De ahhoz, hogy németek és egyéb európaiak részt vehessenek az agresszor visszaszorításának utómunkálataiban, előbb meg kellett nyerni az Öböl-háborút. Elsősorban amerikai csapatokkal. Ferenczy-Eu ropress tak el Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP akkori vezetőjéhez... Egy felmérés szerint a SOMOGYI HÍRLAP-ot naponta negyedmillió ember olvassa a megyében A hirdetéseit is
