Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
4 r SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 15., hétfő Biztosabb a cérnagyár jövője Megmaradtak a munkások — Felvételt hirdetnek — Választékbővítés Januárban jelentett csődöt a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat, májusban viszont véglegesen megegyezett a hitelezőkkel. Ezek után a múlt héten úgy döntött a vállalati tanács, hogy részvénytársasággá alakulnak. Átmeneti állapot Mónos József, a Nagyatádi Cérnagyár igazgatója elmondta, hogy jelenlegi helyzetüket átmenetnek tekintik, nem mondanak le korábbi, önállósodási tervükről. Ebben a vezetőket a dolgozók határozott véleménye is megerősítette. A legrövidebb időn belül szeretnék elérni, hogy a gyár önállóan működhessen. Az átalakulás lehetősége megnyugtatta a 730 dolgozót, akik közül a csődeljárás alatt nem kellett senkit elküldeni. — Lényegében nem változtak az alapvető munkafeltételek sem — mondta az igazgató. — Ahhoz, hogy nyereségesen termeljünk a jövőben, a teljes kapacitásunkat ki kell használni. Lehetőségünk volt munkásfelvételre. Huszonöt dolgozót munkába is állítottunk, és még az idén további ötvennek a felvételét tervezzük. Meglepett viszont az a körülmény, hogy a viszonylag sok munkanélküli ellenére milyen nehezen tudtunk dolgozókat felvenni. A piac a meghatározó December óta már bizonyos exporttevékenységet is folytathatnak. Lehetőségeiket vizsgálva egy nyitott piacpolitikát hirdettek meg. Ennek eredményes megvalósításához átcsoportosították a belső szakembergárdát, újra felkeresték a régi vevőiket. Az újak megnyerésére új ötlettel rukkoltak ki: az idén a pécsi vásáron is kiállítanak, s az idén ez már a harmadik ilyen bemutatkozásuk lesz, ahol a termékeiket ajánlják. Nem vetették el a Co- ats-cég üzleti ajánlatát sem, amely szerint az angolok egy közös értékesítési rendszer kialakításának szándékát jelezték. Tudják viszont azt is, hogy egyelőre csak saját erejük révén lehetnek eredményesek. (Fotó: Gyertyás László) Részvény a dolgozóknak Többféle módon is tulajdonhoz juthatnak ezután a gyári dolgozók. Ötven százalékért azonnal vásárolhatnak a legnagyobb részvényestől, az Állami Vagyonügynökségtől. Lényegesen olcsóbban — tíz százalék megfizetése mellett — vehet értékpapírt az, aki megvárja amíg külső befektető érkezik, s ekkor dolgozói részvényt vehet. A választékot bővíti az a lehetőség, amely szerint a kárpótlási jeggyel rendelkezők további részvényeket vásárolhatnak. Nagyatádon rajtuk kívül más gazdálkodó szervezeteknél is bíznak abban, hogy nemcsak az itt dolgozóknak „fúj” a cérnagyár műszakkezdésre... (Németh) Szálloda és áruház a mező helyén Ságváron ösztönzik a vállalkozást „Nyugtalan évek után talán béke kecsegteti Ságvárt...” — írta 1837-ben az akkori ság- vári református lelkész, Szi- lády László, fia, a későbbi, neves tudós, dr. Szilády Áron születésének esztendejében. Béke és nyugalom ült a ság- vári tájon — voltak persze viharvert esztendők is — még úgy százötven éven keresztül, ám a Balaton-közeli falu az utóbbi években átalakulásának, rohamos fejlődésének korát éli. Ahol néhány éve még csak a 65-ös úton tudott közlekedni a mentő, ma nagyszabású aszfaltozás folyik, s az év végére az utak hatvan százaléka lesz szilárd burkolatú. Hol szélfútta mező volt nemrég, ma „vállalkozói birodalom”, a helyiek elnevezése szerint iparnegyed áll. Aki a Balaton felől érkezik Ság- várra, az nemcsak a lakott területet jelző tábla miatt lassít, de erre készíti a nem mindennapi látvány (benzinkút, szálloda, áruház, étterem) számbavétele is. Amint Szigeti József polgármester elmondta, Ságvár legújabb büszkesége a falu többi részének fejlődését is ösztönzi, s az sem elhanyagolható, hogy a munka- nélküliséget is enyhíti. Az ön- kormányzat járda és közvilágítás megépítésével támogatta a vállalkozói alapon elkészült (de még nem befejezett, hiszen lesz itt még autószalon, vámszabad terület