Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

1992. június 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Sikeresnek bizonyult, hogy a Hűtő- és Villamosgépjavító kisszövetkezet felvállalta a Black and Decker készülékek javítását, csatlakozva a cég országos szervizhálózatához. Már áru­sítják is ezeket a gépeket. Fotó: Kovács Tibor Üzleti szeminárium Osztrák segítség magyar vállalkozóknak (Folytatás az 1. oldalról) — Mi indította a gráci kama­rát a mostani szeminárium szervezésére? — Igen fontos az, hogy gazdaságilag egy nyelven be­széljünk. Magyarországon ki­tűnő a szaktudás, de az el­képzelések egy kicsit ködö­sek, kivált arról, hogy milyen kemény a nyugati piac. Ha segítünk az ismeretek gyara­pításában, a törvényszerűsé­gek megismertetésében, saját magunkon segítünk. így ré­szünkről ez nem ajándék, ha­nem egy nagyon is lényeges lépés, kölcsönös érdekünk. — Mit várnak ettől a ren­dezvénytől? — Rövid távon azt, hogy az ismeretek birtokában egysze­rűbbek, könnyebbek lesznek tárgyalásaink. Középtávon azt, hogy a kezdő, fiatal ma­gyar vállalkozóknak saját te­vékenységük irányításában, szervezésében segítünk. Pró­bálunk hozzájárulni ahhoz, hogy saját üzemüket megfele­lően értékelhessék, a hibákat időben felismerjék és meg­szüntessék. Egyszerű, kitűnő módszerek vannak erre. — Azt jelenti ez, hogy en­nek a szemináriumnak folyta­tása lesz? — Feltétlenül. Ezen a há­rom napon az alapokról tájé­koztatunk. Mondhatnám úgy is: „járni tanítjuk” a vállalkozót. A következő kurzuson már futni, a harmadikon pedig már a „versenysport” következik. Elgondolásunk szerint nem csupán elméleti szeminárium­sorozat ez, fontosnak tartjuk, hogy a magyar vállalkozók osztrák cégeknél személyes tapasztalatokat szerezzenek. Tehát a gazdasági, üzleti is­mereteken túl igen fontos lenne a nyelv ismerete is. Mi a magyar partner ottani költsé­geit viseljük. Ez végülis ré­szünkről nem egy „Miku­lás-ajándék”, gazdaságpoliti­kai előbefektetésnek tekintjük. Ez ad alapot a további kapcso­latok szélesítéséhez. V. M. Megtárgyalták Tab energiaellátását Tabon a villamosenergia-ellátás biztonsága megfelelő, az alapvető igényeket kielégíti, ám ha a kisvárosban az ipari termelés újra fellendül, fejlesztéseket kell végrehajtani. Ezt állapították meg tegnap délután az önkormányzat képvi­selő-testületi ülésén, ahol Lénárt Gábor, a Dédász tabi ki­rendeltségvezetője számolt be a jelenlegi helyzetről, az energiaellátás fejlesztési lehetőségeiről. A kár felbecsülhetetlen... Vandál pusztítás Szentjakabon Az áramot a város a siófoki 120/20 kilovoltos alállomástól kapja, a siófok-andocsi táv­vezetéken. Két éve készült el a Tabot körbefogó 20 kilovol­tos körvezeték, nagymérték­ben növelve az energiaellátás biztonságát. A hálózatról táp­lált 35 transzformátorállomás révén Tabon nincs olyan terü­let, ahol az alapellátást ne biz­tosítanák. A kisfeszültségű há­lózat többsége szabadveze­ték, a földkábeles hálózat mindössze 1,8 kilométer... Té­len és az éjszakai órákban azonban nagy a terhelés a la­kótelepeken, egy-egy szaka­szon. Tabon a Dédász saját beruházási forrásból az idén felújítja a 20 KV-os körhálózat hátralevő 3 kilométeres sza­kaszát, áthelyezik az OTP-I. transzformátorállomást, illetve a Kossuth Lajos u. 40. szám előtti szakaszon a kisfeszült­ségű hálózatot földkábelre cserélik. Elhangzott: hosz­szabb távon célszerű földká­beles hálózatot létesíteni a vá­rosközpontban is. A közvilágí­tást szolgáló lámpáknak majdnem a fele korszerű, nát- riumos fényforrás. A képviselők által föltett kérdésekre (különféle áram­szünetek, az áramdíj-behajtás rendszere) a Dédász szak­emberei elfogadható választ adtak. (Krutek) Egyesek nem tisztelik a ha­gyományokat, népünk törté­nelmét és a féltve őrzött