Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-18 / 169. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1992. július 18., szombat Emlékek, kötődések 99A Balatonért érdemes tenni” (Fotó: Kovács Tibor) Több üzlet, növekvő árak Csökkent a zsúfoltság — Non-stop boltok Siófokon Kiállítás Füreden Kálmán Anikó iparművész kiállítását nyitják meg hétfőn Balatonfüreden. Épületkerámiai munkái közül az egyik Siófokon a művelődési központot díszíti. Ő készítette az 1800 négyzetméteres pirog- ránit reliefet és a teljes külső falburkolatot. Négy éve ismerkedett meg egy másik anyaggal, a bőrrel, s ezekből a munkáiból rendezi meg most füredi kiállítását, amely a hónap végéig látható az Idea Füred Kft kiállítótermében. Védik a Balatont Döntenek az állami tulajdonú, védett természeti területek terhelési és privatizációs tilalmáról. A másutt élők joggal vetik fel, ne az ő adójukból állítsák helyre a haszonszerzésből eredő károkat. Orgona és ének Idén nyáron főképp a bala- tonföldvári és kőröshegyi római katolikus templom ad helyet rangos komolyzenei koncerteknek. Az előadók magas színvonalú orgona- és kórusmuzsikával ajándékozzák meg a közönséget. Hét kikötő tervei Hét vitorláskikötő terveit készítették el a balatoni nemzetközi alkotótáborban résztvevő fiatal építészek. A terveket táborzáráskor, csütörökön adták át a Mahart képviselőinek. Ál-köjálosok a piacokon Tízezreket vágott zsebre az az „úr”, aki a kiüti piacon — magát köjál-ellenőrnek kiadva — sorra megbírságolta a vendéglátó-egységek vezetőit. Ők szó nélkül fizettek; úgy látszik, tudták, hogy jogos a büntetés... Néhány napja az egyik siófoki bölcsődében is „bejelentkezett,, egy ismeretlen. Az ilyen esetek már nemcsak a pénztárca vastagságát befolyásolják. A köjál kéri, hogy csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes igazolólap felmutatása esetén teljesítsék a jelentkező „szakember” kéréseit! Fodor János Lengyeltótiban született, Kaposváron járt középiskolába, életének 39 dolgos esztendejét azonban a Balaton partján szolgálta le, a köz javára. Mint mondta, gyermekkorában családja ünnepnapokon vonatozott Fonyódra vagy Boglárra, elsősorban fürdeni. Aztán — jóval később — kinevezték Siófokra, az akkor alakult megyei idegenforgalmi hivatal vezetőjének. Hatan kezdték a munkát; szalmazsákos turistaszállók, emeletes vaságyak jelentették a „hőskort”. Néhány hónapja, amikor nyugdíjba vonult, 600 állandó és ugyanannyi időszaki dolgozót, illetve 2 milliárd forint feletti bruttó bevételi forgalmat hagyott maga mögött; naponta 50 ezer embernek kínálnak szállást. Két lapot írtam tele hirtele- nében a múzeumok nevével, amelyeket a Fodor János által vezetett Siótour megmentett az enyészettől a Balaton déli partján. A máról és a jövő lehetőségeiről is határozott véleménye van. —• Számos aggasztó körülmény is van:_ a vízminőség romlása, az angolnapusztulás, a gyengülő közbiztonság. Emellett sokan akarnak' hirtelen meggazdagodni a Balaton mellett, s ez sem a minőségi kínálatot erősíti. Sajnos, a magasabb szintű szolgáltatással késnek a tó mellett élő vállalatok és egyéni vállalkozók. Emiatt is könnyebb a dolga a külföldi ellenpropagandának, amely — az évről évre élesedő konkurenciaharc miatt — megpróbálja elriasztani a Balatontól a vendégeket. Ennek ellenére azt vallja, hogy a tónak szép jövője lesz. — Életem nagyobb részét itt éltem le, és el sem tudom képzelni, hogy elköltözzem innen. A vízen töltött idő, a parti séták minden alkalommal új és új emlékeket villantanak. Én mindig másnak látom a tó arcát; csodálatos akkor is, ha haragos, s ha szikrázik rajta a nap.