is) negyedet. A vállalkozókra számítanak azzal is, hogy az épületegyüttes közelében ajánlanak fel telkeket vállalkozók részere. Az előbbiek miatt és a vízhálózat elkészültének köszönhetően is várható a lakosság számának gyarapodása. Folyamatban van egy 50 telekből álló lakótelep kialakítása, s elérhető közelségbe került az is, hogy mindenkinek lehet telefonja, aki igényli. Addig is, míg ez megvalósul, nagy előrelépés, hogy bekapcsolódhattak az SOS-segélyhívó rendszerbe. Ami a ságvári „mozgalmi életet” illeti, a közelmúltban jött létre egy 22 tagú önvédelmi csoport, amelynek feladata a bűnmegelőző és -felderítő munka. Másfajta igényt elégíthet ki a dr. Szilády Áron szülőházából kialakítandó faluház. Ez dédelgetett terve az ön- kormányzatnak. Semmi más nem szükségeltetne hozzá, mint (sok-sok) pénz... Szigeti József polgármester optimista. Két éve, választási beszédében azt ígérte, hogy a négyéves ciklusban elkezdik az aszfaltútépítéseket. Nos, elképzelhető, hogy a ciklus végére már be is fejezhetik. Jelenleg a faluházzal kapcsolatban is még csak ígérni tud... Az oktatás az egyik legfontosabb eszköz A cigány fiatalok középiskolájáért Választókörzetemben a megyében is igen jelentős számú a cigánylakosság. Az oktatást egyik legfontosabb eszköznek látom a cigányság társadalmi beilleszkedéséhez. Ezért különösen örülök a most létesülő alapítvány szándékának, hogy Kaposváron cigánynemzetiségi középiskolát indítson. Ezért szeretném lehetőségeimhez mérten támogatni. Ezzel egyidőben a Magyar Demokrata Fórum megyei választmánya egy újabb alapítványt szándékozik létesíteni, amely a kedvezőtlen helyzetű cigányfiatalok továbbtanulását hivatott elősegíteni. Úgy gondolom, a két alapítvány szándéka egyirányú, egymást kiegészíti, és reményt ad, hogy a cigányfiatalok továbbtanulásával nagy lépést teszünk a cigányok helyzetének javításán. Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő A vevő is büntethető Lopni műholdról, kábelről is tilos Hogy az is megértse, aki csak a magyar Tv két csatornáját nézheti, a következőről van szó: a műholdas adások vétele műszakilag kétféle lehet: az egyik nyílt, a másik védett. Az utóbbit csak az tudja élvezni, aki pénzért megveszi a műholdas csatorna tulajdonosától vagy annak képviselőjétől azt a berendezést (ezt nevezik dekódernek), ami a kóddal védett adást élvezhetővé teszi az előfizető számára. Hasonló módszert alkalmaznak azok a kábeltévé-társaságok (szerte a világon, így Magyarországon is), amelyek havi párszáz forintért a kábeltévé egyik csatornáján havonta 20-22 filmet sugároznak előfizetőik számára. Cowboy-ötlet Es most jön a magyar cowboy. Ötletének lényege: minek azért havonta pénzt adni, amiért nem muszáj? Csinál házilag dekódert, és piacra viszi. Sőt, olykor még hirdeti is! A drága és mutatós, az USA-ban vagy Németországban gyártott szerkentyű helyett filléres hozzávalókból — szakmai tudásától és úgymond kaszáló kedvétől függő minőségben — bűvöli ki azt a dekódert, amit 2-300 százalékos haszonnal tud értékesíteni, s amivel az új tulajdonos (legalábbis eddig — azt hiheti), hogy jól jár. Legalábbis jobban, mintha havi díjat fizetne. Az üzlet beindult. Debrecenben és Pécsett, de állítólag már Veszprémben, Székesfehérváron, Tatabányán, sőt Nyíregyházán is suttogva ajánlják ezeket a portétákat. Vevő akad is. Némi titkolózással is övezik az üzlet bonyolítását. Név nem hangzik el. Éppen csak egy darab van náluk. Sajnos — mondják — olyan házba költöznek, ahol egyelőre nem használhatják. Vagy a néhai nagynénié volt, az árából majd virágot vesznek a sírjára. Csábító kaland reli be a dekódert. Pedig ez néhány nap óta igazi csapda! Aki ugyanis beszereli: névtelen. Akihez beszerelik: neve és címe van. Az eladó így biztosítja magát, hogy ha valami baj van, akkor a kedves vevő is nyakig legyen a slamaszti- kában, tehát érdeke hallgatni. Az új törvénymódosítások szerint, amelyeket éppen pái napja fogadtak el, az ilyer