Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-18 / 169. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. július 18., szombat Gépjármű-alkalmassági vizsgálat - pénzért Csekket kap a jelentkező Bevezettek néhány térítési díjra kötelezett szolgáltatást az egészségügyben. Ezeket foglalja össze a Magyar Közlöny 67. számában megjelent és 1992 július 1 -jétől hatályos kormányrendelet, amely egyúttal a térítés módját is szabályozza. A vizsgálatok egy részének árát az intézmények szabják meg, míg a többi szolgáltatásnak tételesen, központilag megszabott tarifája van. Dr. Szabó Gyula, a Kaposi Mór Megyei Kórház orvos-igazgatójának helyettese elmondta: július 16-a óta a Kaposi Mór kórházban, a rendelőintézetben és az üzemegészségügyi rendeléseken a lőfegyvert tartani szándékozók, a gépjármű-alkalmassági vizsgálatra jelentkezők, a vér- alkohol-vizsgálathoz szükséges vérvételre utaltak, a látleletet kérők, a részeg detoxikál- tak, valamint az ugyancsak részeg és a kijózanító állomásra mentővel szállított személyek ellátásáért kell fizetniük az állampolgároknak. Tekintettel arra, hogy a legtöbb embert a gépjárművezetői alkalmassági vizsga megszerzése érint, ennek tarifáiról és a lebonyolítás módjáról kértünk tájékoztatót. — Módosult a kötelező vizsgák időpontja is — mondta a kórház orvos-igazgatójának helyettese. Az első kategóriába tartozó úgynevezett úrvezetők 40 éves korig 10 évre, 1000 forintért kaphatnak igazolást az alkalmasságról. A 40 és 60 év közöttiek 5 évenként 600; a 60 és 70 év közöttiek 3 évenként 400; míg a 70 év fölöttiek 2 év után 300 forintért szerezhetik be a dokumentumot. ✓ A második kategóriába tartozó, hivatásos gépkocsivezetőknek 45 éves korukig 5; 60-ig 3; azután 2 évenként 600, 400 és 300 forintért adják ki az alkalmasságot igazoló papírt. A gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatra jelentkezők a rendelőintézetben és az üzemegészségügyi rendelőkben kapnak csekket, s a díjat a legközelebbi postahivatalban fizethetik be. Akinek hivatalos számlára van szüksége, az a kórház pénzügyi osztályán fizetheti be az összeget vagy a csekkszelvény nála maradó részének felmutatásával ugyancsak a pénzügyi osztályon kap hivatalos számlát. (Várnai) Társulási formák — hét változatban (1.) Új földtulajdonosok — válaszút előtt A holding-irányítású szövetkezet modellje Az év hátralevő részében valószínűleg fölgyorsul a kárpótlási törvények végrehajtása. A mintegy félmillió új föld- és vagyontulajdo- nosnak az év végéig kell eldöntenie: vagyonrészét, termőföldjét önállóan, új típusú szövetkezetben vagy gazdasági társaságban kívánja-e hasznosítani. Az FM szakemberei — ajánlásként — hét szövetkezettípus modelljét dolgozták ki, hogy segítsék a társulok törekvéseinek leginkább megfelelő gazdálkodási formák kialakítását. A holding-típusú szövetkezeti forma a tagok és a kívülálló üzletrész-tulajdonosok valgyonának vállalkozásba adását szolgálja. Ilyen társulások elsődlegesen ott jöhetnek létre, ahol a korábbi tsz keretében működő önelszámolású egységek társasági formákba szerveződtek. Ezek szervezeti kerete ugyanis már kialakult, felbomlásuk megzavarná működésük folyamatosságát. Megőrzésüket az is indokolja, hogy a jövő szövetkezetében várhatóan számtalan olyan szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülálló — nem dolgozó — nyugdíjas tag fog részt venni, aki igényelni fogja részesedését a nyereségből. Az ilyen típusú szövetkezetben a tagok meghatározott csoportjai minden munkát a holdinggal, azaz a vagyonkezelő központtal kötött szerződés alapján végeznek — külön-külön szervezetekben. Megfelelő szervezeti forma lehet például a holdinghoz kapcsolódó kft vagy betéti társaság. A holding, a vagyon kezelésén kívül ellátja a köz- gazdasági és pénzügyek koordinációját, a jogi, munkaügyi teendőket, a központi számvitelt, az iktatást stb. A tagság vagyonát befekteti különféle vállalkozásokba — felel is ezek működéséért — és gondoskodik a termőföldtulajdon hasznosításáról