Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-19 / 144. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 19., péntek A lakosság további költségáthárításoktól fél Lassú lakáseladás (Folytatás az 1. oldalról) — Több képviselő jelezte az önkormányzatnak: a lakáseladások lassan történnek. Érdekes esetek is előfordulnak: egy Zárda közi lakógyűlésen 22-24 ezer forintban állapította meg a Profix Bt munkatársa — aki egyébként az In- köz dolgozója is — a négyzetméterenkénti árat, belekalkulálva, hogy a lakások fürdőfülkések. A hivatalos kalkulációnál már fürdőszobásként árazták fel a lakásokat, s a reklamációnk utáni válaszlevélben már 25-28 ezer forintos ár szerepelt a lakások négyzetméteréért. — Az önkormányzat gazdálkodó szervezete lett a Készker rt. Megalakulása (január 1 -je) óta csak bejelentésen alapul, de már elindult a kettéválása is. Az áprilisi számlákat már Vagyonkezelő rt-ként jutottak a lakókhoz, lebélyegezetlenül. Előfordult, hogy a lakbért IKV-számlán szedték be. Aki a fűtésdíjról készpénzfizetést kért, az Készker rt-számlát kapott. Mondhatják, hogy ez nem gond, hiszen a lakosság valamilyen számlára befizeti a pénzt. Valóban, de a gyors és követhetetlen átalakulás, a rossz, illetve régi számlázási mód az emberekben még nagyobb bizonytalanságot, kétségeket ébreszthet. Bár e hónapban már javították az előző két hónap számlázási hibáit, tartunk tőle, hogy az átalakulási folyamat során ismét a lakosság jár rosszul. Az önkormányzat által ígért közgyűlési téma tavaly nyáron elmaradt, pedig az IKV átvilágítását tűzte ki célul. A tanulmánytervek nem igazolják a magas fűtési árakat! Az önkormányzatnak az egyedi fűtést vállalni akarók érdekében is lépnie kellene... — Válaszolt a Készker rt ezekben az ügyekben az egyesületnek? — A vízdíjbefizetéssel kapcsolatos gondokról, a légköbméterproblémákról tud az ön- kormányzat. Addig, amíg ezek az ügyek rendezetlenek, a tartozások miatt nem szabadna kilakoltatást végezni... Szita Károly alpolgármester segítEladó Zárda közi házak (Fotó: Király J. Béla) ségével egyébként július 1-jén 18 órakor vitafórumon mondhatjuk el problémáinkat; a fórumra országgyűlési képviselőket is várunk... Július-augusztusban nem tartunk ügyeletet, a jogi tanácsadást szeptembertől újítjuk fel. T. K. Hirtelen Híradástechnika Sötétzárkára emlékeztető rácsos ablakszemek Balaton- lelle közepén. Ez az egykor szépreményű Híradástechnika Szövetkezet — ma Híradástechnika Rt — balatonlellei telepe. A szerelőcsarnok már kiürítve várja a tőkeerős vásárlókat, a mechanikai üzemrész 15-20 fővel még vegetál. Személyzetis, bérelszámoló, raktáros tervszerűen fogadja az elbocsátás miatt leszámolókat, hogy majd a végén őket is leszámoltassa valaki. A három telephely egykor 1400 dolgozója közül ma már alig 400 embernek ad munkát a Híradástechnika. Ebben természetesen benne van az a héttagú igazgatótanács is, akiket csak a megismételt — alig határozatképes — részvényes közgyűlés fogadott el. Az 1,5 milliárd forint nevesített vagyonrészt — részvényt — napjainkban éli fel az üzem. Az elbocsátottaknak ebből legfeljebb a részvét marad, a végkielégítésből — Híradás- technika gyakorlat szerint — félkielégítés lett. A szovjet és a szocialista piac összeomlásával magyarázott csőd ellen aligha lesz megváltás a fonyódi telephelyre orientált nyugati bérmunka. A vezetés esélyt sem adott Lei- lének. Stílusosan úgy is mondhatnán az itteni vezető(k) félvezetők sem voltak, legfeljebb szigetelők, hiszen sikerült elszigetelni Balatonlelle legnagyobb ipari üzemét, attól, amihez értettek az itt dolgozók, amit több mint két évtizeden át bizonyítottak, ami sokunknak az élete volt. Első munkahelyes emberek, 20-25 évi tagság után kerültek az utcára. így lett a villamosmérnökből kidobóember, a színestévé specialistából éjszakai portás, a műszerészből járadékos... Okmányokkal a kézben és alig reménykedve ülök a hivatal legfélreesőbb zugában. Odabent talán épp most döntik el, ma hová közvetítenek ki. Eltöprengek... Vajon e néhány sor nem számít-e kereső tevékenységnek? Mert ha igen, akkor lőttek az első — még meg sem kapott — járadéknak. Ujváry Zoltán A kisközségi vállalkozókat „megfojtja” a tb-járulék Porrog élni akar DEVIZAPIAC — BANKOK KOZOTT Ismét közelebb