Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
1992. június 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Volt közben egy fesztivál is — Ez nem fesztivál, hanem tökölődés — mondta a második napon egy kaposvári néptáncos legény, kommentálva a török „szervezési tempót”, a hazai vagy a közeli országok ióval feszesebb rendjéhez viszonyítva. Az elkövetkező napok sem cáfoltak rá megállapítására, mígnem a Kaposvár táncegyüttes legénysége és le- ánysága rájött arra, hogy az dőt itt másféle rugók mozgatók. A két fellépés közötti nagy üresjáratok fárasztóbbak vol- :ak, mint a szereplés. így az- :án a somogyaik segítettek magukon. Gyors táncra perdü- ésük fesztiválhangulatot vitt a oartik kimért rendjébe is, olyannyira, hogy a disztingvált diplomatafeleségek is szíveden áldozatul estek a magyar csárdás iramának, mi több az egyik török úr tizenöt év körüli eánycsemetéje a minden képzeletet fölülmúló hastánc szépségében is részesítette a \ somogyi legények nagy sikert arattak magyar fiúkat, a szülők meglehetősen neheztelő pillantásától kísérve. Szóval kialakult a hamisítatlan, felszabadult fesztiválhangulat akár a fegyveresek vigyázta ankarai belvárosi fellépésekre, akár a Billy Bash heppeningjeire gondolunk. Minden túlzott patriotizmus nélkül is tény: a Kaposvár táncegyüttes volt a legsikeresebb vendég. Elsősorban tánctudása, de ezzel együtt a változatosan felvonultatott viseletéivel is. Nem nézzük ezzel le a riválisokat sem, mert szép sikert aratott a Vajdahu- nyadról érkezett román tánc- együttes is, és udvarias tisztelgést kaptak a finn Lappeen- ranta városából érkezett északiak is. Leányaik szőke haja és kék szeme jóval igé- zőbben hatott a török aranyif- jakra, mint kimért tempójú táncaik. Az már a házigazdák figyelmességének köszönhető, hogy a fesztiválon színre léptek a Bilkent egyetem központi Anatólia Együttesének különAnkara felülről böző csoportjai is. Ha mi egzotikusak voltunk nekik, ők legalább annyira nekünk. Változatos, igen gazdag a török folklór. Harci táncuk az ottani „verbunk”, egy sikoltó síppal és egy dob észveszejtő ritmusával valóban legyűgöző. Nemkülönben az volt a paraszti élet mindennapjait megidéző dramatikus kompozíció is, színeivel, zenei szépségével. S már csak az ínyencek kedvéért idézzük fel. amikor a Bilkent egyetemista leányai színre léptek egy háremtánc bájosan könnyű öltözetében — hófehér bugyogó, aranyszegélyű köntössel, égőpiros fátyollal — mintha Bily Bash köpés kedvű „dzsinnje” látogatott volna közénk, a dervisek csúcsos süvegében, az európai clownok tarka ruhájában és amerikai szellemben. Mert miután a lányok előadták bűbájos műsorukat Fordjaikba, Kovács Eszter a méhkeréki viseletben Renault-jaikba és Mercede- sükbe ültek és elhajóztak a tanszékekre matematikát és közgazdaságtant tanulni. A legjobb pillanatokban aztán rázendített az ismét ösz- szeverbuválódott Kerékkötő együttes, felhangzottak a méhkeréki, a palóc és a dél-alföldi dallamok, perdült a kurta szoknya és csattogott, kopogott a csizma — a törökök óriási ovációja, egetverő ünneplése, tapsa közepette. A Kaposvár táncegyüttes kitűnően állta a sarat. Állta a sarat a szépségek versenyén is, amikor a nyolcadik osztályos, Toldiban végző és a Mun- kácsyba készülő Kovács Eszter megkapta utcai ruhájáért és népviseletéért a legelegánsabb szépség díját. A csokré- tát nem is akárki, hanem Mellem Dagonay, a „Miss Türkey” — Törökország szépségkirálynője — adta át. A kimagasló fesztiválteljesítményt pedig a Demirel miniszterelnök átal aláírt diploma igazolja. Végezetül álljunk meg Itt Báj és keilem — a keleti táncban egy pillanatra. A Kaposvár táncegyüttes ma jószándékból próbálhat az ÉDOSZ művelődési házban. Gazdája nincs, alkalmi támogatást a városi önkormányzattól kap. Most lenne negyvenéves, s eddigi fenntartója, a BM megyei fő- kapitánysága, anyagi gondjai miatt nem a mecénásuk többé. Vida József koreográfus csapata mégis méltóképpen, fegyelmezetten felkészült arra, hogy a törökvilágban hódítson és híveket szerezzen a magyar néptáncnak. Nem ártana odafigyelni erre, hogy ismét gazdájuk