Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

'l 1992. július 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Magyar filmek Karlovy Varyban Az idén a huszonnyolcadik alkalommal rendezik meg Kar­lovy Varyban a nemzetközi filmfesztivált. A népes magyar mezőnyben helyet kapott Sa­lamon András Zsötem című filmje, amit a versenyprog­ramba jelöltek. Az informá­ció-szekcióban vetítik az Os- car-díjas Szabó István Édes Emma, drága Böbe című alko­tását, a dokumentumfilmek között tekintheti meg a közön­ség Vészi János Isten veletek oroszok és Csillag Ádám Du- naszaurusz című filmjeit. Az elsőfilmesek közül Janisch At­tila és Gábor Szabó alkotásait vetítik. A fesztivál védnöke Havel elnök lesz. Népfőiskola Balástyán A Kelet-Európai Színházi Laboratórium Alapítványi Nép­főiskola Eugénio Barba Odin színházának mintájára ma­gyar és külföldi diákok, taná­rok részvételével működik a Szeged környéki Balástyán. A népfőiskola, mely most hirdet felvételt a színház-, a képző-, és videoművészet számos te­rületére, az első évfolyam nappali tagozatára, az avant­gárdon túl az őshagyomány kutatását is célul tűzte ki. A fákért kerekeznek Környezetkímélő közleke­désre buzdítanak a hollandiai székhelyű Európai Fiatalok az Erdőkért nevű szervezet tag­jai. A németországi Freiburg- ból 15 ország fiataljai indultak útnak végcéljuk, Bulgária felé. Azokban az országokban, ahol átkerekeznek, a helyi környzetvédő szervezetekkel közös programokkal hívják fel a figyelmet a környezet pusztí­tásának veszélyeire. Ha­zánkba érve állásfoglalást jut­tatnak el Siklós Csaba közle­kedési miniszterhez. Csipkehét Komlón A baranyai bányászváros asszonyai és leányai körében kedvelt csipkekészítést nép­szerűsítő program, a csipke­hét Komló színház- és hang­versenytermében megnyitott csipkekiállítással kezdődött meg. A míves kézimunkákat bemutató tárlat jövő hét szer­dáig látható. Falu amerikai mintára David Banks, a New York-i Új Idők Gyülekezete tisztele- tesének áldásával és amerikai tőkével, valamint á magyar származású Fáy Kornél beru­házásában falu építését kezd­ték meg Szabadkígyóson, az USA függetlenségi napján. Az amerikai stílusú házakat ma­gyar anyagból építik, s főleg középosztálybeli családok ér­deklődésére számítanak. Füst Milán fordítói ösztöndíj A Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítvány kuratóriuma pályá­zatot hirdet a Füst Milán fordí­tói ösztöndíjra. A pályázaton részt vehetnek azok a fordí­tók, akik a magyar irodalom idegen nyelvre fordításával foglalkoznak. ARANYKAGYLÓ-FESZTIVÁL SIÓFOKON Kinn leány volt cl legbájoscibb A nyári nap hevében a bun- dás kucsma ugyan lekerült a Baskíriából érkezett, vadász­ruhás férfiú fejéről, de így is egyre többen bámulják — igaz messziről —, hogy ki lehet ez a fura figura? Az emberke kö­zönyösen nézgelődött jobbra-balra a siófoki népmű­vészeti vásárban, szeme csak akkor csillant fel, amikor oda­ért a bőrdíszműves sátrához. Tetszettek neki a holmik az igaz, de azt hiszem úgy gon­dolta: tán mégis jobb lenne először átöltözni, mielőtt alku­dozni kezd. Amúgy is folyt róla a víz, mert percekkel koráb­ban ért véget táncegyüttese bemutatója az Európa szálló előtt. Országának állami népi együttese igen csak nehezen hagyhatta abba a műsort, mert újra és újra visszatap­solta a hirtelen összeverbuvá­lódott, strandpapucsos kö­zönség. Én már azon is csodálkoz­tam, hogy a táncosok fel tud­tak kelni kora reggel, hajnalig tartott ugyanis a népek bálja, a dinom-dánom a széplaki Hotel Ezüstpartban, ahol együtt ropta finn, magyar, mexikói, izraeli és baskír. A mulatság közben szépségkirálynőket is választottak: a bölcs zsűri döntése alapján finn leányzó lett a legbájosabb, izraeli a legszebb szemű, baskír a leg- csinosabb, míg a legelegán- sabbnak egy ifjú mexikóit talál­tak. Nos, kora reggel már tal­pon volt a sereg, hogy tudásá­val ismét elkápráztassa a Ba- laton-parti város apraját-nagy- ját. A