- A Balatonért érdemes tenni. Valaha a Siótour jelentette meg Magyarországon az első színes prospektust, útikalauzt, építette az első kempingeket, üdülőfalut, minigolfpályát, melegvíz-automatát. A sok tennivaló ellenére Fodor János évtizedekig a tavaszi horgásztilalmat követően rögvest elment három nap szabadságra, hogy hódolhasson kedves hobbijának. Legnagyobb fogása egy 7 kiló 20 dekás fogas volt, a szemesi part előtt. E sportot azért is kedveli, mert mindig van társa, akivel nyugodt körülmények között beszélgethet. Rendszeresen fürdött a tóban, -telente korcsolyázott. Még 1951-ben vízijártassági vizsgát tett, vitorlázni kezdett, sőt úszó- és vízilabda-segédedzői oklevelet szerzett. Most pedig mint nyugdíjasnak szinte semmire sincs ideje. Azt mondja, csak mesz- sziről látta eddig az idén a Balatont. — Pedig azt gondoltam, hogy több időt tudok majd együtt tölteni a feleségemmel — tette hozzá.— Ő is ezekben a napokban megy nyugdíjba, s mivel eddig pedagógusként dolgozott, nyaranta ért rá, amikor nekem a legtöbb munkát adta a hivatal. Most könyebb lesz egyeztetni a programokat, annak ellenére, hogy gyakran keresnek fel gondjaikkal, örömeikkel az egykori kollégák, barátok. — Nem tudok és nem is akarok elszakadni a munkától — mondta. — Az átalakult Siótour Rt felügyelő bizottságának elnökéül választottak, idegenforgalmi szakértői képesítést szereztem, és szakirányú főiskolán vizsgáztatok... A bélyegek? — kérdez visszanevetve. — Nem érek rá rendezgetni őket, pedig szenvedélyesen gyűjtöm őket gyermekkorom óta. Ki hinné: legkedvesebb darabjai, amelyek már sok albumot megtöltöttek, mind-mind hajókat ábrázolnak? Czene Attila . A balatoni nyár megnövekedett terheket ró a helyi ön- kormányzatokra. Ezek között az egyik az alapvető élelmiszer-ellátás megfelelő biztosítása a lakosságnak és a turistáknak. Erről beszélgettünk Szarka Józseffel, a siófoki polgármesteri hivatal üzemgazdálkodási osztályának vezetőjével. — Az utóbbi esztendők milyen változásokat hoztak az élelmiszer-kereskedelemben ? — Visszatekintve a 60-as, 70-es évekre, az élelmiszer- boltok számát évtizedekig stabilnak mondhattuk. Abban az időben központi beavatkozással ötévenként nyílt egy új üzlet. A behatárolt hatósági árak — amikor a termékek 90-95 százalékának árát meghatározták — és a minimális haszon (6-9 százalékos árrés) miatt a Balaton-parti egységek és szezonális boltok minimális nyereséggel, többségükben viszont veszteséggel működtek. A 80-as évek derekán az üzemeltetők úgy próbáltak javítani gazdasági helyzetükön, hogy nyitvatartásukat variálták: később nyitottak, előbb zártak. Ebből sok konfliktus adódott. Később — az árak felszabadulásával — minden boltos szabadon képezhette árait, s ezáltal tett szert nyereségre. Aztán 1990-ben kiderült, hogy az élelmiszer-árusításból is meg lehet élni, és sorra nyíltak az új üzletek. Megszűnt a központi, erőszakos támogatás, már önálló gazdálkodó szervként működnek. — Hogyan jellemezné a jelenlegi élelmiszer-ellátást? — Az előző esztendőkhöz képest 40-50 százalékkal nőtt a 40-100 négyzetméter alap- területű egységek száma. Megjelent a diszkont-keresA kormánykoalíció és az ellenzék véleménye talán egyetlen pontban találkozik szemmel is jól láthatóan, s ez a környezetvédelem ügye. Egyre több „zöld” törvény kerül a parlament elé, s ebből leginkább a „Magyar Tenger” és környezete profitálhat. Ha betartják a rendelkezéseket. Mert az kevés, hogy a korkedelem, ahol a nagykeres-. kedők 5-10 százalékos költségcsökkenéssel — amely az igénytelenebb épületek és tárolási forma következménye — jóval gazdaságosabban működnek, mint a kiskereskedők. A megfelelő és ingyenes parkolási lehetőséget, az olcsóbb árakat a lakosság mellett a turisták is kihasználják. Megjelentek az 1-2 személyes non-stop üzletek, melyek a hét végi nyitvatartási is vállalva jól igazodnak a vevők vásárlási szokásaihoz. A több üzlet és kevesebb üdülő von- zataként a boltok zsúfoltsága csökkent, megszűnt a sorbaállás. — A gyengébb szezon azonban nehéz helyzetet teremt a vállalkozóknak. A lassan növő forgalommal szemben gyorsabban nőnek a kiadásaik, így a terhet az árak emelésével kompenzálják. Ezek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy településünk jól el van látva üzletekkel. Vannak olyan részek: Kiüti, Szabadi-Sóstó, Széplak alsó, ahol 1-2 kilométert kell gyalogolni egy élelmiszerüzletig. A tendenciák viszont kedvezőek, és várhatóan egy-két éven belül megoldódnak ezek a problémák is. — Hogyan segítik az élelmiszer-ellátás gondjainak megoldását; mik a terveik? — A hiányövezetekben építési telkek és üzlethelyiségek kedvező áron való értékesítésével, illetve bérbe adásával teremtünk jó lehetőséget a vállalkozóknak. A Kék Balaton kemping helyén egy újabb diszkont-egység nyílik a közeljövőben. Tárgyalásokat folytatunk egy külföldi céggel is szupermarket létrehozásáról, hogy magasabb szinten szolgálhassuk ki az igényeket. (Czenus) mány 50 fillért juttat literenként a benzinárból a légszennyezés csökkentésére — leginkább a parton élők tehetnek annak érdekében, hogy nem fordul rosszabbra a helyzet. Van tennivaló! Ezt az is jelzi, hogy az idén a korábbiakhoz képest nagyon kevesen keresik fel — hazaiak és külföldiek egyaránt — a Balatont. 50 fillér környezetvédelemre ZIMMER? FREI! Balatoni „fókavadászat” Sok az eszkimó és kevés a fóka... Egyre kevesebb... Mármint a fizetővendéglátó szálláshelyeket igénybe vevő vendégek száma a Balaton partján. 1989 óta rohamosan csökkenő tendenciát mutat a statisztika. Az idén, június végéig a Siótour ilyen szálláshelyein már csak a tavalyi forgalom 60 százalékát regisztrálhatták. Komoly válságban van ez az üzletág, s ennek számos oka van. Érzékenyen érintette a szervezett idegenforgalmat az adóalap 70-ről 90 százalékra történő emelése. Ez ellen az idegenforgalmi cégek — így a Siótour is — többször próbáltak „apellálni” illetékes helyen — eredménytelenül... Virágzik a feketpiac is, amelynek fejlődési aránya éppen fordított a hivatalos szobakiadási mutatókhoz képest. Volvók, BMW-k vagy éppen Wartburgok tűnnek fel az utak mentén, települések ki- és bevezető útjai mellett. Ezek az „ügynökök” akár egész napokat elüldögélnek „Zimmer frei” feliratú autójukban, dacolva a kánikulával is. Ha pedig elunják a semmittevést, akkor az utazási irodákat „cserkészik be”, s az onnan kilépő — már üzletet kötött — vendéget is elcsábítják. Sokszor azzal a trükkel, hogy majd ők megmutatják, merre van a szálláshely. S az a hely persze nem az, ahova az iroda irányította a mit sem sejtő turistát. A jól végzett közvetítői munka jutalma természetesen tiszta haszon... A jelek arra vallanak, hogy a „fókavadászat” nem csökken, sőt a harc egyre durvul. Visz- sza kellene csalogatni az elmaradt kelet-európai turistákat? Az adórendszeren kellene változtatni? Amíg semmi nem történik, marad a versenyfutás. Nem ezt nevezik tisztességes versenynek. De hát, Magyarországon vagyunk... (Fónai) Az üdülővendégek színvonalas ellátása érdekében helyesen döntött a balatonmária-fürdői önkormányzat, amikor hozzájárult az Őrház utcai impozáns épület megépítéséhez, hiszen a szolgáltatás bővítését szolgálja a létesítmény. Bolt, fagyizó és játékterem működik az épületben.