emlé­keket sem. De ha már ezeket nem tisztelik — mert ésszel nem tudják felérni —, legalább tisztelnék más munkáját: azt az erőfeszítést, amivel évek során helyreállították és ismét látogathatóvá tették a Kapos­vár mellett fekvő szentjakabi monostort. Az ismeretlen van­dálok barbár módon szétver­ték az épület eredeti darabjait. Ledöntötték a kőszobrokat, amelyiket bírták azt a mélybe hajították. Az emléktáblát széttörték, összezúzták. Egy Árpád-korabeli — hazánkban is egyedülálló lelet — homok­kőből faragott oszlopfőt pedig egyszerűen lefeszítettek be­tontalapzatáról. A kár felbe­csülhetetlen, a hozzáértők döbbeneté és elkeseredése pedig leírhatatlan... Egy hét múlva mutatták volna be a helyreállított mo­nostort a szakmai közönség­nek, Azt követően pedig min­denki számára nyitva állt volna a híres műemlék. Egyesek azonban nem tisz­telnek semmit. Pedig rá kel­lene már döbbeniük cseleke­detük súlyára. Talán ha egy­szer fogalmuk lesz arról, hogy hol jártak, és mit tettek... Berzencén (csak) várják az utazókat Bevásárlóforgalom a határon Régen láttak már sorbanállást a ber- zencei határátlépőnél az arra járók. — Csaknem egy éve, hogy odaát el­kezdődtek a harcok. Azóta kevesebb mint a felére esett vissza a határforgalom — mondta Nagy József őrnagy, a ber- zencei határforgalmi kirendeltség veze­tője. A tranzitforgalom elenyésző, kamio­nok és buszok alig jönnek. Míg tavaly má­jusban 14 ezren lepték át itt a határt, idén 7130-an voltak. Élénkülés reggel és dél­után tapasztalható, amikor Horvátor­szágból jönnek többen bevásárolni. Ma­gyar rendszámú kocsi csak kevés hagyja el Berzencén az ország területét. — Odaát mi várja a kiutazót? — A legközelebbi város, Kapronca 25 kilométerre van. A környék nyugodt, igaz ezen a határszakaszon egy év alatt so­sem vált válságossá a helyzet. Nagy József bátran ajánlja a berzencei határátkelőt a kiutazóknak, hiszen e ré­szen nincs harc, a határon pedig a sor­baállás régóta ismeretlen fogalom. B. Zs. Korszerűbb ismeretek kellenek Diákok szakmai gyakorlaton Vége a tanításnak, de a szakközépiskolások, szakmun­kásképzősök még nem vakációzhatnak; most kezdték el szakmai gyakorlatukat. Ezt a Noszlopy Gáspár Közgazda- sági Szakközépiskola diákjai közül négyen a Pannon Agrár- tudományi Egyetem kaposvári karán töltik. 3116-ból 30-an: polgármesterek az Ezüstparton „ Pénzcsatornák” önkormányzatoknak — A szakközépiskola igaz­gatási és ügyviteli ágazatának :anulói gyakorlatoznak itt — mondta Pálos Tamásné gyors­as gépírástanár. — A harma­dik tanév után vesznek részt láromhetes szakmai gyakor- aton. Eddig ez nem így volt; a l. és 3. osztály után mentek a diákok 2-2 hetes gyakorlatra, azonban egyre nehezebb a aelyet találni nekik: a munka­gyeken nyűgnek érzik a ve- ük való foglalkozást. A szakmai gyakorlaton a íárom év alatt tanultakat — gép- és gyorsírás, ügyvitel- echnika, könyvelés — hasz- aosítják a lányok. Az elmélet még túl messze van a gyakor- attól, s ha közben nem alkal­mazzák a tanultakat, elfelejtik. — A hagyományos elekt- omos gépírás már elavultnak számít — veszi át a szót Zeni­tek Antallné, a dékáni titkár­ság munkatársa. — Meg kell tanulniuk a számítógépes technikát. Ha majd állást ke­resnek, biztosan megkérdezik tőlük, milyen programon tud­nak dolgozni? Nem árt ismerni a kiadványszerkesztő prog­ramokat sem, és előnyt jelent a nyelvtudás. — Munkahelyenként külön­böző az irodai technika. Az egyetemen igen fejlett számí­tógépes rendszerrel dolgoz­nak — mondja a tanárnő. — A középiskolában azonban számítástechnikával csak a negyedik évben ismerkednek a diákok, így sokan önköltsé­gen kénytelenek az ismerete­ket elsajátítani. A 4. osztályo­sok közül többen végeztek ilyen tanfolyamokat. Nyelvet pedig csak a 2. osztályig