Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. július 21., kedd Vállalati privatizáció A privatizált külkereskedelmi vállalatok közül az Ar- tex részvényeinek 51 százalékát a Hemingway Holding vette meg. A Transzelektro kft 90 százalékát a 14 tagú felsővezetés és 130 dolgozó szerezte meg, amaradék 10 százalékot az ÁVÜ kárpótlási jegyek ellenében kívánja értékesíteni. Az Investor Rt részvényeinek 60 százalékát az ÁVÍ az angol CP Holdings cégnek értékesítette, amely további 20 százalék vásárlására kapott opciót. Újszívesek túrája Nem mindennapi sportteljesítménnyel akarja ráirányítani a figyelmet a szervátültetések jelentőségére a Hannoveri Orvosi Főiskola 12 volt páciense, akin szervátültetést hajtottak végre. Miután az újszívesek és újtüdősök az elmúlt években Hannoverből Hollandiába kerékpároztak és gyalogtúrát tettek az Alpokban, e hét végén pedig kajakon akarnak végigevezni a frankhoni Altmühl folyócskán. Százéves Helvécia Százéves a Kecskemét melletti Helvécia. A 3200 lakosú községet a svájci származású Weber Ede alapította, szőlő- és gyümölcstermesztésre alapozva megélhetésüket. A település fennállásáról ünnepségen emlékeztek meg, ezen berni küldöttség is részt vett. A svájciak egy távolságjelzőt ajándékoztak Helvéciának. Tiltakoznak a természet- gyógyászok A Magyar Természetgyógyászok Kamarájának elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a Pl-vízzel kapcsolatban — amelyet életvízként is emlegetnek — az utóbbi időben valótlan állítások láttak napvilágot. Az elnökség ugyanis természet- gyógyászok és orvosok vizsgálataira, valamint külföldi adatokra hivatkozva azt állítja, hogy a Pl-víz nincs káros hatással az emberi szervezetre, ezért felhasználásának korlátozását nem tartják indokoltnak. Elapasztják a Gaját? A Velencei-tó alacsony vízállása miatt az üdülőkörzet életben tartása, megmentése érdekében pótolni kell a tó vizét. Az egyik javasolt megoldás, hogy a tóba a fehérvárcsurgói tározó tavat is részben tápláló Gaja patakból juttassanak vizet — máris heves tiltakozást váltott ki a tározó környékén élőkből. Az ottlakók ugyanis attól félnek, hogy a tározótó a pátkai és zámolyi tavak sorsára jut, vagyis a vízügy feláldozza a Velencei-tóért. Savaseső-nyomok Egy nemzetközi tudós- csoportnak sikerült lefúrnia a Grönlandot borító jégmező alapjáig és ott savas eső nyomaira bukkant, amely a Vezúv 79-ben történt kitöréséből származik. Porszemeket is találtak, amelyek a csernobili atomreaktor katasztrófájára vezethetők vissza. A tudósokból álló csoport 200 ezer éves jégmintákat is felszínre hozott. Társulási formák — hét változatban (3.) Automata bank A pinceszövetkezeti modell A mintegy félmillió új föld- és vagyontulajdonosnak az év végéig kell eldöntenie: vagyonrészét, termőföldjét önállóan, új típusú szövetkezetben vagy gazdasági társaságban kívánja-e hasznosítani. Az FM szakemberei — ajánlásként — hét szövetkezettípus modelljét dolgozták ki, hogy segítsék a társulok törekvéseinek leginkább megfelelő gazdálkodási formák kialakítását. A pinceszövetkezeti társulási forma a borvidékeken a szőlőtermelők, a szőlőfeldolgozók és a borértékesítők hagyományaihoz kapcsolódhat azzal a céllal, hogy minél teljesebben kihasználja a táj adottságaiból származó előnyöket. A termelők — szövetkezeteik révén — befolyásolni tudják a szőlő átvételi árát (minőség szerint differenciálva), az átadott szőlő értékesítését és — a feldolgozási kapacitással — magát a termelést. Ugyanígy befolyást gyakorolhatnak a tartalékképzésre, a pinceszövetkezet tagjainak vagyonfelhalmozására, a borászat, a borkereskedelem és a szőlőtermelés összhangjára — tulajdonuk, felelősségük és vállalt kockázatuk arányában. A pinceszövetkezet átveszi, tárolja, feldolgozza és értékesíti a tagok szőlőtermését, s feladata közé tartozik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos legkedvezőbb feltételek megteremtése is. Magán- és jogi személy egyaránt tagja lehet. A tagság szempontjából érdektelen, hogy a szőlőtermelő jogviszonyból származó termőföldterületen vagy saját gazdaságában termeli a szőlőt. Az ilyen típusú szervezet tevékenységi köre egyébként kiterjedhet a bor tárolásán kívül a palackozásra, a szállításon kívül a melléktermék feldolgozására, a szeszfőzésre, a borpárlásra stb is. Működési vonzáskörzetébe — a körülményektől és az adottságoktól függően — tartozhat akár egy falu, akár egy nagyobb termelő tájkörzet is. A tagok kötelesek a szövetkezetnek a szerződésben foglaltak szerinti szőlőtermést átadni, a szövetkezet pedig köteles átvenni, feldolgozni, értékesíteni és a kész terméket tárolni. Már megalakuláskor célszerű az alapszabályban rögzíteni, hogy a tagok a berendezéseket, eszközöket hogyan bocsátják a szövetkezet rendelkezésére és az eszköz- vásárláshoz milyen vagyoni hozzájárulásra kötelesek. Érdemes olyan részleteket is meghatározni, hogy az eszközöket közös pincészetekben, esetleg a tagok magángazdaságában működtetik. A feldolgozást és a tárolást illetően a tagok szövetkezethez fűződő viszonya szolgáltató jellegű. Ha azonban a magángazdaság a színtere a feldolgozásnak és a tárolásnak, akkor a szövetkezet csak a közös értékesítésre jöhet létre. A tag a szőlő termeléséért, megfelelő minőségű átadásáért, a pincészet a feldolgozásért, a tárolásért és az értékesítésért felel. Az alapszabályban kell tisztázni a tagok üzleti haszonból való részesedését is: a jövedelem elsődlegesen az átvett szőlőtermés után a kilónkénti egységre jutó átvételi árból és az eladott termék hasznából származik. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Magyarország első on-line üzemmódban működő pénzkiadó automata hálózatát hozta létre az IBM cég, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank projectje keretében. A hálózat lehetővé tesz a bank ügyfelei számára készpénz kivételt és befizetést, valamint azonnali számlafelülvizsgálat után számlájukról jelentést is kapnak. Jelenleg az OKHB 75 fiókjából ötöt kapcsolt ily módon össze, de a hálózatot kiterjesztik a többire is a közeljövőben. Aggódó környezetvédők MORATÓRIUM-FELOLDÁSRA VÁRVA Ne szemetelj Sorállás a az Everesten! „frekvencia-bolt” előtt A nyári szabadságok csúcsidőszaka rövidebb-hosszabb fegyvernyugvást ígér a médiaháborúban. Vannák azonban, akik szívesen vennék, ha — nyár ide, vakáció oda — felgyorsulnának az események, s ha a tévé-rádió körüli vita nerh is, de legalább a frekvenciamoratórium véget érne. Megdőlt egy rekord ez év tavaszán. 53 hegymászónak teljesült legforróbb vágya: feljutott a föld legmagasabb hegycsúcsára. A környezet- védőknek azonban komoly gondot okoz a Mount Everesten hátrahagyott hulladék, úgyhogy a nepáli hatóságok terveket készülnek kidolgozni a szemétlerakás megakadályozására. Egyetlen napon négy expedíció 32 tagja jutott fel májusban a 8848 méter magas hegycsúcsra; miután „sorbaálltak”, hogy elmondhassák: rátették lábukat a világ tetejére. Ugyanazon a napon Katmanduban, Nepál fővárosában az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniója a környezetvédelmi problémákat vitatta meg. Sir Edmund Hillary, aki 1953-ban elsőként hódította meg a Mount Everest csúcsát, többéves moratóriumot sürgetett a hegy megmászására. A táborhelyeken és a hegység magasabb részein ugyanis több tonna hulladék hever. Találhatók ott oxigénpalackok, egy lezuhant helikopter részei, akkumulátorok, plasztik darabok, sátrak és kötelek. Egy japán-kínai csoport például 30 oxigénpalackot dobált szét a hegycsúcs közelében, mert sietve le akartak jutni a kiindulási táborba. Már régóta tudnak az Everesten folyó szemetelésről, de ha egyetlen napon oly nagy számú hegymászó ér fel a csúcsra, valamiféle intézkedés kellene. Például megszabni az expedíciók létszámát, és egyszerre csak egy expedíciónak adnának ki hegymászási engedélyt... Mint az illetékesektől megtudtuk, a Frekvenciagazdálkodási Intézet kapui előtt meglehetősen nagy a „tumultus”: 164-en várnak arra, hogy rádió-, 102-en pedig arra, hogy televízió-frekvenciát vásárolhassanak, azaz az értékesítési moratórium megszűnjön. A 266 potenciális vevő többsége azt tervezi, hogy kereskedelmi jellegű műsorok sugárzását kezdi meg, ha sikerül lebonyolítania a frekvencia adásvételi ügyeletet. (Ehhez azonban nem elegendő csak a hullámhossz, a frekvencia birtoklása: műsorszórási engedély is szükségeltetik — aminek megszerzése szintén nem egyszerű procedúra.) A helyi és regionális adások sorában minden bizonnyal lesznek természetesen köz- szolgálati jellegűek is. Ezt a feltételezést támasztja alá az, hogy a sorbanálló igénylők listáján számos önkormányzat neve is szerepel — igaz, többségük nem tévé, hanem „csak” rádióadás sugárzásának szándékával. Az egyéni aspiránsok azonban szinte kivétel nélkül az éter kereskedelmi szférájára pályáznak. A rádiózás iránti nagyobb érdeklődést feltehetően az magyarázza, hogy egy-egy helyi stúdió létrehozása ebben a „műfajban” jóval kisebb tőkeerőt igényel, mint a tévézés infrastruktúrájának megteremtése. Információink szerint országos sugárzásra televíziós igényt többek között az ACV International Inc., az Agro TV Kft, a Fininvest S.P.A., az International World Line, a Kon- takta Vállalat, a Pallas Lap- és Könyvkiadó, a Pilot Kft és Silvio Berlusconi jelentett be. A 266 frekvencia-igénylő közül jó néhányan egyelőre nem kívánják fölfedni nevüket a nyilvánosság előtt. Róluk annyi tudható, hogy többségük eddig semmilyen formában nem kötődött a tömegkommunikációs szakmához — pusztán olyan vállalkozó, aki fantáziát lát a „tájékoztatási iparban”, s kész a kockázat vállalására. Beszélgetés dr. Egely Györggyel Lézer rajzolja az ufóköröket? Az Egyesült Államokban a napokban nemzetközi tanácskozáson cserélték ki tapasztalataikat az azonosítatlan repülőtárgyakkal, az ufókkal kapcsolatos különböző jelenségek tudományos igényű vizsgálatával foglalkozó szakemberek. Sajátos egybeesés, hogy miközben nálunk szinte sorozatban bukkantak fel az aratásra váró gabonatáblákon megmagyarázhatatlan eredetű geometriai ábrák, körök, három- és négyszögek, az amerikai konferencián az egyik fő témát éppen a gabonakörök szolgáltatták. Igaz, nem a magyarországi, hanem a rejtélyes angliai búza-rajzolatok. — Bár a legújabb hazai „leletekről” még nem tudtam, számomra külön is roppant érdekes volt Jean-Jaques Velasco előadása — mondja dr. Egely György mérnök, a Nulladik típusú találkozások ismert tudományos kommentátora, aki most érkezett haza a tanácskozásról. Az ismert francia kutató számos angliai gabonakört a helyszínen tanulmányozott. Munkatársaival együtt elemezte az érintett területek geofizikai tulajdonságait és a gabonaszálak fizikai, kémiai, biológiai struktúráját. Kontrolikísérletként megpróbáltak lábbal is, különféle eszközökkel is lenyomatokat hagyni a táblákon. Próbálkozásaik nyomán — ez egyértelműen kiderült — egészen más módon tört a gabona, mint a megfigyelt anomáliák esetében. — Hamisítani lehet a köröket, de azt a kutatót, aki veszi a fáradságot, hogy tüzetesebben vizsgálatnak vesse alá a jelenséget, semmiféle tréfáskedvű „csodagyártó” nem tudja az orránál fogva vezetni. Teljesen más a töréskép, s érdekes módon a gabonaszárak „igazi” körök esetében egyenletesen görbülnek meg, viszont a lábbal vagy valamilyen szerszámmal készült kör esetén a szárak egy-egy ponton törnek meg. — A kutatók arról is beszámoltak, hogy az évek során egyre bonyolultabb ábrák bukkantak elő. S mivel például téglalap alakú rajzolat is előfordult, kizárható, hogy valamilyen természeti jelenség, örvény, forgószél stb. alakítana ki ilyen formákat. A bakteroló- giai vizsgálatok azt is kizárják, hogy a megfigyelt ábrák biológiai eredetűek legyenek. — Ahogy a tanácskozáson elhangzott, két magyarázata lehet a rejtélynek. Az egyik — s a kutatók szerint ez a valószínűbb —, hogy „csillagháborús”, a nyilvánosság előtt ma még ismeretlen, nagy teljesítményű katonai lézerek kipróbálása nyomán születtek, születnek a geometriai ábrák. Ezt támasztja alá, hogy többségük katonai objektumok közelében bukkant elő. A másik — s egyelőre nem kizárt — lehetőség, hogy mégsem földi kísérletsorozat eredményei a furcsa alakzatok. — borgó —
