Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 19., péntek A lakosság további költségáthárításoktól fél Lassú lakáseladás (Folytatás az 1. oldalról) — Több képviselő jelezte az önkormányzatnak: a lakásel­adások lassan történnek. Ér­dekes esetek is előfordulnak: egy Zárda közi lakógyűlésen 22-24 ezer forintban állapí­totta meg a Profix Bt munka­társa — aki egyébként az In- köz dolgozója is — a négy­zetméterenkénti árat, belekal­kulálva, hogy a lakások fürdő­fülkések. A hivatalos kalkulá­ciónál már fürdőszobásként árazták fel a lakásokat, s a reklamációnk utáni válaszle­vélben már 25-28 ezer forin­tos ár szerepelt a lakások négyzetméteréért. — Az önkormányzat gaz­dálkodó szervezete lett a Készker rt. Megalakulása (ja­nuár 1 -je) óta csak bejelenté­sen alapul, de már elindult a kettéválása is. Az áprilisi számlákat már Vagyonkezelő rt-ként jutottak a lakókhoz, lebélyegezetlenül. Előfordult, hogy a lakbért IKV-számlán szedték be. Aki a fűtésdíjról készpénzfizetést kért, az Készker rt-számlát kapott. Mondhatják, hogy ez nem gond, hiszen a lakosság valamilyen számlára befizeti a pénzt. Valóban, de a gyors és követhetetlen átalakulás, a rossz, illetve régi számlázási mód az emberekben még na­gyobb bizonytalanságot, két­ségeket ébreszthet. Bár e hónapban már javítot­ták az előző két hónap szám­lázási hibáit, tartunk tőle, hogy az átalakulási folyamat során ismét a lakosság jár rosszul. Az önkormányzat által ígért közgyűlési téma tavaly nyáron elmaradt, pedig az IKV átvilá­gítását tűzte ki célul. A tanulmánytervek nem igazolják a magas fűtési ára­kat! Az önkormányzatnak az egyedi fűtést vállalni akarók érdekében is lépnie kellene... — Válaszolt a Készker rt ezekben az ügyekben az egyesületnek? — A vízdíjbefizetéssel kap­csolatos gondokról, a légköb­méterproblémákról tud az ön- kormányzat. Addig, amíg ezek az ügyek rendezetlenek, a tar­tozások miatt nem szabadna kilakoltatást végezni... Szita Károly alpolgármester segít­Eladó Zárda közi házak (Fotó: Király J. Béla) ségével egyébként július 1-jén 18 órakor vitafórumon mond­hatjuk el problémáinkat; a fó­rumra országgyűlési képvise­lőket is várunk... Július-au­gusztusban nem tartunk ügye­letet, a jogi tanácsadást szep­tembertől újítjuk fel. T. K. Hirtelen Híradástechnika Sötétzárkára emlékeztető rácsos ablakszemek Balaton- lelle közepén. Ez az egykor szépreményű Híradástechnika Szövetkezet — ma Híradástechnika Rt — balatonlellei te­lepe. A szerelőcsarnok már kiürítve várja a tőkeerős vásár­lókat, a mechanikai üzemrész 15-20 fővel még vegetál. Személyzetis, bérelszámoló, raktáros tervszerűen fo­gadja az elbocsátás miatt leszámolókat, hogy majd a végén őket is leszámoltassa valaki. A három telephely egykor 1400 dolgozója közül ma már alig 400 embernek ad munkát a Híradástechnika. Ebben természetesen benne van az a héttagú igazgatótanács is, akiket csak a megismételt — alig határozatképes — rész­vényes közgyűlés fogadott el. Az 1,5 milliárd forint nevesített vagyonrészt — részvényt — napjainkban éli fel az üzem. Az elbocsátottaknak ebből legfeljebb a részvét marad, a végkielégítésből — Híradás- technika gyakorlat szerint — félkielégítés lett. A szovjet és a szocialista piac összeomlásával magyará­zott csőd ellen aligha lesz megváltás a fonyódi telephelyre orientált nyugati bérmunka. A vezetés esélyt sem adott Lei- lének. Stílusosan úgy is mondhatnán az itteni vezető(k) félveze­tők sem voltak, legfeljebb szigetelők, hiszen sikerült elszige­telni Balatonlelle legnagyobb ipari üzemét, attól, amihez ér­tettek az itt dolgozók, amit több mint két évtizeden át bizo­nyítottak, ami sokunknak az élete volt. Első munkahelyes emberek, 20-25 évi tagság után kerültek az utcára. így lett a villamosmérnökből kidobóember, a színestévé specialistából éjszakai portás, a műszerészből járadékos... Okmányokkal a kézben és alig reménykedve ülök a hivatal legfélreesőbb zugában. Odabent talán épp most döntik el, ma hová közvetítenek ki. Eltöprengek... Vajon e néhány sor nem számít-e kereső tevékenységnek? Mert ha igen, akkor lőttek az első — még meg sem kapott — járadéknak. Ujváry Zoltán A kisközségi vállalkozókat „megfojtja” a tb-járulék Porrog élni akar DEVIZAPIAC — BANKOK KOZOTT Ismét közelebb a forint konvertibilitásához Az átváltható — konvertibilis — forint megteremtéséhez hosszú út vezet, de jó né­hány etapot már teljesítettünk. A legjelentősebb lépést annak idején behozatalunk 90 százalékos liberalizálása, azaz az import döntő részének engedélymentessé tétele je­lentette. Közelebb került az átválthatóság a külföldiek magyarországi beruházásairól szóló jogszabállyal is, amely lehetővé tette a korlátozás nélküli tőkeexportot Ma­gyarországra, illetve adózott nyereségének „repatriálását” — olyan pénznemben, amilyenben az érintett tőkés hozzánk exportált. A gazdaságpolitikai intézkedések so­rában fontos láncszem, hogy a magyar cégek számára szabaddá vált a külföldi működő tőke importja. Ennek révén ugyanis ugrásszerűen megnőtt nyugati exportunk, amit viszont elősegítettek a gyors és szinte korlátlan importlehetősé­gek. A tőkebehozatallal a gazdálkodó szervezetek fejleszteni tudják gyártmá­nyaikat és gyártási eljárásaikat csakúgy, mint a vevő kegyeinek megnyerése szempontjából nagyon lényeges külcsint (divatos kifejezéssel: dizájnt) és csoma­golást. Az Ígéretes folyamatot az elmúlt napokban két újabb jelentős döntés erősí­tette meg. Az egyik: a kormány olyan jog­szabály-módosítást fogadott el, amely le­hetővé teszi, hogy a külföldiek forintot fo­gadjanak el exportjukért, s azzal fizesse­nek importjukért. Jelenleg ugyanis nem válthatják át külkereskedelmi forintszám­lájuk egyenlegét külföldi pénznemre, s azt más országba nem utalhatják át. Az új rendelkezéssel viszont valutánk a külföldi partner szemében egyértelműen von­zóbb fizetési eszközzé válik, ami szintén nem elhanyagolható a konvertibilitás szempontjából. A másik intézkedés a bankok közötti devizapiac kialakulásának egyengeti az útját. Igaz, még fennmarad az exportőrök kötelező devizabeszolgál- tatása, s voltaképp a Nemzeti Bankra há­rul a tényleges „piac-csinálás” (azaz c naponkénti záráskor a le nem fedezett üz letek meghatározott árfolyamon valc megkötésének kockázatos feladata), de az új döntés kétségtelenül piaci elemeke és megfontolásokat visz a jegybank és c bankok, továbbá a bankok és az ügyfelet kapcsolatába. Mindezt talán csak é pénzügyi tranzakciók avatott közreműkö dői és ismerői tudják igazán értékelni. De bizonyára a laikusoknak is sokat mond e tény: a konvertibilitás közelítését gyorsítc lépéseket az tette lehetővé, hogy tavai} az ország devizatartalékai mintegy 4 mii liárd dollárra(l) nőttek, a nettó külföld adósság 1,4 milliárd dollárral csökkent, e forint inflációja pedig túljutott a tetőpon ton. Mindehhez Ígéretes gazdasági hátte rét ad, hogy már jók az esélyei az ipar termelés mélypontról való elmozdulásé nak. Bácskai Tárná* TÖBBET FÜSTÖLÜNK, MINT A NYUGATIAK Perújrafelvételt a reklám-embargó ügyében Négy kisközség bújik meg a dombok között Csurgó és a zalai megyehatár közelében: Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál és Somogy- bükkösd. Szentkirály a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy egyszer arra járt Szent László király, s a kocsijából ki­esett egy kerékszög; ezt egy zsellér észrevette, s a lyukba szög gyanánt az ujját dugta. A király megkérdezte, hogy hol lakik, de a zsellér nem tudott erre válaszolni; a falunak nem volt neve. így aztán elnevez­ték Szentkirálynak. Szentpál a falu templomának védőszent­jéről kapta nevét. A községek lélekszáma nem haladja meg az 500-at, Szentpál 120 lelket számol. Somogybükkösdön úgy 170-en, Porrogon 260-an él­nek, Szentkirályon 400 a lé- lekszám. Közös körjegyzősé­get működtetnek Porrogon, így könnyebb a feladatokat el­látni. Porrogszentpálon nyugdíjas a polgármester, ő sokat tud segíteni a munkában, van ideje rá — mondta Csordásné Bukovics Klára jegyző. A jegyzőnőnek munkatársaival négy testületet kell kiszolgál­nia, üléseket tartani. 1977-ben a zákányi közös tanácshoz került a négy település. Két évvel ezelőtt kiváltak, de az emberek úgy gondolták, hogy többre mennek, ha a környé­ken található kisközségek együtt dolgoznak. Sokat segített az önkor­mányzatoknak az a kétmillió forint, amelyet minden telepü­lés megkapott még erre az évre kiegészítésként. A taná­csi rendszer idején nem sok jutott a településeknek, elma­radottak, fejlesztésre szorul­nak. Az önállóság két éve alatt Porrogszentkirályon rendbe- tették a temetőt, felújították a ravatalozót, a felső falu végén sikerült egy busz-leállósávot kiépíteni, s az alsó részen is megoldották ezt a problémát. A utca középső része bitume­nes, itt a vízelvezetést szeret­nék megoldani. A terv már el­készült: jelentős beruházás lesz. Bükkösdön szintén útépí­tés lesz az idén, busz-leálló- sávot terveznek itt is, Szentpá- lon pedig a kultúrotthont újítják fel. Porrogszentkirályon műkö­dik az alsó tagozatos iskola, a felső tagozatosok Csurgóra és Gyékényesre járnak. Koráb­ban, amíg Zákányhoz tartoz­tak, Gyékényesre kellett vinni a gyerekeket, pedig Csurgóra jobb a közlekedés. Az, hogy a felsősök máshová járnak isko­lába, pluszkiadást jelent az önkormányzatnak. Az egyház visszaigényelte az óvoda és az iskola épüle­tét. Az óvoda épülete helyett felajánlott az önkormányzat az egyház részére ingyenesen területet, ahol imaházat építe­nek. Szentkirályon is sikerül talán megegyezni: az alsó ta­gozatosoknak mindenképpen biztosítani szeretnék, hogy helyben tanulhassanak. A munkanélküliség a kiste­lepüléseket sem kerüli el. Szentkirályon 20 fölött van az állás nélküliek száma. A mun­kaügyi központtal kötöttek szerződést közhasznú mun­kára. így hét embernek teremt megélhetést az önkormány­zat. Munkalehetőség alig akad már. A termelőszövetkezet nem tudni milyen sorsra jut, ipari üzem sincs a közelben. Mezőgazdasági termeléssel próbálkoztak az emberek, de a legtöbben visszaadták a vál­lalkozói engedélyüket. Az új tb-járulék „megfojtja” őket. Hogyan tud mégis élni és lé­tezni négy ilyen kisközség? Az emberek élni akarnak; ezt bizonyítja, hogy 5 milliós beruházással vezetékes ivó­vízrendszert építettek ki. Fia­talok is telepednek le itt, s so­kan járnak ki Csurgóról a kis kertjükbe... T. K. A privatizáció elég gyakran szolgál kellemetlen meglepe­tésekkel, elsősorban a mun­kavállalóknak. Szerencsére el­lenkező előjelű példák is van­nak — ez derült ki az Egri Do­hánygyár új tulajdonosai, az Austria Tabak és a Philipp Morris vezető képviselőinek legutóbbi tájékoztatójából. A patinás — s mi tagadás, elöregedett — Egri Dohány­gyárban fél év alatt 20 millió dollár értékű beruházást haj­tottak végre, s ennek kézzel­fogható jeleként már megje­lent a cigi-piacon új termékük, a Helikon 2000. Az már üzemi „belügy”, hogy a gyártástech­nológia korszerűbbé, szerve­zettebbé vált, javult a termelé­kenység, a fizetések pedig — a két évvel ezelőttihez viszo­nyítva — az inflációt ellensú­lyozó emeléseken túl, átlag 30 százalékkal növekedtek. Ürömcsepp a sikeres priva­tizáció poharában, hogy nincs mód termékeik magyarországi népszerűsítésére, mert — mint köztudott — egészségká­rosító hatása miatt tilos a ciga­retták reklámozása. S noha ez nemcsak elfogadott, hanem általánosan helyeselt em­bargó, a nyugati tőke egri rep­rezentánsai elgondolkoztató érvekkel kérdőjelezik meg e ti­lalom indokoltságát. — A reklámstopról szóló rendelkezések még abban ^az időben fogalmazódtak meg, amikor Magyarországon szinte nyomokban sem volt föllelhető a piacgazdaság —1 mondja Garamszegi Gábor, a vállalat egyik igazgatója. Ma viszont létezik, működik, s a versenyhelyzetben igenis van helye a felelősen alkalmazott reklámnak. — Mit értsünk azon, hogy „felelősen”? — Például azt, hogy iskolák közelében nem reklámozzuk vagy a legnagyobb hatású médiumot, a televíziót nem vesszük igénybe a füstölniva­lók propagálására. — A műholdas adásokban úgyis látunk eleget... — Csakúgy, mint az idegen nyelvű lapokban. Az ilyen til­tások inkább pótcselekvések, mint hatékony eszközök. Ese­tünkben statisztikák bizonyít­ják, hogy a volt szocialista or­szágokban, amelyekben álta­lában szigorú reklámstop volt, jóval többen és többet szív nak, mint Nyugat-Európában ahol liberálisak az előírások. — Gyakorlati tapasztalától igazolják azt is, hogy a rek lám-embargó huzamos ideji fenntartása esetén a nikotino termékek fogyasztása ugyai nem csökken, de a hazs gyártmányok forgalma visz szaesik, s egyidejűleg nő • külföldi termékek iránti keres let. Ha ez a folyamat nálunk i fölerősödik, annak elsőként magyar dohánytermelők látjá kárát. Racionális érvek tá masztják alá az Egri Dohány gyár kezdeményezését, hog sürgősen vegyék revízió al ezt a tiltó rendelkezést é enyhítsenek a merev embai gón. Ferenczy Europres

Next

/
Thumbnails
Contents