Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. június 24., szerda DUNÁNTÚLI AUTÓPÁLYA MÉGIS? Oldódik a záróvonal Hazánk egyelőre nem bővelkedik autópályákban. A tervek és makettek szerint azonban már az ezredfordulóra több, mint háromszorosa lesz a mostaninak, és gyakorlatilag behálózzák az országot. Majdnem. Ugyanis az új M-nullás, a déli autópálya, az M7-es határig történő megépítése után is marad egy hatalmas ür a Dunántúlon. Minderre Tímár Lajos, az alakulóban lévő Dunántúli Autópálya kft egyik ügyvezetője hívta föl a figyelmemet, amikor a Dunántúli Autópálya sorsának jelen állásáról beszélgettünk. Bizonyára emlékszik a kedves Olvasó, ez az, amely pénzügyi támogatásába nem egyezett bele a Somogy megyei önkormányzat. El nem utasította, nem is ellenzi, csupán egyelőre anyagilag nem támogatja. Több somogyi település önkormányzata azonban igen, természetesen azok, amelyeket közelről érintene az új sztráda. Érzik, tudják, alapvetően megváltoztatná a térség életét, közel hozná a befektetőket, megmozdulna a gazdasági állóvíz. A dunántúl autópálya tulajdonképpen három pécsi építész és befektető cég ötlete. A Dévényi és Társa kft, a Pécsi Építész Iroda, valamint a Tímár és Társa bt egy 173 kilométer hosszú, négy megyét, 160 települést — közvetve és közvetlenül — érintő, az M7-est és a jugoszláv határt összekötő autópályát álmodott meg. A nyomvonala — tanulmányszinten — Za- márdl térségéből indulna, Tab, Dombóvár, Sásd, Pécs, Szederkény és Mohács érintésével — természetesen a településeket kikerülve — hercegszántóig, a határig érne. Közben keresztezné a Déli Autópályát is valahol Dombóvár és Kapos- pula környékén, egy mellékága pedig Horvátország fele — Beremendnél vagy mocskánál — érné el a határt. Mideközben egy több mint öt kilométeres alagúttal átfúrná a Mecseket, és Mohácsnál létrehozná a régóta áhított új Duna hidat. Továbbfejlesztve Székesfehérváron át megépülhet Győrig, csatlakozva az M1-es pályához, sőt, akár a Szlovák határ is lehet a végcél. Délen pedig a vajdasági Szenttamásnál öszekőthető a Sió- fia-Szalonlki autópályával. Ezek azonban még csak fikciók. Az ötlet gazdái, finanszírozói és koordinátorai egyelőre megelégednének annyival, hogy megkapják a Jogot ahhoz, hogy koncesszióba adhassák. Ugyanis ez is koncessziós alapon épülne, mert Magyarországon jelen pillanatban nincs 60 milliárd forint szabad tőke erre a célra, Az autópálya tervezett útvonala tehát kőlfőldi befektetö(k) kell(enek). Érdeklődő már van Franciaországból és Hong-Kongból Is. A tervezők az településik önkormányzatai mellett a szaktárca Illetékeseit is megkeresték. Dunántúlt Észak-Dél irányban átszelő sztráda ugyan nem szerepel a minisztérium távlati fejlesztési programjában, ám mivel a legközelebbi Észak-Dél sztráda az Innsbruck-München vonal Európában, Siklós Csaba miniszter azt mondta: miért ne? Ha ez elvi beleegyezést jelent, akkor talán — optimális esetben — 1998-ban már az új Dunántúl Autópályán is élvezhetjük a négy sáv előnyeit. Varga Ottó Diszkó helyeit kerékpárt lopott Válogatós tolvaj ok Nemcsak az ellopott kerékpárok száma emelkedik országszerte, hanem a járművek értéke is egyre növekedik. Nem ritka a lopások bejelentésénél a százezer vagy annál jóval nagyobb darabonkénti értékár... A Siófoki Rendőrkapitányság területéről is tucatnyi mountain bike-ot gurítottak el az utóbbi két hétben! Eltűnnek mise alatt a templomkertből, fényes nappal a kempingekből, ugyanúgy megléptetik őket a társasházak erkélyeiről, mint a siófoki polgármesteri hivatal biciklitárolójából. Hiába rögzítik a tulajdonosok korláthoz, lámpaoszlophoz, hiába erősítenek össze három vagy akár négy mountain bike-ot, a speciális csipő- fogókkal, a hatalmas kulcskészletekkel rendelkező elkövetők nem ismernek akadályt! Másodpercek alatt