ta­nulnak. Bár volt olyan is, hogy egy-egy osztály diákjai ma­guknak szerveztek további nyelvtanulást. Megoldást az iskolai képzés öt évre bőví­tése hozna, az utolsó évben a konkrét szakmai ismeretekkel. Hogy mennyit ér az iskolá­ban szerzett tudás? A mérce ma sokkal magasabb, mint akár néhány évvel ezelőtt... A most végzett diákok közül soknak nincs még munkahe­lye. Ha a speciális tudnivaló­kat is elsajátítják, nagyobb esélyük lesz... A tananyag korszerűsíté­sére is szükség lenne, s van, hogy megfelelő tankönyv sem áll rendelkezésre, a tanárok és diákok túlterheltségéről nem is beszélve. — A gyakorlat alkalmával ismerkedtem meg a fax és a telex kezelésével — mondja Horváth Szilvia, aki Gödöllőn szeretne továbbtanulni a fel­sőfokú titkárnőképzőn. Társa, Révész Tímea, pedig — aki a közgazdaságtudományi egye­temre készül — úgy látja, a könyvelés a gyakorlatban ne­hezebb, mint elméletben. — A számítógép kezelését vala­mennyire ismertem — mondja —, de van még bőven tanulni való. T. K. (Folytatás az 1. oldalról) A múlt esztendőben a tele­pülések működtetésére a visszafogottság volt a jel­lemző. Az 1621 tanácstestüle­tet 3116 önkormányzat vál­totta fel, melyek szerkezeti át­alakulásához 5 milliárd forint állt rendelkezésre. Az év köz­ben megjelenő hatásköri tör­vény, a szabályzók,-az állami tulajdon önkormányzati keze­lésbe való átmenete nehezí­tette a központi irányításhoz' szokott, szakmai tapasztala­tok hiányával küszködő ön- kormányzatok helyzetét. De­cemberig 308 önkormányzat vezette be a helyi adót, de a feladatok tömege nem tette lehetővé a központi támoga­tás mérséklését. így a 18 mil­liárd forintnyi fejlesztési tám- goatás a normatív rendszeren keresztül címzett vagy céltá­mogatással jutott el az önkor­mányzatokhoz. Ez, a műkö­dés feltételeiben 21, a fejlesz­tésében 7,1 százalékos növe­kedést eredményezett. A fi­nanszírozást közvetlen pénz- forgalom és szabad bankvá­lasztás jellemezte. Az áremel­kedések kompenzálása vi­szont csak részben történt meg. Az egészségügyben je­lenleg a kórházi ágyak csök­kentése jelenthetné a minő­ségi javulást. A kommunális kiadás összege például nem változott s ez a színvonal rom­lását jelentette. A szociális el­látásra fordított pénz 30 szá­zalékkal növekedett. Jövőre a szabályzó rend­szert továbbfejelsztik: a tör­vényjavaslat június végén ke­rül a parlament elé. Előzetes ennek tartalmából: a rendszer alapelvei nem változnak, a módosítás a normatív hozzá­járulások számának növelé­sére, a címzett és céltámoga­tás, a finanszírozás változá­sára irányul. A címzett támo­gatás korlátok nélkül igényel­hető, és vásárlásra is felhasz­nálható. Költséghatár nincs. A beruházásokról évente egy alkalommal döntenek. A pá­lyázat kétlépcsős: először ágazati minisztérium vélemé­nyezés, szakmai tartalome­gyeztetés, majd ezt követően kerül a Belügyminisztérium, a kormány és a parlament elé. A céltámogatásokról 3 évre előre döntenek. A támogatás a fajlagos költségekhez kötő­dik és a beruházás befejezé­séig aránya nem változtat­ható. Elkülönített állami ala­pokból is igényelhető (vízügy, környezetvédelem.) Áz ön- kormányzatok közös fejlesz­tés esetén plusz 10 százalék támogatást kapnak. Az elma­radott térségek kezelésére ki­egészítő keret áll rendelke­zésre, melyet a területfejelsz- tési minisztérium kezel. Az igénybejelentés folyamtos, minden év március 15-ig. A céltámogatási kérelmet a Tá- kiszhoz kell benyújtani. Onnan három napon belül az önkor­mányzat értesítést kap, hogy az igénybejelentés hibás-e vagy hibátlan. A finanszírozás teljesít­mény- és támogatásarányo- san bankkontrol alá kerül, ezért az önkormányzatoknak egy bankkal számlavezetési szerződést kell kötniük. Czenus Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents