Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-15 / 140. szám

4 r SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 15., hétfő Biztosabb a cérnagyár jövője Megmaradtak a munkások — Felvételt hirdetnek — Választékbővítés Januárban jelentett csődöt a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat, májusban viszont véglegesen megegyezett a hi­telezőkkel. Ezek után a múlt héten úgy döntött a vállalati tanács, hogy részvénytársa­sággá alakulnak. Átmeneti állapot Mónos József, a Nagyatádi Cérnagyár igazgatója el­mondta, hogy jelenlegi helyze­tüket átmenetnek tekintik, nem mondanak le korábbi, önállósodási tervükről. Ebben a vezetőket a dolgozók hatá­rozott véleménye is megerősí­tette. A legrövidebb időn belül szeretnék elérni, hogy a gyár önállóan működhessen. Az átalakulás lehetősége megnyugtatta a 730 dolgozót, akik közül a csődeljárás alatt nem kellett senkit elküldeni. — Lényegében nem változ­tak az alapvető munkafeltéte­lek sem — mondta az igaz­gató. — Ahhoz, hogy nyere­ségesen termeljünk a jövő­ben, a teljes kapacitásunkat ki kell használni. Lehetőségünk volt munkásfelvételre. Hu­szonöt dolgozót munkába is állítottunk, és még az idén to­vábbi ötvennek a felvételét tervezzük. Meglepett viszont az a körülmény, hogy a vi­szonylag sok munkanélküli el­lenére milyen nehezen tud­tunk dolgozókat felvenni. A piac a meghatározó December óta már bizonyos exporttevékenységet is foly­tathatnak. Lehetőségeiket vizsgálva egy nyitott piacpoli­tikát hirdettek meg. Ennek eredményes megvalósításá­hoz átcsoportosították a belső szakembergárdát, újra felke­resték a régi vevőiket. Az újak megnyerésére új ötlettel ruk­koltak ki: az idén a pécsi vásá­ron is kiállítanak, s az idén ez már a harmadik ilyen bemu­tatkozásuk lesz, ahol a termé­keiket ajánlják. Nem vetették el a Co- ats-cég üzleti ajánlatát sem, amely szerint az angolok egy közös értékesítési rendszer kialakításának szándékát je­lezték. Tudják viszont azt is, hogy egyelőre csak saját ere­jük révén lehetnek eredmé­nyesek. (Fotó: Gyertyás László) Részvény a dolgozóknak Többféle módon is tulaj­donhoz juthatnak ezután a gyári dolgozók. Ötven száza­lékért azonnal vásárolhatnak a legnagyobb részvényestől, az Állami Vagyonügynökség­től. Lényegesen olcsóbban — tíz százalék megfizetése mel­lett — vehet értékpapírt az, aki megvárja amíg külső befek­tető érkezik, s ekkor dolgozói részvényt vehet. A választékot bővíti az a lehetőség, amely szerint a kárpótlási jeggyel rendelkezők további részvé­nyeket vásárolhatnak. Nagyatádon rajtuk kívül más gazdálkodó szervezetek­nél is bíznak abban, hogy nemcsak az itt dolgozóknak „fúj” a cérnagyár műszakkez­désre... (Németh) Szálloda és áruház a mező helyén Ságváron ösztönzik a vállalkozást „Nyugtalan évek után talán béke kecsegteti Ságvárt...” — írta 1837-ben az akkori ság- vári református lelkész, Szi- lády László, fia, a későbbi, ne­ves tudós, dr. Szilády Áron születésének esztendejében. Béke és nyugalom ült a ság- vári tájon — voltak persze vi­harvert esztendők is — még úgy százötven éven keresztül, ám a Balaton-közeli falu az utóbbi években átalakulásá­nak, rohamos fejlődésének korát éli. Ahol néhány éve még csak a 65-ös úton tudott közlekedni a mentő, ma nagyszabású aszfaltozás folyik, s az év vé­gére az utak hatvan százaléka lesz szilárd burkolatú. Hol szélfútta mező volt nemrég, ma „vállalkozói biro­dalom”, a helyiek elnevezése szerint iparnegyed áll. Aki a Balaton felől érkezik Ság- várra, az nemcsak a lakott te­rületet jelző tábla miatt lassít, de erre készíti a nem minden­napi látvány (benzinkút, szál­loda, áruház, étterem) szám­bavétele is. Amint Szigeti Jó­zsef polgármester elmondta, Ságvár legújabb büszkesége a falu többi részének fejlődé­sét is ösztönzi, s az sem elha­nyagolható, hogy a munka- nélküliséget is enyhíti. Az ön- kormányzat járda és közvilágí­tás megépítésével támogatta a vállalkozói alapon elkészült (de még nem befejezett, hi­szen lesz itt még autószalon, vámszabad terület