is. Bérelhet vagy bérbe adhat termőföldet egyéni gazdálkodóknak, kis- bérlőknek, de nagyobb szövetkezeteknek és gazdálkodó szervezeteknek is. A tőkeerős holding a hozzá illeszkedő gazdaságoknak folyósíthat kölcsönt, s ha érdekelt a vállalkozás fenntartásában, vagyoni hozzájárulással is segítheti azt. Vészhelyzetben a beltagok vagyoni hozzájárulásukkal átsegíthetik a holtponton a vállalkozást — ezzel tulajdonképp megveszik munkahelyeiket. A holding-rendszerű szövetkezetekben a dolgozó tag háromféleképp jut jövedelemhez. Bérjellegű jövedelmet kap az adott vállalkozásban végzett munkája alapján; osztalékot kap a vállalkozási nyereségből és szövetkezeti üzletrésze után. Valószínűleg ez a forma lesz a legelterjedtebb a szövetkezetek átalakulása után. Erre utal az, hogy már az átmeneti törvény hatályba lépése előtt sok ilyen rendszerű szövetkezet kezdte meg működését. (Folytatjuk) Ferenczy Europress ROMANIA GAZDAG SZEGENYSEGE Testvérkapcsolat van, üzlet nincs A Hargita megyébe érkező utas úgy érezheti, szigetre jutott. Az odáig érintett városokban — Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen — elgazosodott zöldterületek közt álló lepusztult lakótelepek, összezsugorodott és rekonstrukcióra áhítozó régi városrészek között vezet a töredezett, gödrös betonút. Hargita megye székhelye Csíkszereda mindezekhez képest emberléptékűbb, rendezettebb, tisztább. Míg az északibb városok kirakataiban árut alig látni, csak föliratokat vagy olajfestékkel bemázolt üveget, addig Csíkszereda főutcáján vevőcsalogatóra rendezett üzletportálok sorakoznak. Itt már kis cukrászdák, presszók is találhatók, valamint szolgáltató egységek, cégérükön ott a jól ismert kft-rövidítés. Nagy a vállalkozókedv, ám kevés a széles körű üzleti kapcsolatokra épülő vállalkozás. Voltaképpen e kapcsolatok szélesítését kívánta szolgálni a július elején megrendezett testvérvárosi kiállítás és vásár, amely azonban aligha érte el a célját. Csíkszereda kilenc testvérvárosa közül csupán három képviseltette magát, s csak a 26 résztvevő román cégnek volt köszönhető, hogy a vásár nem fulladt kudarcba. így sem annyira az üzletkötések, mint az „üzletelések” voltak a jellemzőek. A kiállítás szervezője a Novosz Kft, Csíkszereda legnagyobb magánvállalata. Két éve hárman alakították, köztük az egyszemélyi tulajdonos Péter László. Most 74 dolgozót foglalkoztat a kereskedelmi és idegenforgalmi profillal is rendelkező kiadó-cég. Az elmúlt hónapokban hat nemzetközi vegyesvállalatot is létrehoztak amerikai, írországi, svéd és magyar cégekkel. Fazekas János gazdasági igazgató a kiállítás egyik főrendezője nehezményezte a kaposvári, illetve somogyi cégek távolmaradását. Úgy ítélte meg, hogy e közöny nagyrészt a kaposvári önkormányzati hivatal számlájára írandó, amelyik nem szorgalmazta kellően a magyar cégek részvételét. Nehezen értette meg, hogy az előző rendszer felülről vezérelt üzleti kapcsolataival szemben egy magyarországi önkormányzatnak már nincs lehetősége arra, hogy „kiküld- jön” cégeket egy kiállításra. Az jön, aki üzletet szimatol. Valószínű, hogy az ellentételezési nehézségek, a szállítási költségek és a valószínűsíthető vámolási bonyodalmak egyaránt szerepet játszottak a távolmaradásban. Fazekas János szemrehányóan jegyezte meg: kár, hogy az úgynevezett testvér- kapcsolatok mindössze városi delegációk kölcsönös gasztronómiai túráira korlátozódnak, ahelyett, hogy már a gazdasági kapcsolatok épülnének. Nem tartotta meggyőzőnek a magyarázatot, hogy a Somogybán rendelkezésre álló viszonylag szerény mobil tőke a legbiztosabbnak tetsző befektetési lehetőségeket keresi, s a romániaiak nem tartoznak ezek közé. Egyebek közt a sok veszélyt rejtő moldovai feszültségek, a gazdasági szabályozás bizonytalanságai, a zavaros tulajdonviszonyok és az infrastruktúra hiányosságai miatt. Mindezt csak ritkán ellensúlyozza az olcsó helyi munkaerőből származó előny. Csíkszeredán a legtöbben jól látták, hogy a korábbi „KGST-típusú testvérkapcsolatok” kora