ügyeskedés már nem bocsá natos bűn. Nem számít annaf az értékes számítógép-prog ramok lopása, a videokazettát illegális sokszorosítása sem. Nos, ha lassan is, de ami il letlen és büntetendő a soka emlegetett Európában, az mt már nálunk is egyre inkább il letlen és büntetendő. Ha egy cég, legyen bár ma gyár vagy külföldi, drága pén zen megvesz egy műsort, é: azt előfizetési díjért sugá rozza, akkor minden orvnézí révén bevételtől esik el, kára sodik. Ráadásul: ha a házilai bütykölt dekóder a képminc séget is rontja, akkor a céi akár jó híre megsértése miá is perelhet, hiszen ha én vala kinél azt látom, hogy X vagy' csatornán a műsor ugyan jc de a kép, a hang ócska, akkc bolond lennék előfizetni rá. Visszafelé sül el... A bizsergető kaland, a várható haszon sokakat csábít. Sőt: ott is veszik, ahol a kábeltévé mozicsatornájához még nem is lehet használni, mert az csak év végén vagy jövőre lesz. A magyar cowboy megtalálja a pénzét a colt nélküli lőszer eladásával is. Az nem véletlen, hogy az eladó maga ajánlja fel: ő szeMost a büntethetőség lehe tősége — pár nappal ezelő — a Btk 329/a paragrafusána módosításával is bővült: al más szerzői jogát megséi (ebben az esetben például műalkotás kategóriában) z akár egy év szabadságves: tés büntetéssel is sújthati Büntethető az is, aki a jogsé téshez hozzájárul. Az ped egészen természetes — € ezt a házi dekóderek készít is nagyon jól tudják —, hoc aki egy bűncselekmény elk vetéséhez közvetlen segítsi get nyújt (aki pedig ilyesrr gyárt, forgalmaz, szerel, ne is egy, hanem számos esc ben teszi ezt), szintén bünte hető. A mérlegelés a bírósí dolga. A magyar cowboy eddig c< nélkül is talált több-kevese! pénzt. Most «őt, de vevőjét eltalálta egy paragrafus. B nem valószínű, hogy ennek Btk módosításnak a hazai d kóder-piacra azonnal mérhe hatással lesz, de egy nemn hallott, találó hasonlattal ét talán mégis többet jelentői mint falábúnak a talpmas százs. Némethy Gyi (Fónai) ILLEM ES JOMODOR TELEFONIABAN Aki goromba, az gyáva A párbeszédnek, az egymásközti érintkezésnek és gondolatközlésnek mind nagyobb részét sajátosan személytelen formában, „távbeszélgetésként” bonyolítjuk le. Természetes tehát, hogy a telefon térhódításával párhuzamosan kialakultak a telefonálás illem- szabályai is. (Alighanem a magyar tele- fónia elmaradottsága magyarázza és menti, hogy e szabályok nálunk még nem igazán gyökeresedtek meg.) Ha hivatalban, intézménynél, bármilyen közületnél csörög a készülék, illő, hogy elsőként a hívott fél mutatkozzék be, valahogy így: XY önkormányzat (vállalat, hivatal stb.), jó napot kívánok... Ha a vonal az adott intézmény központjába futott be, a hívónak csupán a köszönést kell viszonoznia s bemondani a keresett személy nevét, mellékének számát, esetleg a részleget, ahol dolgozik. Kapcsolás után már más a kívánalom: ekkor a hívónak illik elsőként kilépni a névtelenségből, s bemutatkozás után kérni a keresett személyt. Magántelefon tárcsázásakor egyértelmű és alapvető udvariassági szabály, hogy a telefonálónak kell először köszönnie, bemutatkoznia, s csak ezután következhet minden más közlendő. Nehezebben betartható, de talán indoklást sem kívánó követelmény, hogy a telefon-eszmecserét fogjuk rövidre. Ez elsősorban a hívótól várható el, már csak azért is, mert nem tudhatja, hogy felcsörgetett partnere éppen akkor ráér-e, nem készül-e valahova, nem szakította-e meg valamilyen munkáját. Bosszantó a téves kapcsolás. A hívottnak tudnia kell, hogy nem ő az első számú kárvallott, hanem a másik fél; s illik elnézést kérnie a zavarásért, ha legszívesebben földhöz vágná a kagylót... A telefonetikett elleni egyik legsúlyosabb vétség az udvariatlan hangnem. A táv-odamondogatás és -beolvasás (tetézve esetleg a kagyló lecsapásával) már a kultúrálatlan érintkezés iskolapéldái közé tartozik. Telefonon gorom- báskodni csak gyáva emberek szoktak. — szóma — DT I CTT A MAQTFPFII n I LC / I r\ IVIMO I tZrírlL.