is) negye­det. A vállalkozókra számíta­nak azzal is, hogy az épülete­gyüttes közelében ajánlanak fel telkeket vállalkozók ré­szere. Az előbbiek miatt és a víz­hálózat elkészültének kö­szönhetően is várható a la­kosság számának gyarapo­dása. Folyamatban van egy 50 telekből álló lakótelep kia­lakítása, s elérhető közel­ségbe került az is, hogy min­denkinek lehet telefonja, aki igényli. Addig is, míg ez meg­valósul, nagy előrelépés, hogy bekapcsolódhattak az SOS-segélyhívó rendszerbe. Ami a ságvári „mozgalmi életet” illeti, a közelmúltban jött létre egy 22 tagú önvé­delmi csoport, amelynek fel­adata a bűnmegelőző és -fel­derítő munka. Másfajta igényt elégíthet ki a dr. Szilády Áron szülőházából kialakítandó fa­luház. Ez dédelgetett terve az ön- kormányzatnak. Semmi más nem szükségeltetne hozzá, mint (sok-sok) pénz... Szigeti József polgármester optimista. Két éve, választási beszédében azt ígérte, hogy a négyéves ciklusban elkezdik az aszfaltútépítéseket. Nos, elképzelhető, hogy a ciklus végére már be is fejezhetik. Jelenleg a faluházzal kapcso­latban is még csak ígérni tud... Az oktatás az egyik legfontosabb eszköz A cigány fiatalok középiskolájáért Választókörzetemben a megyében is igen jelentős számú a cigánylakosság. Az oktatást egyik legfontosabb eszköznek látom a cigányság társadalmi beilleszkedéséhez. Ezért különösen örülök a most létesülő alapítvány szándéká­nak, hogy Kaposváron ci­gánynemzetiségi középiskolát indítson. Ezért szeretném le­hetőségeimhez mérten támo­gatni. Ezzel egyidőben a Ma­gyar Demokrata Fórum me­gyei választmánya egy újabb alapítványt szándékozik léte­síteni, amely a kedvezőtlen helyzetű cigányfiatalok to­vábbtanulását hivatott előse­gíteni. Úgy gondolom, a két alapítvány szándéka egyirá­nyú, egymást kiegészíti, és reményt ad, hogy a cigányfia­talok továbbtanulásával nagy lépést teszünk a cigányok helyzetének javításán. Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő A vevő is büntethető Lopni műholdról, kábelről is tilos Hogy az is megértse, aki csak a magyar Tv két csator­náját nézheti, a következőről van szó: a műholdas adások vétele műszakilag kétféle le­het: az egyik nyílt, a másik vé­dett. Az utóbbit csak az tudja élvezni, aki pénzért megveszi a műholdas csatorna tulajdo­nosától vagy annak képviselő­jétől azt a berendezést (ezt nevezik dekódernek), ami a kóddal védett adást élvezhe­tővé teszi az előfizető szá­mára. Hasonló módszert al­kalmaznak azok a kábel­tévé-társaságok (szerte a vi­lágon, így Magyarországon is), amelyek havi párszáz fo­rintért a kábeltévé egyik csa­tornáján havonta 20-22 filmet sugároznak előfizetőik szá­mára. Cowboy-ötlet Es most jön a magyar cow­boy. Ötletének lényege: minek azért havonta pénzt adni, amiért nem muszáj? Csinál házilag dekódert, és piacra viszi. Sőt, olykor még hirdeti is! A drága és mutatós, az USA-ban vagy Németor­szágban gyártott szerkentyű helyett filléres hozzávalókból — szakmai tudásától és úgy­mond kaszáló kedvétől függő minőségben — bűvöli ki azt a dekódert, amit 2-300 száza­lékos haszonnal tud értékesí­teni, s amivel az új tulajdonos (legalábbis eddig — azt hi­heti), hogy jól jár. Legalábbis jobban, mintha havi díjat fi­zetne. Az üzlet beindult. Deb­recenben és Pécsett, de állító­lag már Veszprémben, Szé­kesfehérváron, Tatabányán, sőt Nyíregyházán is suttogva ajánlják ezeket a portétákat. Vevő akad is. Némi titkolózás­sal is övezik az üzlet bonyolí­tását. Név nem hangzik el. Éppen csak egy darab van ná­luk. Sajnos — mondják — olyan házba költöznek, ahol egyelőre nem használhatják. Vagy a néhai nagynénié volt, az árából majd virágot vesz­nek a sírjára. Csábító kaland reli be a dekódert. Pedig ez néhány nap óta igazi csapda! Aki ugyanis beszereli: név­telen. Akihez beszerelik: neve és címe van. Az eladó így biz­tosítja magát, hogy ha valami baj van, akkor a kedves vevő is nyakig legyen a slamaszti- kában, tehát érdeke hallgatni. Az új törvénymódosítások szerint, amelyeket éppen pái napja fogadtak el, az