a forint konvertibilitásához Az átváltható — konvertibilis — forint megteremtéséhez hosszú út vezet, de jó néhány etapot már teljesítettünk. A legjelentősebb lépést annak idején behozatalunk 90 százalékos liberalizálása, azaz az import döntő részének engedélymentessé tétele jelentette. Közelebb került az átválthatóság a külföldiek magyarországi beruházásairól szóló jogszabállyal is, amely lehetővé tette a korlátozás nélküli tőkeexportot Magyarországra, illetve adózott nyereségének „repatriálását” — olyan pénznemben, amilyenben az érintett tőkés hozzánk exportált. A gazdaságpolitikai intézkedések sorában fontos láncszem, hogy a magyar cégek számára szabaddá vált a külföldi működő tőke importja. Ennek révén ugyanis ugrásszerűen megnőtt nyugati exportunk, amit viszont elősegítettek a gyors és szinte korlátlan importlehetőségek. A tőkebehozatallal a gazdálkodó szervezetek fejleszteni tudják gyártmányaikat és gyártási eljárásaikat csakúgy, mint a vevő kegyeinek megnyerése szempontjából nagyon lényeges külcsint (divatos kifejezéssel: dizájnt) és csomagolást. Az Ígéretes folyamatot az elmúlt napokban két újabb jelentős döntés erősítette meg. Az egyik: a kormány olyan jogszabály-módosítást fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a külföldiek forintot fogadjanak el exportjukért, s azzal fizessenek importjukért. Jelenleg ugyanis nem válthatják át külkereskedelmi forintszámlájuk egyenlegét külföldi pénznemre, s azt más országba nem utalhatják át. Az új rendelkezéssel viszont valutánk a külföldi partner szemében egyértelműen vonzóbb fizetési eszközzé válik, ami szintén nem elhanyagolható a konvertibilitás szempontjából. A másik intézkedés a bankok közötti devizapiac kialakulásának egyengeti az útját. Igaz, még fennmarad az exportőrök kötelező devizabeszolgál- tatása, s voltaképp a Nemzeti Bankra hárul a tényleges „piac-csinálás” (azaz c naponkénti záráskor a le nem fedezett üz letek meghatározott árfolyamon valc megkötésének kockázatos feladata), de az új döntés kétségtelenül piaci elemeke és megfontolásokat visz a jegybank és c bankok, továbbá a bankok és az ügyfelet kapcsolatába. Mindezt talán csak é pénzügyi tranzakciók avatott közreműkö dői és ismerői tudják igazán értékelni. De bizonyára a laikusoknak is sokat mond e tény: a konvertibilitás közelítését gyorsítc lépéseket az tette lehetővé, hogy tavai} az ország devizatartalékai mintegy 4 mii liárd dollárra(l) nőttek, a nettó külföld adósság 1,4 milliárd dollárral csökkent, e forint inflációja pedig túljutott a tetőpon ton. Mindehhez Ígéretes gazdasági hátte rét ad, hogy már jók az esélyei az ipar termelés mélypontról való elmozdulásé nak. Bácskai Tárná* TÖBBET FÜSTÖLÜNK, MINT A NYUGATIAK Perújrafelvételt a reklám-embargó ügyében Négy kisközség bújik meg a dombok között Csurgó és a zalai megyehatár közelében: Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál és Somogy- bükkösd. Szentkirály a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy egyszer arra járt Szent László király, s a kocsijából kiesett egy kerékszög; ezt egy zsellér észrevette, s a lyukba szög gyanánt az ujját dugta. A király megkérdezte, hogy hol lakik, de a zsellér nem tudott erre válaszolni; a falunak nem volt neve. így aztán elnevezték Szentkirálynak. Szentpál a falu templomának védőszentjéről kapta nevét. A községek lélekszáma nem haladja meg az 500-at, Szentpál 120 lelket számol. Somogybükkösdön úgy 170-en, Porrogon 260-an élnek, Szentkirályon 400 a lé- lekszám. Közös körjegyzőséget működtetnek Porrogon, így könnyebb a feladatokat ellátni. Porrogszentpálon nyugdíjas a polgármester, ő sokat tud segíteni a munkában, van ideje rá — mondta Csordásné Bukovics Klára jegyző. A jegyzőnőnek munkatársaival négy testületet kell kiszolgálnia, üléseket tartani. 