Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

A biztonság megvásárolható A sokszínűség gazdagítja a kínálatot A jövő a kis és közepes biztosító intézeteké, amelyek speciális igényekre építve próbálják segíteni a magyar biztosítási piacot Gazdasági és magánéle­tünkben egyaránt nélkülözhe­tetlen társunk a biztosítás. Élet, egészség, lakás, autó, utazás... Talán többet tudhatnánk a biztosításokról. Ebben segít a Magyar Biztosítók Szövetsé­gének elnöke, dr. Trunkó Bar­nabás: — A biztosítás, illetve a biz­tonságra törekvés talán az egyik legalapvetőbb emberi igény, ősi ösztön. A biztonsá­got az ember sokféleképpen megteremtheti. Megszervez egy közösséget A biztosítás, mint intézmény mozgósítja a társadalom ere­jét a biztonság megteremté­sére: megszervez egy közös­séget a hasonló vagy azonos veszélynek kitett emberek csoportjából. Például: az au­tósokat egy úgynevezett ve­szélyközösségbe tereli. Ha elég nagylétszámú ez a ve­szélyközösség, matematikai módszerekkel meg tudja álla­pítani, hogy általában mek­kora veszély fenyegeti ezeket az embereket és azt is, hogy mi ennek az ára. Tehát gya­korlatilag egy biztonsági ígér­vény áruként jelentkezik a pi­acon, amelyet — ez a kötvény — az erre igényt tartók meg­vásárolhatnak. A biztosítás alapfilozófiája az öngondoskodás. Az állam­nak is és a társadalomnak is gondoskodnia kell az állam- > polgárról. A társadalombizto­sítás ezt különféle színvona­lon és módon oldja meg, de az öngondoskodásnak még a legfejlettebb, a leggazdagabb társadalmakban is igen nagy lehetőségei vannak. — Van ma már igazi biztosí­tási piac Magyarországon? — A biztosítás majdnem 1 négy évtizeden át nagyon ke­mény, nagyon szigorú állami monopólium volt. Tehát ez idő alatt más nem foglalkozhatott ^biztosítással, csak egyetlen egy: az állam által alapított biztosító intézet. A biztosítás területén 1986-ban kezdődött el a rendszerváltás, amikor ezt az intézményi monopóliumot a szó szoros értelmében ketté­vágták, és gyakorlatilag két ál­lami biztosítót csináltak belőle. Noha mind a két vállalat állami tulajdonban volt, ennek a lé­pésnek mégis az volt a célja, hogy felülről piac versenyt ger­jesszen. De az csak a verseny szimulálása volt. A hatalmi eszközzel történő kettéválasztásnak érdekes módon az lett az eredménye, hogy a két biztosítóintézet el­kezdett versenyezni egymás­sal, s a díjakban egymás alá kínálni. , Amíg a fogyáfcztó ebből alig érzett valamit, a két mamutbiz­tosító majdnem tönkremet, s folyt a kulisszák mögötti harc. Ugyanis úgy gondolták a biz­tosítók, hogy a versenynek egyetlen szférája lehet: a díj­verseny. Mára azonban már kiderítette a piac, hogy az ál- lámpolgár nem akkor örül, hogy ha valamit megspórol, hanem ha több vagy jobb szolgáltatást kap a pénzéért. De ma már több biztosító is működik az országban. Ezek között is kialakul előbb-utóbb a verseny. Eltörölték azt a régi tilalmat, mely szerint csak állami mo­nopólium működhet, ezért gyakorlatilag lehetőség nyílt korlátlan számú biztosító ala­pítására, — ha van hozzá pénz. — Komolyan gondolhatták, hogy akad, aki letesz egymilli- árd forintot az asztalra? — Valóban magasan hatá­rozták meg ezt az összeget, s ezzel egyszer s mindenkorra — vagy legalább is hosszú időre — a magyar biztosítási díjak sorsa eldőlt. — Sokan azzal is vádolták az illetékeseket, hogy kiárulják a magyar biztosítási piacot. — Erről nincs szó. Az az igazság, hogy a magyar bizto­sítási piac és intézményrend­szere nagyon rossz állapot­ban van. Ot év alatt 11 biztosí­tóintézet alakult! Ezt termé­szetesen nem lehetett volna megoldani a külföldi tőke részvétele nélkül. De nem az a legfontosabb, hogy a külföldi tulajdonos befizeti a Nemzeti Bankba az alaptőkepénzt, ha­nem az, hogy ide hozza az ér­tékesítési, az informatikai, a lebonyolítási rendszerét és a termékeit is, azokat a termé­keket, amelyeket másutt már viszonylag fejlett környezet­ben letesztelt és kipróbált. — Kell-e Magyarországon ennyi biztosító intézet? Negy­ven évig egy, majd kettő is el­látta a feladatokat? Nem kel­lene inkább a már meglévőket erősíteni? Sokat elbír a piac — Csak összehasonlítás­ként mondom, a két világhá­ború között 71 biztosító mű­ködött Magyarországon. Ausztriában, — amely sok te­kintetben hasonlít hazánkra — majdnem száz a ma működő biztosító intézetek száma. Szóval a piac nagyon sok biz­tosítótársaságot elbír. A sok­színűség gazdagítja a kínála­tot. A jövő, véleményem szerint, a kis és közepes biztosító in­tézeteké, amelyek speciális igényekre épülve próbálják „telíteni” a magyar biztosítási piacot. A vállalkozási szférá­ban is nagy az igény, mert a magyar vállalkozásokat min­dig a tőkeszegénység jelle­mezte. Meg kell tehát szok­nunk, hogy mindennapi éle­tünk állandó kísérői lesznek a különféle biztosítások. — Hány külföldi biztosító- társaság