lejárt. A beáramló tőke már nem megsegíteni hanem — ha nem is azonnal, középtávon mindenképp — nyerni akar. Ha cégek nem is jöttek So- mogyból a Csíkszeredái vásárra, érdeklődő látogatók több helyről is voltak. A bu- zsáki tsz csoportjával az Olt szállóban találkoztunk. Lakos István tsz-elnök elmondta, hogy kétéves a kapcsolatuk a tapolcai megőgazdasági társulással. Az itteni gazdák nem akarták elhinni, amit a magyarországi nagyüzemi gazdálkodásról meséltek, így azután kétszer is jártak Buzsá- kon, hogy a hallottakról a saját szemükkel meggyőződjenek. Lakos István szerint jó volna a hazai „földosztók” csoportját kihozni, hogy nézzék meg az erdélyi „magán parasztgazdaságok” működését. „60-70 éves emberek kínlódnak a földeken kapával, jobb esetben társulva lovas ekével. Fiatalok csak alig vannak. Az istállók sok helyen üresen állnak”. Gépesítés jószerivel nincs, igaz nem is érné meg a zömében 4-5 hektáros parcellákon. Húsért a városokban hosszú sorok állnak és a gabonaellátás sem zavartalan. A legtöbb, a. kárpótlásból földhöz jutott paraszt csupán az önellátásra törekszik... Az üzletekben itt-ott már megjelentek a nálunk jól ismert nyugati árucikkek. Pepsis üvegek és Mars csokoládé halmok jelzik, nyugat felé próbál mozdulni a román gazdaság csikorgó gépezete. Az itt élők mégis úgy látják: Európa határa most Nagylak-Gyula-Biharkeresz- tes vonalában van... Bíró Ferenc A MÁV privatizációja Július végén terjeszti a MÁV vezetősége elé privatizációs javaslatait az átvilágítást végző P.A. Consulting, angol érdekeltségű tanácsadó cég. A vasút jelenlegi tragikus állapotán ugyanis csak a vasút és a kormány gazdasági kapcsolatainak rendezése, és a MÁV belső szerkezeti átalakítása segíthet. Az erről szóló tervezet kimondja: a főtevékenységhez szorosan nem kötődő tevékenységeket a jövőben társasági formában kívánják működtetni. így tehát privatizálásra kerülnek az építő, tervező, járműjavító, utasellátó, szociális és turisztikai szervezetek. Az angol cég tanácsadói díját — ami a 200 millió forintot is elérheti — a Phare-program az Európai Közösség finanszírozza. Zsendül a szőlő Mecsekalján Zsendül már a szőlő az ország legdélibb termőtájain. A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet által termesztett ezer fajta közül a Mecsek lábánál fekvő ültetvényeken nyolcnál figyelték meg a fürtök érését, amely a szokásosnál tíz nappal korábban indult meg. A csemegeszőlő fajtákból érik már a Csabagyöngye és a Boglárka, a vörösbor szőlői közül pedig a Pinot Noir, a Túrán és a Titán fürtjeinek sötétedése, vörösre, kékre színeződése jelzi: megindult a bogyók cukrosodása. Országos borverseny Sárospatak ad otthont szeptember 1. és 4. között a XXIII. országos borversenynek. A nedűk vetélkedőjét a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, a Tokaji Szőlő- és Bortermelők Egyesületével közösen rendezi. A bor seregszemléjén a szakemberek a termékek minőségét szeretnék felmérni, különös tekintettel a származás megnevezésre és az eredetvédelem szempontjaira, valamint a privatizációra. A különféle minőségű borok és pezsgők vetélkedőjére várhatóan mintegy négyszáz bormintát neveznek majd a termelők. Mézvásár Az idén, augusztus 1-jén ötödik alkalommal rendezi meg az országos mézvásárt Jászberényben a Szatmári László Jászsági Méhésze- gyesület. A vásárra a magyar termelő méhészeken kívül meghívták a méhészeti termékeket feldolgozó, forgalmazó külföldi és magyar vállalatok képviselőit, a méhészeti eszközgyártókat és árusítókat. A törekvés az, hogy a hazai méhészek közvetlen kapcsolatot teremtsenek az európai országok kereskedőivel, megkönnyítve ezzel a magyar méz értékesítését. „Krízisszálló” Szombathelyen Szombathelyen a Domonkos utcában elkészült a szociális szolgáltató központ. Ebben egy 16 személyes, úgynevezett „krízisszálló” kapott helyett. A szállást hajléktalanok és családi tragédiák szenvedő alanyai vehetik igénybe 60 napig. A központban naponta száz rászorult számára főznek ebédet.