ilyer ügyeskedés már nem bocsá natos bűn. Nem számít annaf az értékes számítógép-prog ramok lopása, a videokazettát illegális sokszorosítása sem. Nos, ha lassan is, de ami il letlen és büntetendő a soka emlegetett Európában, az mt már nálunk is egyre inkább il letlen és büntetendő. Ha egy cég, legyen bár ma gyár vagy külföldi, drága pén zen megvesz egy műsort, é: azt előfizetési díjért sugá rozza, akkor minden orvnézí révén bevételtől esik el, kára sodik. Ráadásul: ha a házilai bütykölt dekóder a képminc séget is rontja, akkor a céi akár jó híre megsértése miá is perelhet, hiszen ha én vala kinél azt látom, hogy X vagy' csatornán a műsor ugyan jc de a kép, a hang ócska, akkc bolond lennék előfizetni rá. Visszafelé sül el... A bizsergető kaland, a vár­ható haszon sokakat csábít. Sőt: ott is veszik, ahol a kábel­tévé mozicsatornájához még nem is lehet használni, mert az csak év végén vagy jövőre lesz. A magyar cowboy megta­lálja a pénzét a colt nélküli lő­szer eladásával is. Az nem véletlen, hogy az eladó maga ajánlja fel: ő sze­Most a büntethetőség lehe tősége — pár nappal ezelő — a Btk 329/a paragrafusána módosításával is bővült: al más szerzői jogát megséi (ebben az esetben például műalkotás kategóriában) z akár egy év szabadságves: tés büntetéssel is sújthati Büntethető az is, aki a jogsé téshez hozzájárul. Az ped egészen természetes — € ezt a házi dekóderek készít is nagyon jól tudják —, hoc aki egy bűncselekmény elk vetéséhez közvetlen segítsi get nyújt (aki pedig ilyesrr gyárt, forgalmaz, szerel, ne is egy, hanem számos esc ben teszi ezt), szintén bünte hető. A mérlegelés a bírósí dolga. A magyar cowboy eddig c< nélkül is talált több-kevese! pénzt. Most «őt, de vevőjét eltalálta egy paragrafus. B nem valószínű, hogy ennek Btk módosításnak a hazai d kóder-piacra azonnal mérhe hatással lesz, de egy nemn hallott, találó hasonlattal ét talán mégis többet jelentői mint falábúnak a talpmas százs. Némethy Gyi (Fónai) ILLEM ES JOMODOR TELEFONIABAN Aki goromba, az gyáva A párbeszédnek, az egymásközti érintkezésnek és gondolatközlésnek mind nagyobb részét sajátosan sze­mélytelen formában, „távbeszélgetés­ként” bonyolítjuk le. Természetes tehát, hogy a telefon térhódításával párhuza­mosan kialakultak a telefonálás illem- szabályai is. (Alighanem a magyar tele- fónia elmaradottsága magyarázza és menti, hogy e szabályok nálunk még nem igazán gyökeresedtek meg.) Ha hivatalban, intézménynél, bármi­lyen közületnél csörög a készülék, illő, hogy elsőként a hívott fél mutatkozzék be, valahogy így: XY önkormányzat (vállalat, hivatal stb.), jó napot kívánok... Ha a vonal az adott intézmény központ­jába futott be, a hívónak csupán a kö­szönést kell viszonoznia s bemondani a keresett személy nevét, mellékének számát, esetleg a részleget, ahol dol­gozik. Kapcsolás után már más a kívá­nalom: ekkor a hívónak illik elsőként ki­lépni a névtelenségből, s bemutatkozás után kérni a keresett személyt. Magántelefon tárcsázásakor egyér­telmű és alapvető udvariassági szabály, hogy a telefonálónak kell először kö­szönnie, bemutatkoznia, s csak ezután következhet minden más közlendő. Nehezebben betartható, de talán in­doklást sem kívánó követelmény, hogy a telefon-eszmecserét fogjuk rövidre. Ez elsősorban a hívótól várható el, már csak azért is, mert nem tudhatja, hogy felcsörgetett partnere éppen akkor ráér-e, nem készül-e valahova, nem szakította-e meg valamilyen munkáját. Bosszantó a téves kapcsolás. A hí­vottnak tudnia kell, hogy nem ő az első számú kárvallott, hanem a másik fél; s il­lik elnézést kérnie a zavarásért, ha leg­szívesebben földhöz vágná a kagylót... A telefonetikett elleni egyik legsúlyo­sabb vétség az udvariatlan hangnem. A táv-odamondogatás és -beolvasás (te­tézve esetleg a kagyló lecsapásával) már a kultúrálatlan érintkezés iskola­példái közé tartozik. Telefonon gorom- báskodni csak gyáva emberek szoktak. — szóma — DT I CTT A MAQTFPFII n I LC / I r\ IVIMO I tZrírlL.

Next

/
Thumbnails
Contents