van tulajdonképpen Magyarországon ? , — Tizenegy. Az AEGON az Állami Biztosító részvényei­nek 75 százalékát vásárolta meg! A Colonia ugyancsak nagyon rangos európai bizto­sító, amely részvényese az At­lasznak, de alapított egy százszázalékos külföldi tulaj­donban áló társaságot is Ma­gyarországon. Itt van a Gene­ral csoport — trieszti székhe­lyű, de inkább osztrák cég. A francia GAN biztosítási cso­port is saját biztosítóintézetet alapított. A holland Nationale Neder- landen ugyancsak életbiztosí­tót létesített Magyarországon. Gyakorlatilag az olasz, az osztrák, a holland, a francia, a német és az amerikai tőke is képviselteti magát. — A Magyar Biztosítók Szövetségének mi a szerepe? Magyar jog arapjan — Előre kell bocsátanom, hogy mind a 11 cég Magyar- országon bejegyzett, magyar bizgtosító vállalat. Függetlenül attól, hogy a részvénypakettek Kölnben, Münchenben, eset­leg Párizsban vannak. Külföldi tulajdonlásról, meg külföldi tő­kéről beszéltünk, de ezek ma­gyar vállalatok, tehát magyar jog alapján, magyar cégbíró­ságnál bejegyzett, a magyar jogszabályok alapján működő biztosítók. Szövetségünk fogja össze őket. Kétirányú feladatunk van: az egyik a szakma érdekképviselete és érdekvédelme. Nem vitás, hogy minden szakmának — így a biztosítási szakmának is — vannak na­gyon sajátos érdekei, amelye­ket az egyes intézeteknek üz­leti céljaiktól függetlenül, kö­zösen kell képviselniük, első­sorban az állami szervekkel, a hatóságokkal és a Pénzügy­minisztériummal, mint a bizto­sítási szakma felügyelőjével kapcsolatban. A szövetség másik funkciója, hogy meg­próbálja koordinálni azokat a tevékenységeket, amelyeket a biztosító intézetek eddig há­zon belül végeztek, vitatható hatékonysággal. Vonatkozik ez például még olyan területekre is, mint a biz­tosítási csalások elleni szak­mai fellépés. Ferenczy Europress Német szisztéma alapján kidolgozott többféle új, élet- és balesetbiztosítással bővíti választékát a Colonia Biztosító Rt. július 1-jétől - jelentette be keddi sajtótá­jékoztatóján Diether Heermann, a cég ve­zérigazgatója. A tájékoztatón elhangzott: a többi bizto­sítóhoz hasonlóan a Colonia szakemberei is úgy vélik, hogy Magyarországon még közel sem telített a biztosítási piac az élet- és balesetbiztosítások terén. A Coloniának jelenleg mintegy 10 ezer olyan ügyfele van, aki életbiztosítást kötött. Úgy vélik: a most bevezetendő új módozatok annyira népszerűek lesznek, hogy egy év alatt megtízszereződik az ügyfelek száma. A „Colonia Oltalom”, a „President Plusz”, valamint a „Nyugodt Évek” elneve­zésű biztosítások különböző variációkban részben a biztosított hozzátartozóinak je­lentenek anyagi biztonságot, ha váratlan tragédia, baleset, haláleset történik, rész­ben magát az ügyfelet juttatják jövedelem­hez a szerződés lejártakor. Minthogy az életbiztosítás általában több évre szóló megállapodás, az évek so­rán felhalmazódó pénzt a biztosító befek­teti. A Colonia a befolyt összeget a pénz­piacon forgatja, elsősorban államkötvé­nyekbe fekteti. A tőkebefektetésből eredő többlethozam meghatározott részét visz- szajuttatja a biztosítottaknak. Igaz ezzel egyidejűleg a díjakat is emelik, indexálják az infláció mértékének megfelelően. A befektetési hozam alapján viszont a biztosítási feltételekben rögzített mérték­ben a szolgáltatások is gyarapodnak, ha a szerződő vállalja az emelt díj fizetését. Somogy Megyei Igazgatóság Kaposvár, Fő u. 55. Tel.: 82/15-355 ÖN HÁNY ÉVIG HASZNÁLJA AZ AUTÓJÁT? NE A VELETLEN HATÁROZZA MEG! A Hungária Casco Külön díjtétel felszámítása nélkül egész Európára érvényes Az új Hungária Casco alapbiztosításból és a mellé egyéni döntés szerint köthető kiegé­szítő biztosításokból áll Az alapbiztosítás Az új Hungária Casco alapbiztosításának keretén belül a Hungária Biztosító Rt. há­rom fő területre vállal kockázatot — Elemi csapások nyomán létrejött veszteségek — Tűzkárok — Az autó ellopásából származó károk Kiegészítő biztosítások Az alapbiztosításhoz igény szerint a következő kiegészítő biztosításfajták köthetők — Ablaküveg-biztosítás, mely balesetből vagy rongálásból származó károkra terjed ki — Töréskár elleni biztosítás, mely a partnerünk gépkocsijában saját hibájából bekövetkező károkat téríti meg — Extra tartozékok biztosítása a széria-felszereltséget meghaladó, többnyire utólagos beépített, a kényelmi szintet emelő tárgyakra (rádió, magnó, napfénytető stb.) — Balesetbiztosítás, mely a gépjárműben utazók esetleges sérülése vagy halála ese­tén ad térítést Az új Hungária Casco tehát határtalan biztosítás. Földrajzilag és lehetőségeit tekintve egyaránt Ön részletesebb tájékoztatást kíván? Hálózatunk országszerte várja partnereinket. .. . ftf HUNGÁRIA BIZTOS KOTES. Ft CASCO BIZTOSÍTÁS - GONDOSKODÁS Új életbiztosítások a Coloniánál

Next

/
Thumbnails
Contents