fellépések után pedig a zenészekkel karöltve bejárták a vásárt. A finnek leginkább népi hímzésekre csodálkoztak rá: volt ott kalocsai, karádi, buzsáki mintás asztalterítő meg miegymás. Láttam egy mexikóit, aki kedvtelve for­gatta kezében az üvegből fújt malaclopót, de legtöbben tán mégis Bredács László rézmű­vest figyelték, aki szorgosan kalapálta tányér falidíszét egy tüskön. Állítólag többen meg­mártóztak a Balatonban, de én ezt nem láttam. Az bizo­nyos, hogy este az összes együttes programot adott a város valamely éttermében, üdülőjében és a művelődési házban. Ma este 9 órakor pe­dig — vélhetően nagy sikerű — nemzetközi táncházban sa­játíthatják el a ma még idegen tánclépéseket az érdeklődők a Dél-Balatoni Kulturális Köz­pont előtti téren. Czene Attila (Fotó: Kovács Tibor) VOLT ÓVODA, LESZ ÓVODA Megszűnt a kaposvári francia óvoda—jelen­tette be még februárban Camara Djiba, az óvoda vezetője. A létszám lecsökkent, így a fi­zetett tandíjak — az önkormányzattól kapott támogatás ellenére — sem fedezték a működ­tetés költségeit. A program továbbvitelére az önkormányzat által fenntartott Tallián Gyula ut­cai óvoda vállalkozott. A nyelvoktatással pár­huzamosan megkezdett Freinet módszer is to­vább folytatódhat. « Pedagógus jogsegélyszolgálat Nem ritka a „botrányszag” KISZOLGÁLTATOTT MUNKAVÁLLALÓK — SZUBJEKTÍV „HÁTTEREK” A növekvő munkanélküliségben, a születő törvények kö­zött egyre gyakrabban elfajul a viszony munkáltató és munkavállaló között, s ennek általában az utóbbi issza meg a levét, hiszen tény: manapság sokkal jobban ki van szol­gáltatva a munkáltatónak, mint eddig bármikor. Bármelyik területről hozhattunk volna példákat erre, annak, hogy mégis a pedagógusokat választottuk, nemcsak az az oka, hogy kiszolgáltatottabbak, esetleg érzékenyebbek, hanem az is, hogy ők talán kevésbé tudják, kihez fordulhatnak se­gítségért. Kényes ügyek A Pedagógus Szakszerve­zet jogsegélyszolgálata már eddig is megoldott jó néhány „kényesebb” ügyet, s várha­tóan egyre több lesz majd a dolga. — Az egyik nagy port kavart eset, amelynél közreműköd­tünk, a kaposvári Petőfi álta­lános iskola ügye, amikor ka­tolikus iskolát akartak belőle kialakítani — mondja dr. Mik­lós Endre ügyvéd, a jogse­gélyszolgálat vezetője. — Csak ajándékként kerülhetett volna az egyház kezébe az in­tézmény. Ekkor azonban — azon túl, hogy jogviszony nél­küli megszűnésként alkotmá­nyellenes lett volna — végki­elégítést kellett volna adniuk a pedagógusoknak. S emellett a 7-8 millió forintos végkielégí­tés mellett az ajándékozás ille­tékét is ki kellett volna fizetni. Tehát ez a gesztus jó sokba került volna a kaposvári ön- kormányzatnak, következés­képp a városnak. Vezetői túl­kapásokhoz is volt „szeren­csénk”. Az oktatás struktúra- változásait akarta kihasználni az a középiskola-igazgató, aki helyettesét azzal az indokkal próbálta eltávolítani, hogy hatosztályosra bővítik a kö­zépiskolát, s olyan helyettesre van szükség, aki eddig általá­nos iskolában dolgozott, s ért majd a 7. és 8. osztályosok­hoz. Igazából személyes okok motiválták. Fegyelmi után Természetesen a lépése nélkülözött minden jogi hátte­ret. A magasabb végzettség nem lehet hátrány az alacso­nyabbal szemben. Egy fegyelmi elbocsátás kapcsán jutottunk el egy vidéki középiskolába. Ottani véden­cünk ellen azok voltak a leg­komolyabb vádak, hogy a munkatársaival szemben nem a megfelelő hangot használta, a nyilvántartásokat átláthatat- lanul vezeti, nem tud rende­sen beszélni a vezetőivel stb... Ráadásul a vádakat az igaz­gató még függőségi tanukkal sem tudta igazolni. Az úgyne­vezett szubjektív határidőről sem hallott: állítása szerint már több év óta tudott véden­cünk „viselt dolgairól”, meg­kérdeztük vajon miért csak most lép föl ellene. Gyakori alaki , hibák Ezekben az esetekben sike­res volt a jogsegélyszolgálat tevékenysége: bebizonyoso­dott a munkavállaló vétlen­sége. Persze ezek a „botrány- szagú” esetek