1977-ben a zákányi közös tanácshoz került a négy település. Két évvel ezelőtt kiváltak, de az emberek úgy gondolták, hogy többre mennek, ha a környéken található kisközségek együtt dolgoznak. Sokat segített az önkormányzatoknak az a kétmillió forint, amelyet minden település megkapott még erre az évre kiegészítésként. A tanácsi rendszer idején nem sok jutott a településeknek, elmaradottak, fejlesztésre szorulnak. Az önállóság két éve alatt Porrogszentkirályon rendbe- tették a temetőt, felújították a ravatalozót, a felső falu végén sikerült egy busz-leállósávot kiépíteni, s az alsó részen is megoldották ezt a problémát. A utca középső része bitumenes, itt a vízelvezetést szeretnék megoldani. A terv már elkészült: jelentős beruházás lesz. Bükkösdön szintén útépítés lesz az idén, busz-leálló- sávot terveznek itt is, Szentpá- lon pedig a kultúrotthont újítják fel. Porrogszentkirályon működik az alsó tagozatos iskola, a felső tagozatosok Csurgóra és Gyékényesre járnak. Korábban, amíg Zákányhoz tartoztak, Gyékényesre kellett vinni a gyerekeket, pedig Csurgóra jobb a közlekedés. Az, hogy a felsősök máshová járnak iskolába, pluszkiadást jelent az önkormányzatnak. Az egyház visszaigényelte az óvoda és az iskola épületét. Az óvoda épülete helyett felajánlott az önkormányzat az egyház részére ingyenesen területet, ahol imaházat építenek. Szentkirályon is sikerül talán megegyezni: az alsó tagozatosoknak mindenképpen biztosítani szeretnék, hogy helyben tanulhassanak. A munkanélküliség a kistelepüléseket sem kerüli el. Szentkirályon 20 fölött van az állás nélküliek száma. A munkaügyi központtal kötöttek szerződést közhasznú munkára. így hét embernek teremt megélhetést az önkormányzat. Munkalehetőség alig akad már. A termelőszövetkezet nem tudni milyen sorsra jut, ipari üzem sincs a közelben. Mezőgazdasági termeléssel próbálkoztak az emberek, de a legtöbben visszaadták a vállalkozói engedélyüket. Az új tb-járulék „megfojtja” őket. Hogyan tud mégis élni és létezni négy ilyen kisközség? Az emberek élni akarnak; ezt bizonyítja, hogy 5 milliós beruházással vezetékes ivóvízrendszert építettek ki. Fiatalok is telepednek le itt, s sokan járnak ki Csurgóról a kis kertjükbe... T. K. A privatizáció elég gyakran szolgál kellemetlen meglepetésekkel, elsősorban a munkavállalóknak. Szerencsére ellenkező előjelű példák is vannak — ez derült ki az Egri Dohánygyár új tulajdonosai, az Austria Tabak és a Philipp Morris vezető képviselőinek legutóbbi tájékoztatójából. A patinás — s mi tagadás, elöregedett — Egri Dohánygyárban fél év alatt 20 millió dollár értékű beruházást hajtottak végre, s ennek kézzelfogható jeleként már megjelent a cigi-piacon új termékük, a Helikon 2000. Az már üzemi „belügy”, hogy a gyártástechnológia korszerűbbé, szervezettebbé vált, javult a termelékenység, a fizetések pedig — a két évvel ezelőttihez viszonyítva — az inflációt ellensúlyozó emeléseken túl, átlag 30 százalékkal növekedtek. Ürömcsepp a sikeres privatizáció poharában, hogy nincs mód termékeik magyarországi népszerűsítésére, mert — mint köztudott — egészségkárosító hatása miatt tilos a cigaretták reklámozása. S noha ez nemcsak elfogadott, hanem általánosan helyeselt embargó, a nyugati tőke egri reprezentánsai elgondolkoztató érvekkel kérdőjelezik meg e tilalom indokoltságát. — A reklámstopról szóló rendelkezések még abban ^az időben fogalmazódtak meg, amikor Magyarországon szinte nyomokban sem volt föllelhető a piacgazdaság —1 mondja Garamszegi Gábor, a vállalat egyik igazgatója. Ma viszont létezik, működik, s a versenyhelyzetben igenis van helye a felelősen alkalmazott reklámnak. — Mit értsünk azon, hogy „felelősen”? — Például azt, hogy iskolák közelében nem reklámozzuk vagy a legnagyobb hatású médiumot, a televíziót nem vesszük igénybe a füstölnivalók propagálására. — A műholdas adásokban úgyis látunk eleget... — Csakúgy, mint az idegen nyelvű lapokban. Az ilyen tiltások inkább pótcselekvések, mint hatékony eszközök. Esetünkben statisztikák bizonyítják, hogy a volt szocialista országokban, amelyekben általában szigorú reklámstop volt, jóval többen és többet szív nak, mint Nyugat-Európában ahol liberálisak az előírások. — Gyakorlati tapasztalától igazolják azt is, hogy a rek lám-embargó huzamos ideji fenntartása esetén a nikotino termékek fogyasztása ugyai nem csökken, de a hazs gyártmányok forgalma visz szaesik, s egyidejűleg nő • külföldi termékek iránti keres let. Ha ez a folyamat nálunk i fölerősödik, annak elsőként magyar dohánytermelők látjá kárát. Racionális érvek tá masztják alá az Egri Dohány gyár kezdeményezését, hog sürgősen vegyék revízió al ezt a tiltó rendelkezést é enyhítsenek a merev embai gón. Ferenczy Europres