legyen. Volt egy török út. Szép sikerrel a távoli világban. Hadd maradjon tehát emlékképpen közöttük meg a ceruzát — mint a művelődés jelképét — magasra tartó vidám török- amerikai kabalafigura jelképe — tartósan. Ez a fajta dzsinn, nem kínozza álmában sem az embert... Tröszt Tibor A MEGÚJULÓ ANKARA (3.) VISSZATÉR AZ ÉRETTSÉGI RANGJA Dr. Kálmán András már több lint egy évtizede ül olyan zsgabizottságok élén, ame- ek a középiskolák padjaiban töltött négy esztendő alatt rerzett tudást hivatottak érkelni. Érettségi elnöki ta- asztalatairól, az idei köve- Iményekről, az érettségi gykori és mai rangjáról beégettünk. — A 70-80-as években be- :abályozott müveltségtarta- m volt a követelmény. Ez inatkozott a történelemre jpúgy, mint a gazdaságföld- jzra és az irodalomra. Egy ?lda: ha mi a kapitalista origókra úgy „rávertünk'' »Ina a termelésünkkel, mint íogy azt a könyvek tanítot- k, akkor most nem ott len- mk, ahol vagyunk. Az irodámból jó példa erre József At- a vagy Radnóti munkásiga, a történelemből pedig ak egy dátumot említek: áp- s 4. — felszabadításunk vagy megszabadításunk napja?!... Voltak tabu témák, ám q tónyhamisítások kora úgy gondolom: lejárt. — Milyen változások vannak a történelemtételekben? — Csak 1945-ig vannak kérdések, ám hangsúlyozom: az általános műveltséghez a világháború utáni időszak, napjaink politikai küzdelmének ismerete is hozzátartozik. — Hogy változott az érettségi rangja ? — 1945 előtt az érettségi megszerzésének varázsa egzisztenciát, a társadalomba való biztos beilleszkedést jelentett. '45 után ugyan többen végeztek középiskolát, ám a minőség nem tartott lépést a „mennyiségi” növekedéssel, a gyengén érettségizettek száma nőtt. Most azonban újra kezd visszatérni az érettségi rangja, hiszen ez a vizsga négy év munkájának a megbecsülése. Ahogy a tudás érÉrettségi a kaposvári Munkácsyban (Fotó: Kovács Tibor) tóke nő vagy csökken, úgy értékelődik fel vagy le az érettségi vizsga jelentősége. — Milyen humoros sztorikra emlékszik? — Hányat akar hallani? Egy ideig gyűjtöttem őket, kétszázötvennél abbahagytam, aztán elvesztettem a jegyzeteimet. 1985-ben hangzott el az a kérdés egy érettségi vizsgán, hogy mi tette Magyarországot gazdaggá Mátyás király korában és mi teszi ma? A válasz: Mátyás király idején az arany gazdagsága, ma pedig a nagy erőlködéstől az aranyerek. Aztán; Arany mit akart kifejezni Toldi ábrázolásával? Hát az erős bikával való viaskodást... Vagy: sorolja fel vízhozam szempontjából milyen folyótípusokat ismer? Van olyan, amelyik az elefántoknak, van olyan, amelyik a vízilovaknak és van olyan, amelyik a krokodiloknak jó... — Ilyenkor a bizottság magába fojtja a nevetést, vagy leplezetlenül kitör a hahota? — Nagy szükség van az - empátiás készségre, ugyanis mérlegelni kell, hogy a nevetés milyen hatást vált ki a diákból. Abból a diákból, akit mindenek előtt segíteni kell. — Szigorú elnöknek tartja önmagát? — En mindig arra vagyok kiváncsi, hogy a vizsgázó mit tud, és nem arra, hogy mit nem! Az alapvető követel- mónyszintből viszont nem engedhetünk... Tamási Rita Ösztöndíjasok Ä Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola öt német tanítószakos hallgatója nyerte el az Aktion-Österreich Ungarn ösztöndíját. Nemet nyelvi továbbképzésen vehetnek részt a pinkafeldl pedagógiai továbbképző központban. Elköltözött a nőgyógyászat A kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház felújított szülészeti épületének alagsorába költözött az orvosi rendelő nő- gyógyászati osztálya. Mától — a szokott rendelési időben — már itt fogadják a betegeket. Compur-siker Az Életünk címmel megrendezett nagykanizsai fotókiállításon a Somogyi fotóklub mellett a kaposvári compurosok is sikerrel szerepeltek. Magyar József három képe került falra a művelődési házban. Hetven műsor szám Százötvenhat nyugdíjas lépett közönség elé a kaposfü- redi művelődési otthonban a hét végén. A somogyi és a nagykanizsai szereplők hetven műsorszámban mutatkoztak be Az Életet az éveknek elnevezésű ki mit tud?-on. Dr. Kálmán András: Én arra vagyok kíváncsi, hogy a vizsgázó mit tud