nem gyakoriak: leggyakrabban a felmondás, a végkielégítés szabályairól ér­deklődnek náluk, a nyugdíjaz­tatás kérdéseivel, a munkavi­szony megszüntetésének kérdéseivel keresik meg a szolgálatot. Gyakoriak az alaki hibák, amelyek kiküszöbölésében szintén segítenek. S persze sokszor a munkáltató is jogo­san lép fel dolgozójával szemben. Újkeletű gond több helyen — főleg vidéken —, hogy a szakértelem híján lévő ön- kormányzatok és az iskolák közt gyakorta elmérgesedik a viszony. N. L. A SILVA-MÓDSZER MARCALIBAN „ Gondolat-nagytakarítás99 gyerekeknek Czihatné Lengyel Andrea marcali tanítónő agykont- roll-tanfolyamokat tart gyere­keknek. — Miért kisiskolásokkal fog­lalkozik? — Képesítésem általános iskolások ilyen oktatására jo­gosít fel. Megszerzésére az késztetett, hogy a gyerekek­nek taníthassam a Silva-féle mentális technikát. Ugyanis ők abban a fogékony korban vannak, amikor ezt sokkal könynyebben elsajátíthatják, mint a felnőttek. — Mi az agykontroll fizioló­giai alapja? — Ezek a mentális techni­kák arra adnak lehetőséget, hogy nemcsak a megszokott­ként használt bal, hanem a jobb oldali agyféltekénket is bevonjuk gondolkodásunkba, élettevékenységünk irányítá­sába. Kisgyerekkorban ugyanis intenzíven működik még a kreatív, fantáziadús jobb agyfélteke is, idővel azonban egyre inkább má­sodhegedűs szerepet kap. Felnőttkorban, a problémák megoldásakor, a döntések meghozatalakor legtöbbünk bizony csak a bal agyféltekére hagyatkozik. Márpedig na­gyon sok tudósnál, művésznél kimutatott tény, hogy jobb agy­féltekéjüket fokozottabb mó­don használták. Mondhatni, ezáltal is váltak kiemelkedő emberekké... — E technikák elsajátításá­val, alkalmazásával a „hét­köznapi” gyerekeknél is el le­het érni az ilyen, az átlagnál fokozottabb agytevékenység kialakulását? — Egyértelműen igen! Akik olvasták, tanulmányozták a témát, tudják. Silva éppen azért kezdte el kísérleteit, hogy gyengén tanuló gyerme­keiből jó tanulókat faragjon... és ez sikerült is. Az elveit, módszereit elfogadó, alkal­mazó minden gyerek kreatív személyiség lett. Én is sok példát tudok arra, hogy gyenge tanulók az ilyen tech­nikák elsajátítása után kitű­nőkké lettek. A megtanult módszerek segítségével könnyebben el tudják érni az agyban elraktározott tudás­anyagot'. — Milyen egy tanfolyam, il­letve óra? — Tanítványaim szinte ész­revétlenül sajátítják el ezeket a mentális technikákat. A lé­nyeg az, hogy be tudjunk vonni minden gyereket, fenn tudjuk tartani érdeklődését. Ha ez sikerül, és eddig mindig sikerült, tanfolyamaink, óráink nagyon hangulatosak. — Bejön a tanító néni az osztályba. Aztán? — Nálunk nincs ilyen ta­nár-diák kapcsolat. Mindany- nyian egyenrangúak vagyunk. — Akkor: bejött a játékpart­nerem az agykontroll-te- rembe... — Hosszú volna most mind a húsz óra menetét elmon­dani. Az egész játékos bemu­tatkozással kezdődik. Ezután elmondom az agykontroll tör­ténetét, mire való, mire hasz­nálható, mit tehetünk a segít­ségével. Vagyis a Silva-mód- szer lényegét. Ezután jön a „játékszabályok” ismertetése, majd „gondolat-nagytakarítás” következik. Ez az agykontroll nagyon fontos része. Ha a gyerek csak ezt sajátítja el, akkor is megváltozik az élete. Mert az iskolában folyton azt tapasztaljuk, a gyerekek tele vannak negatív élményekkel, kifejezésekkel. Nem azt mond­ják pl. magasugrás előtt, hogy „nem akarom”, hanem azt, hogy „nem tudom”! És nem rugaszkodik neki az ugrásnak, úgy hiszi ugyanis, hogy ku­darcot vall... Gyerekeink tele vannak ilyen érzésekkel, gon­dolatokkal, ez pedig egyértel­műen sikerélményeik csökke­néséhez, gyenge eredmé­nyekhez vezet. Mi több, egész életük kudarcba fulladhat, ez pedig kihathat emberi kapcso­lataik alakulására is. Fontos e kudarchalmozó életfelfogás pozitívvá alakí­tása. Ezért vagyok feltétlen híve az agykontroll gyűjtőnév alatt ismert mentális technikák elsajátításának. Ezért okta­tom. Metz A. Márton

Next

/
Thumbnails
Contents