semlegesítik a szuperbiztosnak tartott zárakat, az ujjnyi vastag acélhuzalokat. Meglepő, hogy a tettesek ma már válogatnak... Például minap három összeláncolt kerékpárból „csupán” kettőt vittek el, a harmadik kopottabb volt a szokottnál — így érte öröm tulajdonosát... Elkeserítő a tapasztalat, miszerint a rendőrség munkatársai már diák korú tettessel is találkoztak! Szomorú példa erre az a 15 éves kisfiú, aki édesanyjával együtt érkezett Balatonszabadiba kétnapos víkendre. A srác estefelé közölte a mamával, hogy elugrik a diszkóba szórakozni. Útközben azonban valószínűleg meggondolta magát, és tánc helyett lopott egy mountain bike kerékpárt! Az Aranypart kemping faházához acélhuzallal odaerősített Canga nyerte meg a kisdiák tetszését — nem kellett más hozzá, mint egy fél méter nagyságú áttételes csipőfogó, ez véletlenül éppen kéznél volt... Éjszakára a gyerek nem merte hazavinni zsákmányát, inkább eldugta a közelben. Másnap azonban elővette, felpattant rá, boldogan rótta vele a köröket. A szülő ugyan kérdőre vonta csemetéjét a szép bicikli láttán, ő azonban azzal nyugtatta édesanyját, hogy a közeli árokparton találta... A károsult már elkönyvelte a 65 000 forintos veszteségét, ám meglátta a biciklijét, s érdeklődés helyett a rendőrséget hívta telefonon. Nehéz helyzetbe került az édesanya, még kínosabb helyzetbe a kisdiák, akinek most tanárok helyett — rendőröknek kellett felelnie arról, hogyan jutott eszébe az, hogy lakatlevágással ellopja a kerékpárt... Helényi Béla Számítógépes adatbank az adósokról A befagyott követelések és a határidőn túli tartozások rendezésére számítógépes országos akciót szervez két magyar cég az Intermanager Kft. és a MIR Műszaki Fejlesztő Kft. Összegyűjtik azoknak a cégeknek az adatait, amelyek jelentős adósságokkal és számottevő kintlévőségekkel rendelkeznek. Számításaik szerint Magyarországon e körben mintegy 10-15 ezer vállalat tartozik. A Heti Világgazdaságban adatlapot közölnek, hogy az érintettek azt kitöltve visszaküldhessék. Ezeket az adatokat aztán számítógépen feldolgozzák. Az elképzeléseik szerint így föl tudják térképezni a sok céget érintentő különböző zárt körbe-tartozá- sokat. Az érintett vállalatoknak megküldik erről a listát, hogy kölcsönösen törleszthessék tartozásaikat, behajthassák kinnlévőségeiket. Sérsekszöllősi kérdés; Te ki vagy, honnan jöttél?... Vállropogtató emlékek Bauer Nándor 1927-ben egy észak-somogyi kisközségben, Sérsekszöllősön látta meg a napvilágot. Hat évet járt itt iskolába, majd Budapesten a német nyelvű Jakob Bleier Gimnáziumban tanult tovább. 1946-ban — az államosításkor —, elvették a család földjét, az ingatlanokat, majd 1947-ben egy napot kaptak arra, hogy összepakoljanak és elhagyják az otthonukat. Tabra, a tejcsarnokba menekültek... Itt kaptak szállást és munkát. 1948. április 6-án telepítették őket a kelet-németországi Crimmitsauba... o Verőfényes napsütésben, az egykori iskolakert árnyékot adó fái alatt — a sérsekszöllősi kitelepítettek baráti találkozóján — beszélgettünk a múltról és a jelenről. — A kitelepítés után — emlékszik vissza Bauer Nándi ■=, egy évig paraszti háznál mezőgazdasági munkát végeztem, majd kömüvesíanuló lettem. Éveken át ebben a szakmában, később pedig pallérként dolgoztam. 1990 óta nyugdíjas vagyok. Jelenleg is Szászországban, a Zwikau melletti Crimmitsauban élünk a feleségemmel és a 37 éves lányommal. — Milyen érzés most, az egykori iskola előtti parkban újra együtt lenni az ismerősökkel, rokonokkal, volt osztálytársakkal? — Az ember életében ritkán adódik ilyen nagyszerű lehetőség, ezért most nagy boldogság tölt el... Azt a fogadtatást, azt a barátságot és sze- retetet — amit kaptunk az itt- honmaradtaktól —, nem lehet elfelejteni. — Miről lehet most beszélni a valamikori diáktársakkal? — Sok mindenről: előkerültek a diákcsínytevések, a téli szánkózás az iskola előtti dombról, a kényszerű elválás több mint negyven évének hétköznapjai. Gondok, sikerek, eredmények. Ki hova került, mi lett belőle? Sajnos, volt olyan osztálytársam — például a padtársam —, akit nem Ismertem meg. Igaz, ő sem... Ezért aztán sokszor elhangzott a kérdés: Ki vagy? Honnan jöttél? — Tapasztalt-e változást a szülőfalujában? — Mindenképpen. Jó volt látni, hogy élnek itt is fiatalok, épültek új házak. Szóval, Sér- sekszöllős nem szűnt meg... — Az itthonmaradtak és a kitelepítettek „összekötője” Reitinger Henrik, a délutáni fogadáson meleg hangon © — Miként fogadta a család a hírt: találkozót szerveznek az egykor kitelepített sérsek- szöllősieknek? — Hát... Azt az örömöt el sem lehet mondani! Ezt megelőzően csak 1963-ban voltam a szülőfalumban... Akkor kevés ismerőssel, baráttal találkoztam. Most viszont, a szervezésnek köszönhetően olyan osztálytársakkal, falubeliekkel ejthettem szót, akiket több mint 40 éve nem láttam! A feleségem — aki német származású —, most megnézhette azt a vidéket, amelyről oly sokat meséltem... szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta, hogy Sérsekszöllős határa ma nem Tabnál, Bóta- pusztánál és Bálványosnál van, hanem Amerikában, Kanadában, Ausztráliában és Németországban. így szimbolikusan a poigármesterasz szony valamennyiőnk polgár- mestere is. © is? Hazalátogat-e máskor — Amikor csak lehetőségem lesz rá. Legközelebb már elhozom a lányomat is, aki most munkahelyi elfoglaltsága miatt, nem jöhetett velünk! Krutek József Kozmetikumalapanyag lesz a lótej A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési kara 1988 óta foglalkozik lóhústermeléssel is. Az úgynevezett „kedvezőtlen adottságú területeket” hasznosítják, hiszen a ló igénytelenebb a legelővel szemben, mint a szarvasmarha vagy a juh. Herczog Emil üzemigazgató úgy véli: Magyarországon több százezer hektárnyi a termelés szempontjából értéktelen terület. A földeket mégis nagy luxus lenne parlagon hagyni. Az erdősítés rengeteg pénzbe kerül, s csak 60-70 év múlva térül meg. A kézenfekvő megoldás: gyepet telepíteni, ahol békésen legelhetnek a tehenek, a juhok és a lovak. — Az oktatás és a kutatás igényeinek kielégítésén túl szeretnénk példaértékűen, a környezetre is hatva fejleszteni — mondta Herczog Emil. — Ezek egyike a lóhústermelés. A kísérletek bebizonyították: egy csikón 46 százalékkal nagyobb a súlygyarapodás azonos idő alatt, mint a borjaknál. Míg a borjak választási súlya 197 kg volt, addig a csikóké 293 kg. A kísérletet tavaly óta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatja. így — Magyarországon elsőként — átálltak a lófejésre is. Negyvenöt hidegvérű lovat fejnek naponta háromszor. Nagy az érdeklődés Franciaországból, ahonnan havonta egyszer érkezik a kamion, hogy rakományával, csaknem 3000 liternyi kaposvári lótejjel visszarobogjon. Nagy kincs ez a nyugati piacokon. A francia partner 8-10 dollárt szurkol le egy literért. Értékes kozmetikum-alapanyag és alacsony kazein-, magas cukor- tartalma miatt egyenértékű az anyatejjel. A termelésbe az állattenyésztési kar mezőgazdasági üzemeket, vállalkozókat szeretne bevonni. A lófejéshez megkapnák a technikát, szakmai tanácsokkal látA lovat Asztalos Szilvia feji Fotó: Király J. Béla nák el őket, és a PATE a szállításról, a piacról is gondoskodna. Két farmot terveznek: az egyiket Pest, a másikat Veszprém megyében. Havi 6-7 ezer literre szeretnének szerződést kötni. — Mit tennének, ha egy kismama megjelenik egy tejesüveggel, ugyan, mérnék már tele csemetéjének? — Erre nem vagyunk felkészülve — mondja Herczog Emil. — Hamarosan fel vesszük a kapcsolatot az egészségügy intézményekkel, hiszen ami nyugaton nagy kincs, az lehet nálunk is... Lőrincz Sándor 4
